Putyin régi ravasz motoros, most lépéselőnybe került a szenilis amerikai elnökkel szemben. Putyin okosan választotta meg az Ukrajna elleni invázió időpontját – van mozgástere és a magas energiaárak is kedveznek neki, a szankciók meg nem sokat érnek, mert Oroszország jobbára önellátó. Oroszországot gazdaságilag nem nagyon lehet büntetni, mert kicsi az államadóssága és ha Európa szankcionálja az orosz energiát, akkor magának okoz nagy károkat, mert az oroszok a gázt eladják kínaiaknak.
Putyin 70 éves, 1985 tavaszán, 32 évesen, őrnagyként, perfekt német tudással került az NDK-ba mint az orosz követségen dolgozó titkosszolgálati tiszt. A szolgálati helye az Angelikastraβe 4 szám alatt a város elegáns villanegyedében Albrechtsberg kastély parkjának közelében volt található. Az irodája az épület első emeletén helyezkedett el. A villában hat szovjet titkosszolgálati tiszt dolgozott. A munkájukért havi 1800 kelet német márkát kaptak, amely kétszerese volt az NDK-ban élők átlagkeresetének. Putyin az otthonába, ami egy két és félszobás panellakás volt gyalog is el tudott menni, olyan közel volt a munkahelyéhez. Ott élt feleségével Ljudmilával és kislányával a közvetlen kiköltözésük előtt Leningrádban született Marijával. 1986-ban Drezdában jött a világra második lánya Jekatyerina. A szabadnapokon Putyinék a szürke Ladájukkal gyakran mentek kirándulni a Drezda közelében fekvő festői vidékű Szász Svájcba. Az ifjú titkosszolgálati tiszt munkája saját bevallása szerint politikai felderítésből, politikusokról és az ellenség terveiről való információszerzésből állt. Az ellenség alatt természetesen a nyugatot kellett érteni – mondta el 2000-ben egy orosz újságírónak Putyin: „A fő ellenségünk a NATO volt.” A forrásait Putyin a drezdai műszaki egyetemen szervezte be – emlékezik vissza Vlagyimir Gortanov, aki akkoriban Putyinnal dolgozott. Az általa beszervezett nyugatra utazó ügynököknek egyik célpontja a bajorországi Bad Tölzben állomásozó amerikai speciális egység az úgynevezett zöldsapkások voltak. Putyin a munkáját Kelet Németországban jól végezte. Kétszer is előléptették. A munkája során szorosan együttműködött a kelet német állambiztonsági minisztériummal. Putyin azt mondta ez egyik német összekötőjének, hogy szereti a németeket, főleg a fegyelmüket. A német tiszt úgy emlékezik Putyinra, mint egy kimondottan nagyorosz felfogású történelem tudatos emberre. Tíz évvel az NDK megszűnése után Putyin elmesélte, hogy a Stasi tagjaival való beszélgetésben jött rá, hogy Kelet Németország ugyanabban a helyzetben volt ebben az időben, mint a Szovjetunió pár évvel korábban. Az NDK totalitárius állam volt, egy ebben konzerválódott társadalommal. Ennek ellenére élvezte a kelet német hétköznapokat. Különösen kedvelte a sört, ezek közül is a Drezda melletti radebergi sörgyár italát. Kollégaival gyakran kereste fel az itteni sörözőt, ahol egy-egy alkalommal három liter sört is elfogyasztottak. Ennek köszönhetően 12 kilót szedett magára, 85 kilóra hízott. A kommunizmus végnapjaiban 1989. december 5-én tüntetők vették körül a KGB villát, amit a németek Stasi objektumnak tartottak. Ekkor Putyin a lement a kapuhoz, hogy beszéljen a demonstrálókkal. Németül közölte velük, hogy ez egy szovjet katonai objektum. Amikor a tüntetők tudni akarták ő pedig kicsoda röviden azt felelte: a tolmács. A tüntetők rövidesen elmentek, és nemsokára a KGB helyi embereit is hazahívták. Putyin 1990-ben Leningrádba ment. A következő évben a város először szabadon megválasztott polgármesterének helyettese lett és ezzel megkezdődött a nem várt politikai karrierje.
PUTYIN – KÍNA
A Világbank adatai szerint Oroszország 2020-ban a világkereskedelem 1,9 százalékát adta, szemben a 2013-as 2,8 százalékkal. 2020-as GDP-je globálisan a 11. helyen áll Brazília és Dél-Korea között. A Világbank World International Trade Solution-adatbázisában található adatok alapján az orosz kereskedelmi függőség folyamatosan csökkent az elmúlt húsz évben.
