A parasztváros 761 éve 1259-2020 (ünnepi jegyzet)
Már a karácsonyi előkészületek foglalnak le bennünket (egyesek zsebes macipárnát gyártanak), próbálunk nem a járványra gondolni, de tudat alatt rettegünk, titokban szeretteinket féltjük. Nekünk, szegedieknek központi temploma a Dóm, de lelki templomunk az alsóvárosi templom. Mai napló bejegyzésemben erről, a mindannyiunk számára érezhető kisugárzással bíró Isten-házról szeretnék írni. Többek között azért is, mert Franciscus Kollár név áll a latin keresztlevelemben, meg aztán minden felmenőm, valamint fiam és unokám is a Ferenc nevet viseli – így ezen az alapon is kapcsolódunk a templomhoz. Szeged az a hely hazánkban ahol igen korán megtelepedett ferences szerzetesek általában összeurópai, magyarságtörténeti és nemzetintegrációs jelentőségűek:
• A ferenceseké a keresztény Magyarország egyetlen olyan közössége, mely nem elvont teológiát közvetít, hanem a nép között él és a régi időkben sem félt kardot ragadni a nemzet megsegítése érdekében.
• A török időkben az Oszmán Birodalom egyedül a ferencesek működését engedélyezte, ami alapvető megtartó erőt jelentett a nemzet és a magyar kultúra megmaradása szempontjából.
• A szegedi templom és rendház a külföldi, magyarlakta területetekről (Kárpátalja, Felvidék, Erdély, Vajdaság) érkező ferences novíciusok teológiai képzésének székhelye.
• Ide kapcsolódik több királyunk, szent és boldog élete (Corvin Mátyás, Kapisztrán Szent János, Bálint Sándor, Rúzsa Sándor, Dózsa György); megannyi legenda és csodatétel története.
• Innen indult a Nándorfehérvárt felszabadító és a keresztény Európát megmentő sereg illetve innen koordinálták és adminisztrálták a török idők alatt elnéptelenedett Délvidék betelepítését, de fizikailag is a templom elől indultak a telepesek csoportjai.
• Ily módon ezek a helyek világi szolgálatokat is tesznek: betelepítés, közösségszervezés, hadászati szervezés és utánpótlás stb., mint Európa védvonala.
• Három nemzeti kegyhelyünkből kettőt (Mátraverebély és Csíksomlyó) ferences testvérek tartanak fenn. A világ magyarságának e kegyhelyek váltak a hit, a szellemi élet és a kultúra védőbástyájává, oltalmazójává és továbbörökítőjévé mindannak, ami a nemzeti öntudatot meghatározza.
A templom és a kolostor építése
– A Szeged alsóvárosi Római katolikus ferences temploma az Alföld egyik leggrandiózusabb középkori műemléktemploma.
– A gótikus templom elődje a Szent Péter Árpád-kori ispotály-templom.
– A mai templom több periódusban épült fel. Az első periódus a 13. század eleji Szent Péter templom késő román stílusú épületének teljes újjáépítése. A második építési időszakként egy 14. század közepi háromhajós csarnoktemplom feltételezhető, amely valószínűleg a Szent Péter templom falainak felhasználásával épült. Ezt a támpillérek nélküli épületet erősítették meg támpillérekkel a 15. század közepén. A harmadik építési periódus a 15-16. század fordulóján lévő nagyszabású átalakítás, amikor a ferencesek a régi kórust és a szentélyt lebontották, és a helyére egy nagyobbat építettek. Ezzel egy időben indult meg a torony építése is, és épült meg a sekrestye. Ekkor a hajót újraboltozták. A hajó ablakaiba késő gótikus rácsok kerültek. Az építést 1503-ban fejezték be, amelyet a hajó főpárkánya alatt mindkét oldalon egy-egy kőtáblás felirat jelzi. Több mint 500 éve, 1509. augusztus 5-én szentelték fel a templomot a – római Santa Maria Maggiore nyomán – Havas Boldogasszony tiszteletére. A szeged-alsóvárosi ferences templom és kolostor a mai Magyarország második legnagyobb középkori eredetű egyházi épületegyüttese, a magyar késő gótikus építészet egyik legérettebb alkotása.
