2020. DECEMBER 16.- SZERDA – EURÓPAI KALIFÁTUS

Szerző: | dec 15, 2020 | Vírusnapló, Archívum, Történelem

KÍSÉRTET JÁRJA BE EURÓPÁT

Olvasom, ha ma lenne egy magyar választás, még az is elképzelhető, hogy az Egyesült Liberális-Baloldal megnyerné azt. Ők állítják azt is, hogy akár kétharmaduk is lenne, és bizony élve azzal, rögtön megváltoztatnák az alkotmányt és bebetonoznának maguknak egy örök életet és hatalmat. Kiszivárogtatott hír szerint már tettek is Brüsszel felé egy olyan felajánlást, hogy egymillió migránst (muszlimot) fogadnának be, és ha nem is állampolgárságot, de szavazati jogot adnának nekik – így is biztosítva sok-sok évre a választások, rájuk nézve pozitív kimenetelét.

Hogy jutottunk el idáig – teszik fel egyes olvasóim telefonon a kérdést. A korona vírus megakadályozza a kerekasztal körüli eszmecseréket, ezért a VIRUSNAPLÓ mai bejegyzésében próbálom, akár vitaindítóként is kifejteni álláspontomat:

KISHEGYES templom a középen
A kishegyesi templom

Eklatáns példa az én szülőfalum Kishegyes. 1949-ben amikor én születtem 7000 lakosa volt a falunak és majdnem mindenki római katolikus volt. Később közöttük megjelentek a kommunisták – számomra rejtély, hogy hogyan keletkeztek, ha a falu lakói gyökereikben, több mint 200 évre visszamenőleg vallásosak voltak. A faluban élő barátaimtól tudom, hogy mára a helyzet nagymértékben megváltozott, a falu lakosainak kevesebb mint fele vallásos, többségben vannak az ateisták és a baloldaliak. Sőt, egyes kutatók már felfigyeltek arra a jelenségre is, hogy a nem egész 5000 lakosra zsugorodott falu lakói nemzeti érzelmeiket is kevésbé ápolják. Van aztán még egy érdekes jelenség: a katolikusok (sőt templomba járók) között is akadnak baloldaliak. Szóval a hegyesi vallásos közösség sem egy lélek – vagy 20 éve megindult a szakadás.

A fenti jelenségek az anyaországban is lejátszódtak. 1949 és 1990 között (a kommunista elnyomás idején) Magyarország lakosságának 70% volt keresztény, míg mára ez az arány 35%-ra csökkent, vagyis a vallásszabadság idején a hívők több mint fele ateistává vált és baloldali beállítottságokat vett fel. Bizonyos közvélemény kutatók úgy számolnak, hogy jelenleg a magyarországi választópolgárok 52%-a baloldali szimpatizáns.

templom belső
A szegedi Dóm

Hogy jutottunk idáig, mikor indult el a hittől való elfordulás? Marx és Engels 1848-as Kommunista Kiáltványa írta le az osztálynélküli társadalmat, illetve az ennek megvalósítására létrejött politikai ideológiát a kommunizmust. Azóta számos, magát kommunistának valló, ám egymástól ideológiájában eltérő mozgalom terjedt el, mint például maoizmus, trockizmus, tanácskommunizmus, luxemburgizmus, keresztény kommunizmus, eurokommunizmus és az új amerikai kommunizmus. De ha jobban analizáljuk, akkor láthatjuk, hogy a kommunista (mára baloldali-liberális) mozgalmak a világpolitikára a legnagyobb befolyást gyakorolják.

A kommunizmus melegágya nem orosz eredetű, Lenin is Svájcban, Németországban és Angliában sajátította el az eszmevilágot és vitte haza Oroszországba. A behurcolt kommunista eszme ott kétfelé osztódott tovább. Magyarországra nyugatról is, de főleg Oroszországból importáltuk a tanácskommunizmust és tudjuk, mit adott ez a jelenség nekünk. Lehet, hogy már akkor megindult az erózió – a magyar nép kettőbe szakadása?

