2020. DECEMBER 31. – A VÍRUSNAPLÓ SZILVESZTERI KABARÉJA

Szerző: | dec 30, 2020 | Vírusnapló, Archívum, Humor

unnamed897

HUMOR, HÚSZRÓL A HUSZONEGYRE

(KABARÉ-LISTA)

Kiadtuk a penzumot a  szerkesztőségünk tagjainak: kinek, mi volt az életére szóló leghumorosabb  kabaré, dumaszínházi, vagy egyéb humoros jelenete. Egy embernek nyilván, több ilyen is lehet, de így szólt a felhívás: mi az, amivel legszívesebben megvendégelnénk hűséges, vagy éppen új olvasóinkat a szilveszteri megjelenésünkben?  

Nem eléggé elítélhető, önző módon, magamnak tartom fenn az első szerva jogát. Mint rádiófüggő lény, természetesen „csak” egy hanganyaggal kezdem, de olyannal, ami példázatosan „láttatja szümtükhel” a sűrített magyar valóság komikumát. Ugye, a fölsőbb évjáratú generációk még emlékeznek, milyen ünnepünk volt szilveszterkor a rádiókabaré, a 60-astól, egészen el a 90-es évekig. Ennek a hőskornak az esszenciája az az 1988-as, díjnyertes riportparódia, ami a Markos – Nádas zsenipárost, azonnali jelleggel fellőtte a hazai humor Parnasszusára. Akkor még élt és virágzott a rádióriport és a hangjáték műfaja, tehát volt, miből kifőzni a párlatot. Ezen műnemek briliáns bravúrpoén-példatára és tömény kivonata volt egyben a  „Kőbe zárt lélek”, vagyis közszájon a Húgyos Józsi, valóban ütős, oknyomozó riportja. Ha már a fiatalabbak nem foglalkoznak eleget a „nagyfülű” világ viselt dolgaival, a régebbiek pedig hajlamosak elfelejteni azokat, akkor hallgassuk meg most, – lehetőleg   együtt – ezt a műremeket! Lesz majd mesélnivaló a fiataloknak, a humor-mélyszántás mindegyik jelenetének kapcsán. Kellemes borulást mindenkinek!

Zseniális, mint Frank Zappa zenéje… Azt érzed, hogy nagyon feszesen meg van szerkesztve az egész és közben sose tudod eldönteni, hogy mi a megírt rész és mi az, amit impróznak a, verbálban kegyetlen jó „dzsesszisták”… Nálam tíz évvel fiatalabb zenész barátommal,  harmincvalahány éve  „markosnádasul” kommunikálunk. Közös, mindennapi nyelvünk lett ez, a chaten is, sőt, még a telefonban is bezavarnak gyakran az ükkhürükkűűű, kutya-beűűű, tehen-múúú, lóröhögés, villamos-manyamanyamanya… stb orális hangeffektek, aztán a “Hungyüttbe?!”… ésígytovább… Frank Zappán bármikor aggyazhatunk, de ezen nincs vita! Teljesen belegyagyultunk egy életre – és akármit szedünk, nem múlik el! Irigylem, mert ő kívülről tudja a MarkosNádas-összest… (vö. ő ma egy komoly, magas állású jogtanácsos…)!

A nehéz napokra ajánlom a TOP FM comedy nonstop netrádiós programját –  instant menedék a sötét gondolatok és a napi depi ellen…

A másik gyengém (a többi tizenhúsz között) az abszurd szkeccsek magasiskolája, a L’art pour L’art társulat egyik, régibb alapműve, az Osztályfőnöki óra:

Ha már iskola, akkor jöjjön egy kis, katedrátlan, Plesi-magántanulmány:

A humor ellenkezője a szárazság… Ha valakire azt mondjuk, hogy ő egy „száraz ember”, biztos, hogy legelőször arra gondolunk, hogy az illetőnek nincs derűje, humora. A  humor, mint görög eredetű, közkeletű kifejezés, eredetileg nedvet, igen, konkréten a testnedveket jelenti. Tehát igen szemléletes, amit a nyelvünk emlékezete őriz. Figyeljük csak meg ezeket a kifejezéseket:  sikamlós téma, szaftos megjegyzés,vagy hozzászólás; örömben, jókedvben lubickolás; szellemmel, humorral átitatott monológ, vagy társalgás;  a locsifecsi, a gondtalan, léha csevegés  – csupa nedvességet áteresztő, locspocs locsogás. A jókedvünk jelzője, hogy áradó, a vicces ember könnyebben önti ki a lelkét ésígytovább…