– A templom mellé 1459-től egy kolostor is csatlakozik. A rendház északi szárnyában van a refektórium (ebédlő) és a gazdasági részek, a nyugati szárnyban pedig a szerzetesek cellái vannak. Az emeleten a könyvtártermek találhatók.
– 1879-es szegedi nagy-árvizet követően a magas talajvízszint miatt a szentély alatt található háromhajós, öt boltszakaszos barokk kori kripta bejáratát befalazták.
Török uralom alatti korszak
– A népnyelv a barna habitust viselő szerzeteseket cseri barátoknak nevezte, s ma is gyakorta barátokként emlegetik őket. Az elnevezés pedig onnan származik, hogy amikor a török elfoglalta Magyarország jó részét, a ferenceseket tűrte meg a keresztények közül, talán azért, mert szegénységükben, munkájukban az ő derviseikre emlékeztették őket.
– 1545-ben Szegeden a török hatalmasságok előtt hitvita keretében kellett eldönteni, hogy kié legyen az alsóvárosi templom, merthogy a protestánsok és a katolikusok – nevezetesen a ferencesek – egyaránt igényt formáltak rá. A protestánsok egyik legfölkészültebb tudós teológusukat jelölték ki a disputára, mire a szegény ferencesek részt sem akartak rajta venni. Végül – minden mindegy alapon – a szakács testvért küldték el, aki ugyan kiválóan főzött, ismerte valamennyi konyhai praktikát és rafinériát, de a teológiában vajmi kevéssé volt otthonos. És kezdetét vette a hitvita. A szakács testvér eleinte lépést tartott protestáns ellenfelével, majd az a feladat következett: sorolják fel a nagy prófétákat. Mire a szakács – ellenfelével szemben – Mohamedet az elsők között említette. Erre a török kádi, a bíró döntött: a ferencesek kapják a templomot
– Az alsóvárosi templom volt a török birodalom legszebb keresztény temploma egy 17. századbeli feljegyzés szerint.
– A török a katolikus papok közül csak a gyógyító tevékenységet végző alsóvárosi ferencesek működését tűrte meg, akik a fűszerpaprikát ezekben az időkben már a lázcsillapítás egyik fontos eszközeként alkalmazták és termesztették. A rendházban lakó 10 szerzetes látta el nemcsak Szeged, de a környező települések lelkipásztori teendőit is a város körüli, nagyjából 100 km-es átmérőjű körben.
– A hagyomány szerint 1686. április 24-én hajnali 3-kor e templom harangja jelezte az ostrom kezdetét a város visszavételére összegyűlt sereget.
Az Alsóvárosi búcsú története
– 1650-ben indultak meg Mária, a Napbaöltözött Asszonyhoz kapcsolódó legenda anyag és a csodás események kapcsán a zarándoklatok. Olyan mentsvára volt ez a Szeged környékén élő katolikus magyarságnak, ahol megtapasztalhatták Szűz Mária megtartó erejét.
– A búcsú a századok során összekötő kapocs volt a környékbeli magyarsággal, a délvidékkel, a mai Erdély vagy Bánát területén élő emberekkel.
A csodatevő kegykép története
– A főoltárkép közepén lévő kép a Napbaöltözött Asszonyt ábrázolja. A legenda szerint 1552-ben a szerzetesek a kegyképet összegöngyölték és a törökök elől a templom melletti Csöpörke-tóba rejtették, ahonnan 80 évvel később 1640-ben került elő: egy török akarta itt itatni a lovát, amikor is a ló sértetlenül fordította ki patájával a festményt tóból. A törökök visszaadták a képet a szerzeteseknek.
– Egy másik legenda szerint 1697-ben Mária, a Szögedi Segítő közbenjárásának volt köszönhető, hogy a szövetséges keresztény sereg Zentánál legyőzte a törököket: a Szűzanyának ezt a főoltáron is ábrázolt képét látták maguk felett lebegni a törökök, mely megrémítette őket.
