Kommentár nélkül:
Ma Brüsszelben csak azt az országot tekintik jogállamnak, aki beengedi a migránsokat a hazájába. Aki megvédi a határait és megvédi országát a migrációtól, Brüsszelben már nem minősülhet jogállamnak. A jelenlegi javaslat elfogadása után pedig nem lenne akadálya annak, hogy a tagországoknak járó pénzeket a bevándorlás támogatásához kössék, és a migrációt ellenző országokat költségvetési eszközökkel megzsarolják. Az elmúlt évek bevándorlási vitái során a jogállamra hivatkozás jogi helyett politikai és ideológiai eszközzé vált. Objektív kritériumok hiányában és a jogorvoslat lehetősége nélkül erre tagállamot büntető eljárást alapozni nem lehet.(Orbán)
Az Európai Unió nem engedhet Magyarország és Lengyelország kérésének, utasította Soros György az EU vezetőit. (Project Syndicate)
Az anya nő, az apa férfi:
Varga Judit az alkotmánymódosítási javaslat felvezetésében kiemelte, hogy a két nem teremtettségét is viszonylagossá tévő, egyesek szerint progresszív gondolatkészlet növekvő aggodalomra ad okot. Ezért az alkotmányozónak az eddigieknél is világosabban kell rögzítenie a gyermekek és az eljövendő generációk jogait biztosító garanciákat. Az igazságügyi miniszter szerint a szülők nemét azért kell alkotmányi szinten előírni, mert nem válhatunk biológiatagadókká. Továbbá a cél nem egyes társadalmi csoportok jogainak a csorbítása, hanem a legkiszolgáltatottabb korosztály védelmének az előmozdítása. Varga Judit azt is elmondta, hogy a születési nem hit, nem ideológia, nem önmeggyőződés kérdése, hanem egy biológiai adottság, amelyet megváltoztatni nem lehet.
A magyarok és az újkori olimpia:
Vermes Lajos orvos egyetemet, majd bölcsésztanulmányt végzett a budapesti egyetemen. Több sportágban is tevékeny sportoló volt maga is. Első díját lólengésben szerezte, emellett atletizált, de kitűnő ökölvívó és híres kerékpársportoló volt. Vermes találta fel a sportfotózást és fontos alakja volt.
1880 és 1914 között Vermes Lajos kezdeményezésére rendszeresen szerveztek sportjátékokat Palicson, eleinte a klasszikus ókori számokban, majd a listát fokozatosan bővítették. Így sor került versenyekre gyaloglásban, kerékpározásban, birkózá
sban, vívásban, teniszezésben és más sportágakban. A versenyek olimpiai szellemben, több száz nemzetközi résztvevővel zajlottak, és palicsi olimpiai játékok néven lettek ismertek, évekkel a Pierre de Coubertin báró ihlette sikeres olimpiai verseny előtt.
Vermes Nyári Olimpiának nevezte és kezdetben három sportágban mérték össze erejüket a sportemberek. A szabadkai Vermes család felépítette a Bagolyvárat (olimpiai falú) a sportolók szállásaként, és a játékok rendszeressé váltak. 1882-ben a műsorba bekerült egy Go as you please nevű verseny, ebben bárki futva vagy gyalogolva tehette meg a Szabadka–Palics közötti távot oda-vissza. A győztesek (ókori mintára) koszorút kaptak, de ezek a vidékre jellemző akácból készültek.
1891-ben Vermes Lajos kerékpárpályát építtetett, a pálya mellé falelátót állíttatott. Magyarországon ez volt az első ilyen pálya, de Európában is csak a harmadik.
