Ma kaptam egy pár kovidos karikatúrát Körmöci Dénes, ismert képzőművész barátomtól, azokat most felhasználom és a száraz ismertetőmet próbálom velük elviselhetővé tenni.
Önkéntes karanténom elején, tisztázni szeretném a covid vírussal kapcsolatos tudnivalókat. Próbálom magam számára is érthetővé tenni a halál angyalának titkait:
A vírusháború 2019. december 3-án kezdődött – de az előkészületek már évek óta folynak. De nézzük az előzményeket:
Frank Olson, az amerikai hírszerzés mikrobiológusa 1953-ban vesztette életét, amikor kiugrott egy New York-i szálloda tizedik emeleti ablakából. A CIA csak 1975-ben ismerte el, hogy kilenc nappal az eset előtt Olsonon pszichedelikus drogot, LSD-t teszteltek. A mikrobiológus az erős kábítószer katonai felhasználását célzó program vezetője volt. Újságírók és nyomozók azóta próbálják feltárni a férfi halálának körülményeit; az esetről legutóbb 2017-ben készült dokumentumfilm-sorozat. Olson halála azonban csak az egyik különös történet, ami az Egyesült Államok katonai orvoskutatói bázisához, Fort Detrickhez köthető. A hidegháború idején a keleti parton fekvő támaszponton zajlott például az amerikai biológiai és vegyi fegyverek fejlesztését célzó katonai program, nem meglepő tehát, hogy könyvek, filmek, képregények kedvelt helyszínévé vált.
Fort Detrick a koronavírussal összefüggésben is felmerült már, az azonban meglepte a közvéleményt, hogy egy magas rangú kínai diplomata a Twitteren is felveti az amerikai hadsereg és a járvány közötti kapcsolatot sejtető összeesküvés-elméletet. A pekingi külügyminisztérium szóvivője, Csao Licsien azt sugallta a közösségi oldalon, hogy az Egyesült Államok nem kellően átlátható a vírus terjedésével kapcsolatban, egyben kijelentette: az is elképzelhető, hogy az amerikai hadsereg vitte a vírust a közép-kínai Vuhanba.
A diplomata ugyanakkor érzékeny pontra tapintott, Washington ugyanis valóban titkolózott az amerikai járványhelyzettel kapcsolatban. Erről korábban a nyugati sajtó is több cikket közölt, majd szerdán a Fehér Ház arra utasította a szövetségi egészségügyi hivatalokat, hogy titkosítsák valamennyi, a koronavírussal kapcsolatos magas szintű megbeszélés jegyzőkönyvét. Ilyen gyakorlatra amerikai hírportálok szerint korábban nem volt példa. Donald Trump a Twitteren osztott meg egy bejegyzést, amelyben a betegséget Kína-vírusnak nevezik, ami egybevágott nemzetbiztonsági tanácsadója, Robert O’Brien megjegyzésével.
Röviddel a koronavírus első nyilvánosságra került, ellenőrzött eseteinek ismertetése után a gazdasági hatások is megjelentek. Néhány napon belül, 2020. január 17–23. között, a három nagy kínai légitársaság részvényei, az értékük körülbelül 10 százalékát veszítették el. A kínai részvényindexek január 23-án 3,5 százalékkal estek.
A CNBC News portál szerint, a 2020. január 22-i adatok alapján a globális utazási ipar részvényeit is közvetlenül érintette. 2020. január 24-én a Shanghai Disney bejelentette, hogy ideiglenesen bezárja kapuit a vírus kitörése miatt. A McDonald’s China ugyanazon a napon ideiglenesen bezárt minden éttermet Vuhan, Ezhou, Huanggang, Qianjiang és Xiantao városokban. Közleményükben jelezték, hogy „A helyi közösség részeként egymillió jüant adományoztunk a Vuhani Jótékonysági Szövetségnek a járvány leküzdésére. Dolgozzunk együtt a béke védelmében!” A kínai hatóságok lezárták a főbb turisztikai látványosságok helyszíneit, például a Nagy Fal egyes részeit és más ismert látnivalókat Peking és Sanghaj nagyvárosaiban.
Stephen Roach a Morgan Stanley Asia elnöke február 2-án azt nyilatkozta: annak ellenére, hogy a kínai hivatalos tisztviselők agresszívebben lépnek fel a koronavírus elleni küzdelemben, mint a SARS kitörése idején, fennállhatnak problémák. Szerinte a gyenge nyitott gazdaságok esetében, amelyeknek nincs védelme, hogy ellenálljanak egy nagy sokknak, a járvány okozta hatások váratlan recesszióhoz vezethetnek.
A kőolaj-exportáló országok szervezete és a szövetségesei, köztük Oroszország, februárban megvitatták, hogyan lehetne reagálni Kína nyersolaj igényének csökkenésére, mivel az a koronavírus-válsággal foglalkozik.
A kínai gazdaság növekedése erősen lassulni fog. A Capital Economics az addigi 5,5%-ról 3%-ra vágta a 2020. első negyedévi éves kínai GDP-növekedési előrejelzését, a koronavírus negatív hatásai miatt. Az Oxford Ecomics pedig újabb prognózis rontást hajtott végre és így 6% helyett „csak” 5,4%-os éves átlagos növekedési ütemre számít Kínában. A kínai bankok ultraibolya sugárzással vagy magas hőmérsékleten fertőtlenítik a bankjegyeket és az aprópénzt, később az adott régióban a járványhelyzet súlyosságától függően 7–14 napig tárolják, mielőtt újra forgalomba hozzák a készpénzt.