- A magyar nyelvben Mária nevének előtagjai a Boldog-, Szép-, Szent(séges).Nevének kiegészítései: asszony, boldogságos. Ezeknek honfoglalás előtti, az ősi magyar hitvilágban gyökerező magyarázatuk ismert (pl. „asszony” = anya; „boldog” = kövér, állapotos; „szép” = szent, szűz, tiszta stb.), de lehetséges a honfoglalás utáni névkeletkezés is. Mária nevének tisztelete a középkori szómisztikában gyökerezik. Mária nevének öt betűje azt az öt igen nagy jótéteményt jelenti, amellyel elárasztja a földet:
- M = Mater misericordiae et mediatrix (az irgalmasság anyja, a világ szószólója),
- A = advocata (az emberi nem szószólója),
- R = repatrixm ruinae (minden romlás helyreállítója),
- I =illuminatrix (az egész világnak és az egyháznak megvilágosítója),
- A = auxiliatrix (minden szükségben a nyomorúság segítője.
- Az egyik elmélet szerint a Boldogasszony elnevezés az ősi magyar hitvilágból táplálkozhatott. E szerint Boldogasszony feltehetően ősi asszonyistenség neve, melyet Szent Gellért püspök tanácsára a keresztény térítők Szűz Máriára alkalmaztak.
- A Himnusz megírása előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk kezdetű, valószínűleg 18. századi eredetű ének volt.
- Zrínyi Miklós a Szigeti veszedelem invokációjában a Múzsát a Napbaöltözött Asszony attribútumaival látja el, a költő voltaképpen Máriát invokálja: „Musa te, …… fényes mennyei szép csillagokbul, / van kötve koronád holdbul és szép napbul; / Te ki szűzi küzdelem szimbóluma: misztikus-mágikus jelkép.
- A keresztények hittek abban, hogy a harc istentisztelet, melyben Isten kinyilvánítja segítségét az igazságért küzdő fél oldalán. Mária a török pogányság elleni küzdelem szimbóluma: misztikusmágikus jelképe.
- A Napbaöltözött Asszony minden nagyobb törökkel vívott csatában: Bécs fölmentése: 1683. szeptember 12., Esztergomi csata: 1683. október 9., Buda ostroma: 1686. szeptember 2.,Zentai csata: 1697, szeptember 1., megjelent a keresztény hadak felett – a törökök megpillantva a kegyképet tudták, hogy a csatát elveszítik.
A kültéri festett barokk szobor
– Magyarországon egyedüli szabadtéri festett barokk szoborcsoport Szűz Máriát a kis Jézussal, édesanyja (Szent Anna) és édesapja (Szent Joachim) társaságában eleveníti meg.
– A szoborcsoport különböző elnevezései: Segítő Mária, Napba öltözött Mária, Szeplőtelen Fogantatás.
– A szobrot 1944-ben bombatalálat érte, a tönkrement szobor részeit a kolostorkertben elásták. Maradványait az 1991-es, a kolostorban folyó építkezések során megtalálták. A megrongálódott Mária-szoborcsoportot restaurálták majd újraavatására 2006. augusztus 20-án került sor. A négy arkangyal visszahelyezése még folyamatban van.
– A templom előtti szoborcsoport mindig nagy tiszteletnek örvendett, 1780-ban egy más vallású katona e szavakkal fogta rá a fegyverét: Meglátom, hogy a katolikusok istenasszonya meg tudja-e védelmezni magát. Megsebezte. Letörte ugyan a Szűzanya karját, a visszapattanó golyó azonban megölte a katonát. A vakmerőség emlékezetére e kezet nem illesztették vissza, hanem csak a csonka karra függesztették. A szobrot Dugonics nevezte el a Csonka Szűz oszlopának.
– A kolostor szerzeteseinek étkező helysége a kolostor keleti szárnyában kapott helyet. A refektórium mennyezetén az égi Szentháromság látható (Atya, Fiú és galamb formában a Szentlélek), a szemközti falon pedig a földi (Szűz Mária, Szent József a liliommal és Jézus). A terem hangulatát a hevederekben futó ornamentális díszítés emeli.
Kapisztrán Szent János története
– Az oltár mellett Kapisztrán Szent János szobor. A mű keresztes zászlóval a kezében ábrázolja Hunyadi János hős papját, amint rohamra lelkesíti Nándorfehérvár védőit. Egyik mellékalakja a bástya falán kúszó riadót fújó magyar vitéz, a másik egy elesett török katona, aki még holtában is erősen fogja a lófarkas zászlót.
