2021. AUGUSZTUS 3.- NYAKUNKON A NEGYEDEK HULLÁM?

Szerző: | aug 4, 2021 | Vírusnapló, Archívum, Egészségügy, Orvoslás, Világjárvány

A COVID JÁRVÁNY EDDIGI TAPASZTALATAIRÓL ÉS FELKÉSZÜLÉS EGY UJABB COVID HULLÁMRA

Hogy mi robbanthatja be a negyedik hullámot, az iskola, az őszi időjárás vagy a külföldi nyaralásból hazatérők, arról azt mondta: mindannyian együtt. Ismert, tavaly szeptember legvégén, október legelején kezdődött az újabb járványhullám. Az idén is erre az időszakra várhatjuk. A negyedik hullám időpontjáról (2021. október eleji időpontra tettem) a VÍRUSNAPLÓ áprilisi-májusi számában már írtam. A szakértők a delta variáns miatt már most is lassú növekedésre számítanak az adatokban. Igaz, hogy nem olyan ideális a helyzet, mint tavaly nyáron, amikor napokon át nem volt covidos halott, valamint alacsonyabb volt a kórházban ápoltak és a lélegeztetőgépen lévők száma is. Ez az állapot nem tér vissza, folyamatosan növekvő szinttel kell számítanunk, de begyorsulni nagy valószínűséggel csak szeptember második felében fog a negyedik hullám, kis szerencsével még ezt is kitolhatjuk néhány héttel.

A sejtes immunitást elsősorban a vektorvakcinák és az mRNS (orosz és amerikai) vakcinák képesek felébreszteni, ha tehát valakit ilyennel oltottak be, és nincs a szervezetében antitest, még számolhat azzal, hogy esetleg sejtes védelem van a szervezetében. Ugyanígy vannak olyanok, akik még a fertőzés hatására sem termelnek antitesteket, az ő szervezetükben is ez a sejtes védelem, illetve a nyálkahártya-védelem is védhet a vírusfertőzés ellen. Viszont aki inaktiváltvírus-vakcinával (kínai) lett oltva, annál kizárólag antitestes védelemre lehet számítani. Aki tehát megmérette az immunszintjét és az negatív, minél hamarabb oltassa be magát újra. Az ő esetükben a háziorvos megteheti, hogy nem várja meg az előírt négy hónapot. Akinek mértek ellenanyagot, még várhat a harmadik oltással.

Franciaországban a koronavírus-járvány negyedik hulláma miatti korlátozó intézkedéseket előíró törvény augusztus 9-én lép életbe, a tengerentúli megyékben viszont ismét kihirdetik az egészségügyi rendkívüli állapotot. Jóllehet a koronavírus elleni oltás első adagját a teljes lakosság hatvan, a felnőttek hetvenkét százaléka már megkapta, és a franciák fele mindkét adagot felvette, a kormány megítélése szerint a járványhelyzet napról napra súlyosbodik a fertőzőbb delta variáns terjedése miatt. A delta variáns az új esetek immár kilencven százalékát okozza. Naponta átlagosan 19 ezer új esetet tárunk fel és ez 97 százalékkal több, mint egy héttel ezelőtt. A törvény értelmében a koronavírussal szembeni védettséget igazoló dokumentumot (oltási igazolás vagy a 48 óránál nem régebbi negatív teszt) kötelező lesz bemutatni a legalább ötven főt fogadó nyilvános helyeken, így a vendéglátóhelyeken, beleértve a teraszokat is, a vonatokon és a távolsági buszokon, a kórházakban, a vásárokban. A PCR és az antigén teszt is ingyenes a francia állampolgárok számára, s a pozitív tesztet produkálóknak visszatérítik a közlekedési járművekre előre megváltott jegyeket. A kulturális intézményekben (mozik, színházak, múzeumok) és a sportolásra alkalmas helyeken kormányrendelettel már július 21-én érvénybe lépett az intézkedés, a bevásárlóközpontokra viszont később sem fog vonatkozni. Az oltási igazolványok vagy a negatív tesztek felmutatása a 12 és 17 év közöttiek számára csak szeptember 30-tól lesz kötelező, miután számukra később kezdődött az oltási kampány. A törvény rendelkezik az egészségügyi és a szociális dolgozók, valamint a tűzoltók oltási kötelezettségéről szeptember 15-től, és a fertőzöttek számára a hatósági karantén előírásairól is.

Vuhan koronavírus 6
Wuhan a koronavírus járvány alatt

A COVID-19 járvány magyarországi tapasztalatairól részletes jelentés készült, ami tartalmazza a nemzetközi járványügyi helyzet értékelését, a magyarországi járvány epidemiológiai elemzését, a matematikai modellezési eredményeket, szcenárió-analízeseket, a legújabb tudományos eredmények és a nemzetközi járványügyi szervezetek az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb ajánlásainak összegzését.