Február 24. és 26. között a koronavírus terjedésével leginkább sújtott európai ország, Olaszország részvénypiaca esett vissza legjobban, de nagyot esett a vezető görög részvényindex is.
Úgy tűnik, hogy a SARS-CoV-2 koronavírus terjedése a vártnál nagyobb negatív globális keresleti sokkot okoz, amit a Londoni pénzügyi elemzők véleménye is alátámaszt. A pandémia által gerjesztett folyamatok éles piaci korrekciókhoz vezetnek, és sokan attól tartanak, hogy globális recesszió alakulhat ki.
A Bank of America adatai szerint 136,9 milliárd dollár készpénzt halmoztak fel március 19-ig a tőzsdei kereskedők, a folyamat vége messze került a pandémia kiterjedése miatt. Az Egyesült Államokba egyetlen hét alatt 87,6 milliárd dollár áramlott be. Fontossá vált, hogy miben van az a készpénz. Elemzők szerint biztosan globális recesszióra kell felkészülni, ennek mértékét most 1,1%-ra teszik 2020-ban. Az eurozóna az első negyedévben 15%-os visszaesést produkált
Találgatások:
Egyes hírforrások szerint a koronavírus már 2019 októberében is létezett, ekkor Bill Gates alapítványa szervezett egy csúcstalálkozót a világelitnek, ahol koronavírussal szimuláltak egy világjárványt. Gates továbbá olyan intézményeket támogat, amelyek koronavírussal kapcsolatos kutatásokat végeznek, ráadásul az általa finanszírozott Pirbright Intézet már 2015-ben szabadalomként jegyeztette be a koronavírust.
A vírus akkor bukkant fel mikor Vuhanban volt a nemzetközi katonai olimpia, ahol egy amerikai delegáció is jelen volt. Érdekes párhuzam ezzel az 1972-es Jugoszláv variola-vera járvány története.
Jellegzetes elmélet ebben a csoportban, hogy a szabadkőművesek-rotschildok-bilderbergek-sorosék-zukerbergerék-billgatesék gyógyszermaffia laboratóriumai biológiai fegyvert állítottak elő. Ez volna a koronavírus, amit aztán Kína, Irán és az EU ellen használnak fel, egy világkormányt megerősítő háború keretében. Felvetődik a kérdés, hogy Orbán Viktornak 2019. júliusában, hogyan voltak információi a 2020-ban bekövetkező gazdasági összeomlással kapcsolatosan?
Vegyük sorra a tényeket. 2019. október 18-án egy, a Bill Gates alapítványa által támogatott kutatócsoport Event-201 néven pandémiagyakorlatot tartott New Yorkban, amelyen egy világjárvány kitörését szimulálták. A világjárvány a szimuláció szerint egy dél-amerikai sertéstelepről indult, tehát először állatról emberre terjedt, majd emberről emberre is, és hamarosan szétszóródott az egész világon.
A szimulációt alig három hónappal a kínai koronavírus-járvány kitörése előtt mutatták be a résztvevőknek, akik a YouTube-on is megtalálható videó szerint globális üzleti szereplők voltak, illetve az egészségpolitika, a civil társadalom és a tudomány neves képviselői: Tom Inglesby, a Johns Hopkins Egyetem egészségbiztonsági központjának igazgatója, Adrian Thomas, a Johnson & Johnson elnökhelyettese, Martin Knuchel, a Lufthansa Group Airlines kríziskezelésért, sürgősségi ügymenetért és folytonosságért felelős főigazgatója, dr. Christopher Elias, a globális fejlődés program elnöke a Bill & Melinda Gates alapítvány részéről, és prof. George F. Gao, a Kínai Betegségmegelőzési Központ vezérigazgatója, a Kínai Tudományos Akadémia Mikrobiológiai Intézetének professzora, a Kínai Biotechnológiai Egyesület és az Ázsiai Biotechnológiai Szövetség elnöke.
Számítottak vajon egy esetleges járvány kitörésére, vagy csak arra gondoltak, hogy jobb félni, mint megijedni? Nem tudni. Az Event-201 videójából az derül ki, hogy a 65 millió halottról szóló forgatókönyvet azért jelenítettek meg, hogy bemutassák, mi történne, ha nem lenne globális összefogás, és nem tennének a kormányok semmit a járvány megfékezésére. Akkor lenne 65 millió halott, e nélkül a nagyon erősen javasolt globális együttműködés nélkül, mivel ráadásul ma még nincs a vírus ellen védőoltás. Ebben a megfogalmazásban is elég rémisztő.
A Bill Gates Alapítvány egy olyan intézményt is támogat, amely koronavírussal kapcsolatos kutatásokat folytat. Ez a Pirbright Institute. Az intézetet a brit kormány is pénzeli. Ez az intézet 2015-ben szabadalmaztatta a vakcinagyártáshoz szükséges koronavírust. Az Európai Szabadalmi Hivatal 2018. november 20-án a kérelmet jóváhagyta és EP 3172319A1, valamint EP 3172319B1 nyilvántartási számokon a szabadalmat bejegyezte. Az EP 3172319B1 szabadalmi bejegyzés iránti kérelem összesen 14 pontból áll, amely egyebek közt az alábbiakat tartalmazza:
1. Élő, legyengített koronavírus, ez magában foglal egy poliprotein által kódolt replikáz génvariációt, amely egy mutációt tartalmaz.