– Kapisztrán Szent János 1455-ben Magyarországra érkezett és a török elleni széles nemzeti összefogás létrehozásán fáradozott. A korábbi sikertelenséggel nem törődve 1456 tavaszán Szegeden újra lelkesen fogott hozzá a keresztesek toborzásához. A sikeresen összegyűjtött sereggel 1456 nyarán Hunyadi János táborába sietett, hogy segítse a nagy hadvezért Nándorfehérvár megvédésében, melyet akkor már II. Mehmed szultán serege ostromolt. Hunyadival együtt seregével sikeresen törve át a török hajózárat bejutott a várba, ahol az ostromlottak nagy lelki segítségére volt. Az ostrom alatt mindvégig buzdította a harcolókat, akik sikerrel verték vissza a megújuló rohamokat. A sikeren felbuzdulva bátor tettre szánta el magát. Keresztjét a magasba emelve vezette lelkes keresztes seregét a meglepett törökre. Ezt látva Hunyadi is kitört, és az egyesült sereg elsöpörte az ostromlókat.
– Kapisztrán Szent János hetven éves korában vett részt a nándorfehérvári csatában. A magyar katolikus egyház ma is saját szentjeként emlékezik rá. Az alsóvárosi templomban minden évben nagy ünnepséget szerveznek az évforduló kapcsán.
Szent Jakab széke
A legrégebbi ismert magyarországi ülőbútor, az egyetlen megmaradt hazai gótikus karosszék a 15. század derekáról. A hagyomány és a háttámlájára ragasztott, 1846-os latin nyelvű felirat szerint Marchiai Szent Jakab pápai követé volt, aki a szegedi rendház főnöke is lett, és az alsóvárosi templomban egy cellával, abban pedig egy asztallal és egy székkel rendelkezett.
Mátyás király palástja
– A Heltai Gáspár följegyezése alapján Mátyás király 1465-ben, itt jártakor palástját adományozta a szegény fagyoskodó miséző szerzetesnek.
– Életmentő palástból miseruhát készítettek. A miseruha hátán lévő hatalmas kereszt most ugyan 824 igazgyöngyből áll, ám régen több volt rajta. A török hódoltság idején sok ferences szerzetest elhurcoltak fogságba. A gyöngyökkel váltották meg szabadságukat.
Dózsa György feje
– Szapolyai János erdélyi vajda 1513-as török elleni hadjáratában mint lovaskapitány vett részt. A hadjárat után nándorfehérvári őrségben maradt. Itt vívott győztes párviadalt 1514. február 28-án a szendrei lovas szpáhik vezérével, az epeirosi Alival, aki már sok vitéz halálát okozta. Ezért a tettéért a király II. Ulászló kétszeres zsold és aranylánc adományozása mellett, lovagrendbe emelte, falut ajándékozott neki, valamint engedélyezte, hogy a családi címerébe a hőstett emlékére egy karddal levágott vérző kart illesszen.
– A korabeli feljegyzések így írtak Dózsa György kivégzéséről: először is tüzes vassal megkoronázták, aztán még élve saját katonáival etették meg. A kivégzett hős fejét a hagyomány szerint Zápolya János Dózsa György örökbefogadójának, Pálfy Balázs szegedi főbírónak küldötte el; Szegeden úgy tudják, a főbíró lánya Dózsa György fejét a ferencesek alsóvárosi templomának cintermében temette el.
Fűszerpaprika mint gyógyszer
– A szegedi ferencesrendi kolostornak a török hódoltság idején 6 holdnyi kertje volt gyümölcsfákkal és orvosi füvekkel. A világhírűvé vált szegedi paprikát minden bizonnyal a ferencesek ismertették meg a helybeliekkel, amit a 18. század elején még csak Morbus hungaricus, vagyis a hideglelés elleni orvosságként használtak.
