A PÉNZ, A KERESKEDELEM ÉS AZ INFORMÁCIÓ HATALMA
Az 1900-as évek elejére 19. századi civilizáció már összeomlott, az intézmények működésében zavarok keletkeztek, amelyek a 20. században világválságokhoz, világháborúkhoz és ennek következtében alapvető politikai átrendeződésekhez is vezettek.
Az új, a 20. századi világrend változásai jóval 1914. június 28-a előtt kezdődtek, de mi ezt a dátumot tekintjük a kezdetnek és 1989. november 9-én, a globális hálózattá szerveződéssel fejeződtek be.
Ezek után hamarosan összeomlott a 20. századi civilizáció is, majd beindult a globalizáció újabb szakasza, a 21. századi civilizáció és tart vagy 2064-ig, mikorra már működhet a világkormány.

Minden a pénz, a kereskedelem és az információ hatalmának megszerzéséért történt és történik – a fegyveres konfliktusok is emiatt alakulnak ki: első világháború (1914. július 28. – 1918. november 11.), azután a befejezetlen első folytatása, a második világháború (1939. szeptember 1. – 1945. szeptember 2.), majd harmadik világháború kirobbanása (2011. március 19- ), mely még a mai napig tart.
Az első állam 5000 évvel ezelőtt jött létre. Az emberek meghatározott földterületen élő csoportjának közös kormányzattal valamint belső és külső szuverenitással rendelkező közössége jött létre. Az állam feladata az adott társadalmi és gazdasági viszonyok rendszerének lényegi fenntartása, a külső védelem biztosítása, a társadalom szervezése, irányítása és vezetése.
A szuverén államok hatalmát a pénz hatalma igyekezett megtörni és lassan létrejött egy államok felett álló pénzvilág, melyet a gazdaság és bolygónk társadalma felett elhelyezkedő pénzügyi szuper struktúrának nevezünk. A legfontosabb megkülönböztetője talán az, hogy fő folyamatait tekintve kiszakadt az áruvilágból, a közönséges kereskedelemből, az emberek életszükségleteit kielégítő jószágok és szolgáltatások termeléséből. Ezzel párhuzamosan a gazdasági tevékenységek – értve ezen az embernek, valamint természeti és kulturális környezetének a fenntartását, újratermelését – majdnem mindenütt és majdnem minden aspektusukban a pénzvilág uralma alá kerültek az elmúlt 30 évben.
Kezdet-kezdetén, az őskorban – több millió évig, mindenki teljesen önellátó volt, majd az ókor elején, 5500 évvel ezelőtt kialakult az árucsere amit lassan, 2500 évvel ezelőtt követett a fémből gyártott pénzérme. Valójában pénz az, amit a piac annak fogad el – lehet az a kagylóhéj vagy akár az aranyfedezet nélküli papírpénz is. A pénz a leglikvidebb jószág, ezáltal a csere lebonyolítására a legalkalmasabb eszköz.

A világban mind nagyobb méretű és egyre hierarchikusabb közösségek jöttek létre, a kereskedelem pedig egyre távolabbi termelőket és közösségeket kapcsolt össze. Ahogy az ember megtapasztalta az egyre kifinomultabb termékek kínálta kényelemet, majd hozzászokott, egyre telhetetlenebbé vált. Így a pénzvilág hatására a 20. század kezdetén kezdett kialakulni a fogyasztói társadalom. A világraszóló stratégiának célja megvalósult és mára tökéletes rabjaivá váltunk a fogyasztásnak. Ez egy olyan társadalom, ahol az egyre növekvő számú árucikkek és szolgáltatások birtoklása és használata az elsődleges kulturális törekvés, ez az egyén úgy érezheti, hogy boldogsághoz, társadalmi státuszhoz és nemzeti sikerességhez vezető legbiztosabb út. Nem is szólva arról, hogy a fogyasztói társadalom teremtette meg a környezetszennyezést és nagyban hozzájárult a klímaváltozáshoz. Egyes filozófusok pedig hiába bizonygatták, hogy a fogyasztás nem vezet boldogsághoz, mikor a reklámok elhitetik a befolyásolható tömeggel, hogy a fogyasztás megszépít és happy leszel. Az pénzvilág nagy mefisztói pedig tudják azt, hogy az anyagi javak, szolgáltatások utáni vágy kielégíthetetlen, éppen mivel nem vezet valódi boldogsághoz. Titkos tervük része, hogy a társadalmakban a depresszió mértéke növekedjen és ez által a szociális kötelékek lazuljanak. Így kreativitásunktól megfosztva befogadóbbak leszünk minden új, deviáns iránt, majd fokozatosan elveszijük a gondoskodó család és az állam iránti bizalmunkat is.
Jelenleg vagy 7 milliárd ember él a Földön, de a világ javaival egy kis szűk kör, vagy 3000 ember rendelkezik, ők uralják a pénzpiacot, a kereskedelmet és az információk kreálását és áramlását. Ők befolyásolják a fogyasztást, a szaporodást, az egészséget, a világjárványokat és a vakcinák hatását is.
A világon jelenleg vagy 50000000000000000000 dollár értékű pénzmennyiség van forgalomban és a pénzpiac hatalma Amerika kezében van, azonban a kereskedelmi hatalmat 2020-ban Kína már átvette. Az utóbbi tíz évben az információ (5G) totálissá és globálissá vált. Nyugat attól tart, hogy Kína esetleg megszerezheti a második pillért, az információs hatalmat is. Ez azt jelenti, hogy egy újabb nagy átalakulás küszöbéhez érkeztünk. Főleg ez a problémája a mostani konfliktusnak is:

A keleti és a nyugati világnézet, a pénz és a kereskedelem hatalma fog megütközni 2022. áprilisában. A két világnézet ütközőzónája pedig Magyarország közepén, a Duna-Tisza közötti területen, Szeged-Kecskemét-Budapest-Esztergom vonalon fog megtörténni. Itt sok minden eldőlhet: milyen eszmék fogják uralják Európát, megvalósul-e az Európai Egyesült Államok terve, Európa, vagy annak bizony része csatlakozik-e az Eurázsiai kontinenshez vagy marad-e a konföderációs Európa – az egyenjogú nemeztállomok szövetsége.
A francia forradalomban (1789. július 14-én) születtek meg a liberális eszmék – a „Szabadság, Egyenlőség, Testvériség” – ezen elvek a gyakorlatban azonban már a forradalom ideje alatt sem valósultak meg – a hatalom megszerzésének, illetve megtartásának igénye vezetett például a jakobinus terrorhoz. Ugyanez történt Szent-Pétervárott (1917. november 7-én) és Budapesten (1919. március 21-én) is. Száz évre a francia forradalom után, sok-sok emberáldozat árán győzedelmeskedett a pénzpiac és meghódította Európát.
1900-ban 1,5 milliárd ember élt a Földön, 2064-ig a Föld lakossága több mint 10 milliárd lesz. Nem mindegy, hogy ki határozza meg a Föld sorsát, hogy kik maradhatnak életben és kik lesznek az áldozatok. A Rothschildok, Zuckerbergerek, Bill Gatesek most egy csatára készülnek – a 2022-as csatára.