75 ÉVES A HÍRES VAJDASÁGI MAGYAR FESTŐ
Kerekes Sándor festőművész – költő 1945-ben született Szabadkán, és az általános iskolát is itt fejezte be. 1960 és 1965 között a Szabadkai Tanítóképző Főiskola növendéke volt, ahol 1965-ben diplomázott. A tanítóképzőben töltött évei alatt Szilágyi Gábor és Vinkler Imre festőművészek, valamint kedves tanára, dr. Bodrogvári Ferenc alakították alkotói pályáját. 1965-ben első díjat nyert a vajdasági képzőművészeti pályázaton, majd az év decemberében önálló kiállítása nyílt meg. Újvidéken a Közigazgatási Főiskola szociológiai szakán diplomázott 1967-ben. Újvidéki tanulmányai szorosan kapcsolódtak az akkori pezsgő képzőművészeti és irodalmi élethez, amelynek szerves részévé vált ő maga is: kiállít és kiállításokat szervez, vitatkozik, illusztrál a Forum Könyvkiadó kiadványaiban, a Magyar Szó napilap hasábjain rajzol és kritikát ír. A Csurgói Művésztelep alapító tagja, a Palics–Ludas Művésztelep szervező titkára. Forum-díjas a csurgói és bácskossuthfalvi művészteleppel. A vajdasági, szerbiai és külföldi alkotó táborok állandó résztvevője, s a mai napig munkássága szerves része Szabadka, a Vajdaság és Szerbia képzőművészeti életének. Életpályája során 46 önálló és 221 kül- és belföldi csoportos kiállítása volt, ahol 5 első díjban és számtalan egyéb elismerésben részesült.
Több verseskötete jelent meg. Az alább közölt versét pedig nekem írta 1999-ben.
KEREKES Sándor képzőművész, szociális dolgozó. Szabadka, 1945. ápr. 28. Sz.: Kerekes György, Gálfi Irén. Nős, Vasić Svetlana. Gy.: Aleksandar. T.: A szabadkai Tanítóképzőben diplomált (1960-1965), főiskola, szociálpolitikai szakirány (1965-1967). Szakmai végzettsége: szociális dolgozó. É.: A szabadkai Szociális Központ szakmunkatársa, házasság előtti és szociális tanácsadással foglalkozott, majd önálló irodát nyit. Érd. Köre: Képzőművészet, költészet. Társ. Tev.: A szakszervezet tagja, a társadalmi tevékenységek szakbizottság községi elnöke (1973-1975), a Ludas-művésztelep szervező titkára, a Csurgói Művésztelep alapító tagja. F. m.: Verset festek – poémák: CD és kazetta (2000, 2002). Az öröm virága (sorozat), Illúzió miniatűrök (sorozat), Foganat (sorozat). Több önálló tárlata volt Szabadkán, Újvidéken, Kecskeméten, Frankfurtban és Milánóban. Kollektív tárlatokon kiállított Magyarországon és Romániában. Díjak: 1965-ben elnyerte a szabadkai Ifjúsági Tribün festészeti díját, 1969-ben pedig a Csurgói Művésztelep tagjaként Forum Képzőművészeti Díjat kapott. A Zalai Művésztelep különdíja. C.: 24000 Szabadka, Trg oktobarske revolucije 16. Tel.: +381-(0)24-26-966 (lakás). Petar Drapšin u. 4. (mhely). Mobil: +381-(0)63-840-72-93.
A HUSZÁRBÓL LETT SELYEMFIÚ ESETE
Arie Malando 1908-1980 egy holland zeneszerző karmester, tangózenekaráról lett világhírű. 1979-től veje, Evert Overweg vezette a zenekart. A Malando zenekart húsz éve Danny Overweg más néven Danny Malando vezeti.
Egy híres Malando-tangó kötődik Budapesthez.
Mára ajánlott zeneszámunk a Schöner Gigolo, armer Gigolo című tangó, amelyet 1928-ban Bécsben komponált Leonello Casucci, Julius Brammer által 1924-ben írt szövegekre. A dalt 1929-ben Dajos Béla német zenekara adta elő.
Az eredeti változat egy költői elképzelés az első világháború után Ausztriában tapasztalt társadalmi összeomlásról, amelyet egy volt magyar huszár alakja képvisel, aki emlékszik, hogy egyenruhájában parádézik, míg most magányos bérelt táncosként kell boldogulnia. A zene egyszerű dallamos sorrendet tartalmaz, de ennek ellenére okos harmonikus felépítésű, amely kiemeli a szövegben vegyes érzelmeket, nosztalgikus, magyaros keserédes hatást kölcsönözve.
A dalt 1930-1960 között számos zenész rögzítette, köztük Louis Armstrong is. A Csak egy Gigolo legismertebb formája a Louis Prima által 1956-ban rögzített változat.