– A szegedi ferencesek orvosló tudományával a török is élt: „Mi Mehmet Passa Egervárának Helytartója Szegedi Bírák és polgárok. Mondjuk és parancsoljuk. Fejeteket szeretitek. Ez levelünk láttára, az Barátot mingyarast fölküldjétek, ki itt volt. Ha ott nincs, fölkeressétek valahol leszen. Alája kocsit adjatok. Egy inasnak nagyon jo niavalája vagyon azt gyógyítani. Urat, papot ne késleltessetek, mert kárát valiátok. Írtuk Egren, die 24. Aug. 1643.”
– A barátok által felfedezett paprikakivonat azaz kapszaicin ma Elixirium Hungaricum néven kerül forgalomba.
Rózsa Sándor keresztlevele
– Az Alsóvárosi Ferences Templom és Rendházban őrzik azt az anyakönyvet, amely az egyik leghíresebb betyár, Rózsa Sándor megkereszteléséről tanúskodik.
300 éves a tiszamenti korona terület betelepítése
– A mai Délvidék egész területe 1718-ban szabadult fel a török hódoltság alól.
– A tiszamenti területek betelepítése az Alsóvárosi templomból indult, a barátok feljegyeztek minden szegedi és környékbeli induló család nevét akik aztán benépesítették Martonost, Kanizsát, Zentát, Adát, Moholt és Becsét. A telepesek paprika- és dohánytermesztéssel foglalkoztak. Minden évben búcsúra visszajártak az Alsóvárosba, ekkor a szerzetesek bejegyezték új lakhelyüket is.
– A XIX. század közepére Délvidék a maga másfél milliós lakosságával Magyarország legsűrűbben lakott és gazdaságilag legvirágzóbb területe lett.
– A mai szerbiai magyar autonómiát ezen a tisza-menti magyar régióban tervezzük létrehozni.
Juhász Gyula: Fekete Madonna
– A bejárattól jobbra a Fekete vagy Szerecsöny Mária oltára található, mellette márványtáblán Juhász Gyula 1924-ben írt verse olvasható:
Ősi templom árnyas szögletében Századoknak füstje és pora Lassan lepte be s ő mély sötéten Néz jövőbe hét tőrrel szivében: Magyarok Asszonya. Háború és béke váltakoztak És jött és ment nemzetek sora, Nyarak búzát, telek havat hoztak, Ő csak nézett, a Fiát karolva: Magyarok Asszonya. Hű zarándok messze, messze tájról, A lábain országút pora, Vigaszt várva hozzájött s a távol Múltakból gyászt s jó reményt világol Magyarok Asszonya. S jöttem én is, e szomorú öltő Bús magyarja, hű zarándoka, Mit adhatnék, csüggedt, árva költő: E dalt hozom, mint könnyét a felhő, Te feketén is vigaszt derengő Magyarok Asszonya!
Sekrestye
A sekrestyét a 16. század első felében – a toronnyal egy időben – építették a már meglévő templom mellé, káptalanteremként. Rusztikus barokk bútorzata a 18. század közepéről való. Különlegessége az, hogy egykor itt tárolták a mellékoltárokhoz tartozó felszereléseket. Ezért mindegyik ajtaján kis olajkép látható, melyek a templom mellékoltárainak felelnek meg egy kivétellel: az angyali üdvözletet ábrázoló Gyümölcsoltó Boldogasszony oltár helyére 1775-ben a Szent Kereszt oltárt emelték.
Boldog Bálint Sándor
– A két világháborút szinte sértetlenül átvészelő épületegyüttes a kommunizmus 40 éve alatt kevésbé szerencsés időket élt meg. Lakóit elűzték, értékeit széthordták, az akkor még közművesítetlen épületet szociális otthonként hasznosították. A kegytárgyak és szentképek mentésében Bálint Sándor az alsóvárosi származású, néprajzkutató igen jelentős szerepet játszott.
– A szegedi ferences templom 2005-ben avatott új harangja az ő nevét viseli. A Hittudományi Főiskola közelében, a Szegedi Nemzeti Emlékcsarnokban (Pantheon) illetve az alsóvárosi ferences templom terén állítottak szobrot emlékének.
– Újszegeden a művelődési ház az ő nevét vette fel.
– 2009-ben alakult meg a valláskutatás első hazai kutatóintézete, a Bálint Sándor Valláskutató Intézet.
Végül álljon itt egy új dokumentum felvétel a Szeged-Alsóvárosi templomról és kolostorról: