2021. ÁPRILIS 27.- KEDDI TÉVÉFILM

Szerző: | ápr 27, 2021 | Vírusnapló, Archívum, Film-Szín-Játék

MAGYAR FILM – 1970

Ötven évvel ezelőtt egy filmtörténeti sorozatot kezdtem el írni és ennek kapcsán (Jugoszláv-Magyar kulturális együttműködés eredményeként) egy rövidebb időszakot töltöttem el a Lumumba utcai filmgyárban, Makk Károly: A szerelem című filmjének felvételénél, de főleg a film végső vágásánál.

6b9cc360bb1f627b4822bc6f1af88aa3
Törőcsik mari, Makk Károly és Darvas Lili.

MAFILM-nek akkor két gyártóvállalata: volt a Hunnia Filmstúdió Vállalat, igazgatója: Soproni János, és a Budapest Filmstúdió Vállalat, igazgatója: Nemeskürty István. Ezenkívül létezett a TV FILM-STÚDIÓ – ahol olcsóbb költségvetésű, nem teljes estét betöltő (50-80 perces) filmeket gyártanak, melyeket csak a tv vetít, mozikban nem láthatók. Húsz év alatt (1968-1988) több száz tv-film készült amelyek közül idézzünk most fel kettőt, de előtte kicsit járjuk körül az 50 évvel ezelőtti magyar filmgyártás koncepcióját:

Dokumentarizmus és a szerzői stilizáció (esztécizmus):

Közös vonása mindkét törekvésnek a hagyományos történetmondás háttérbe szorítása, az elbeszélésmód fellazításával párhuzamosan a képi megoldások felerősítése, az epikus formákat (így például a parabolát) is átható allegorizálás.

A hatvanas-hetvenes évek fordulóján felerősödő szociológiai érdeklődés és az ezzel összekapcsolódó filmnyelvi kísérletek két forrásból táplálkoznak: a társadalomtudományok és a filmművészet felértékelődéséből. Az előbbi csak 1968 után jut el Magyarországra, az új gazdasági mechanizmushoz kapcsolódó szemléletváltás következményeként, míg az utóbbi a nyugat-, majd kelet-európai új hullámok árján a magyar filmművészetet már a hatvanas években a szellemi élet csúcsára emeli. Társadalmi hatások: – gazdasági mechanizmus – a filmművészet szellemi pozíciójának megrendülése – a televízió elterjedésével nézői szokások változása Filmművészeti hatások: cinéma direct és a cinéma vérité módszereinek átvétele.

Dokumentum filmes megközelítés:

SáraS: Pergőtűz, Gulyás Gy, J: Törvénysértés nélkül, gyarmathy-Böszörményi: Recsk – amelyek legfontosabb darabjai a magyar történelem fehér foltjait voltak hivatottak feltárni. A dokumentarista stilizációnak az évtized során végül létrejön egy „köznyelvi” és egy experimentális változata: az előbbibe a dokumentarista módszert játékfilmes elemekkel ötvöző fikciós dokumentumfilmek tartoznak, az utóbbiba a Balázs Béla Stúdióban 1972 és 1975 között készült Filmnyelvi sorozat, valamint a szintén Bódy Gábor irányításával működő K/3-as csoport filmjei. Balázs Béla Stúdió és Filmművészeti Főiskola: A rövidfilmek elsősorban cinéma direct módszerrel igyekeznek feltárni a hétköznapok esendő és esetleges, mégis jellegzetes, a társadalom egészét minősítő pillanatait. Új, később jelentős helyet elfoglaló alkotók első jelentkezései: Elek Judit, Ember Judit, Grunwalsky Ferenc, Gyarmathy Lívia, Gazdag Gyula, Szomjas György, Böszörményi Géza, Dárday István

Játékfilmek dokumentarista stilizációja:

A közéleti elkötelezettségű „kérdező film” hatvanas évekbeli hagyománya szinte töretlenül folytatódik, ugyanakkor a filmek műfaji és stiláris szempontból meglepő bátorsággal szakítanak a hatvanas évek elbeszélői hagyományával, eljutva a narráció teljes felszámolásáig Bacsó Péter: Fejlövés, Kovács András: Falak és Staféta, Zolnay Pál: Fotográfia

Nemzedéki közérzetfilmek:

A hatvanas évek közéleti hagyományát folytatják a hetvenes évek megváltozott társadalmi hangulatában, lényegében hasonló alapállásból, csak kiábrándultabb, cinikusabb attitűddel. Mészáros Márta korai filmjei a Holdudvar kivételével, Gábor Pál: Horizont, Utazás Jakabbal; Kenyeres Gábor: Végre, hétfő; Szörény Rezső életműve

Vígjátékká oldódó groteszk, párosul parabolikus formával korai és szinte egyetlen darabja, Gyarmathy Lívia Ismeri a Szandi mandit? című filmje. Emellett néhány film metaforikus szintre emeli az elbeszélést, illetve él a műfaji stilizáció lehetőségével, a jancsói parabola is hasonló folyamaton megy keresztül. Böszörményi Géza: Madárkák, Lányi András: Segesvár; Kardos Ferenc: Egy őrült éjszaka; Sára Sándor: Holnap lesz fácán.

Időfelbontásos elbeszélésmód radikalizálódása:

Az időfelbontásos elbeszélésmód, nem pusztán váltogatja vagy összekeveri az idősíkokat, hanem elmossa azok határát, s ezzel újfajta, a külső „történeti” idővel szembeállított benső, szubjektív időélményt fogalmaz meg. Huszárik Zoltán Szindbád, Makk Károly: Szerelem és Macskajáték, Fábri Zoltán: 141 perc

Először lásunk egy korai, fekete-fehér technikával készült tv-filmet:

Majd nézzünk meg, egy színes technikával készült későbbi tv-filmet:

RSS Hírstart hírei