Rögtön fel is tehetjük a kérdést, hogy az európai és magyarországi szabadkőműveseknek mekkora szerepük volt a kommunizmus elterjesztésében? Mindenesetre, a Kommunista Kiáltvány és a Szabadkőművesség Alkotmánya több jogi megfogalmazása összecseng. A szabadkőműves morál voltaképpen nem is morál, mert nincs tekintettel a cselekmények etikai indító okaira. Még a forradalom sem vetendő meg, még a forradalom is morális a humanitás végcéljának elérése végett. Ein Rebell bleibe Maurer (a kommunista forradalmár is kőműves) mondja az ide vonatkozó szabadkőműves törvény. Ha azután a forradalom sikerül, abban az esetben a szabadkőművesség kiállhat és mondhatja, hogy: – Ezt én tettem! Ám, ha a forradalom nem sikerül, akkor a szövetség a háttérben marad. Ebből magyarázható az, hogy a szabadkőművesség magát művészetnek nevezi. Művészet kell az eseményekben való olyan részvéteihez, hogy tudja, mikor lépjen nyíltan előtérbe és mikor működjék csak a kulisszák mögött, mint az események rugója. Isteni művészet lenne, ha mindazt, amit csak az ész kigondol, végre tudná hajtani. Végső soron a mi filantróp „nagymesterünk” is egy királyi „nagyművész”.

A második világháború után a hidegháború arról szólt, hogy mekkora lesz a kommunizmus térnyerése a világban. Mondhatom nagyobb volt, mint a kapitalizmusé. Láthattuk a Szovjetuniót , Lengyelországot. Kelet-Németországot, Csehszlovákiát, Magyarországot. Romániát, Bulgáriát, Jugoszláviát, Albániát, Kínát, Koreát, Vietnámot, részben az el nem kötelezettek mozgalmát, (1961-ben alapította Tito Belgrádban, ma már 120 állam a tagja) a latin-amerikai országok mozgalmait, Kubát, valamint a fejlődő országokat (pl. Görögország) melyek szovjet behatás alá kerültek.

Winston Churchill már 1946-os fultoni beszédében felhívta a nyugati világ figyelmét a szovjet terjeszkedés jelentette veszélyekre. A szovjetek támogatta görög kommunisták polgárháborúba torkolló puccskísérlete, illetve az olasz és a francia kommunista pártok rendkívüli, a Kremlből táplált megerősödése azzal a veszéllyel fenyegetett, hogy Sztálin a Teheránban, illetve Jaltában megvont szovjet befolyási övezet határain túlterjeszkedve, a nyugati kommunista pártokat egyfajta ötödik hadoszlopként felhasználva jelentősen megerősíti befolyását nyugaton is:

A francia kommunista párt a második világháború után, több választáson is a legerősebb francia párt volt 1945 és 1970 között (1944 -1947 közti ideiglenes kormányban, majd François Mitterrand 1981–1984).

Az olasz kommunista pártot a második világháború után Togliatti alapította. A kommunisták jelentős együttműködést hoztak létre a szocialista és liberális erőkkel és 1948-ra elkészítették az új alkotmányt és az ország államformája köztársaság lett. Az olasz kommunisták annyira elvakult kommunisták voltak, hogy a párt vezetése, élükön Palmiro Togliattit és Giorgio Napolitanót, a budapesti 1956-os eseményeket ellenforradalomnak minősítették a L’Unitá nevű párt újságukban. A párt Berlinguer vezetése alatt érte el a legnagyobb támogatottságát, 1976-os választáson 35%-ot értek el 13 millió szavazattal. Majd 1977-ben megkötötték az úgynevezett történelmi kompromisszumot a kereszténydemokratákkal, így létrejött az eurokommunizmus.