Éppen a humornak lehet a jelzője az is, hogy vérbő… Lámlám, benne van a magyar nyelvben ez az ősi bölcsesség, szinte filológiai alapokkal. Sose gondolunk rá, de tán még az orvosok is csak bizonyos összefüggésekben, hogy szervezetünk „humorális szabályozása”, vagyis a hormonális működéseink biztosítják életműködéseink jó összhangját, harmóniáját és ennek értelmében alapvetően a hangulatunkat, a kedélyállapotunkat is meghatározzák. Ez az a „kémia”, amit sokat emlegetünk, de aligha mindig gondolunk rá, hogy a dopaminjainkról (=boldogsághormon) és a feromonjainkról szólunk, amik a vonzalmakat és a jó reagálásokat „üzenik” mikrogammányi mennyiségben… Ebben a mostani virtuálisan megélt vírusvilágban különösen felértékelődnek a „humorális” tartalékaink…

A magyar nyelv különös, megkülönböztető adottságainak egyike  a humorra való átlagon felüli alkalmassága. Egyre többet tudunk arról, hogy anyanyelvünk milyen  méltatásokat kapott, komoly tudósoktól és poliglott nagy bölcsektől, miszerint a magyar nyelv egy igen gazdagon kifejező, sokrétegű, árnyalt és  muzikális, ősi üzeneteket hordozó kollektív eszmei tartalom.  Mindent befogadó, ugyanakkor mégis egyedülálló a környező kultúrák között. Egyfelől transzcendens, spirituálisan is magasröptű, másfelől a legprofánabb, ördöngös játékokat és elme-macerákat is kiállja. Amennyire szétszóródtunk a világban, annyira parttalan a humorkincsünk is. Bármennyire hányatott, vérzivataros volt a történelmünk, ebben a Kárpáti tekenőben, mi vagyunk azok, akik a legnagyobb istenverésekből, drámákból és tragédiákból, azonnal viccet termő poénokat tudunk gyártani és szikratávíró gyorsasággal terjeszteni…

A kedves Salamon Béla bácsiról mesélték, hogy amikor egy géppisztolyos nyilas legény megkérdezte tőle a korát, azt válaszolta, hogy – Hatvan leszek – és akkor, ott , abban a helyzetben megfejelte egy poénnal: – Tessék mondani, leszek?! A világháborúk sem tudták kiégetni a magyar ember lelkéből a túlélési humor-élenyt!

Minden generációnak jut valami, ami próbára teszi humorérzékünket és humorra való képességünket. Ma is. Tanulmányozhatjuk magunkat. Vírus pusztítja az emberiséget, ugyanakkor vírusként terjed a kór ellen ható mentális vakcinánk, a humor… Lebutított, néhány bites, ám sokszor nagyon próbás, nyakatekert szellemi sűrítmények ezek, amik önmagunk és egymás lefárasztására valók. A szellemi értelemben is vett fogyasztói világ végtermékei a nyelvnyúzatok, képes szószörnyetegek és a mém-agyamenések teljesen ellepnek bennünket és lassan már a túltelítettség autoimmun folyamatait indítják be: van úgy, hogy már nem is akarjuk megnézni a messengeren bejövő poénáradat napi adagjait… Figyelmünket szétaprózza és túlvezérel – ha hagyjuk!

Karinthynk óta humorban nem ismerünk tréfát, de ma inkább azt mondhatnánk, nincs az, amiben ne ismernénk fel a humort, és nincs az, amiből ne csinálnánk  poént, átverést, heccet, vagyis, régies szóval, tréfát.