2–9.A vírus különböző replikáz-génvariációi.
10.A koronavírus előállításának folyamata.
11.Oltóanyag, gyógyszeriparilag veszélytelen hordozóval.
12. Oltóanyag a betegség megelőzése céljából olyan személynél, akinél fertőző bronchitis áll fenn, és akinek ezért tojásba oltott vakcina ajánlott.
13–14. Az oltóanyag további variációi.
A Pirbright Institute tehát már a koronavírus elleni vakcinát is szabadalmaztatta. Ám a hírek szerint nincs oltóanyag, és még hónapok-évek is eltelhetnek a koronavírus elleni vakcina előállításáig. Csak találgatni lehet: a fenti szabadalmi oltalom alatt álló vakcina vagy nem alkalmas a kínai járvány megfékezésére, mert például a vírus azóta tovább mutálódott, vagy a hosszadalmas, a gyógyszergyártáshoz szükséges engedélyeztetési eljárás lassítja a folyamatot. Egy találmány ugyanis még nem gyógyszer, ahhoz, hogy azzá váljon, előbb végig kell mennie a készítménynek egy sor klinikai és egyéb teszten. De van egy másik lehetőség is: a vakcina soron kívüli, gyorsított engedélyezése. Ilyen gyorsított eljárásra épp tavaly novemberben, a tomboló kongói ebola-járvány miatt került sor.
A bizonyíték:
A valóság:
A vírusok képtelenek az önálló szaporodásra, és gazdasejt nélkül nem is tudnak sokáig életben maradni. Éppen ezért sokan vitatják azt is, hogy élő szervezetnek tekinthetők-e, bár ez inkább akadémikus kérdés, gyakorlati jelentősége – főként e kritikus időkben – nem sok van. Ennél sokkal fontosabb, hogy megértsük a vírus működési mechanizmusait, amihez ma már összehasonlíthatatlanul ütőképesebb eszközrendszer áll a rendelkezésünkre, mint akár csak néhány évtizeddel ezelőtt is. A felbukkanása után nem sokkal, alig néhány nap alatt megszekvenálták az új koronavírus genomját, azóta pedig egyre jobban megértjük a génjei működését is.
Mind a 30 ezer nukleotidját és minden fehérjéjét ismerjük már (nincs neki sok, csak 29) és arról is van fogalmunk, hogy mi a legtöbb protein funkciója. E tudás alapján már ma is számos támadási pontot azonosítottak a kutatók, amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy egy gyógyszer semlegesítse a vírust. Persze, ez mindaddig csak elmélet, amíg a szer a klinikai vizsgálatok során nem bizonyul hatásosnak.
A vírus 30 ezer bázisához képest az emberi genom 3 milliárd bázisból áll (tegyük hozzá, nincs mindig egyértelmű összefüggés a genom mérete és az élőlény fejlettsége között).
Minthogy a koronavírus RNS-vírus, ezért az örökítőanyaga nem DNS-ből, hanem ribonukleinsavból áll. Ez a genetikai kódban is változást eredményez, hiszen a DNS timin (T) nevű bázisa helyén uracil (U) áll. A sejt fertőzésekor a vírus beinjektálja az örökítőanyagát, amely a sejt fehérjeszintetizáló apparátusát meghekkelve legyártatja a gazdaszervezettel a saját összetevőit. Ezek aztán összeállnak, kirobbannak a sejtből és a folyamat megsokszorozódva folytatódik tovább.
A járvány eredetét kutatva Kínában, ahol decemberben figyeltek fel a rejtélyes tüdőgyulladásos betegségekre, Si Csengli, a vuhani Virológiai Intézet kutatója a Kína és Mianmar határvidékén hegyi barlangokban élő denevérekben megtalálható koronavírusra vezette vissza a SARS-CoV-2 eredetét. A két vírus génállománya 96 százalékban egyezett, ám a denevérvírusokban nem volt meg az az S-protein, amelyen keresztül az emberi sejtekhez kapcsolódna. Ezt az S-proteint egy kantoni és egy hongkongi kutatócsoport, végül a jávai tobzoskákban található koronavírusokkal azonosította, ez alapján feltételezte több kutató is, hogy a Kínában kedvelt ételnek számító tobzoska lehetett az a közvetítő, amely a denevérek és az ember között közvetítette a vírust.
Csakhogy Lipkin és társai szerint az embereket fertőző SARS-CoV-2-nek van egy olyan mutációja, mely sem a denevérekben, sem a tobzoskákban talált vírusokban nincs jelen – vagyis kevésbé valószínű, hogy állatról terjedt át emberre a mostani járványt okozó változat.
Ez az állatokban talált koronavírusokból hiányzó mutáció teszi alkalmassá a vírus S-ptoreinjét arra, hogy interakcióba lépjen a furin nevű enzimmel, mely az emberi szervezetben széles körben jelen van. Márpedig vizsgálatuk szerint ez teszi igazán alkalmassá a SARS-CoV-2-t arra, hogy behatoljon az emberi sejtekbe.
Elképzelhető, hogy ez a mutáció még az állati rezervoárban bekövetkezett. Két másik új típusú koronavírusnál, a SARS-ot és a MERS-t okozó koronavírusoknál is ez történhetett, legalábbis az ezek állati forrásának tekintett cibetmacskákban és tevékben található vírusok genetikailag 99 százalékban egyeztek az emberekben terjedő változattal.
