2020. november 3. – kedd

Szerző: | nov 3, 2020 | Vírusnapló, Archívum, Egészségügy, Gazdaság, Zene

Ma már 4000 új fertőzöttet azonosítottak be és a vírusáldozatok száma is elérte a napi  100-at. Sokat gondolkoztam kérdéseden, hogy felvegyük-e a vakcinát, vagy ne oltassuk be magunkat.

De valójában mekkora a kockázat?

A világon minden határozatunknak, tettünknek, cselekedetünknek vagy pozitív és negatív oldala is. Minden gyógyszernek van romboló mellékhatása is. Lehet választani, hogy gyógyszer nélkül 3 évet vagy gyógyszerrel és azok mellékhatásaival hat évet akar e az ember élni. Különösen rombolók az antibiotikumok, a vérnyomáscsökkentők és antibébi hormonyos készítmények.

Ha nagyon “erős” egy vakcina, akkor akár 95%-os hatásfokú is lehet. Ha erős a vakcina, akkor sokkal több és komolyabb mellékhatása lehet. Egy új vérust izolálni akár 30 nap alatt is lehetséges, a vakcinát “megalkotni” is meg lehet 30 nap alatt, de a labor kísérletek után jönnek az önkéntes emberkísérletek – ez már 300 nap. A gyógyszer gyártók sem akarják, hogy sok áldozata legyen a vakcinának, mert akkor a haszon nagy része elmegy kártérítésre. A gyógyszer gyártónak a kutatás-kísérletek sok milliárdjába kerül, maga a vakcina előállítás filléres dolog. Egy vakcina piaci ára cca. 30 EUR is lehet. Előre ismert vevőknek gyártanak – előre kérik a lóvét.

Komolyra fordítva:

Tény, hogy az emberek immunrendszere eltérő módon reagálhat a védőoltásokra.

Mindenesetre a több ezer ember bevonásával, szerte a világon végzett III. fázisú klinikai vizsgálatok fontosak. Ezek mutatják meg, hogy a vakcina működik-e különböző életkorú vagy egyes egészségügyi problémákkal küzdő személyek esetén. Tehát ki kell deríteni, hogy a világszerte kifejlesztett körülbelül 180 COVID-19 elleni vakcinajelölt valóban működik-e? 

A működés az, hogy a vírus semlegesítésére antitestek termelődnek és valószínűleg azáltal is, hogy a vakcina segít az immunrendszernek emlékezni és gyorsan reagálni a fertőzésre.

Vegyük sorra, mik lehetnek a védőoltásra adott válaszreakciót befolyásoló tényezők: 

1. A védőoltások típusa és alkalmazásuk módozatai Sok COVID-19 elleni vakcinajelölt tartalmazza a SARS-CoV-2 vírus tüskefehérjéjének részeit a protektív immunitás kiváltásához. Számos módon lehet azonban ezeket a fehérjéket a szervezetbe juttatni, és egyesek hatékonyabbak lehetnek a többinél az immunrendszer működésének serkentésében. Az oxfordi vakcina például a tüskefehérjét egy másik vírussal kombinálja, hogy utánozza a SARS-CoV-2 hatását. Ugyanakkor a Queenslandi Egyetem által kifejlesztett vakcinajelölt tüskefehérjét és egy másik alkotóelemet (egy adjuvánst) tartalmaz az immunrendszer stimulálásához. 

Egyes embereknek nagy valószínűséggel szüksége lehet egy emlékeztető oltásra a tartósabb immunitás biztosítása érdekében. Léteznek orrspray formában alkalmazandó vakcinák is. Ezek hatékonyabb immunválaszt válthatnak ki a COVID-19 ellen a felső légutakban, beleértve az orrüreget, a szájat és a torkot. 

2. A korábbi fertőzéseink hatására az immunrendszerünk eltérően reagálhat az oltóanyag beadására. A SARS-CoV-2 vírus például a humán koronavírusok nagy családjába tartozik, amelyek közül négy felelős a közönséges megfázásért. Ha megfertőződünk ezekkel a megfázást okozó koronavírusokkal, és immunológiai memóriasejteket fejlesztünk ki ellenük, akkor erőteljesebben vagy gyorsabban reagálhatunk a COVID-19 elleni védőoltásra. Néhány ember esetében gyenge a protektív immunválasz a COVID-19 elleni vakcinajelöltekre. Elképzelhető, hogy ezek az emberek már meglévő immunitással rendelkeznek azokkal az adeno-vírusokkal szemben, amelyeket néhány vakcinában a SARS-CoV-2 tüskefehérje bejuttatására használnak. Más szóval a szervezetük a vakcina nem megfelelő részével (a bejuttatásra szolgáló mechanizmussal) szemben vált ki immunválaszt, és nem annyira a vírus jellemző részével (a tüskefehérjével) szemben. 

