Mai hír, hogy az amerikai Pfizer gyógyszergyártó már egy hónapja ismeri a vakcinája hatékonyságot, csak valamiért titkolta. Donald Trump azzal vádolta a projektben résztvevő céget, hogy szándékosan tartották vissza az eredményeket az amerikai elnökválasztás végéig. Szerintem is igazak lehetnek a vádak – azután lehet, hogy nem ingyen tartották vissza az információt.
Mára a Pfizer-esek elismerték, hogy könnyen lehet, hogy évente be kell majd adni a vakcinájukat. Azután lehet, hogy a tünetmentes fertőzés ellen nem is nyújt védelmet a vakcina. De egyelőre abban sem lehetünk biztosak, hogy a vakcina képes megakadályozni a fertőzés továbbadását.
Még nem tudjuk, hogy másképp hat-e a vakcina különböző korcsoportok tagjaira, és egyelőre az etnikai hovatartozás szerepéről sincs világos képünk. Vagyis az is lehet, hogy a kárpátmedencei fehér, magyar emberre kevésbé lesz hatásos vagy az idősek legyöngült immunrendszere nem is reagál rá. Kérdés az is, mennyi időre ad védelmet a vakcina. Talán az erős immunrendszerrel rendelkező tesztalanyok hat hónap után is védettnek bizonyulhatnak.
Orbán nyilatkozta, hogy nem szeretnék, hogy olyan vakcinát kapjanak a magyar emberek, amelytől még betegebbek lennének a mellékhatások miatt.
A magyar kormány 13 milliárd forintért szerződött 6500000 adag EU-ban készülő AstraZeneca vakcinára, a miniszterelnök Kínába és Oroszországba is elküldte megbízottjait, hogy az ott készülő oltóanyagokról se maradjunk le.
Továbbra is azon a véleményen vagyok, hogy a mi életünkben együtt kell élnünk a Covid-19-cel, ugyanúgy mint az influenzavírusokkal, minimum évente vakcinákat kell kapnunk.
Ma reggel a miniszterelnök elmondta: 500 középiskolában tértek át digitális oktatásra, emellett a fertőzés magas szintje miatt 208 óvodát zártak be, és 239 általános iskolában vezettek be digitális oktatást.
Más: a magyar libsik és a beléndek hatása alatt álló urbánusok továbbra is visítanak, hogy az országgyűlés miért foglalkozik a magyar családok törvénytervezetével, ők egyeznének azzal, hogy a kétes identitású örökbefogadó esetleg megváltoztassa az örökbefogadott gyermek nemét. Azt mondják, hogy járvány alatt az országgyűlés csak a járvánnyal foglalkozzon, azt persze elfelejtik, hogy az EU parlamentje járvány idején nem a járvánnyal foglalkozik, hanem legfontosabb dolga, hogy a normalitás helyett előtérbe helyezze az LMBTQ jogokat. Az EU azt tervezi kierőszakolni, hogy szivárványcsaládokat már most úgy kezeljék, mintha az Európai Egyesült Államokban élnénk. Hamarosan eljön az idő, amikor már szégyellenem kell, hogy fehér, magyar férfi vagyok, aki a nőkbe szerelmes.
Relaxáció:
Szeretném elterelni figyelmünket a járványról, ezért visszavonulok a konyhába és megfőzöm az egyik specialitásomat, a „barátnyugtató” babot:
Hozzávalók (4 adag):
• 150 g füstölt szalonna
• 250 dkg marhalapocka darált
• 250 dkg marhanyak darált
• 500 g vörös bab
• 500 g paradicsom felvágva
• 1 db piros kaliforniai paprika felvágva
• 1 db sárga kaliforniai paprika felvágva
• 1 fej vöröshagyma apróra felaprítva
• 200 ml sör
• 2 dl marha alaplé
• 4 gerezd fokhagyma
• 1 szál oregánó
• 2 db chili paprika felvágva
• 3 ek jalapeño paprika felvágva
• 3 kocka étcsokoládé
• himalája só ízlés szerint
Elkészítés:
1. A babot előző este beáztatom. *
2. Egy nagy edényben, amit sütőbe is lehet tenni, olajat forrósítok. Ebben 15-20 perc alatt lesütöm a császárszalonnát és a húsokat.