A SARS-CoV-2 esetén azonban nincs ilyen direkt kapcsolat, az állatokban található és az embereket fertőző vírus között túl nagy az eltérés. Ezért álltak elő azzal a magyarázattal, mely szerint a most világjárványt okozó vírus valójában már az emberekben fejlődhetett ki abban az időszakban, amikor még feltűnés nélkül terjedt emberről emberre.
Ugyanők arra jutottak, hogy egy ilyen különös, de nagyon hatékony S-protein struktúrát még a legrobusztusabb számítógépes modellekkel se tudnának előállítani, a koronavírusról jelenleg rendelkezésre álló tudásunk alapján. Vagyis szerintük egészen elenyésző az esélye annak, hogy a SARS-CoV-2-t mesterségesen tenyésztették ki. Szerintük nincs a világon biomérnök, aki pont ezt a módját választotta volna az S-protein hatékonyabbá tételére. Kristian Andersen ez alapján határozottan állítja, hogy a SARS-CoV-2 természetes eredetű.
A nemzetközi virológus szupercsapat eredményei összhangban vannak a kínai kutatók között leginkább elterjedt véleményekkel. Ezek szerint ugyanis tényleg elképzelhető, hogy a vírus nem is Kínából ered. „Az, hogy Vuhanban bukkant fel a betegség, még nem jelenti azt, hogy onnan is származik” – mondta a South China Morning Postnak Csong Nansan, a kínai kormány járványügyi tanácsadója. Egy pekingi kórház orvosa szerint pedig tavaly a világ több országában is rejtélyes tüdőgyulladás járványokról számoltak be. Ezeknek a felülvizsgálata, illetve az ezekben megbetegedettektől vett minták vizsgálata sokat segíthet a járvány eredetének feltárásában.
HcoV-OC43
A HcoV-OC43 egyike a hét ismert koronavírusnak, amely emberfertőzést okoz, beleértve a HCoV -229E , HCoV- NL63 , HCoV- HKU1 , MERS-CoV , az eredeti SARS-CoV (vagy SARS-CoV-1) és a SARS-CoV-2 . is. A humán koronavírus 229E mellett az egyik vírus, amely a megfázásért felelős. Ehhez hasonlóan a Betacoronavirus nemhez tartozó más koronavírusokhoz, az Embecovirus subgenushoz tartozik és egy további rövidebb tüskeszerű felszíni fehérje, az úgynevezett hemagglutinin észteráz gén határozza meg.
HcoV-HKU1
A vírus egy burkolt, pozitív érzékű, egyszálú RNS-vírus, amely a gazdasejtbe az N-acetil-9-O-acetilneuraminsav-receptorhoz való kötődés útján lép be. Van hemagglutinin-észteráz génje, amely megkülönbözteti a Betacoronavírus és az Embecovirus nemzetség tagjaként.
SARS-CoV-2
Súlyos akut légzőszervi szindrómát okoz a koronvírus (SARS-CoV-2).
A SARS-CoV-2 pozitív érzékű egyszálú RNS-vírus. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a COVID-19-es vírust nemzetközi aggodalomra okot adó közegészségügyi vészhelyzetnek nevezte.
Mivel a törzset először Wuhanban, Kínában fedezték fel, néha Wuhan vírusnak vagy Wuhan koronavírusnak nevezik. Taxonómiai szempontból a SARS-CoV-2 egy súlyos, akut légzőszervi szindrómával kapcsolatos koronavírus (SARSr-CoV) törzse. Úgy gondolják, hogy zoonózis eredetű, és szoros genetikai hasonlóságot mutat a denevér-koronavírusokkal, ami azt sugallja, hogy egy denevér által terjesztett vírusból származik. Az epidemiológiai tanulmányok szerint az egyes fertőzések 1,4-3,9 új fertőzést eredményeznek, ha a közösség egyetlen tagja sem immunis, és nincs megelőző intézkedés. A vírus elsősorban az emberek között terjed szoros érintkezés és köhögésből vagy tüsszentésből származó légzőcseppek útján. Elsősorban az emberi sejtekbe jut be, angiotenzin konvertáló 2-es enzimhez (ACE2) kötődve. Könnyen előfordulhat, hogy mire kialakulna a nyájimmunitás (ami egyébként elfogadhatatlanul nagy emberveszteséggel járna), az első fertőződöttek már elveszítenék az immunitásukat, és az egész kezdődhetne előröl.
Vagyis a hatásos vakcina kifejlesztéséig és elterjedéséig reálisan folyamatos, hol intenzívebb, hol visszavonultabb járványhelyzetre kell számítani, ami a szociális távolságtartás szigorúbb-lazább rendelkezéseit teheti szükségessé, szinte állandóan. Csak így lehet elkerülni vagy legalább csökkenteni az egészségügyi rendszer túlterhelődését. Az epidemiológusok szerint a rendszeres lezárások és karantének akár 2022-ig is eltarthatnak. Viszont a társadalomban terjedő immunitás felmérése elengedhetetlenek lesznek a tömeges szerológiai tesztek – a vírusellenes antitestek keresése a populációban. Ez nemcsak arról tudósíthat, hogy hány ember immunis a vírus ellen, de arról is, hogy a védelem milyen hosszú ideig tart, illetve, hogy számíthatunk-e a keresztimmunitásra a közeli rokon koronavírusokkal szembeni védekezésben (vagyis, hogy aki védetté vált az egyik vírus ellen, az vajon élvez-e bizonyos fokú védettséget a másikkal szemben is).