3. Génjeink meghatározó szerepet játszanak az immunrendszerünk szabályozásában. Az influenza elleni védőoltásokra adott immunválasz esetében a kutatók már megfigyeltek különbségeket a nemek között, ami részben a géneknek tudható be. A COVID-19 elleni immunválasz tekintetében is tapasztaltak különbözőségeket a nemek között. Tehát a nagyobb klinikai vizsgálatok segítenek annak megértésében, hogy a férfiak és a nők eltérően reagálnak-e a COVID-19 elleni vakcinára. Az öröklött immunhiányos betegségben szenvedő emberek esetében is előfordulhat, hogy nem alakul ki protektív immunitás a védőoltás hatására. 

4. Az immunrendszerünk összetétele életünk során változik, és ez befolyásolja a protektív immunválasz kialakításának képességét. A csecsemők és a gyermekek immunrendszere fejlődésben van, így az ő immunválaszuk eltérhet a felnőttekétől. Egyes COVID-19 elleni védőoltások hatékonyabbak vagy megfelelőbbek lehetnek a gyermekek számára, ahogy azt már az influenza elleni védőoltás esetében is látjuk. Ahogy öregszünk – főleg én, az immunrendszerünket érintő változások következtében nem tudjuk hatékonyan fenntartani a tartós protektív immunitást, kevésbé vagyunk képesek új antitestek előállítására a fertőzésre adott válaszként.

Szóval sejthető, hogy aki már nem 20, hanem 70, az kisebb valószínűséggel lesz képes protektív immunválaszt kialakítani a vérus elleni védőoltás esetében. A háziorvosom mindig azt mondta, hogy a prevenciós fertőtlenítés is nagyon fontos. Húsz évvel ezelőtt, az influenzás időszakokban, társaságunk minden délután találkozott a Feketesas kávézóban és Szendi, a gyönyörű pincérlány kérdés nélkül hozta az Unicumokat. Nem is kaptuk el a fertőzést soha. Lehet, hogy a maszkviselés és a kézfertőtlenítés mellett, most is gondolnunk kellene a szájfertőtlenítésre is.

A háttér: 

Szóval az egész egy kúrva nagy biznisz.

Számoljuk. Az EU-nak cca. 500 millió lakosa van. Az EU cca. 220 millió vakcinát rendelt az oxfordiaktól. 

Lehetséges variációk: 

– a vakcina szart sem ér és az EU kártérítést kér a kifizetett milliárdjaiért, a cég fogja magát és csődöt jelent, aztán minden túlélő pógár pörli saját államát a meghót rokonaiért (ez csak akkor maradhat el, hogy ha a vakcina felvételekor az orvos aláírat egy nyilatkozatot, hogy az állam nem garantálja a hatást),

– jobb esetben a vakcina „megfogi” és kialakulnak az antitestek, de csak 90-100 napig leszel immun, ez aztán pazar – mert az EU az oxfordi gyártóval kötött szerződésbe ezt a varit nem tette bele, vagyis évente háromszor-négyszer kell újraoltani a pógárokat, na ekkor szeretnék én gyógyszergyártó lenni,

– harmadik pontot se felejtsük el, a jó kis projekt szerint a hosszú távú eredmények a legfontosabbak, a vírussal kell élnünk sok évtizedet, a nyamvadtak, akik nem munkára foghatók  már, csak terhet jelentenek, mert etetni, gyógyítani, segélyt, nyugdíjat kell adni nekik, azoktól megszabadulnak és már előre látható, hogy a nagy „lepra” csökkenti a gázkibocsájtást is, és így a klímaváltozás is pozitívba fordulhat.

Dr. Rock napi zenereceptje
Ha létezik olyan kifejezés, hogy kézműves sör, miért ne lehetne az én (egyik) címkén Müller Péter “Sziámi” zene/költőiség egységében fogant művészetére, hogy “kézműves líra”…?! Annyira közreáll, ha kéznél van az intellektusod…  Az Úr is, meg ő is ne rója fel ezt a szóalkotmányozást nekem. Amennyiben több száz délalföldi iskolai osztályon mentem át, drogprevenciós szájjártatásaimmal, vagy 8-10 éven keresztül az ő zseniális zenepéldázatait bebeidézve (a bebe, ezúttal nem egy énekes… )… Az “Egyszerű teremtés” volt az – az “Apokalipszis itt és most” pedig az ómega…  Ide most a “gének tanácsát” hívom segítségül, abba az igazi mentális armageddonba, amire egyszer csak rá kellett ébrednünk 2020-ban, hogy egyszer csak már javában benne is vagyunk… Ez a mindig el és megbűvölő alterzseni pedig – ímé hát lássátok szümtükhel – kereken 2000-re készen volt a zenésített boschjeromosos látomásával, mik leendenek a problémáink 20 év múlva, – midőn meglele bennünket az ordas vérus… Álmélkodjatok s tanakodjatok a zeneszámot követvén, ideggel s velővel: valóban jó időben vették örökbe Müller Péter írónként, ezt a  fiatalembernek akkor még nagyon gyermekkorú dedet?! Aki viszont ma már jóval túl az ifjonti vénség (nyúvéves) korán, még mindég itt sugárzik nekünk?! Kéváncsi lennék milyen verzéket és refréneket… ?!   

RSS Hírstart hírei