2021. ÁPRILIS 2.- NAGYPÉNTEK

Szerző: | ápr 2, 2021 | Vírusnapló, Archívum, Képzőművészet, Vallás

AZ ÉLET LEGYŐZI A BŰNT

Már harmadik húsvét amelyet nagy szomorúságban egyedül ünneplek – nincs velem az, aki miatt mindig megújulhattam. Jézus feltámadásában hiszek, a természet újjászületése nem marad el, az európai kereszténység új reneszánszában bízok és reménykedem, hogy az élet legyőzi a bűnt.

húsvéti nagytakarítás a lakásban és a szívekben
HÚSVÉTRA NEMCSAK A HÁZAT HANEM A LELKÜNKET IS RENDBE RAKJUK

A húsvéti misztérium lényege Krisztus feltámadása. Az igazi kereszténység célja, hogy állandó és élő kapcsolatban tartsa az embert a feltámadott Krisztussal. Több ezer ateistát megkérdeztek, hogy melyik az a tanítás, amit legkevésbé tudnak elfogadni a kereszténységből. Legtöbbjük a feltámadást tartja képtelenségnek. Nem fér az emberek fejébe, hogy aki egyszer meghalt, hogyan támadhat fel. A köztudatban az él, hogy semmi sem biztos, csak a halál. A húsvéti misztérium lényege pont a halál legyőzése!

Munkácsy Mihály trilógiája a húsvét történetét mutatja be:

Munkacsy Christ in front of Pilate
KRISZTUS PILÁTUS ELŐTT
Munkácsy Ecce homo A
ÍME, AZ EMBER
Munkácsy Golgota
KÁLVÁRIA

A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, a Krisztus-központú kalendárium központi főünnepe. Az Újszövetség szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett.

A húsvétnak megfeleltethető az időben korábban kialakult zsidó vallási ünnep (héber nyelven pészah), amely az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe, ezért nevezik a szabadság ünnepének (hág háhérut) is. A húsvét a pészahhal ritkán esik egybe, mivel a Hold járása szerinti naptár és a két változó ünnep számításától függ.

A húsvét egybeesik a tavaszi nap-éj egyenlőség idején tartott pogány termékenységi ünnepekkel is, amelyek eleme az újjászületés.

Húsvét ünnepe

A húsvét előtti vasárnap, a Virágvasárnap szerepe, hogy bevezesse a szent-háromnap liturgiáját. Egyben a nagyböjti előkészület csúcspontja is, mert a Jeruzsálembe való megérkezést jelenti. Ezen a napon a pap a vértanúságot jelképező piros ruhát vesz fel. A misén Máté, Márk, Lukács evangéliumából olvassák fel a passiót, meghatározott rendben, minden évben másikat.

Nagycsütörtök az utolsó vacsora emléknapja, az Eucharisztia (oltáriszentség) alapításának ünnepe. Ilyenkor a székesegyházakat kivéve minden templomban csak egy mise van, az esti órákban. Tilos bármilyen más mise. A nagycsütörtöki esti misén a pap az örvendezést, ünneplést jelentő fehér ruhában van. Az orgona szól, egészen a Dicsőség a magasságban Istennek… kezdetű himnuszig, ami alatt szólnak a harangok, és a csengők is. Utána húsvét vigiliájáig se az orgona, se a csengő nem szól. („A harangok Rómába mentek…”) Ez jelképezi, hogy senki nem szólt Jézus mellett. A prédikáció után a lábmosás szertartása jön. Ennek hagyománya a Bibliában található, Jézus az utolsó vacsorán megmosta tanítványai lábát. A mise után következik az ún. oltárfosztás. Ez jelképezi, hogy Jézust megfosztották ruháitól. Ennek nincs szertartása, csendes. A mise után általában a templomokban virrasztást szoktak tartani, mondván Jézus tanítványai elaludtak.

Nagypénteken Igeliturgia van, áldoztatással. A pap a szertartást piros vagy lila öltözékben végzi. A papság és a segítők teljes csendben vonulnak be a templomba, s az üres oltárszekrény (tabernákulum) előtt leborulnak. Ezt követi az Igeliturgia: Isten szenvedő szolgájáról szól az olvasmány, a szentlecke, és János evangéliumából olvassák fel a passiót. Ezután jön az évente egyszeri tisztelgés a kereszt előtt, a Kereszthódolat. Az igeliturgia teljes csendben áldoztatással ér véget. Nincs áldás, nincs elbocsátás.