Mi vagyunk azok, akik kínunkban is tudunk vigadni, sőt, a legjobb vicceink is abból teremnek, amikor a legnagyobb sz**ban vagyunk…            

A nagy magyar humorválaszték, általam legfontosabbnak ítélt, mai szódivattal, illetve képzavarral élve „fősodratú” vonulatait, – szigorúan tudománytalanul –  én a következőkben látom (mintegy további  emlékeztetőt szolgáltatván):

A magyar irodalom nyelvi humorművészei: Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Tömörkény István, Tamási Áron, Karinthy Frigyes, Nagy Lajos, Kosztolányi Dezső, Nagy Endre, Romhányi József…

A magyar kabaré nagyjai: Vadnay László (Hacsek és Sajó), Nóti Károly, Tabi László, Darvas Szilárd, Szilágyi György…

Konferansziék nagy ikonjai (Kellér Dezső, Brachfeld Siegfried, Rátonyi Róbert, Ősz Ferenc, Kazal László, Abody Béla, Fábry és uszálya, vagy inkább „hajóhada”…)

Kazal László többünk egén is örökké ragyogó csillag. Én rajta nőttem fel, röhögésfüggő kamaszként a maga idejében. Örömömre, nálam jelentősen fiatalabb szerkesztőtársam is őt választotta, nemzedékeken átívelő jelleggel 😊.

Kohári Nándor szerkesztőtársunk, ezekkel a szavakkal ajánlja a gyöngyszemet:

Szilveszter éje a (diszkrét) italfogyasztás időszaka is. Természetesen nem kívánjuk átvenni Zacher Gábor doktor szerepét a mérsékletesség szükséges hangsúlyozására. De ha tudomány, ám legyen tudomány, elevenítsük fel Kazal László örökzöld tudományos borkóstolását!

Ezredfordulón átsugárzó komikus karakterek: Hofi, Hofi, Hofi… azután Fábry,  Usztics Mátyás, Maksa Zoltán, Markos György, Nádas György, Boncz Géza…

Parodisták: Alfonzó, Gálvölgyi János, Angyal János, Kern András, Éles István, Koltai Róbert

A vonósnégyes zeneparódiája, egyben apa és fia, a két Markos vérbeli virblije, parádés közös jutalomjátéka volt:

Egyéni humorú színészek: Kabos Gyula, Latabár Kálmán, Feleki Kamill, Szendrő József, Kibédy Ervin, Kabos László, Bárdy György, Csala Zsuzsa, Lorán Lenke, Bajor Imre, Haumann Péter

Szintúgy Kohári Nándi ajánlja a következő, patinásan friss és kissé szintén mólés anyagot…

Ifj. Johann Strauss Denevér operettje is felhőtlen, könnyed szórakozást ígér fülbemászó dallamok kíséretében. A szilveszteri gálaműsorok gyakori darabja, a 2020-as folklór jegyében, most online légyen itt alant egy vidám részlet klasszikus színpadi feldolgozásából, Haumann Péterrel és Koltai Róberttel.

Abszurd, moralizáló humor: Örkény István, Sándor György, L’art pour L’art társulat (mint fent!), na és Galla Miklós…

Székely humor: Szomszédnéni Produkciós Iroda, Székely góbék…

Zenei paródiák: Voga – Turnovszky, Defekt Duó, Atléta Trió, IHM…

Dumaszínház (stand up): Kőhalmi Zoltán Hadházi László (ld. alant!) és még sokan mások…

… na és végül, zárják a sort a már nemzetközivé lett, eszement…

brit szkeccsek átszellemített hazai elme és gyógy-tanulmányai és tanmeséi, melyeknek kincsestárából Mórocz Sándor, Sanyi barátunk és blogbetanító mesterünk és szerkesztő szellemlovagunk, aki alámerült humormúltunk mélységes mély kútjába és a Holló Színház ritka kincseivel tért vissza onnan. Áldott legyen érte!

A sor persze tetszés szerint folytatható, kiegészíthető. Most legalább én is csináltam magamnak egy skiccet, ami lehívható rosszabb napokon, mint a breviárium, adhat egy kis napi lelki pezsdülést. Ne felejtsük soha: A HUMOR GYÓGYÍTHAT !!!

(Mindenkinek ajánlom ezt a „listázást” – de csak ezt 😉 …

Csak a humorunk ne hagyjon el bennünket, mert akkor tényleg végünk…!