A modellből az is látszik, hogy minden a távolságtartó intézkedések feloldásának és újbóli elrendelésének időzítésén múlik. Ezért lenne nagyon fontos az esetleges szezonális viselkedés megértése. Ha ugyanis éppen nyáron oldják majd fel a korlátozásokat, ahogy erre számos ország készül, és pont az őszi időszakban engedélyezik újra a sporteseményeket, tömegrendezvényeket, könnyen lehet, hogy éppen az ősszel érkező második hullámot fogják ezzel sokkal veszélyesebbé tenni.
És míg normális békeidőben nagyjából kétezer lélegeztetőgép áll rendelkezésre az országban, ezért most ezt a számot kell felfuttatni a duplájára, illetve orvosokat és ápolókat kell átképezni, akik tudják ezeket kezelni.
Az ország védekezése annyiban sikeres, hogy sikerült lassítani a járvány terjedését, és ezzel időt nyerni, de a nagy megpróbáltatások még előttünk vannak. Magyarországon a legjobb esetben a nyár közepéig is eltarthat a járvány. Márciusban úgy becsültük fel, hogy a fertőzöttek száma meghaladhatja a 100.000 nagyságrendet, a halálesetek száma pedig akár 4-5000 lehet.
Magyarországnak 67.000 betegágya van. A magyar orvosok száma 20.000, dolgozik még 5000 rezidens és 105.000 ápoló. A járvány idején rendkívüli állapot van, a rendet 70.000 rendőr, 45.000 polgárőr, 24.000 hivatásos katona, 9.500 első osztályú tartalékos, valamint 11.000 másodosztályú tartalékos katona biztosítja.
Az összes fertőzés 60 százaléka és az összes haláleset 60 százaléka Budapesten történt.
Alacsonynak számít az egymillió főre vetített, koronavírus által okozott magyarországi halálozások száma, és akkor is kedvezőnek látszik a helyzet, ha az előző évek azonos időszakához hasonlítjuk az idei országos halálozási statisztikákat.
A PCR-tesztek a vírus jelenlétét mutatják ki a szervezetben, vagyis azt tudhatjuk meg belőlük, hogy a tesztalany éppen fertőzött-e. A tavasszal elvégzett tesztek 2,7 százaléka lett pozitív koronavírusra.
A részletesebb adatokból kiderül, hogy azok, akik gyanús tüneteket mutattak (láz, köhögés), 3,6 százalékban bizonyultak pozitívnak, ami nagyon kevésnek számít. Azok, akik fertőzött személlyel érintkeztek, 4,2 százalékban kapták el a koronavírust. A többieknél pedig, akik nem mutattak tüneteket, és nem is léptek kontaktusba fertőzöttel, mindössze 0,5 százalékos volt a fertőzöttségi arány.
Szakértők szerint ha a vírus fertőzési rátája, vagyis a sajtóban sokat emlegetett R0 érték eléri vagy meghaladja a 2,2-t – egy fertőzött több mint két egészséges embert fertőz meg -, vagyis a járvány kontrollálatlanul terjed, a járványgörbe csúcsa körüli két hétben akár 2,5 millió magyar fertőződhetne meg, ez esetben 14 ezren szorulnának intenzív ellátásra és lélegeztetésre. A cél tehát az, hogy ezt a fertőzési rátát 1 közelében tartsák – egy fertőzött legfeljebb egy egészséges embert fertőzhessen csak meg. Ezt legegyszerűbben a távolságtartási és kézmosási szabályok betartásával lehet elérni. Épp ezért nagyon kényes kérdés, hogy ha egyáltalán, mikor és hogyan lehet lazítani a jelenlegi korlátozásokon. Ha ugyanis az R0 akár csak 1,3-ra nőne, az már kezelhetetlen járványt jelentene. Ez esetben ugyanis már meghaladná a lélegeztetésre szorulók száma a rendelkezésre álló kétezer lélegeztetőgépet. Ki kell hát deríteni, hogy mi a találkozásoknak az a száma, aminél már menedzselhető a járvány. A konferencián elhangzottak szerint másfél hónapja azt mondták a matematikusok Palkovics miniszternek, hogy ha a 22-34 százalékkal csökken a társas érintkezések száma, akkor is legalább 7330 lélegeztetőgépre lehet szükség a járvány csúcsán – ezért döntöttek arról hogy még beszereznek hatezer lélegeztetőgépet. Ahhoz, hogy a jelenleg rendelkezésre álló kétezer gép is elég legyen, 40-50 százalékkal kellett volna csökkenteni az emberek közti kontaktusok számát. Ebben amúgy nem állunk rosszul, a felmérések szerint Budapesten tavasszal például volt olyan időszak, amikor 90 százalékkal csökkent a kontaktszám. Ebben az időszakban a vidéki nagyvárosokban 80, a kisebb településeken 70 százalékos visszaesést tapasztaltak. Ennek eredménye lehet, hogy Magyarországon még április végén sem robbant be a járvány.
Aztán olyan mértékben sikerült ellaposítani a járványgörbét, hogy ha folytatódnak a trendek, sosem lesz ötmillió fertőzött Magyarországon. Ez egyben azt is jelenti, hogy a nyájimmunitást sem fogjuk elérni soha. Vagyis csak akkor lehet immunizálni a lakosságot, ha lesz vakcina a vírus ellen. Amennyiben az nincs, akkor újfajta, kombinált stratégiát kell kidolgozni a járvány kezelésére, amely lehetővé teszi a visszatérést a valamennyire normális élethez, de megakadályozza az egészségügyi ellátórendszer túlterhelését is.
