2021. AUGUSZTUS 17. – KEDDI TOR-TÚRA

Szerző: | aug 17, 2021 | Vírusnapló, Archívum, Honvédelem, Politika, Történelem, Vallás

KÁR-ÖRÖM

avagy egy univerzális, egészséges reakció, amin nem lehet segíteni.

BEVEZETŐ

Az 1950–1953 közötti időszakban tartott a koreai háború, amelyben az Amerikai Egyesült Államok által vezetett erők a déliek, míg Kína, a Szovjetunió támogatásával az északiak oldalán harcolva vett részt. A koreai háború jelentősége abban állt, hogy újra elvezette Amerikát a fegyverkezéshez. A koreai háborúban 750 ezren vesztették életüket és 850 ezer sebesült volt. Az USA-ban a konfliktus végére évi 54 milliárdra nőttek a hadi kiadások, Kaliforniában pedig több százezren dolgoztak a repülőgépiparban. A konfliktus a hidegháború első fegyveres összecsapása volt, valamint mintája lett az elkövetkező korlátozott háborúknak, ahol a két szuperhatalom nem közvetlenül egymás ellen harcolt.

000077a7 big
Koreai áldozatok

A vietnámi háború, vagy szűkebb értelemben az amerikai katonai beavatkozás az 1965 és1973 közötti időszakban tartott. A halottak száma 350.000, a sebesültek száma 1.500.000 volt.

Simulated Napalm Airstrike
Amerikaiak napalmbombája Vietnámban

Az iraki háború, egy nyolc évig elhúzódó fegyveres konfliktus volt, amely 2003-ban kezdődött az Egyesült Államok Irakba indított inváziójával, amely megdöntötte Szaddám Huszein kormányát és kaotikus helyzetet idézett elő az országban. A konfliktus első öt évében 500 000 iraki halhatott meg. 2011-ben hivatalosan az amerikai csapatokat teljesen kivonták.

iraqaddario042 1
Amerikaiak irakban

A szíriai háború 2011-2019 közötti időszakban eszkalálódott, a többségében szunnita felkelőket hivatalosan az Egyesült Államok támogatta, főként Aszad megbuktatásának terve kapcsolta őket össze. A szíriai háború áldozatainak száma 400.000, a sebesültek száma eléri az 1.000.000-ot, 6.000.000 ember elmenekült az országból.

sziria ma
Amerikai eredmény Szíriában

Az afganisztáni háború az Amerikai Egyesült Államok 2001. novemberében indított támadásával kezdődött. Afganisztánban több, mint 100.000 amerikai katona állomásozott, húsz éven át – ez volt az USA leghosszabb háborúja. Ez idő alatt az Egyesült Államok egy olyan stratégiát dolgozott ki, hogy az aktív harc helyett az afgán haderő kiképzésére helyezte a hangsúlyt, hogy a kivonulás után ne süllyedjen újra káoszba az ország, Ez a stratégiai volt a modern történelem egyik a “legelkúrtabb” katonai stratégiája. Az amerikaiak 2021. augusztus 17-én minden katonai eszközüket hátrahagyva, a világ szeme láttára, a legnevetségesebb módon, a puszta életüket mentve menekülnek Afganisztánból. Az eredmény több mint 10.000 halott és 60.000 sebesült.

7834
Rombolás Afganisztán

MÁS:

– Egy hete, hogy a CIA azt prognosztizálta, hogy az afgán táliboknak 90 nap kell ahhoz, hogy elérjék a fővárost, Kabult – ehhez képest a tálibok három nap után már Kabulban voltak. (Ezek után az amerikaiakra a szőlőskertem őrzését sem bíznám – vagyis nem kell félnünk, hogy a magyar hazaárulók, ezek segítségével átveszik a hatalmat Magyarországon.)

– Antony Blinken amerikai külügyminiszter is elismerte, hogy annál sokkal gyorsabban foglalták el az országot a tálibok, mint ahogyan azt az amerikai diplomácia számította.

