Ma már 4000 új fertőzöttet azonosítottak be és a vírusáldozatok száma is elérte a napi 100-at. Sokat gondolkoztam kérdéseden, hogy felvegyük-e a vakcinát, vagy ne oltassuk be magunkat.
De valójában mekkora a kockázat?
A világon minden határozatunknak, tettünknek, cselekedetünknek vagy pozitív és negatív oldala is. Minden gyógyszernek van romboló mellékhatása is. Lehet választani, hogy gyógyszer nélkül 3 évet vagy gyógyszerrel és azok mellékhatásaival hat évet akar e az ember élni. Különösen rombolók az antibiotikumok, a vérnyomáscsökkentők és antibébi hormonyos készítmények.
Ha nagyon “erős” egy vakcina, akkor akár 95%-os hatásfokú is lehet. Ha erős a vakcina, akkor sokkal több és komolyabb mellékhatása lehet. Egy új vérust izolálni akár 30 nap alatt is lehetséges, a vakcinát “megalkotni” is meg lehet 30 nap alatt, de a labor kísérletek után jönnek az önkéntes emberkísérletek – ez már 300 nap. A gyógyszer gyártók sem akarják, hogy sok áldozata legyen a vakcinának, mert akkor a haszon nagy része elmegy kártérítésre. A gyógyszer gyártónak a kutatás-kísérletek sok milliárdjába kerül, maga a vakcina előállítás filléres dolog. Egy vakcina piaci ára cca. 30 EUR is lehet. Előre ismert vevőknek gyártanak – előre kérik a lóvét.
Komolyra fordítva:
Tény, hogy az emberek immunrendszere eltérő módon reagálhat a védőoltásokra.
Mindenesetre a több ezer ember bevonásával, szerte a világon végzett III. fázisú klinikai vizsgálatok fontosak. Ezek mutatják meg, hogy a vakcina működik-e különböző életkorú vagy egyes egészségügyi problémákkal küzdő személyek esetén. Tehát ki kell deríteni, hogy a világszerte kifejlesztett körülbelül 180 COVID-19 elleni vakcinajelölt valóban működik-e?
A működés az, hogy a vírus semlegesítésére antitestek termelődnek és valószínűleg azáltal is, hogy a vakcina segít az immunrendszernek emlékezni és gyorsan reagálni a fertőzésre.
Vegyük sorra, mik lehetnek a védőoltásra adott válaszreakciót befolyásoló tényezők:
1. A védőoltások típusa és alkalmazásuk módozatai Sok COVID-19 elleni vakcinajelölt tartalmazza a SARS-CoV-2 vírus tüskefehérjéjének részeit a protektív immunitás kiváltásához. Számos módon lehet azonban ezeket a fehérjéket a szervezetbe juttatni, és egyesek hatékonyabbak lehetnek a többinél az immunrendszer működésének serkentésében. Az oxfordi vakcina például a tüskefehérjét egy másik vírussal kombinálja, hogy utánozza a SARS-CoV-2 hatását. Ugyanakkor a Queenslandi Egyetem által kifejlesztett vakcinajelölt tüskefehérjét és egy másik alkotóelemet (egy adjuvánst) tartalmaz az immunrendszer stimulálásához.
Egyes embereknek nagy valószínűséggel szüksége lehet egy emlékeztető oltásra a tartósabb immunitás biztosítása érdekében. Léteznek orrspray formában alkalmazandó vakcinák is. Ezek hatékonyabb immunválaszt válthatnak ki a COVID-19 ellen a felső légutakban, beleértve az orrüreget, a szájat és a torkot.
2. A korábbi fertőzéseink hatására az immunrendszerünk eltérően reagálhat az oltóanyag beadására. A SARS-CoV-2 vírus például a humán koronavírusok nagy családjába tartozik, amelyek közül négy felelős a közönséges megfázásért. Ha megfertőződünk ezekkel a megfázást okozó koronavírusokkal, és immunológiai memóriasejteket fejlesztünk ki ellenük, akkor erőteljesebben vagy gyorsabban reagálhatunk a COVID-19 elleni védőoltásra. Néhány ember esetében gyenge a protektív immunválasz a COVID-19 elleni vakcinajelöltekre. Elképzelhető, hogy ezek az emberek már meglévő immunitással rendelkeznek azokkal az adeno-vírusokkal szemben, amelyeket néhány vakcinában a SARS-CoV-2 tüskefehérje bejuttatására használnak. Más szóval a szervezetük a vakcina nem megfelelő részével (a bejuttatásra szolgáló mechanizmussal) szemben vált ki immunválaszt, és nem annyira a vírus jellemző részével (a tüskefehérjével) szemben.
