2021. ÁPRILIS 1.- CSÜTÖRTÖKI POLITIKAI TRAKTA

Szerző: | ápr 1, 2021 | Vírusnapló, Archívum

SORSUNKAT ALAKÍTVA

A sajtó az utóbbi napokban fő hírként hozta a mai budapesti Orbán – Salvini – Morawiecki találkozót. Telefonom folyamatosan csörög, a VÍRUSNAPLÓ olvasói tőlem kérdezik mi is történik valójában: Orbán új Európát alakít? Sokan aggódnak, hogy a miniszterelnöknek a járvánnyal a hazai ellenzékkel való küzdelme mellett, marad-e ereje az európai szintű nagy politikához is? Én szóban megpróbáltam ecsetelni a lehetséges variációkat, de többen is kérték, hogy esetleg röviden írjam le, mert akkor könnyebb lenne eligazodni a történesekben.

300px UK location in the EU 2016.svg

Az Európai Parlament az Európai Unió demokratikusan választott szerve, melynek tagjait az Unió polgárai ötévente közvetlenül választják meg. A szavazással, amely jelenleg a világ legnagyobb nemzetek feletti választása is, a választópolgárok alapvetően befolyásolhatják, milyen irányt vegyen Európa az elkövetkező fél évtizedben, hiszen a Parlamentnek a Tanáccsal együtt társ-jogalkotói és befolyásoló szerepe van a Bizottság választásában is. Noha a választás maga nemzetek feletti, a választáson egyelőre nemzeti pártokra lehet szavazni. Felmerült ugyan a nemzeti helyett az uniós szintű pártokra való közvetlen szavazás lehetősége, hiszen logikus lenne, ha az uniós politikai csoportok befolyásolhatnák, hogy kik is legyenek a jelöltek a választások során, de ez az elképzelés egyelőre még tervezet maradt. Ugyanakkor a nemzeti pártok európai politikai pártokba tömörülnek, a megválasztott uniós képviselők pedig politikai frakciókat alkotnak az uniós törvényhozásban. A nemzeti pártok elsősorban politikai értékrendjük és világnézetük alapján csatlakoznak európai politikai pártokhoz, ugyanakkor a parlamenti frakciók alakítása ennél összetettebb. Egyrészről nem minden nemzeti pártnak van tagsága európai politikai pártban, és az Európai Parlamentben nem minden európai politikai pártnak van frakciója, másrészről a parlamentben a frakcióhoz való csatlakozás nem kizárólag értékválasztás alapján, hanem a hatalmi logika alapján történik. A parlamentben ugyanis a jogosítványok többsége a frakciókat illeti meg: a frakciók vezetői alkotják a parlament vezetését, ők jelölik az elnököt, alelnököket, a bizottságok elnökeit és más tisztségviselőket, s a frakciók döntenek a jogalkotási feladatok, a jelentések elosztásáról is. Éppen ezért a frakciótagság érdeke a nemzeti pártoknak, illetve a bejutott képviselőknek egyaránt. A frakcióknak szintén érdekük, hogy minél több taggal rendelkezzenek: minél nagyobb a frakció, annál nagyobb a befolyása a pozíciók, a feladatok és az anyagi források kiosztásánál. A frakcióalakításnak a házszabály szerint vannak feltételei is: a megalakításhoz minimum 7 ország legalább 25 európai parlamenti képviselőjére van szükség.

Az Európai Parlament (EP) az Európai Unió (EU) parlamentáris testülete, amelyet az EU állampolgárai közvetlenül választanak 5 éves időtartamra. Az Európai Unió Tanácsával, és az Európai Bizottsággal együtt alkotja az EU törvényhozói hatalmi ágát. Hivatalosan a székhelye Strasbourg, de Brüsszelben is ülésezik. Az Európai Parlament nem kezdeményezhet önállóan törvényt, de módosíthatja vagy megvétózhatja azokat számos politikai területen. Bizonyos területeken tanácskozási joga van. Az EP felügyeli az Európai Bizottság munkáját, jóváhagyja a testület kinevezését és bizalmatlansági szavazással visszahívhatja. Ellenőrzi az EU költségvetését is. Az EP képviselői helyeinek felosztása a tagállamok népessége alapján történik, de ez degresszíven arányos módon valósul meg, így a kisebb államok több képviselőt küldhetnek, hogy megfelelően legyenek képviselve. Az Európai parlamentnek jelenleg 751 képviselője van, akiket a 27 tagállamban választottak meg. Elnöke David Sessoli olasz szocialista. Az elnök 14 alelnöke segítségével irányítja a parlamentet. Jelenleg 20 állandó bizottság van, melyeknek létszáma 24-76 fő között változik, és összetételük tükrözi a parlament politikai összetételét.

Az Európai Néppárt (EPP) a legnagyobb EU parlamenti párt 187 képviselővel. De miután a Fidesz 12 képviselője kilépett, így mostanra 175 tagja maradt. A Fidesz kiléptével megindult egy új EU tömörülés létrehozása. A jelek szerint akár már 2021 májusában megalakulhat az új Európai Demokratikus Konzervatív Keresztény Tömörülés (EDCC) amely magába foglalja az alábbi EU parlamenti pártokat:

Az IDENTITÁS ÉS DEMOKRÁCIA (ID) alapítói között van az olasz Északi Liga, a francia Nemzeti Gyűlés a német Alternatíva Németországért és a Finnek Pártja. Az ID európai parlamenti frakciójának 74 európai képviselője van. Tagjai között vannak osztrák, belga, cseh, dán, észt, finn, francia, német és olasz parlamenti képviselők. A frakció vezetője az olasz Marco Zanni.