Ha analizáljuk a második hullám jellemzőit, amely hivatalosan 2020. június 22. és 2021. január 24. között zajlott Magyarországon, akkor arra a megállapításra juthatunk, hogy az első hullámnál jóval nagyobbnak bizonyult: a laboratóriumi vizsgálattal megerősített COVID-19 esetek száma 356 197 fő volt (100 000 lakosra vonatkoztatva: 3 592 fő, a 2021. április 13. állapotnak megfelelően), mely az első járványhullámban regisztrált esetszám 87-szerese.

Az országos R érték átmeneti 1,0 fölé emelkedését 2020 augusztusának első két hetében észleltük először egy Veszprém megyei halmozódás kapcsán, mely már a második hullám fenyegető gyorsulásának előjele volt. 2020. augusztus 26. körül ismét 1,0 fölé emelkedett az R érték, majd szeptember elején rövid időre 2,0 fölé, ami az importált esetek nélkül is fennállt.

A járványhullám kezdetén elsősorban a fiatal felnőtt korcsoportokban terjedt a fertőzés, azonban – ahogyan azt a nemzetközi tapasztalatok és a magyar kutatók is előrevetítették – a fiatalokról a járvány szeptember folyamán fokozatosan az idősebb korosztályokra is átterjedt. Mintegy 3 héttel azután, hogy az R-érték augusztus utolsó hetében tartósan 1,0 fölé emelkedett, a regisztrált halálos kimenetelű COVID-19 esetszámok növekedése is elindult.

A 2. járványhullám során összesen 12 226 megerősített COVID-19 eset halálát jelentették, ami az első hullámban regisztrált halálesetek számának 21-szerese. A 2. járványhullámban regisztrált 356 197 fő közül 12 945 esetben a megbetegedés halállal végződött, a nyers letalitás (100 megerősített COVID-19 esetre vonatkoztatva) 3,6% volt országosan. Az elhunytak 83,9%-a (10 862 fő) 65 éves vagy idősebb, 16,0%-a (2 072 fő) 25-64 éves és 11 fő (0,1%) 15-24 éves. A nyers letalitás a 80 éves vagy idősebbek között volt a legmagasabb (23,4%), őket követte a 65-79 éveseké (12,8%) és az 50-64 éveseké (2,1%). Nem fordult elő haláleset a 18 évesnél fiatalabbak között.

Fontos kitérni arra is, hogy tavaly ilyenkor még nem álltak rendelkezésre védőoltások, a terjedés megelőzésére a korlátozó (kombinált, nem-farmakológiai) intézkedések álltak rendelkezésre: távolságtartás a közeli kontaktusok számának csökkentése érdekében, az egyéni védekezés (maszkhasználat, kézhigiéné), valamint az esetek járványügyi felderítése és felügyelete (pl. a betegek izolálása, a kontakt személyek karanténba helyezése). Ez utóbbihoz megfelelő tesztelési kapacitásra, képzett járványügyi szakemberekre, valamint hatékony és precíz kontaktuskutatásra van szükség, amely az új fertőzöttek detektálását és lehető leggyorsabb elkülönítését teszi lehetővé.

A betegek időben történő elkülönítésével, a tünetmentes fertőzöttek karanténba helyezésével csökkenthető a fertőzés átadási lehetőségének időtartama, ezért ezek a járványügyi intézkedések – ha legalább 80%-ban megtörténnek – az R-érték csökkentésének egyik fontos eszközei. Ha viszont túl későn történik a betegek elkülönítése és a tünetmentes fertőzöttek karanténba helyezése, akkor annak járványügyi eredménye minimális lesz, miközben a társadalomra és gazdaságra rótt teher megnő, mivel feleslegesen vonják ki az embereket a munkából, tanulásból – amely egy későbbi járványkezelés szempontjából is fontos üzenet.

A magyar járványügyi modellezők folyamatosan prognosztizálják a járvány várható alakulását és így tettek 2020. november elején is, amikor már régóta exponenciálisan növekedett a járvány. Majd november 9-én Orbán Viktor jelentette be a november 11-étől érvénybe lépő erőteljes korlátozásokat. Ezt megelőzően november 5-én készített a kórházban ápoltak számára vonatkozó előrejelzésből kiderült, hogy karácsonyra lezárások nélkül 12 ezer fő felett lehet a kórházban ápoltak száma Magyarországon. Ezzel párhuzamosan elkészült egy forgatókönyv is, hogy hogyan alakulna a kórházi ápoltak száma, ha megvalósulna egy 20%-os kontaktuscsökkenés korlátozó intézkedések nyomán. Végül a bevezetett védelmi intézkedések megtörték a felfelé ívelő szomorú trendet.

A következő fontos pont a második hullámban januárban volt, amikor a tudósok már érzékelték, hogy a fertőzőképesebb brit variáns megjelenése alapjaiban változtatja meg a modellezés keretrendszerét. Már január elején látták, hogy a B.1.1.7 variáns az akkor fennálló intézkedések mellett is képes lehet új hullámot okozni.