Hálistennek ehhez jó genetikával rendelkezik a magyar ember és jók a hagyományaink is. Erről szólt ez a kis összeállításunk.

@ @ @

Ha jó lesz a fogadtatásunk, folytathatjuk a kabaré-dumaszínház javának válogatását, amibe már olvasóinkat is bevonhatjuk. Nem beszélve a humoros filmrészletekről, a zenei paródiákról, poénzenékről… Hálistennek, nincs hiányunk jókedv hozzávalókban… Az biztos, hogy már itt toporog a vicckategória is az ajtóban… Nyújtogatja a sokezer kis kezét a kerítésnél, hogy tessék velünk is foglalkozni. Ahogy az élet adagolja próbatételeket, mi is ellentételezzük a gyógyító humor adagjainkat.

Lesznek majd rajzos és animációs humor válogatásaink is. Egy kis előzetesként, álljon itt egy kedves rajzos vicc, egy kérdéssel. Szerkesztőségünk melyik két tagját “láttuk bele” mi, a beszélgető figurákban?

1908tejlorkart0018kis

A jó csajok úgyis továbbmennek, de mi maradunk és szemlélődünk bizakodással… :)))

Szellemi gazdurunk, kóbor szellemeink nyájának nyájas pásztora, blogos béfogadónk és ennek a helynek a spiritus rectora, Kollár Ferenc, Feri bátyánk, máskor Ferenc testvérünk is kiválasztotta a maga ajánlását a legjavából. A két testesebb anyag, igen szépen illeszkedik a listánkba. Választékunkat pedig, jó távoli, de annál értékesebb szemelvényekkel gazdagítja – házigazdához illendően, személyes felvezetéssel.

TARTSA MEG AZ ÉG A ‘NAPLÓJÁT – MINÉL HAMARABB VÍRUS-MENTESEN !!!

Az oldalt jegyzé: Pleskonics András / Plesi / Dr. Rock

EGY KLASSZIKUS KABARÉ:

Nóti Károly (1892 -1954) író, újságíró, forgatókönyvíró, kabarészerző. A Hypolit című híres magyar film forgatókönyvírója és szerintem máig a legjobb magyar kabarészerző. A mostani 1,30 órás videónk, színpadi műveiből készült összeállítás 1987-ből. Talán legfigyelemreméltóbb Az óvatos tanú című első jelenet – melynek szereplői is zseniálisak: Haumann Péter, Kern András, Mikó István és Schütz Ila.

ÉS EGY ÚJKORI KLASSZIKUS:

Hadházi László (1964) Karinthy-gyűrűs magyar humorista, író, rádiós műsorvezető. 1996 és 2000 között az HBO Mennyi? 30! című műsorában dolgozott, de szerepelt a Magyar Televízió Kisváros című sorozatában is, utána pedig mindkét kereskedelmi csatornán feltűnt, a Kész átverés show (RTL Klub), és a Banánhéj (TV2) révén. 1998-ban a Humorfesztiválon is indult. Az 1990-es évek végén a Danubius Rádióban a Danubius Capuccino szerzője és előadója volt, később ugyanez volt a dolga a Sláger Rádió Bumeráng című műsorában is. 2002-től saját reggeli műsort kapott a Juventus Rádióban, majd amikor ez véget ért, visszatért Debrecenbe, ahol a Friss Rádióban és az Alföld televízióban is vezetett műsort. A Godot Dumaszínház indulásától kezdve a társulat állandó fellépője, folyamatosan szerepel az RTL Klubon, a Showder Klubban és a Rádiókabaréban is. Humorista kollégáival időnként írnak egy-egy könyvet is. 2008-ban Vida Péterrel együtt Bonbon díjat kapott, majd 2011-ben megkapta az év humoristájának járó Karinthy-gyűrűt is.

ÉS EGY KÜLÖN UTAS KLASSZIKUS:

VALAMINT A KIHAGYHATATLAN REJTŐ JENŐ:

A végére pedig, újévi jókívánságnak toldjuk ide azt a szívbéli székely köszöntőt, amit

Zsoldos Sándor, Sanyi barátunk küldött el nekünk és olvasóinknak:

Nincs elérhető leírás.

RSS Hírstart hírei