3. Rádobom a felaprított hagymát és üvegesre pirítom a hússal.
4. Jöhet a fokhagyma, az oregánó, a chilik ízlés szerint, és az étcsoki. 2-3 percig tovább sütöm, folyton kevergetve.
5. Hozzáadom a felkockázott paprikát. Ismét 2-3 percig sütöm, kevergetve.
6. Ráteszem a felkockázott paradicsomot és a sört, annyit, hogy épp ellepje, ekkor kerül bele a beáztatott bab is. Sózom.
7. Jól összekeverem, majd 220 fokra előmelegített sütőbe tolom, és ott főzöm kb. másfél órát. Közben néha mozgatom, ellenőrzöm a sóját vagy csípősségét, szükség esetén még adok hozzá alaplevet.
8. Ilyenkor igazi főszakácsnak-főkóstolónak érzem magam.
9. Ha a bab és a hús puha, kiveszem a sütőből, és forrón magában tálalom az éhes, koronavírus miatt aggódó barátaimnak.
* Gyermekkorunk kedves „tanálós” kérdése: – Mi kell a babázáshoz? / – Bab meg víz :))) (Plesi)
Dr. Rock babos zenereceptje
A paszulyba!
Egy, még nálam is vénebb rockzenész barátom egyszer rádióinterjúba adta nekem az ő saját, városi-népi bölcsességét: a megtisztulás leggarantáltabb módja, hogy legalább egy hétig, minden áldott napon babot kell enni…
Az azóta megismert, kimagasló barátom mai babreceptje viszont, egészen természetes módon, azonnal Bud Spencert juttatta eszembe, mert nála nagyobb babevőt se filmen, se élőben nem láttam (Kelemön Pista is csak elméletben lebbentötte föl a fátylat a titokról, abban a bizonyos, Média 6 Rádió-béli stúdióbeszélgetésben… bár neki egyebekben komoly referenciái vannak, mint aki kisgyerök kora óta égyütt fingott a szögedi porba, úton-útfelen Boncz Gézával). Maradjunk a szögedialektusban…! Ő mesélte egy másik alkalommal, hogy Gézával elég vót átmönni a szegedi Belvárosi (akkor még egyetlen) híd alatt – és amikor a csángattyú haver ádáz alfarhangja meglebögtette (sic!) a glottgatyaszárát, ahogy az tőle elvárható is vót, már kiáltott is lé valaki a sötétbe: – Té vagy az Giga?! Várjá, mingyá jövünk… (szerzői jog fenntartva az adatközlőnek… 😊 )
Egy kis fingológia
Istenem, hogy megcsapott most engem a régi idők szele… Rakovits Pistát ki ne ismerné, azóta kiérdemesült, korabeli szegedi rock-blues lecengként?! Annó, az orosházi jazzklub-történelem (tényleg az! többen is írták már a krónikáját) szereplője volt ő is egy rövid ideig. Együtt formáltuk meg a Synapsis blues-formációt, aminek a nevét Galyas Laci trombitás barátunk később, egy jeles jazz alakulat nevéül mentette át. Legendás Dózsa György úti nevelőtanári lakásomban gyakoroltunk a fellépésekre, mely alkalmak gyakran messze-hangzó, gyakorlatilag megveszett jammeléssé fajultak. Játszott ott minden: szenesvödör, poharak, kés-villa, nagy lavór… Afrikától a Fürdőutcáig harsogott legott shout, cry, scream… hörgés és más vitális hangok minden neme… Egyik alkalommal elindult a hangrögzítés is… (Máskor is, de annak mikrofonját én nem láttam… 😉 ) Kiadatlan s azóta többször elveszett, négysávos magnószalagon rögzített „lemezanyagunk” címének ezt adtam: „Swinging & Finging”… Ugye, hogy már akkor is hogy megéreztük az Idők Szelét, és ki is fogtuk a magunk módján… csak hát ugye ezt is elfújta a szél…
Naszóval, Bud Spencer a bab és a blues relációjában, hunyorítottam és eszembe jutott egy nagyon szimpatikus fiatal olasz kettős, akik egyazegyben a mi gitár-dobszerkó felállásunkat mintázva, immár youtube-világhírre tettek szert: Bud Spencer Blues Explosion néven… Ez az explózió is a mi szellemünk, teljesen adekvát újjászületésére vall… amit, valljunk be, mi jól elszellentettünk a viharsarki éjszakákba – így, hát, részünkről a világhír elmaradt…
Ahogy faluhelyen mondanám, nemszar…! Vagyis dehogynem! Ne kelljen már a címet (Blues di Merda) lefordítanom… ki is lehet találni… Zenei abrak a babra… Blues-ra punkot … ?! Láttunk már ilyet, nem is akármilyet… Testközeli jelenlétüket nagyon nélkülözzük immár Szegeden, de megértjük, a Balaton felvidékét is el kell látni hasonló javakkal… Balogh Gyuszi átrepült Huckleberry Guys csapata pedig egyelőre lebeg valahol a vírus-viselt légben, mint oly sokan még…
A 80-as évek elején a csabai Gyopár klubban, ahová gyanús szénjátszó értelmiségként jártunk le abban az időben… játszott ott egy dühös, helyiérdekű punkbanda… Kicsit voltunk csak többen, a hallgatóság, mint ők, a zenekar… Az utolsó szám után összejött, valami kényszeredett, nyöszörgéssel kísért tapscsökevény, néhány finom félre megjegyzéssel (Lesz ez még rosszabb is…?!)… A basszeros, meghajlás helyett, dühösen bekúrta a basszerét a tokjába és jó hangosan maga elé értékelt:
– Dehogynem vót jó…!!!