Az egyetlen hosszú távú megoldásnak egy hatásos vakcina fejlesztése látszik. Ez azonban még a különleges helyzetben felgyorsított kutatási környezetben is legalább kilenc hónapot vesz igénybe, de akár két évig is húzódhat, amire rájön még az engedélyezési procedúra és a tömeggyártás által igényelt idő, és csak ezek után juthat hozzá mindenki a – vakcina típusától függően, fejenkénti 1 vagy 2 dózis – védőoltáshoz.
A gyógyítás:
Az új típusú tüdőgyulladás, a SARS-CoV-2 számlájára írható eddigi, világszerte több százezer halálesetért a fertőzés során kialakult, úgynevezett citokinvihar felelős.
A vírus az ACE2 receptorhoz kötődve jut a sejtbe, amely receptor a tüdő léghólyagocskáin, a szívizom, vese, nyelőcső, gyomor, bél hámsejtjei, az ereket bélelő sejtsor, valamint bizonyos fehérvérsejtek felszínén található.
A vírus mindezek mellett az immunsejteket is megfertőzheti, aminek a klinikai jelentőséggel bíró alacsony fehérvérsejtszám a következménye. A fertőzöttek tíz-húsz százalékánál légzési elégtelenség fejlődik ki, amit bakteriális felülfertőzés követ, és a nyomában járó szeptikus sokk magas halálozással jár. Az általános gyulladás, amit a gyulladásos fehérjék fokozott termelése idéz elő, a citokin vihar.
Nem mindegy, hogy a koronavírus-fertőzés melyik szakaszában milyen terápiát alkalmaznak az orvosok.
Az antivirális, antibiotikus és tüneti kezelés mellett egyre inkább elfogadott, hogy a gyulladás kóroki szerepe miatt a reumatológiában is használatos egyes immunmoduláló és immungátló gyógyszerek előnyösek lehetnek a Covid–19-fertőzés kimenetele szempontjából.
A betegség lefolyásának első felében a virális szakasz, a második felében a gazdaszervezet gyulladásos válasza dominál. Az autoimmun reumatológiai betegségek kezelésére is használt szerek, így az utóbbi időben gyakran emlegetett klorokvin és hidroxiklorokvin egyrészt gátolják a vírus sejtbe jutását, másrészt számos immunológiai folyamatba, így a citokintermelésbe is beavatkoznak. Ez az a gyógyszeralapanyag, amelynek exportját a kormány márciusban leállíttatta.
A célzott terápiák ezzel szemben az immunrendszer egy adott pontján hatnak. A kezelés alapja lehet az úgynevezett tocilizumab, amely hazánkban is törzskönyvezve van, és amelynek alkalmazása mellett javult a vér oxigénellátottsága, a tüdő CT-képe, csökkent a láz, továbbá emelkedett az eredetileg alacsony fehérvérsejtszám. A szer bekerült a nemzetközi és hazai ajánlásokba – így a Covid–19 kézikönyvbe is –, ennek alapján a tocilizumabot legalább hét nappal az első tünetek jelentkezése és lehetőleg a klinikai romlást követő tizennégy napon belül javasolt alkalmazni.
Az egyéb kezelési lehetőségek közül a számos autoimmun betegségben használatos emberi intravénás immunglobulin, valamint a Covid–19 betegségen átesett betegek vírusellenes ellenanyagokat tartalmazó véréből tisztított, úgynevezett konvaleszcens szérumot kell még megemlíteni.
Az Országos Gyógyszerészeti Intézet 2020 október 1-jén engedélyezte a favipiravir hatóanyagú gyógyszer klinikai használatát. Átlagosan mintegy hat nap alatt kisöpri a koronavírust az emberi szervezetből, és hozzájárul ahhoz, hogy átlagosan tizenkét nap alatt a klinikai tünetek is javuljanak. Ez azt jelenti, hogy megszűnik a láz, a légzési nehézség és a köhögés, így nincs szükség intenzív terápiás ellátásra.
Orbán Viktor 2020 szeptember végén azt sejtette, hogy karácsony előtt lesz oxfordi vakcina Magyarországon. Későbbi információk szerint ez akár egy hónapot is csúszhat – azaz a november eleji információk szerint 2021. tavaszára várható a vakcina. Nem csak az európai, hanem az orosz és a kínai is.
Járványkárok
A járvány miatt elmaradt az idei kishegyesi búcsú. Azt talán kevesen tudják, hogy nem először. 1935-ben Csabai István, hegyesi író, Fakeresztek című könyvében írta:
Amikor elmaradt a búcsú Hëgyësen – 1914. július 25-én este együtt mentem falum érdeklődő népével a Zimony felől jövő vonathoz, hogy a kísérő személyzettől valami biztosat tudjak meg a kitörni készülő háborúról. És megtudtam mindent, amit másnap megtudott az egész ország, hogy az annyiszor falrafestett ördög, a Szerbiával való háború kitört.
Naiv polgáremberek módján úgy terjesztettük ennek a hírét, hogy,”az éjjel bombázzák Belgrádot”. Elég nyugtalanul feküdtem le s miután egy „Hátha mégis” kezdetű, hamarjában gyártott imádságot útnak indítottam az egek urához, elaludtam.