Nagyszombaton napközben semmilyen szertartás nincs, a „nagyszombati liturgia” kifejezés téves. A katolikus időszámításban (ősi zsidó hagyományokra alapozva) szombat este a sötétedés után már vasárnap van, ezért a szombat esti misét vasárnap vigíliájának nevezik. Húsvét vigíliája az év legszebb, de legbonyolultabb szertartása. A pap az öt részből álló szertartást fehér öltözékben végzi.

  1. Fényliturgia: Ekkor történik a tűz megáldása, majd arról a húsvéti gyertya meggyújtása. A húsvéti gyertya (minden résztvevőnél van) jelképezi a feltámadt Jézust. A templomba való bevonulás után énekli a pap a húsvéti öröméneket.
  2. Igeliturgia: Az Igeliturgiában kilenc olvasmány található. Hét az ószövetségből, egy szentlecke, és az evangélium, ebből legalább három ószövetségit és az evangéliumot fel kell olvasni. A Szentlecke előtt megszólal az orgona, harangok és a csengők is, amik nagycsütörtök óta hallgatnak. A Szentlecke után felhangzik az alleluja (az örvendezés éneke), ami egész nagyböjtben nem szerepelt a liturgiában. A prédikáció után a keresztségi igék megújítása következik.
  3. Keresztségi liturgia: Ha vannak keresztelendők, akkor itt történik meg a keresztelés. Ez is régi hagyomány, mivel régen mindig húsvét vigíliáján keresztelték meg a jelölteket. Megáldják a keresztkutat és a szenteltvizet.
  4. Eucharisztia liturgiája: Innen a mise a hagyományos rend szerint folytatódik, de sokkal ünnepélyesebben.
  5. Körmenet

A húsvét akkora ünnep az egyházban, hogy nem csak egy, hanem nyolc napon keresztül ünnepelik. Utána még pünkösdig húsvéti idő van. Ehhez a naphoz tartozott az ételszentelés hagyománya. A délelőtti misére letakart kosárral mentek a hívők, melyben bárányhús, kenyér, tojás, sonka és bor volt. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi. A tojás pedig az újjászületés jelképe. Az egészben főtt tojás ugyanakkor a családi összetartást is jelképezi. A magyar néphagyomány szerint a családtagoknak együtt kellett elfogyasztaniuk a húsvéti tojásokat, hogy ha valamikor eltévednének az életben, mindig eszükbe jusson, hogy kivel fogyasztották el a húsvéti ételeket, és mindig hazataláljanak.

HUSVÉTi kenyér
HÚSVÉTI KENYÉR
 HÚSVÉTI IMÁDSÁG
 Urunk, Jézus Krisztus,
 te a halál sötétségébe elküldted világosságodat.
 A legmélyebb magány örvényében
 most és mindenkor
 szereteted elrejtett hatalma lakik,
 s titkaid közepette
 a megváltottak allelujáját énekelhetjük.
 Add meg nekünk a hit alázatos egyszerűségét,
 mely nem hagy tévelyegni minket,
 s ha a sötétség és az elhagyatottság óráiba hívsz,
 amikor minden bizonytalannak látszik,
 adj abban az időben is,
 amikor ügyed halálküzdelmet vív,
 elegendő fényt, hogy téged el ne veszítsünk,
 elegendő fényt, hogy másoknak is fény lehessünk,
 azoknak, akik még jobban rászorulnak erre.
 Hadd világítson be húsvéti örömöd titka,
 mint a hajnalfény,
 napjainkba,
 hadd legyünk igazán húsvéti emberek
 a történelem nagyszombatjain.
 Add, hogy a világos és a sötét napokban egyaránt,
 a mai időkben is,
 vidáman járjuk utunkat,
 eljövendő dicsőséged felé.
 Ámen. 

Húsvét
HOLLÓKŐI LOCSOLKODÁS HÚSVÉT HÉTFŐN

Húsvét misztériuma

Az emberiség első feje, Ádám, Isten iránti engedetlenségével elvesztette Isten kegyelmét. Bűnt és büntetést vont nemcsak magára, de valamennyi leszármazottjára is. Ez az eredeti, minden emberre áteredő bűn. Az áteredő bűn az embert rosszra hajlóvá tette, az üdvösségtől elzárta, a Sátán hatalmába adta. Amikor mind jobban eluralkodott a földön a bűn, Isten egyszülött Fiát küldte, hogy el ne vesszen a világ. A Fiúisten halandó emberi testet öltött, hogy halálig menő engedelmességével jóvátegye Ádám halált hozó engedetlenségét. Mivel ő Isten volt, áldozata végtelen értékű. Mivel ember volt és az emberiség új feje, áldozata az egész emberiségért engesztelés volt az Atya előtt, s kiárad mindazokra, akik „hisznek és megkeresztelkednek” őbenne. Krisztus az egyetlen közvetítő: halálával az emberiség engesztelését vitte tökéletes formában az Atya elé, ugyanakkor kinyilvánította az Atya végtelen szeretetét is az emberiség felé.