Ez a kis jelenet gyakran eszembe jut, leggyakrabban a mai pol-punk botránykeltők szcénáit szemlélve… A bandáról nem tudok azóta, ma már azt se, hogy kik voltak… Lehet, hogy ők vitték is valamire – a punkszakmában legalábbis…
De vissza még egy körre a nagy babevő nevével fényeskedő két római sráchoz! Ha ők megadták a tiszteletet Signore Pedersolinak, mi is adjuk meg nekik… Itt már hangszeresen komoly körmöket meresztgetnek és igen fogyasztható ez a kis zenei mandzsálnivaló:
Tehát, együnk babot, Kelemön Pista barátom meghagyása szerint, legalább egy hétig, aztán (ambi)purgálódjunk… Politikusoknak, ehhez még valami hathatós és tartós szájfertőtlenítő szer is kerestetne…
Sok zsigert kívánok…!
A mai közélet állapotaihoz, minden jóakaratú közszereplőnek…! Sikert pedig, a beidézett tehetséges fiatal zenészeknek, de magunknak is: a 12. kiadásra, máris jelentékeny szellemi/baráti gyülekezőhelynek számító VÍRUSNAPLÓ-nak is kívánok… nagy tál babbal… és Bud bátyánkkal, hogy végre ő is megszólaljon, legalábbis egy emlékezetes szaxofonszóló erejéig…
„Bab” Spencer baritonszax szólója a Nincs Kettő négy nélkül elejéről
Szerkesztői záradék:
Dr. Rock szellentős anyaga nálam is az emlékek zajlását indította el. Eszembe jutott egy kis 1969-es történet, amikor az általam gründolt The Electric Circus nevű szabadkai pop-együttes zenei vezetője Nagy Tibor volt – aki úgy hívta fel magára a lányok figyelmét, hogy a korzón sétáló csajok elé kerülve egy nagyot szellentett. Ezt a képességét később tökélyre fejlesztette és hosszan, dallamosan volt képes elnyújtani a hangorkánt. Történt egyik 1969 őszi estéjén, hogy a szabadkai korzón, a Putnik-iroda előtt álldogált a banda, amikor a sétálók közt feltűnt két, látásból ismerős csinos lány. Tibike beállt eléjük a sétáló tömegbe és a nagy bemutató vágytól sarkalva, minden erejét összeszedve felfújta magát és rázendített a fingorkánra – ami tényleg irgalmatlanul fortissimóra sikeredett, de jött ám a kíséret is: hatalmas trottyantással egyszerre kiürült Tibike egész vastagbelének tartalma. A nadrágszárból egy pillanat alatt ömlött a fekália a sétány aszfaltjára és rettenetes bűzfelhőbe vonta az utána sétáló két lányt. Mondanom se kell, hogy ebből a bemutatóból nemhogy hódítás nem lett, hanem az egész korzó hónapokig Tibikén röhögött, aki csak tavaszra mert újból a sétálók közé merészkedni. Igazi FINGHARMÓNIA volt ez – de igazi beszarás lett a vége .