3. Génjeink meghatározó szerepet játszanak az immunrendszerünk szabályozásában. Az influenza elleni védőoltásokra adott immunválasz esetében a kutatók már megfigyeltek különbségeket a nemek között, ami részben a géneknek tudható be. A COVID-19 elleni immunválasz tekintetében is tapasztaltak különbözőségeket a nemek között. Tehát a nagyobb klinikai vizsgálatok segítenek annak megértésében, hogy a férfiak és a nők eltérően reagálnak-e a COVID-19 elleni vakcinára. Az öröklött immunhiányos betegségben szenvedő emberek esetében is előfordulhat, hogy nem alakul ki protektív immunitás a védőoltás hatására.
4. Az immunrendszerünk összetétele életünk során változik, és ez befolyásolja a protektív immunválasz kialakításának képességét. A csecsemők és a gyermekek immunrendszere fejlődésben van, így az ő immunválaszuk eltérhet a felnőttekétől. Egyes COVID-19 elleni védőoltások hatékonyabbak vagy megfelelőbbek lehetnek a gyermekek számára, ahogy azt már az influenza elleni védőoltás esetében is látjuk. Ahogy öregszünk – főleg én, az immunrendszerünket érintő változások következtében nem tudjuk hatékonyan fenntartani a tartós protektív immunitást, kevésbé vagyunk képesek új antitestek előállítására a fertőzésre adott válaszként.
Szóval sejthető, hogy aki már nem 20, hanem 70, az kisebb valószínűséggel lesz képes protektív immunválaszt kialakítani a vérus elleni védőoltás esetében. A háziorvosom mindig azt mondta, hogy a prevenciós fertőtlenítés is nagyon fontos. Húsz évvel ezelőtt, az influenzás időszakokban, társaságunk minden délután találkozott a Feketesas kávézóban és Szendi, a gyönyörű pincérlány kérdés nélkül hozta az Unicumokat. Nem is kaptuk el a fertőzést soha. Lehet, hogy a maszkviselés és a kézfertőtlenítés mellett, most is gondolnunk kellene a szájfertőtlenítésre is.
A háttér:
Szóval az egész egy kúrva nagy biznisz.
Számoljuk. Az EU-nak cca. 500 millió lakosa van. Az EU cca. 220 millió vakcinát rendelt az oxfordiaktól.
Lehetséges variációk:
– a vakcina szart sem ér és az EU kártérítést kér a kifizetett milliárdjaiért, a cég fogja magát és csődöt jelent, aztán minden túlélő pógár pörli saját államát a meghót rokonaiért (ez csak akkor maradhat el, hogy ha a vakcina felvételekor az orvos aláírat egy nyilatkozatot, hogy az állam nem garantálja a hatást),
– jobb esetben a vakcina „megfogi” és kialakulnak az antitestek, de csak 90-100 napig leszel immun, ez aztán pazar – mert az EU az oxfordi gyártóval kötött szerződésbe ezt a varit nem tette bele, vagyis évente háromszor-négyszer kell újraoltani a pógárokat, na ekkor szeretnék én gyógyszergyártó lenni,
– harmadik pontot se felejtsük el, a jó kis projekt szerint a hosszú távú eredmények a legfontosabbak, a vírussal kell élnünk sok évtizedet, a nyamvadtak, akik nem munkára foghatók már, csak terhet jelentenek, mert etetni, gyógyítani, segélyt, nyugdíjat kell adni nekik, azoktól megszabadulnak és már előre látható, hogy a nagy „lepra” csökkenti a gázkibocsájtást is, és így a klímaváltozás is pozitívba fordulhat.
Dr. Rock napi zenereceptje
Ha létezik olyan kifejezés, hogy kézműves sör, miért ne lehetne az én (egyik) címkén Müller Péter “Sziámi” zene/költőiség egységében fogant művészetére, hogy “kézműves líra”…?! Annyira közreáll, ha kéznél van az intellektusod… Az Úr is, meg ő is ne rója fel ezt a szóalkotmányozást nekem. Amennyiben több száz délalföldi iskolai osztályon mentem át, drogprevenciós szájjártatásaimmal, vagy 8-10 éven keresztül az ő zseniális zenepéldázatait bebeidézve (a bebe, ezúttal nem egy énekes… )… Az “Egyszerű teremtés” volt az – az “Apokalipszis itt és most” pedig az ómega… Ide most a “gének tanácsát” hívom segítségül, abba az igazi mentális armageddonba, amire egyszer csak rá kellett ébrednünk 2020-ban, hogy egyszer csak már javában benne is vagyunk… Ez a mindig el és megbűvölő alterzseni pedig – ímé hát lássátok szümtükhel – kereken 2000-re készen volt a zenésített boschjeromosos látomásával, mik leendenek a problémáink 20 év múlva, – midőn meglele bennünket az ordas vérus… Álmélkodjatok s tanakodjatok a zeneszámot követvén, ideggel s velővel: valóban jó időben vették örökbe Müller Péter írónként, ezt a fiatalembernek akkor még nagyon gyermekkorú dedet?! Aki viszont ma már jóval túl az ifjonti vénség (nyúvéves) korán, még mindég itt sugárzik nekünk?! Kéváncsi lennék milyen verzéket és refréneket… ?!