2020. DECEMBER 12. – SZOMBAT

írta | dec 12, 2020 | Vírusnapló, Archívum, Történelem

A SÉTÁLÓ SZENT ROZÁLIA KÁPOLNA

a pestis elleni megmenekülés fogadalmi temploma

A Szent Rozália-kápolna Szeged történetének több alkalommal átépített és áthelyezett tanúja. Az első kápolna fogadalmi templomként épült meg. A temesvári kereskedők által 1738-ban behurcolt pestistől megrémült város vezetői megfogadták, hogy ha a város megmenekül a járványtól, akkor a város kápolnát emel a Palánk városrészben. A járvány hamarosan elcsitult, a kápolnát pedig már a következő évben megépítették, 1739. augusztus 1-jén báró Falkenstein Béla csanádi püspök szentelte fel.

SZENT ROZÁLIJA 1

Szent Rozália az első helyen – a szegedi nagy árvízben 1879.

Az akkori kápolna a mai Hősök kapuja helyén, a Dömötör-templom előtt állt. Homlokzata nyugati irányba nézett. A Szent Rozália-kápolna a város életének szerves részese volt. A kis templom búcsújára minden év július 2-án került sor, ilyenkor a összes városrész és Tápé képviselői is megjelentek.

A kápolnában ravatalozták fel a hatalmas szegedi tanyavilág azon polgárait, akik a városban hunytak el, illetve a Szent Rozáliában öltött ünnepi ruhát a csanádi püspök, amikor Szegedre tett látogatást.

A kápolna néhány évig zárva volt, amikor II. József császár rendeletére az ország összes kápolnáját bezárták, csak 1805-ben nyitott meg újra.

1879. március 12-i nagy árvíz elérte a Templom teret is. Ezt a városrészt – mint legmagasabban fekvőt – a víz viszonylag megkímélte. A kis dombon álló Szent Rozália kápolna szigetként emelkedett ki a teret borító sík víztükörből.

SZENT ROZÁLIJA 2

A Szent Rozália a második helyen – 1913

Az árvíz után a tér feltöltését határozták el, így célszerűnek látszott az erősen megrongált, akkor már száznegyven éves épület lebontása, hiszen a Tisza Lajos körút feltöltése az egyik oldalát majdnem teljesen elfedte volna. A szegediek azonban, akik nagy érdeklődéssel és kegyelettel jártak a kis fogadalmi templomba, nem hagyták végleg elveszni. A Királyi Biztosság végül is a kápolna áthelyezése mellett döntött, nem messze az eredeti helyétől.

Az új kápolna a Dömötör-templomhoz kissé közelebb – a mai Dóm tér árkádjai helyére került át.

Az újjáépítési alapból 22000 forintot szavaztak meg a kápolna áthelyezésére. 1882-ben a Szent Rozália újra működő templom volt. Felszentelésére 1883-ban került sor. Az áthelyezett kis kápolna képezte a határt a Dömötör-templom előtti Templom tér és a Gizella tér között.

A Szegeden élő görög szertartású katolikusok már 1914-ben mozgalmat indítottak egyházközségük megszervezésére. Erre 1921. december 26-án került sor. A kápolnát – Várhelyi József prelátus, belvárosi plébános közbenjárására – 1922-ben engedte át a város elöljárósága a görögkatolikusok használatára. A Dóm téren álló kápolnában már voltak görög liturgiák.

A Fogadalmi templom 1924-ben készült el, s vele a tér átrendezése is szükségessé vált. 1927-ben gróf Klebelsberg Kunó vallás és közoktatási miniszter pályázatot írt ki a Fogadalmi templom körül egy bensőséges és ünnepélyes tér kialakítására, amellyel együtt a tér elején levő kis kápolna szükség esetén lebontható.

A kápolna lebontása helyett végül az újbóli áthelyezése mellett döntöttek.