Másnap bementem a községházára érdeklődni,s éppen mikor a kapujába értem, akkor lépett ki rajta a kisbíró, nyomában a jegyző, s rövid dobolás után kihirdették a falunak, hogy az általános mozgósítás el van rendelve, a vasárnapi munkaszüneti nap fel van függesztve. Falum népe elkezdett búcsúzkodni. Azt hiszem, nem lesz soha többé emlékezetesebb búcsú Hëgyësen Szent Anna napján.
A Jóska
Kaptam egy képet a kishegyesi Búrián Jóskáról, Maronka Tibi küldte 2020. október 17-én. A képet nézegetve konstatálom, hogy mind hárman túl vagyunk a hetvenen, de az igaz barátságok kitartanak az életünk végéig.
Mióta beköszöntöttek az őszi vírusos napok, azóta mind jobban eluralkodott rajtam a depresszió. Nyugtatókon élek, de így is többször rám tör a félelem. A félelem és a gyötrelem, hogy nem tudtam értékelni az igaz szerelmet.
Az igaz szerelem az Isten legnagyobb ajándéka. Én természetesnek vetten, hogy az csak úgy jár nekem. Jár nekem mint a levegővétel. Pedig, dehogy jár az csak úgy – azt csak a kiválasztottak kaphatják meg.
Nem hiszem, hogy én kiválasztott lettem volna. Lehet, hogy csak egy véletlen volt – vagy csak Isteni ajándék volt. Talán nem is az én ajándékom volt – azt az ajándékot más kapta és csak megosztotta velem.
A megosztásról jut eszembe: első osztályosok voltunk – minden nap Szügyi Józsikával, Búrián Jóskával és Maronka Tibikével folyt a játék. Ha megéheztünk, a legközelebbi házhoz szaladtunk és zsíros-, lekváros- vagy csak sós-paprikás- kenyeret kaptunk uzsonnára. Minden falatot, minden zöld almát megosztottunk egymással.
Egyik alkalommal nálunk, a padláson bújócskáztunk. Megéhezve anyámhoz rohantunk, aki éppen töltött kacsát sütött. A sütőt kinyitotta és a kenyereket a kacsa zsírba mártogatta, a kacsa hátsó részén kifolyt töltelékből is tett rá ízesítőnek. Búrián Jóska súgva kérdezte, hogy mit keny rá anyukád? Én pedig, az örök ugrató azt mondtam, hogy hát a kacsa szarját. A kacsazsíros kenyér mennyei volt. Búrián Jóska vissza is sompolygott anyukámhoz és azt mondta: Irénke néni én kérek még egy kis kacsaszart.
Szóval mindegy, hogy szerelmet vagy csak zsíros kenyeret osztunk meg egymással, csak az a fő, hogy szívből jöjjön az osztozkodás.
Különben, Jóska az egyik legjobb barátom volt. Minden esetben hűséges jó barátként viselkedett.
Kisiskolásként nem igazán törődött sokat a tanulással, ezért többszöri büntetés volt a sorsa. Emlékszem az első sorban ültem, Jóska meg mögöttem. Szőke Erzsébet, a tanító néni Jóska büntetését úgy hajtotta végre, hogy ő az első padra – vagyis az én padomra kellet, hogy hajaljon és a tanító néni pálcával vagy hosszú vonalzóval verte el Jóska ülepét. Én az arcától tíz centire néztem Jóska eltorzult arcát, könnyei mosták nem éppen mosdatott képét.
Egyik nap Jóska nagy örömmel jött hozzám, hogy megoldotta a verés-kérdést. Talán tanulni akarsz – kérdeztem. Á dehogy, hanem elloptam öregapán régi szőrmesapkáját, szétvágtam és betettem a nadrágomba – újságolta a nagy felfedezést Jóska. Te, mondtam neki – ha így ver a tanító néni és nem fog fájni, akkor te nem is sírsz és a tanító néni rájön a turpisságra.
Természetesen következő nap is sorra került Jóska fenyítése. Kaján vigyorral jött ki az első padhoz lehasalni. A tanító néni meg elkezdte püfölni. Az ütések zaja kicsit tompább volt, ha jól emlékszem még porolt is egy kicsit. Jóska meg rájátszott és torkaszakadtából üvöltött: jaj istenem nagyon fáj, jaj istenem belehalok – közben a szemembe nézet ravasz, csillogó szemeivel.
Jóska igazán eszes fickó volt, legalábbis ami a fejből számolást illette, de a házi feladatokat rendszeresen eljátszotta, ezért kapta a verést, de ha dolgozat írásra került sor, akkor azt minden igyekezetével próbálta kikerülni.
Mivel mögöttem ült, egy alkalommal súgva kérdezi: te Feri mi a legnagyobb betegség? Visszasúgva feleltem neki: hallottam, hogy a szívbetegség a legnagyobb baj. Pár perc múlva Jóska elkezdett eszeveszettül jajveszékelni: jaj nekem, jaj a szívem, jaj de fáj, talán bele is halok. A tanító néni odaszaladt Jóskához és kérte: mutasd meg, hogy hol fáj. Jóska erre a hasára mutatott, mivel azt már nem kérdezte meg tőlem, hogy hol van a szív. Erre kiderült a csalás és nem mehetett el a dolgozat írásról.