Az amerikai kommunista párt is nagyon virulens volt a második világháborút követően. A párt az 1960-as években a polgárjogi mozgalmak során megpróbálta felépíteni a vietnámi háborúval szembeni ellenállását. Az amerikai kommunista párt mai dokumentumai a szocializmus vízióját hangsúlyozzák, mint az amerikai demokrácia kiterjesztését. Az 1970-es amerikai szélsőbaloldali ellenkultúrájának híres alakja, a keleti blokkban annak idején buzgón ünnepelt, Lenin-díjas Angela Davis mostanában nyilatkozta: A szocializmus az egyetlen jövő hazánk és a bolygó számára. Most egy veszélyes pillanat van, mert rasszista támadások történnek, az antiszemita erőszak újra erősödik, valamint szélsőjobboldali jelöltek nyertek az Egyesült Államokban, Brazíliában, a Fülöp-szigeteken, Izraelben és más országokban. Az egész világon erősödik az ellenállás a fehér felsőbbrendűséggel, a rendőri erőszakkal, a nőgyűlölettel és a javak kapitalista felhalmozásával szemben. A Kommunista Párt egy évszázados küzdelmével jól pozicionálta magát, hogy szakértelmet, tapasztalatot és marxista elemzést adjon, amely segíti az ellenálló mozgalmakat, hogy növekedjenek és fejlődjenek.

A kommunista ideológia kapcsán kevesen említik például a kibucokat, mint ilyen jellegű második világháború utáni képződményeket. Ezek olyan kolóniák, ahol a vagyon egy jelentős része közös. A baloldali ideológiájú mozgalom a szükségből erényt kovácsolt és a kibucok tagjai a közösségi élet olyan letisztult módját honosították meg, ami az ország határain kívül is komoly érdeklődésre tarthatott számot (A bőség kosarából mindenki egyaránt vehet).

Felsorolásomból nem hagynám ki az 1968-as és azt követő nyugat-európai éveket sem. Mértékadó történészek szerint az első világháború nem fejeződött be, ezért a második csak folytatás volt. A liberálisok a második világháború után újra próbálkoztak: az egyetemistákat felhasználva 1968. március 22-én forradalmat robbantottak ki. Annak ellenére, hogy 1969. április 28-án sikerült megbuktatni De Gaullet, nem értek el teljes sikert. Az elmaradt hatalomátvétel miatt következett a bosszú: 1970-ben Németországban megalapították a Vörös Hadsereg Frakciót (Andreas Baader, Gudrun Ensslin, Horst Mahler, Irmgard Möller, Ulrike Meinhof), míg Olaszországban a Vörös Brigádokat (Renato Curcio, Margherita Cagol, Alberto Franceschini), A vörös gyilkos csoportok tagjai radikális baloldaliak voltak. Céljuk az állam meggyengítése és a proletár forradalom kirobbantása volt – ezt gyújtogatások, robbantások, emberrablások, gyilkosságok útján akarták elérni.

nyugat berlini egyetemisták
Nyugat berlini egyetemisták – 1968

Nyugat Európában ekkor alakultak a különböző kolóniák is. Többek között a hippik gyakran vettek részt háborúellenes demonstrációkon szabadelvű nézeteiket hirdetve. Nem csak a vietnámi háborút utasították el, hanem az azt irányító és lehetővé tevő egész politikai rendszert. Az 1968-as demokratikus elnökválasztáson politikailag aktív csoportként jelentek meg. Politikai nézeteik pacifista és anarchista elemeket egyaránt tartalmaztak. A hippimozgalom hatására fejlődtek ki a ’70-es évek zöld-ökológiai mozgalmai, a feminizmus második hulláma, a meleg (LMBT), illetve fekete polgárjogi mozgalmak. A hippi kolóniákban is szimbolista kommunizmus uralkodott – mindenem osztoztak a tagok, még ha valamelyikük feleségét is kívánta meg a kolónia valamely más tagja, azt az alkotmányuk értelmében át kellett neki adni egy időre.