– Az Egyesült Államok rengeteg kézifegyvert, szárazföldi és légi katonai járművet és egyéb haditechnikai eszközt hagyott hátra, ezek a fegyverek most mind a tálibok kezére kerülnek. Csak néhány példát említsünk: az USA 200.000 darab kézifegyvert például M16A2-es és M4-es gépkarabélyokat, M249-es és M240-es géppuskákat és M9-es pisztolyokat hagyott hátra továbbá több ezer katonai járművet is hátra hagytak, például az FMTV-családba tartozó teherautókat, 4×4-es M1117-es páncélosokat, különféle Ford pickupokat és 1400 Humveet valamint vagy száz UH-1-es, UH-60-as és MD500-as helikoptert, illetve harminc A-29 Super Tucanót is, sőt még négy C-130-as Hercules közepes szállító-repülőgépet is. Ezek szerint az amerikaik legádázabb ellenségét, a tálibokat a nagy okos amerikaiak látták el a legmodernebb fegyverekkel. BRAVÓ!

– Levonták az amerikai zászlót az Egyesült Államok kabuli nagykövetségéről, amelynek szinte minden alkalmazottja a repülőtéren várja a kimenekítést – közölte vasárnap a washingtoni külügyminisztérium.

– Az afganisztáni tálib lázadók vasárnap vonultak be az afgán fővárosba, Kabulba. Ezzel egy időben Asraf Gáni elnök elhagyta az országot, mondván, el akarja kerülni a vérontást, mivel az iszlamista fegyveresek közel kerültek ahhoz, hogy átvegyék az ország irányítását.

– A kabuli repülőtérről jelenleg is folyik a nyugati állampolgárok tömeges evakuálása. Brüsszeli források szerint a repülőtér az utolsó olyan nagy létesítmény az országban, amely továbbra is a USA ellenőrzése alatt áll. A repülőtér vasárnap leállította a menetrend szerinti járatok kiszolgálását, és csak katonai szállító repülőgépek indítására szolgál. A légikikötőben hatalmas a káosz.

20210816afganisztan kabul repuloter1
Menekülnek az amerikaiak Afganisztánból

– Látva ezt a pánikszerű pakolást és menekülést egy 1975-ben történt hasonló légihidas, fejveszett menekülés esetét idézi fel, amikor Vietnám fővárosát, Saigont, hasonló körülmények között hagyták el az utolsó amerikai katonák a vietnámi háború végén.

MEGINT MÁS:

Kína kabuli nagykövetsége nem zárja be kapuit, miközben az Egyesült Államok és szövetségeseinek diplomatái a kimenekítésüket várják az afgán fővárosból, ahol a tálibok közel kerültek ahhoz, hogy átvegyék az ország irányítását.

Kína kabuli külképviselete vasárnap arra figyelmeztette az Afganisztánban tartózkodó kínai állampolgárokat, hogy fokozottan ügyeljenek a biztonságra. Közölték: egyelőre nem kaptak olyan hírt, hogy az összecsapásoknak kínaiak is áldozatul estek.

A nagykövetség hivatalos weboldalán vasárnap közzétett közleményben az Afganisztánban, illetve az afgán fővárosban kialakult helyzetet “rendkívül bonyolultnak és súlyosnak” nevezték. A kínai nagykövetség az összes érintett felet arra kérte, hogy szavatolják a kínai állampolgárok és intézmények biztonságát, és óvják a kínai érdekeket Afganisztánban.

Vang Ji kínai külügyminiszter július végén fogadott egy tálib küldöttséget, amelyet Kína támogatásáról biztosított, feltételként szabva, hogy a tálibok szigorúan elhatárolódnak minden terrorszervezettől, köztük a Kína által az ujgurok lakta Hszincsiangban elkövetett merényletekért vádolt Kelet-turkesztáni Iszlám Mozgalomtól (ETIM). Vang a találkozón bírálta az amerikai és NATO-csapatok gyors kivonulását Afganisztánból, a tálibokról pedig úgy vélekedett, hogy kulcsfontosságú katonai és politikai erőt képviselnek az országban. Reményét fejezte ki továbbá, hogy fontos szerepet töltenek majd be az afganisztáni békefolyamatokban és az ország újjáépítésében.

