Kedves Barátaim, tisztelt Olvasóim!
A Mester és Margarita film kapcsán kértétek, hogy a VÍRUSNAPLÓ a jövőben többször ajánljon filmeket is. Most az ünnepi pihenéshez szeretnék, két cigány témájú filmet bemutatni. Cigányokról szóló filmet a világon először, Aleksandar Petrović készített. A film címe TOLLSZEDŐK (magyar címe: Találkoztam boldog cigányokkal is). Ezt a hagyományt folytatva Emir Kusturica is több cigányokról szóló filmet forgatott – mint a ma bemutatásra kerülő FEKETE MACSKA – FEHÉR MACSKA ( magyar címe: Macska-jaj) címűt is. Jó szórakozást kívánok.
Aleksandar Petrović (1929.- 1994) jugoszlávnak vallotta magát, de francia állampolgár volt, Párizsban született és ott is hunyt el. Anyanyelvi szinten beszélte a francia, angol, német és olasz nyelvet. Író, költő, forgatókönyvíró és filmrendező volt. Az 1960-as évek egyik vezető európai rendezője és a jugoszláv fekete hullám egyik fő alakja. Két filmjét is jelölték az Oscar-díjra. Több európai nemzetközi filmfesztivál győztese. A Tollszedők (1967) című film volt a világon az első film, amely bemutatta a cigányság mindennapi életét, ez volt az első játékfilm, ahol a cigányok saját nyelvükön beszéltek és legtöbb szerepet igazi cigány játszotta. Ez a film elnyerte a cannes-i filmfesztivál nagydíjat.
Emir Kusturica (1954) anyja montenegrói, apja bosnyák, ő azonban az utóbbi időben meghasonlott és 2005 óta szerbnek képzeli magát, de francia állampolgár és a Cannes-i fesztivál zsűrijének elnöke. Kusturica filmrendező, forgatókönyvíró, színész, producer, zenész és zeneszerző. Alkotásait a legjelentősebb fesztiválokon díjazták, Cannes-ban például kétszer is elnyerte az Arany Pálmát. Az 1998-as Macska-jaj egy szeretni való, hamisítatlan Kusturica-film, amely szeretett cigányainak világában játszódik, látszólag távol minden politikától. Valójában azonban a Macska-jaj egy igazi Balkán film. A rendező féktelen fantáziája ezúttal is szabadon árad: van itt fára aggatott fúvószenekar, tölgyfatuskóban bujkáló menyasszony, jégbe fagyasztott nagyapa feltámadása, disznó által felzabált Trabant. A fergeteges humorú filmszatírának köszönhetően Kusturica örökre belopta magát a közönség szívébe.
ÉRDEKESSÉG: Szerbia nyugati részén, közel a boszniai Visegradhoz (Ivo Andric, Híd a Drinán című könyv helyszíne) található egy település: Drvengrad – Küstendorf. Kusturica a 2004-ben építette fel itt a saját tulajdonú faluját. A hely visszaidézi a régi idők hangulatát, messze a város zajától, tiszta és friss levegővel a kis fából épült házakkal, melyeket színes minták díszítik. Éttermek, apartmanok, helyi árusok, kisboltok találhatók itt, sok európai turista látogat ide, főleg olyanok akik szeretnének kikapcsolódni a természet lágy ölén.