A fentebb bemutatott folyamatokból is látható, hogy egyáltalán nem mindegy, hogy a vészharangok mikor és hogyan konganak. Egy jól felépített járványügyi survaillance rendszer ennek a riasztásnak, a figyelemfelhívásnak a feltételeit teremti meg. Kijelenthetjük, hogy a járványügyi rendszer felkészültsége alapvetően határozza meg a teljes védekezés sikerességét. Ezért ha azt akarjuk, hogy a védelmi rendszerünk még ütőképesebb legyen, akkor az alapoknál kell kezdeni a védekezés megerősítését.

Ahhoz, hogy a további járványhullámokat, vagy legalább az országos lezárásokat megelőzhessük, fejleszteni kell a készültséget, a járványügyi rendszereinket, és ezen belül is az észlelés, előrejelzés rendszerét.

Rövid távon: további COVID-19 hullámok megelőzése:

  1. Újonnan felbukkanó, különös aggodalomra okot adó vírusvariánsok surveillance rendszerének felállítása, genomszekvenálási képességek fejlesztése.
  2. Hatékony és eredményes területi járványügyi munka. Az COVID-19 esetek felderítése, laboratóriumi megerősítése ne csak diagnosztikus célból történjen, hanem a tesztelést stratégiai célból járványügyi helyzetértékelésre (surveillance), járványmegelőzésre, a járvány megfékezésére (esetek és kontaktok azonosítására elkülönítésre és karantén intézkedésekre, vagy éppen annak kiváltására), járványgócok felszámolására is használják.
  3. A jelenleg alkalmazott védőoltások hétköznapi körülmények közötti hatásosságának monitorozása megfelelő epidemiológiai módszertannal.
  4. A kockázatkommunikáció és kríziskommunikáció fejlesztése, hiteles forrásokra, szakmai bizonyítékokra, tudományos konszenzusra támaszkodva. A lakosság kevésbé tájékozott speciális rétegeinek (idősebb korcsoportok, internetet nem használók, kedvezőtlen társadalmi-gazdasági helyzetűek stb.) célzott elérése a számukra hasznos járványügyi ismeretek (egyéni védekezés, oltások fontossága stb.) átadása céljából.

Hosszú távon: jövőbeli pandémiák megelőzése

  1. Átfogó pandémiás felkészülési terv készítése, mely kiterjed az egészségügyi szempontokon túl a társadalmi és gazdasági károk csökkentésére is.
  2. A lakosság és az egészségügyi dolgozók rezilienciájának növelése a jövőbeli világjárványok káros következményeinek csökkentésére.
  3. A járványügyi hálózat megújítása (minőségi és mennyiségi szempontok szerint egyaránt).
  4. Magyar epidemiológusok képzése a legjobb külföldi egyetemeken és programokban, akik nemzetközi szintű tudományos együttműködésekre és publikációs teljesítményre is képesek, és számukra perspektivikus hazai életpálya biztosítása.
  5. Paradigmaváltás a járványügyben: a hagyományos, kizárólag egészségügyi végzettséggel rendelkező szakemberekből álló járványügyi elemzői és felderítői csoportban való gondolkodásról elmozdulás a multidiszciplináris, többféle kompetenciával rendelkező szakértői csoportok irányába.
  6. Többszintű surveillance kialakítása: kis információ tartalmú, gyors, általános adatszolgáltatási kötelezettséggel, valamint kijelölt, reprezentatív őrszemhelyek részletes, minőségi adatszolgáltatásával.
  7. Innováció: új típusú surveillance-ok felállítása, új technológiákon alapuló módszerek (pl. okostelefonok által támogatott kontaktuskutatás, járványügyi vizsgálat stb.) bevetése a világjárványok előrejelzésére, megelőzésére és megfékezésére.
  8. Az egészségügyi informatikai rendszerek hasznosságának, minőségének, kapcsolatának és terhelhetőségének javítása. Felkészítésük alapvető, rutinszerű adatgyűjtésekre (interfészeken keresztül), elemzésre és automatikus jelzésadásra. Az alapadatokhoz képest mutatott szignifikáns eltérést azt az informatikai rendszerek emberi beavatkozás nélkül legyenek képesek megfelelő szakmai pontokon jelezni. Ily módon a szakemberek tehermentesíthetők volnának az adatgyűjtések adminisztratív terhe alól, az adatokból értékelhető információk születnének a napi munkavégzés támogatására, és a szakemberek a jelzés értékelésére, validálására, kivizsgálására és a problémák megoldására fókuszálhatnának.
  9. Magas színvonalú tudományos-kutatói háttér fenntartása (akkor is, amikor éppen nincs járvány).
  10. A surveillance-rendszer és járványmatematikai modellezés egységes keretrendszerben történő fejlesztése.
  11. Az epidemiológiai felderítés információinak és előrejelzéseinek rendszerszintű becsatornázása a napi döntéshozatalba, és rendszeres visszacsatolások a döntéshozóktól.

KÍNA 2021. AUGUSZTUS :

RSS Hírstart hírei