Ezért az Atya felmagasztalta őt, mindent felülmúló dicsőségre emelte. Föltámasztotta a sírból, hogy kinyilvánuljon Krisztus isteni ereje, s ő az élet és üdvösség forrása legyen minden embernek. Ezután negyven nappal Krisztus emberi természetével együtt a mennybe emelkedett, hogy ott elfoglalja helyét az Atya jobbján, elküldje a Szentlelket, s örök Közbenjárónk legyen a mennyben.

A nagyhét és a Húsvét szorosan összetartoznak: nagypéntek is győzelmi és hálaadó ünnep, Húsvétot is a kereszt jegyében ünnepeljük.

Természetesen nem hiányzik a nagyhét lelkületéből a szomorúság, hiszen az Egyház isteni Vőlegényét gyászolja, s fájdalmát növeli, hogy Krisztus halálát a mi bűneink okozták. Ennek a gyásznak hangja átszövi az egész liturgiát, ám legerőteljesebben a „lamentációkban”, a nép romlását és gyászát panaszoló Jeremiás próféta Siralmaiban hangzik. De átjárja a nagyhetet a halál, öröm és imádás ünnepi lelkülete is, hiszen tudjuk, hogy Krisztus halála győzelmet szerzett, s értünk vállalt szenvedéseiben még inkább kinyilvánította isteni fenségét. Ez a győzelmi hang jellemzi már a nagyhét indulását, a nagypénteki hódolatot a kereszt előtt, s beteljesedik Húsvét éjszakáján.

Húsvét túláradó öröméről beszél minden jelkép, minden szó és ének, a szűnni nem akaró Alleluja.

feltámadás
FELTÁMADÁS
 HÚSVÉTI HIMNUSZ
Óh, szellőlengető
 Igazság!
 Szállj, szállj, riaszd a téli álmot,
 némítsd el, ami gyenge, álnok,
 akassz a fákra lágy ezüst csipkét, tűzszínű bimbót,
 lengő fehér csipkét, lángolva nyíló ifjú bimbót,
 szirmot, mosolyogva ringót,
 suhanj elő,
 ó, szellőlengető
 Igazság!
 Ó, könnytől éledő
 Igazság!
 Lebegj be a kunyhókba lágyan,
 mint balzsamos, sugároz áram,
 fess rózsaszín álmot a barna, ócska nyoszolyára,
 az elhagyott, szegény, álmokra váró nyoszolyára,
 hol érted sír az árva,
 lebegj elő
 óh, könnytől éledő
 Igazság!
 Ó, újra-születő
 Igazság!
 Eljössz ma is és összejárod
 az enyhe, álmodó világot.
 Jer s fújd meg az ünnep rivalgó, büszke harsonáit,
 fújjad az ünnep szent, aranyos, néma harsonáit,
 s minden valóra válik.
 Rohanj elő,
 óh, újra-születő
 Igazság!
 Ó, harangdörgető
 Igazság!
 Zúgj át az alvó, lomha földön,
 s légy úr felette mindörökkön.
 A vérkönnyes, síró sebet fesd szépre, aranyosra,
 csókold a sok sebet tüzes-fényesre, aranyosra
 tózöld lágyan susogva.
 Dörögj elő,
 óh, harangdörgető
 Igazság!
 Ó, vérben ébredő
 Igazság!
 Ne várakozz, ujjongva törj ki
 sötétedő sírbörtönödből,
 és lángoló piros betűid, hogyha elfakultak,
 ha a poros, kopott múlt gyászos árnyai elfakultak,
 gyújtsd föl tüzét a múltnak!
 Robogj elő,
 óh, vérben ébredő
 Igazság!
 Ó, szikladörgető
 Igazság!
 Ujjongva, lázadozva, zajogva
 verj indulót új diadalra,
 repeszd a jégpáncélt, s a harsogó húsvéti kedvtől,
 a tavaszos, zenés ítélkező húsvéti kedvtől
 a nép is összezendül,
 vágtass elő
 óh, szikladörgető
 Igazság!
 

RSS Hírstart hírei