1957 nyarán Jóska egy éjjel megleste szüleit ahogyan teljesítették házastársi kötelezettségüket. Másnap a nagyszünetben összehívott bennünket, hogy elmondja a nagy igazságot, mely szerint a gyereket nem a gólya hozza, hanem a férfi idézi elő a nőben. Ez a tény mindnyájunkat nagyon felzaklatott és egész héten erről sutyorogtunk – mire Jóska előállt az ötlettel, hogy ő szerez egy lányt mi meg csináljunk neki gyereket.
Eljött a nagy nap és Jóska beszervezte a szomszéd copfos Rózsikát. Velünk pedig közölte, hogy fejenkét két gombóc fagyiért lehet gyereket csinálni – mind a heten vállalkoztunk rá és Rózsikával felmentünk a Burjánék Halász utcai házának végénél lévő dombtetőre, ahol Burján a zöld fűre fektette Rózsikát, majd tőlünk fejenkét bevasalta az öt dinárt, amiért sorba odaértettük a döglött piócára hasonlító kis fütyinket Rózsika bugyijához.
Délután mindnyájan nagyon elégedetten kísértük el Burjánt a cukrászdához, ahol ő harmincöt dinárért vett tizennégy kugli fagylaltot, persze mindet külön-külön kérte, mert az annyi tölcsért is jelentett. Nekünk nem jutott fagyi, mert az összes pénzünket beáldoztuk a gyerekért – csak csorgattuk a nyálunkat és nagy titokban arról tanakodtunk, hogy mi legyen a közös gyermekünk neve. Úgy rémlik az Emmában állapodtunk meg.
Valamikor fürödtünk a Krivaja vizében, mert még tiszta volt, selymes tapintású, a partján álló almafákról belehullott a termés, mi kihalásztuk, és ettük az almákat, milyen jó Krivaja ízük volt! Télen, ha befagyott, csúszkáltak rajta. Aztán elmúlt a boldog gyerekkor, s a tiszta vizű Krivajának csak az emléke maradt meg – nyilatkozta egy idős hegyesi.
Mint ahogy a térképen látni, a messze földön hirös Krivaja folyó nagyban hasonlít az Amazonasra. A tavankúti, bajmoki, vámteleki, pacséri, bácsgyulafalvi forrásból eredő öt folyó duzzad folyammá pont Kishegyesnél. Valaha Bácsföldvárnál torkollott a Tiszába.
1959 nyarán elhatároztam, hogy megkerülöm a Földet. Csordás Misitől kölcsön kaptam egy jókora csónakot, rá vitorla árbócot csináltattam az asztalos Csucsik Feri Bácsival, a Nagymama varrta a vitorlát hozzá.
Az iskolába kihirdettem, hogy útra kelek: a Krivajon végigcsorgok, Turijánál bele a Csatornába, aztán a Tiszába, majd a Dunába. Kijutva a Fekete Tengerre. átkelek a Boszporuszon és átvitorlázok a Földközi Tengeren, meg se állva az óceánig.
Úgy emlékszem, hogy a lányok ezt el is hitték. Az induláshoz kikísértek, ajándékokat adtak, egyik mintha pityergett is volna. Én aztán meg se álltam Szenttamásig, de ott újból végiggondoltam a terveimet és úgy döntöttem, hogy visszafordulok, de csak azért, hogy az a kis fekete köpenyes ne sírjon utánam.
Mondhatom csupa hólyag lett a tenyerem, mert visszafelé már evezni kellett. Ekkor éreztem át igazán milyen nehéz Kolumbusznak lenni.
Azóta is árral szemben evezek.
Dr. Rock azaz Pleskonics András zeneajánlója a mai napra
A Virusnaplóhoz, vagyis mindjárt ehhez az első, nem túl operettes problémafelvezetéshez, valami kegyetlenül arcbavágó és keményen elmedöngölő zenét kellene, hogy társítunk… A metál-vakcináció felkészít bennünket majd, más zenei próbaoltásokra is… A mai mértékkel már mérsékelt fémtartalmú zene, a brit Iron Maiden 1996-os szuggesztív vádirata, a Virus című riadódal, mint valami váteszkényszer, zeneileg ököllel veri a falakat – a fejünkben… Az a vírus, még nyilvánvalóan nem ez a vírus. Ama lélekfertőző ragály az ördög rendelkezési állományába tartozik és még nem visel koronát. A szociális és lelki önbetegítésekről szól az egzaltált rockregősök énekmondása. El van énekmondva benne, mivel tette magát fogékonnyá – globálisan – az emberiség, a nagyobb epidémiákra: szorongással, dühvel, félelemmel, ami még diffúzabban terjed, mint a vírus-vírus… Azt mondod, ez egy karanténvideó előtanulmány?!… Azt mondom, igen! Végig egy bezárt szobából/pincéből harsog a ráolvasás a jövőre/mára… A Kosheen akkordokra dorombolt fenyegető verze, majd a dörömbölő dührefrén a pofánkba, majd a kántáló gyógymantra a végén… és majd a felszabadító instrumentális rész… „A patkány a pincében, tudod ki, te vagy az?! Vágod már a veszélyt…?!” A kétfázisú zene, a negyedszázados múltból átkiabálva, jól visszatükrözi elménk mai, bipoláris állapotait… Az a nagyobb baj, hogy a CD-t, ha akarjuk, nem játsszuk le, ámde… lehet, hogy most majd mi kerülünk bele a lejátszóba… Mi – néhány kiválasztottak – mindenesetre megnyomtuk magunkon és egymáson a PLAY-gombot… Forog a B/oldal…