NAGYON MÁS:

Mikor szerettem Amerikát? Talán 1956 előtt, apám akkor pozitíven beszélt az amerikaiakról és én gyerekként ittam a szavait. Aztán jött 1956 és apámmal egész nap hallgattuk a Szabad Európa és az Amerika Hangja rádiót. Emlékszem a bemondó hangjára, aki biztatta a Pesti Srácokat, hogy tartsanak, ki jön az amerikai segítség – a segítségben bízva ezrek a haltak meg a pesti utcákon – amerikai segítség meg nem jött. Amerika hazudott. Azután apám véleménye megváltozott az amerikaikról és az enyém is – hazugnak és gyilkosoknak tartottuk őket.

A legjobb történelem tanárnő, Pecze Gizella tanította nekem: a háborúk után mindig a vesztes hatalmak vezetői állnak a bíróságok előtt – ilyen volt a nürnbergi per is. A második világháború óta az USA öt háborút veszített el. Sok százezer ártatlan ember haláláért felelős és mégsem áll a nürnbergi (avagy hágai) bíróság előtt. Akkor ötven év után javítom tanárnőm állítását: a háborúk után mindig a vesztes hatalmak vezetői állnak a bíróságok előtt, amennyiben az a vesztes gazdaságilag is összeomlik. Vagyis, ezek szerint Kínától függ, hogy egyszer Amerikát is a háborús bűnösök vádlottak padjára ültethetjük? De addig is, az afgán, a szír és az iraki menekültek millió lephetik el Európát, vagyis Amerika nemcsak egyes országokat nyomorított meg, hanem Európa jövőjét is tönkre tette. Még egyszer BRAVÓ!

TANÚSÁG:

Mikor és hol győzött az USA? Igen van rá példa, 1956 után 1989-2021 között is folyamatosan győz a magyar nép ellen. Az 1989-es változások kezdetétől az USA budapesti nagykövetségén keresztül folyamatosan és durván beavatkozott és befolyásolta az átalakulást és ez a trend a mai napig tart.

Így konstatáltjuk, hogy a világ legnagyobb hadserege, az Amerikai Egyesült Államok 2 205 050 fős hadserege és a világ legerősebb gazdasága, évi GDP-je 21 433 225 millió USD, folyamatosan megerőszakolja Magyarországot, melynek hadserege 29 685 fős, vagyis 75–ször kisebb az USA-énál, évi GDP-je pedig 160 957 millió USD, vagyis 133-szor kisebb az USA-énál.

ZÁRÓSZÓ:

„A tálibok elfoglalták Kabult, már az elnöki palotában parádéznak, de Ursula von Der Leyen szerint Európa legnagyobb gondja a magyar gyermekvédelmi törvény. Több millió afgán indul el jelenleg is az öreg kontinens felé, de az Unió végrehajtó hatalmának feje a pedofil-ellenes törvény miatt aggódik.

Nyugat-Európában olyan régóta és olyan nagy a jólét, hogy nem bírják felfogni a realitásokat. Jól mutatja a nyugati világ valóságérzékelését, hogy a NATO-kivonulás után komolyan gondolták, hogy ha fegyvereket hagynak a kormányerőknél, akkor fenntartható lesz a béke.

Ha Von Der Leyen asszony ennyire aggodalmaskodik az LMBTQ jogok miatt, akkor érdemes lenne Afganisztánba vennie az irányt, mert a tálibok uralma alatt a nőknek sincsenek jogaik, nem hogy a melegeknek.

Jó lenne végre a valós problémákra megoldást találni és megerősíteni az Unió határvédelmét, amíg nem késő!” (Kötter)

RSS Hírstart hírei