Ezzel egy időben Moszkva exportcélpontjai is megváltoztak: egy évtizeddel ezelőtt Hollandia volt az első számú célország, ez mára Kína lett. Németország és Nagy-Britannia oroszországi vásárlása nagyjából stabil maradt, míg Fehéroroszország importja nőtt.
Kína továbbra is Oroszország első számú beszállítója: a két ország kapcsolatában a mobiltelefonok, számítógépek, távközlési eszközök, játékok, textíliák, ruházati cikkek és elektronikai alkatrészek tartoznak a legfontosabb kategóriákba.
A Világbank adatai szerint Oroszország 2020-ban a világkereskedelem 1,9 százalékát adta, szemben a 2013-as 2,8 százalékkal. 2020-as GDP-je globálisan a 11. helyen áll Brazília és Dél-Korea között. A Világbank World International Trade Solution-adatbázisában található adatok alapján az orosz kereskedelmi függőség folyamatosan csökkent az elmúlt húsz évben.
Ezzel egy időben Moszkva exportcélpontjai is megváltoztak: egy évtizeddel ezelőtt Hollandia volt az első számú célország, ez mára Kína lett. Németország és Nagy-Britannia oroszországi vásárlása nagyjából stabil maradt, míg Fehéroroszország importja nőtt.
Kína továbbra is Oroszország első számú beszállítója: a két ország kapcsolatában a mobiltelefonok, számítógépek, távközlési eszközök, játékok, textíliák, ruházati cikkek és elektronikai alkatrészek tartoznak a legfontosabb kategóriákba.
Peking orosz importból való részesedése 2014 óta folyamatosan nő. Ezeket a tendenciákat figyelembe véve arra következtethetünk, hogy a két ország gazdasági kapcsolatát a szankciók minden bizonnyal tovább fogják növelni. Az orosz gazdaság várhatóan folyamatosan Kína felé fog fordulni.
Oroszország és Kína közeledése már korábban elkezdődött. Korábbi találkozóik során egyértelművé tették, hogy Moszkva kész több gázt szállítani Pekingnek. Most a kelet-ukrajnai válság következtében az orosz gazdaságot sújtó nyugati szankciók miatt a felek várhatóan még szorosabb kapcsolatot építenek ki.
Az Egyesült Államok és az Európai Unió sorra lépteti életbe szankcióit Oroszországgal szemben. Erre Moszkva már egy ideje készül: a 2022-es pekingi téli olimpiai játékok előtt február 4-én találkozott Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök, ahol megállapodtak, hogy szorosabbra fűzik gazdasági kapcsolataikat. A felek azt is felvetették, hogy elhagyják egymás között a dolláralapú kereskedelmet.
A kínai–orosz kapcsolatok már korábban is élénkek voltak: 2014-ben, miután Oroszország egyoldalúan annektálta a Krím félszigetet, a nyugati nagyhatalmak szankciókat vetettek ki az oroszokra. Ennek az lett a következménye, hogy gazdaságuk azóta folyamatosan sodródik Kína felé, és végül Moszkva számára Peking lett a legnagyobb exportcél. Az új szankciók arra ösztönözhetik Oroszországot, hogy megpróbálja tovább mélyíteni a Pekinggel fennálló kereskedelmi kapcsolatait, így mérsékelni tudja a rá kivetett gazdasági korlátozások hatásait.
„A szankcióknál, különösen ha egy olajtermelő országot érint, amilyen Oroszország is, a rendszer kijátszhatósága a probléma” – mondta a Reutersnek Harry Broadman, a Világbank Kínában és Oroszországban jártas tisztviselője. Majd úgy folytatta: Kína azt mondhatja, hogy nyílt piacon fog olajat vásárolni, és ha ez orosz olaj, hát legyen az.
Orbán Viktor miniszterelnök szerdán meglátogatta a Magyar Honvédség Integrált Műveleti Központját, ahol Benkő Tibor honvédelmi miniszterrel együtt találkozott azokkal a katonatisztekkel, akik Magyarország biztonságát garantálják parancsnoki munkájukkal – közölte Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.
A látogatás után a kormányfő arról beszélt az MTI szerint, hogy a helyzet továbbra is komoly, feszült, mindent meg kell tenni a háború elkerülése érdekében. Magyarországnak ebből a katonai konfliktusból ki kell maradnia; Magyarország biztonsága a legfontosabb – szögezte le. Orbán Viktor ennek megfelelően visszautasította azokat „a baloldali javaslatokat”, amelyek katonák és fegyverek Ukrajnába küldéséről szólnak.