Egy ország szerette – egy ország gyászolja:
Benkő László és Mihály Tamás után néhány nappal megint egy rocklegendát ragadott el a koronavírus. 69 éves korában elhunyt BALÁZS FECÓ, a lírai rock mestere, a Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar énekes, zenész, a Korál együttes alapítója.
A vétó benne van az európai törvényekben:
A 2008-as gazdasági válság utáni években a déli államok eladósodása jelentett kockázatot az EU-ra nézve. Érdemleges szankcionálásra azonban nem került sor – emlékezzünk, a görögök mindjárt felhozták a második világháborús német kártérítés elmaradását.
2020-ban pedig az európai liberális többség aggódik a visegrádi csoport egységes fellépései miatt és büntetni szeretné a kelet-európaiakat úgy, hogy meg akarják vonni tőlük, vagy súlyos feltételekhez akarják kötni a pénzügyi támogatásokat. Nem akarnak politikai közösséget vállalni a magyarokkal és a lengyelekkel, mert a saját rendszerkritikus ellenzékük támogatóit látják bennük,
Vagyis, Európában két nagy politikai irányzat létezik: A konföderalisták – a szuverén országok szövetségén alapuló EU hívei. A konföderáció államjogi értelemben szuverén államok vagy közösségek olyan együttműködő csoportja, melynek tagjai megőrzik nemzetközi jogalanyiságukat, nem hoznak létre új, a tagállamok felett álló állami szervezetet, csak közös, illetve közössé tett ügyeik intézésére létesítenek közös szervezetet. Felső szerveik döntéseiket rendszerint egyhangúlag hozzák meg.
Valamint a föderalisták – az Európai Egyesült Államok megalapításénak hívei. A föderáció két vagy több állam egyesülésével létrejövő állam, amelyben a legfontosabb állami funkciókat (pénzügyek, hadügyek, külügy) közösen, a föderáció erre a célra létrehozott szervei révén gyakorolják. A föderáció a nemzetközi jog szuverén alanya, tagállamai az államiságnak ezzel az attribútumával nem rendelkeznek. A föderációnak van saját alkotmánya, kormánya, törvényhozása, és a tagállamoknak el kell fogadniuk ezeknek a rendelkezéseit. A tagállamoknak is van végrehajtó és törvényhozó szervei, ezek hatásköre azonban jóval korlátozottabb a közösségi szerveknél.
A Soros befolyás alatt álló európai, liberális-baloldali beállítottságú országokban attól tartanak, hogy a magyar és a lengyel modell kiteljesedése és esetleges terjedése vezethet az európai liberálisok hatalmának meggyengüléséhez.
Tehát technikai szinten a mostani költségvetési válságon valahogy túlléphet az EU. Lehet halasztani egyes lépéseket, nyilatkozatokkal és megállapodásokkal a most vitatott jogi szövegekben, ám ettől ez az alapvető konfliktus nem oldódik meg és az elmúlt évek tapasztalatai szerint, ez egyre élesebb ütközésekhez vezet. A tét, hogy maradjanak-e a szuverén országok (tagállamok), vagy szűnjenek a nemzetállamok – jöjjenek a migránsok és legyen egy mindenek felett álló brüsszeli hatalom.
Jön a vakcina:
A magyar kormány két forgatókönyvet dolgozott ki: Az egyiket december végén vagy január közepén vetik be, mert először jóval kevesebb oltóanyag jön, mint amennyi magyar ember van. Ezért majd előre veszik a védekezésben résztvevőket és a védett csoportokat. A másik forgatókönyv szerint: ha már lesz elég vakcina, akkor az embereknek egyszerűen csak jelentkezniük kell, és 13000 kijelölt helyszín egyikén fogják beoltani őket.
A miniszterelnök bejelentette, hogy jövő héten elindul egy felmérés, kik azok, akik be akarják oltatni magukat. Elindítanak egy internetes és egy levélben történő regisztrációt, hogy fel tudjon előzetesen iratkozni az, aki szeretné a vakcinát.
Egy nagyon kedves Barátom írja:
Kedves Szerkesztő! Élvezettel és érdeklődéssel olvastam napi szösszeneteidet. Örülök, hogy kiléptél az ajtón, nem kerített hatalmába az értelmetlen félelem! Írásaidban felfedezem – az élet megannyi területére szóló odafigyelésed, aggodalmadat, valamint a szeretetet, a humort és az iróniát egyaránt. Tetszik a virtuális világod , ahol megtaláltad az írott formaiság és a csokornyakkendő összhangját…! Üdvözlettel: EM
Válaszom a Kedves Olvasómnak:
A koronavírus elleni háborúban, amikor félelem az úr és a hozzánk legközelebb állókat is elveszthetjük a fronton, akkor olyan zenét hallgassunk, amely sugározza a reményt! Játsszunk el a gondolattal, hogy elmúlik a szürke ködös tél, eltűnik a vírus az életünkből, sziporkázni fog a nap, a fiú rigók szerelmi dalt énekelnek és a szerkesztők átölelik a lányok vállát. De addig is szívből ajánlom az alábbi muzsikát.
Életörömöt sugározó muzsika : Csajkovszkij: b-moll zongoraverseny Op.43. 1878–1879:
Első tétele páratlanul ünnepélyes bevezetővel indul. Csajkovszkij ravasz trükkel él: a zenekar néhány ütemnyi b-moll bevezetője után, a zongora belépésekor a kompozíció azonnal Desz-dúrra vált. Moll előzmény után ez a dúr különösen fényesnek tűnik; a zongora három regiszterben is megismételt akkordjai mindenkinek, aki a darabot valaha is hallotta, mélyen megragadnak az emlékezetében. A folytatás szokatlan a versenymű-irodalomban. A „főtéma” viszonylag hosszú kibontása után ugyanis, mintha véget érne egy fejezet. A muzsika elcsendesedik, csak a fúvósok szólnak, keltik fel a várakozás érzését. S az ezután következő játékos, ám furcsa mód mégis kissé izgatott téma már 4/4-es metrumú, az addigi hármas ütemmel ellentétben. Ettől kezdve meg is marad ez a metrum. Vallomásszerű dallamot hallunk (talán ezt lehetne a szonátaforma „melléktémájának” nevezni), majd egy egyszerűbb, szinte gyermekdal jellegű melódiát. Aránylag rövid „kidolgozás” után mindezeket még egyszer visszaidézi a komponista, a 3/4-es főtéma azonban leplezetlen, azonnal felismerhető formában többé nem szólal meg a tétel során. A lassú tétel egyszerű, háromrészes szerkezet. Főrésze dallamos románc, közepe egyfajta „szentivánéji” scherzo, Mendelssohn jól bevált, múlt századi mesterek által szívesen felelevenített receptje szerint. A záró Allegro con fuoco főtémája a kutatók szerint ukrán népi melódia (egyesek az első tétel egyik dallamának is kimutatták folklór-eredetét). Kétségkívül nem nehéz e lendületes, 3/4-es dallamhoz népi táncjelenet képét asszociálnunk (akrobatikus férfitáncosokkal). A második dallam szelídebb, énekszerűbb; a mű vége felé pedig szinte himnikussá válik.