A Lechner térre került kápolnát 1929. november 17-én szentelte fel Glattfelder Gyula csanádi püspök, 1939-ben plébániatemplommá nyilvánították.

3 4

A Szent Rozália a harmadik helyen – felújítás után 2005.

A kápolna pilaszterei és vízszintes fúgái az elmúlt évtizedek felújításai során elvesztek, amiként a homlokzatot díszítő kővázák is.

1969-ben az addig használt lócákat padsorokkal váltották ki, az 1980-as években pedig a bejáratot újították fel. Az épületet legutóbb 1997-ben tatarozták, a torony tetőszerkezetét 2005-ben renoválták

Korabeli építészeti leírása szerint a neobarokk kápolna méreteihez képest díszes épület. Kapuboltozata, küszöbe vörös márványból, ornamentikája cserépből van. Függőlegesen toszkán lizénák tagolják, melyek külön-külön posztamensen helyezkednek el. Az ablakok és falfülkék félkörívesek, gazdagon keretezve. A főbejárat különösen díszes, felül íves szemöldökpárkánnyal. A torony alacsony, tömzsi. Az átmenetet íves oromfal képezi, két oldalt kőurnákkal. A toronytest négyszögletes, falsíkja a kápolnáéhoz hasonlóan vízszintesen fugázott. A sisak kupolája alacsony, íves, a laterna sokszögletes. A toronyablakok barokkosan záródnak, szemöldökpárkánnyal. Díszesek a bejárat ajtószárnyai és keretei.

Mai állapota már kissé módosult képet mutat. A felújítások során az ablakok és a falfülkék külső kereteinek alsó részét jóval egyszerűbben képezték ki, s az oromfal két oldalánál elhelyezett kőurnák sincsenek már meg.

A görög kereszt alaprajzú kápolna a Lechner tér északnyugati részén lévő kis dombon áll, kapujához két oldalról lépcsősor vezet. A főhomlokzat a kápolna méretéhez képest díszes kialakítású. A két szélen posztamensen álló toszkán lizénák tagolják, középső része rizalitszerűen előreugrik, itt nyílik a bejárati ajtó, amelynek gazdagon faragott, levélfejezetes pilaszterekkel díszített keretelését felül íves, tagolt szemöldökpárkány zárja. A fa ajtószárnyak szintén díszes kialakításúak, az ajtószárnyak közepén egy-egy görög kereszttel. A bejárat két oldalán egy-egy félköríves záródású falfülkét alakítottak ki, szintén gazdag kereteléssel. A falsíkok vízszintesen fúgázottak, az erőteljes főpárkány alatt a középrizaliton négy, a lizénák vonalában egy-egy triglif található. A többi homlokzat kevésbé díszes kialakítású: kis, félköríves záródású ablakok találhatóak rajtuk, a szentély falán pedig falfülke. A kereszthajó- és a szentélyfal a már főhomlokzatról ismert toszkán lizénákkal van tagolva. A főhomlokzat középtengelyében tömzsi, négyszögletes kis torony emelkedik. A toronytesthez való átmenetet íves oromfal képezi, az orommező közepén lévő, félköríves falfülkét hermafejezetes pilaszterek keretezik. Az egykor az oromfal két oldalán álló kővázák ma már nincsenek meg. A torony mind a négy oldalán egy-egy íves szemöldökpárkányú ablak nyílik. A koronázópárkányt konzolok támasztják alá, a toronysisak íves kis kupolája nyolcszögletes lanternával zárul, a tetején kereszttel.

SZENT ROZÁLIJA 5

Kocsis Fülöp
bazilita szerzetes, görögkatolikus püspök, a hajdúdorogi főegyházmegye érsek-metropolitája.

2015. szeptember 20-án, Kocsis Fülöp érsek, a Magyar Görögkatolikus Egyház metropolitája helyezte el a Szent Rozália kápolna új oltárát, melybe a Rómából hozott Szent Miklós ereklye került beépítésre. A liturgián részt vett a Kollár család is.

Kategóriák