hippitanya
A szabadelvű mozgalmak melegágya

Ma hol vannak az akkori kommunista szereplők? Daniel Cohn-Bendit az Európai Parlament képviselője lett, a Zöldek–Európai Szabad Szövetség pártjának társelnöke, illetve az ugyanilyen nevű frakció környezetvédelmi szakértője. André Glucksmann sokáig a Sorbonne-on tanított, ma dúsgazdag ember és könyveket ír. Alain Geismart egy ideig olyan gyanú övezte, miszerint kettős ügynök lett volna, de ezt ma már senki nem tudná bizonyítani. A nagypolitika oldalán az egykori német külügyminiszter Joschka Fischert köztudottan szoros szálak fűzték a Bader–Meinhof-csoporthoz, ennek ellenére a Schröder-kormány meghatározó embere lett. Az olasz exminiszterelnök, Romano Prodi pedig egy időben a Vörös Brigádokkal tartotta a kapcsolatot. Elmondható, hogy a jelenlegi Európai Unió politikusainak jelentős hányada a ’68-as generációból került ki, és politikájuk mind a mai napig híven tükrözi azt a szellemiséget, amelyet a ’68-as poszt marxista ideológia megfogalmazott. Az 1968 formálta liberalizmus úgy tett, mintha lehetőséget adott volna az értékek közötti választásra és nem kívánt egy kötelező irányt meghatározni. Negyven év után, 2008-ban azonban láthattuk, hogy mindez csak álca volt – a liberálista csak saját eszméjét isteníti – a másként-gondolkodót pedig megsemmisíti.

A mai európai helyzet: A migráció kutatók kimutatták, hogy Európában jelenleg a lakosság 10% migráns, azaz csaknem 45 millió europán kívül született ember él az unióban. A liberális-baloldali tervek szerint további 50 millió migráns betelepítését tűzték ki célul. Ezzel természetesen megváltoztatnák a kontinens hosszú távú polgári-vallási-politikai irányultságát. Azt hazudják, hogy a munkaerőpiac meg humanitárius célok vezérlik őket, hát hiszi a pici, ugyanazt szeretnék elérni mint bandájuk magyar tagjai: muszlin szavazóbázissal bővítve, hatalomra kerülni.

muszlim nepesseg 3
100 milliónyi muszlim

Például a francia iszlamo-baloldali (kommunista) tábor is kettős mércét gyakorol, hiszen azzal egyetért, hogy a katolikus egyházat már több mint 100 éve kizárták a közéletből és a belpolitikából, azzal viszont nem, hogy ez az iszlámra is vonatkozik. Vagyis a francia baloldalnak szüksége van az egyre gyarapodó muszlim közösség szavazataira, hiszen a keresztény franciák elfordulnak tőlük. Egy magyar kommunista így kommentálta ezeket az eseményeket: Értelmezésem alapján még a világnézeti semlegesség is elnyomást jelent, ha muszlimokról van szó, ha meg keresztényekről, akkor nyilván nem.

Nyugat Európa egyre inkább muszlim arcot ölt, hivatalos saría bíróságok működnek, mecsetek tömkelege nyílik. A prognózisok szerint pár éven belül a muszlin lakosság aránya Franciaországban 18%, Németországban 20%, Olaszországban 15% , Ausztriában 20%, Norvégiában 17%, Svédországban 30% , Belgiumban 18%, Angliában 18%, Spanyolországban 8%, Finnországban 15% lehet. A magyar liberális-baloldal minimum 10%-os muszlim lakosságot tervez.

20181010muszlimok lonodon
Már elfoglalták tereinket

De mit terveznek a muszlimok? A muszlim nép radikálisan vallásos nép, nem tud, és nem is akar asszimilálódni. Ha a muszlim világ középtávú terveiről olvasunk és a tervek alapján készített európai térképeiket szemléljük, arra következtetésre jutunk, hogy ők nem is baloldaliak, ők csak kihasználni szeretnék az európai baloldalt, hogy bejussanak Európába. A kezdetben, fizetésként majd a baloldalra adják szavazataikat, elemben ha már elegendően lesznek, akkor saját pártot alakítanak és megvalósítják tervüket – valójában elfoglalják Európát. Nem Európai Egyesült Államok lesz, ahogy Dobrev tervezi, hanem Európai Egyesült Kalifátus. Akkor aztán nem csak az én gyerekeimnek, hanem a Dobrev gyerekeknek is két lehetőségük marad, vagy behódolnak és felveszik a muszlim vallást, vagy gyaur rabszolgák lesznek.

Kedves Olvasók, mi magyarok ezt már egyszer átéltük, volt török világ Magyarországon. Nekünk most Kapisztrán Szent Jánosokra és Hunyadi Jánosokra lenne szükségünk, de a pápa most is elmélázott mint 1552-ben. A takarítónőnek szólnia kellene: Ferenc Testvér, itt a felkelés napja, indítani kellene a keresztes hadjáratot!

RSS Hírstart hírei