Az EURÓPAI KONZERVATÍVOK ÉS REFORMEREK (ECR) alapítói a brit Konzervatív Párt, a lengyel Jog és Igazságosság és a Magyar Demokrata Fórum. Az ECR elnöke Giorgia Meloni az olasz Olasz Testvérek (FdI) vezetője. Az ECR frakciójának 62 tagja van. Tagjai között vannak spanyol, olasz, lengyel, belga, szlovén, görög, német, szlovák, svéd, holland, bolgár, román, litván, cseh és lett parlamenti képviselők. A frakció vezető: Ryszard Antoni Legutko (lengyel) és Raffaele Fitto (olasz) képviselők.

Ebből kiindulva a leendő nagy tömörülés (EDCC) frakciója 148 tagot számolhat, vagyis az EPP után a második legnagyobb EU parlamenti frakció lehet. Az új pártcsalád 88.000.000 európai szavazópolgárt képvisel és ezzel egy megkerülhetetlen erővé válik az európai politikában.

Időközben információk érkeznek hozzám, hogy a nyár folyamán esetleg más pártok is kiléphetnek a Néppártból és csatlakozni fognak az új keresztyén oldalhoz. Ez az erő már egy új Európát is eredményezhet – mint ahogy Salvini mondja – egy új reneszánsz hajnalán lehetünk.

A leendő nagy európai tömörülés fő kezdeményezői:

gettyimages 1231358381 e1615787577230 1024x578 1

Orbán Viktor – magyar miniszterelnök szerint a „libernyák” doktrína, beszédmód és stílusdiktátumok elleni lázadás medre egyre szélesedik. A konzervatívok és kereszténydemokraták számára a legnagyobb kihívást és ellenfelet ma újra a liberálisok jelentik, miközben folyamatos támadás alatt állnak legfontosabb értékeink, mint például a nemzet, a család és a vallási hagyományok.

c2000

Mateusz Morawiecki – Jog és Igazságosság (PiS) lengyelországi konzervatív párt miniszterelnöke szerint a pénzügyi válság utáni unió, a növekvő egyenlőtlenségek uniója, a Bundesbankban szigorú figyelemmel kísért, a Brexit utáni unió egy metaforikus „válságos házasságra” hasonlít. Ha valami nem sikerül, akkor mindig ráléphet a Lengyelországgal, vagy Magyarországgal folytatott konfliktus mezejére. Itt az ideje a lelkiismereti vizsgálatnak: mi romlott el? A hibák egy része nem a másik oldalon van? Az euró nem vezet-e egyre mélyebb szakadékokba?

Matteo Salvini Viminale crop

Matteo Salvini – leendő olasz miniszterelnök, az Északi Liga nevű olaszországi párt elnöke, Orbán Viktor nagy barátja nyilatkozta, hogy nem lát semmi különöset abban, hogy párbeszédet folytatunk azokkal, akik megtestesítik az ellenállást ebben a hibás Európában. A történelem most íródik, és a fiatal jobboldaliak átvették az irányítást. Salvini olasz pártjának a támogatása ma már 40% feletti.

meloni

Giorgia Meloni – az Olaszország Fivérei – Nemzeti Szövetség (FdI-AN) párt elnöke, Olaszország egyik legnépszerűbb politikusa azért kedvelt az európai és a nemzetközi színtéren, mivel fiatal nő, karizmatikus és azt az üzenetet képviseli, miszerint a jobboldal bírálja az Uniót, de nem Európa ellenes, ellenkezőleg, az európai szuverenitás, határok, identitás és család védelmében cselekszik. A Giorgia Meloni vezette jobboldal nem engedi, hogy a nemzeti identitást az uniós bürokrácia és a pénzügyi hatalmak elfojtsák.

Marine Le Pen 2017 03 24 01 cropped

Marine Le Pen – a leghíresebb francia jobboldali politikus, a Nemzeti Gyűlés (RN) nevű párt elnöke népszavazást tartana a bevándorlásról, és szigorítaná a bevándorlókra vonatkozó állampolgársági szabályokat. A politikus asszony szerint azért is lenne fontos egy népszavazás megtartása, mert az elmúlt évtizedekben a mindenkori francia kormány nem kérdezte meg a polgárokat a bevándorlási kérdésekről. Le Pen meggyőződése, hogy a franciák nem értenek egyet a több évtizede tartó, engedékeny migrációs politikával.

Konzekvencia:

A járvány egyszer elmúlik, a mindennapi élet lassan visszatér, a gazdaság beindul, a nap kisüt, mi nyaralni fogunk és reménykedünk abban, hogy minden zűrzavaros időben akad egy Kapisztrán János, aki felveszi a keresztet és a rohan a nép előtt – a nép pedig hisz neki és követi.

RSS Hírstart hírei