AZ ALSÓVÁROSI IGRIC
Savanya Istvánnak pár évvel ezelőtt Dr. Pördy Nándor mutatott be. Attól kezdve figyelemmel kísértem művészetét, különösen a kanadai magyarság megmaradásáért vívott küzdelmét. Idővel barátság alakult ki közöttünk – két költő találkozása volt ez. 2020. szeptember 11-én, a Magyar Kultúra Emlékívek Kiadó nevében, a szegedi Dóm Látogatóközpontban önálló koncertet szerveztem Savanya Istvánnak. A VERSEK AZ ISTEN ÖRÖMKÖNNYEI című koncert ajándék koncert volt az alkalomból, hogy a Művész, a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést vehette át.
A művész és Szeged kapcsolata:
1958-ban születtem Szegeden. Itt tanultam meg magyarul szögediesen, itt jártam iskolába, itt értek az első, szenvedéllyel sodró, életre szóló élmények, fellángolások, sikerek, csalódások, egyszóval minden olyan behatás, amit az életem indító és egyben meghatározó szakasznak nevezhetek. Szegednek szinte nincs olyan zuga amely ne idézne fel egy történetet, dalt, verset, mosolyt vagy könyvet. Szeged és én örök kötődésre ítéltettünk.
Egyszer csak belopakodott a zene az életedbe:
Zenélni már gyermekkoromban kezdtem, amikor egy kétforintos fa tolltartóból, apám horgászzsinórjából és néhány rozsdás szögből eszkábáltam az első primitív hárfámat, amit citerának neveztem. Végtelen türelemmel próbáltam hangolgatni ezt a tökéletlen szerszámot. Életem legmelengetőbb emlékei közé tartoznak ezek a játékok.
A Rókusi Ének-Zene Tagozatos Általános Iskola angol nyelvű kísérleti osztályába írattak be a szüleim. Minden tárgyból kiemelkedően teljesítettem, csak ének-zenéből akart a tanárom mindenáron megbuktatni, mert nem ment a kottaolvasás.
Bárdos Jenő tanár úr gitár kíséretével énekeltem el az első cowboy-dalt közönség előtt. A gimnázium első évében találkoztam össze Matzkó Lacival és Sztrain Pistával, akik a döntő inspirációt adták a máig tartó zenészutamhoz.
Aztán jött a költészet és a színpad:
A másik nagy lökést a Tömörkény Gimnázium akkor szervezkedő irodalmi színpada adta. Itt négy évig dolgoztam, csodálatos világ tárult ki előttem és még abban a különleges szerencsében is részem lehetett, hogy két darabunk rendezési utómunkáit a zseniális Paál István végezte.
Az észak-amerikai népzene szeretete, tanulása és előadása mellett az ÉDOSZ Szeged Táncegyüttesénél belekóstoltam a népi bőgőzésbe Szurdi Zsolt vezetése alatt.
A zenész és zenekara:
Zenészi pályám a József Attila Tudományegyetem földrajz–angol szakán töltött évek alatt vett igazi lendületet. Soha nem akartam naplót lapozgató, feleltető, dolgozatokat javító „nemzet napszámosa” tanár lenni, de utólag mégis úgy érzem, tanulónak, tanárnak, tanítónak teremtődtem akár katedrán vagy színpadon állok.
Ekkor volt alkalmam a legjobb felállású zenekarom a Bluegrass Pilgrims Band (később Bonanza) tagjaként járni az ország építőtáborait, művelődési házait, egyetemi klubjait, fesztiváljait. A hazai zenei élet akkori vezető egyéniségeivel sorra megismerkedhettem, sőt nem ritkán fel is léphettem velük közös produkcióban.
Hatások:
A földrajz tanszék évi hagyományos hallgatói estjén találkoztam össze Várkonyi Esztivel, aki azóta is társam a színpadon, a tanári pályán, gyermekeink, Edit és Matyi édesanyja, jó néhány versem múzsája, hangszergyűjteményem szponzora.
Ha valaki, akkor én valóban megéltem és a mai napig élem azt, hogy minden siker ösztönzője, energiaforrása egy rendkívüli, különleges nő. Esztikém, hálásan köszönök mindent.
Számodra mi az igazi ajándék:
Mikor kezdtem verset írni? Talán pontosabb úgy válaszolni, hogy nem emlékszem mikor nem írtam. Legfeljebb papíron nem léteznek. Verset soha nem „faragtam”, ezért nem is kérkedhetek bravúros szó idomítási tudománnyal. A verseket ajándékba kapom. A bennem rezonáló, vibráló hangulatokat, élményeket érzékeny membránként fogadom és egy belső hang diktálása nyomán írásban, zenében rögzítem. Ez a folyamat érlel, tanít, tisztít, felemel, alázatba burkol, tehát mindenképpen szent, amit a Kikelet című versem első sorában így összegeztem: „A versek az Isten örömkönnyei” Ebben, úgy érzem, minden benne van. Életem legizgalmasabb kalandjai közé azok a pillanatok tartoznak, amikor a versek olvasnak engem.
A megzenésített versek: