ÉVKEZDŐ BOLGÁR ÜNNEPEK
Minden új esztendő a bolgár közösségekben számos egymást gyorsan követő ősi népszokásokkal megjelenített ünnepel kezdődik. Az elmúlt bő hét gazdag bolgár hagyományvilágával kívánjuk most megismertetni az érdeklődő olvasót.
A legjellegzetesebb újévi szokás Bulgáriában a szurvakane (újévköszöntés somfaággal). Január 1-én a 12 évesnél fiatalabb gyerekek csoportokba verődve körbejárják a rokonokat és az ismerősöket, és felfűzött pattogatott kukoricával, szárított gyümölcsökkel, fémpénzekkel, gyapjúval díszített somfaágakkal ütögetik őket, miközben köszöntő versikéket mondanak, amelyekkel egészséget és bőséget kívánnak az új esztendőre. A felnőttek apró ajándékokat adnak viszonzásul a gyerekeknek.
Vizkereszt, Jordan nap, január 6-án a mi urunk Jézus Krisztus megkeresztelése. (Vízkereszt, Epifánia, Theofánia.) Közvetlenül nyilvános tanításának megkezdése előtt, Jézus a Jordán folyónál keresztelő Jánoshoz ment, aki Őt akkor megkeresztelte. Keresztelésekor megnyilatkozott a Szent Háromság: az Atya szózata hallatszott az égből, a Fiú a Jordánban testileg volt jelen, a Szent Lélek pedig galamb képében szállt alá a megnyílt egekből. Innen ered az ünnep görög neve: Theofánia, vagyis Isten megjelenése.
Vízkereszt napját a fény és a megvilágosodás napjának is tartják. Az ortodox kánon szerint vízszenteléssel ünneplik meg. A víz megkeresztelése után a pap a keresztet a folyóba vagy a tengerbe dobja, és a férfiak utána ugranak, hogy kihozzák. Azt tartják, hogy ha a kereszt belefagy a vízbe, az év termékeny lesz, a nép pedig egészséges. Korán reggel, napfelkelte előtt a lányok és az asszonyok elmennek friss „keresztelt” vízért. A pataknál vagy a kút mellett lemossák a házi ikont és az ekevasat, és az arcukat is megmossák, hogy egészségesek legyenek.
Iván-nap január 7-én vízkereszt másodnapja. Keresztelő Szent János főünnepe. János az Abia rendjéből való Zakariás papnak és feleségének, Erzsébetnek volt a fia. Életének legjelentősebb cselekedete: Jézus Krisztus megkeresztelése. Ünnepét ezért a legrégibb idők óta közvetlenül a Vízkereszt után tartja az ortodox egyház. Keresztelő Szt. Jánossal kapcsolatosan még egy eseményről emlékeznek meg ezen a napon: Lukács evangélista szerette volna Keresztelő János Szevasztiában eltemetett testét átvinni Antióchiába, azonban csak az egyik karját találta meg, s azt át is vitte. Antióchiából a X. században Konstantinápolyba szállították át az ereklyét, ahol később, a török uralom alatt eltűnt.
Keresztelő Szent János napján folytatódnak a víz egészséghozó erejébe vetett hittel kapcsolatos szokások és szertartások. Megfürdenek az ifjú házasok, akik azon a télen Iván-napig kötöttek házasságot, megfürdenek a névnaposok, valamint az eljegyzett lányok és legények.
Ha nem is klasszikus bolgár zenével, de egy Iván-köszöntő bolgár képösszeállítás:
Január 8-án a mai napon bábanap az egyik nagy női ünnep, amely a bábáknak – a szülésnél segítő asszonyoknak, valamint a szülésen átesett fiatal asszonyoknak az ünnepe. Az ünnephez kapcsolódó szertartásokban azon idős asszonyok irántii tisztelet fejeződik ki, akik a szülő nők felett „bábáskodtak”. Még napfelkelte előtt az anyák az egy- és hároméves kor közötti gyermekeikkel elmennek a kútra friss vízért. A vízbe egy szál bazsalikomot vagy gólyaorrt tesznek, majd egy darab szappannal és egy új törülközővel elindulnak a bába házához, hogy „megöntözzék” őt. A szülésznő-bába szertartásos megöntözése a kert egyik gyümölcsfája alatt, a farakás tetején vagy elöl a lépcsőn történik. Minden nő odaadja a bábának a szappant, majd vizet önt a bába kezére, hogy megmoshassa és megajándékozza a törülközővel, amit hozott. A bába egy piros és fehér fonallal díszített gólyaorrcsokrot ad minden asszonynak. Ezután a nők inget, harisnyát, vásznat ajándékoznak a bábának, a bába pedig minden gyereknek, akinek a megszületésénél segédkezett, piros és fehér fonalra fűzött ezüst érmét köt a jobb kezére, és zoknikat és ingecskéket ajándékoz nekik. Délben az asszonyok a bába házában gyűlnek össze. Minden nő hoz egy cipót, bánicát, főtt vagy sült tyúkot és egy rakijával vagy borral teli kulacsot. Megcsókolja a bába kezét és átadja neki az ételekkel teli tálcát. A bába lányai és menyei megterítik a hosszú asztalt, majd a jelenlévők körülülik azt. Megkezdődik a vidám ünnepség, dalokkal, táncokkal és gyakran pajzán jelenetekkel.
Ebéd után érkeznek a férfiak is. A szertartás csúcspontját a szülésznő-bába megfürdetése jelenti a folyóban vagy a kútnál. A férfiak és a nők kézkerekű kocsin vagy szánon elviszik a bábát a folyóhoz vagy a kúthoz. A férfiak „ökörnek” álcázzák magukat maszkokkal és ők húzzák a kocsit vagy a szánt a falun keresztül. Ha út közben az asszonyok egy férfival találkoznak, leveszik a sapkáját és váltságdíjat követelnek tőle. A folyónál vagy a kútnál a férfiak kifordítják a bábát a kocsiból és megfürdetik. Este a falu főterén közös horóval ér véget az ünnep.
A bolgár nemzetiségi önkormányzat jóvoltából készült összeállításunk végén Pleskonics András-Plesi barátunk és szerzőtársunk gyűjtésében ajánlunk az évkezdő ünnepkörhöz igazodóan egy különleges zenei-lelki élményt egy bolgár ortodox himnusz felidézésével:
