2021. DECEMBER 8.- BIRODALMAK TÜNDÖKLÉSE ÉS BUKÁSA

Szerző: | dec 8, 2021 | Archívum, Honvédelem, Politika, Történelem, Vallás, Videó, Vírusnapló, Zene

A VÍRUSNAPLÓ MAI BEJEGYZÉSÉBEN AZ EURÓPAI UNIÓ TÖRTÉNETÉT ÁLLÍTOM PÁRHUZAMBAN JUGOSZLÁVIA TÖRTÉNETÉVEL ÉS EZZEL KAPCSOLATBAN ÁLLAPÍTOK MEG PÁRHUZAMOKAT

eu térkép

EURÓPA ÁTALAKULÁSA

  • 1949-ben az Egyesült Államok, Kanada és tíz nyugat-európai ország kormányközi védelmi szervezetet hoz létre: megalakul az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO). Valójában a NATO a hidegháborús fegyverkezési verseny egyik közvetlen eredménye. A NATO alapító tagjai Amerikai Egyesült Államok, Belgium, Dánia, Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Izland, Kanada, Luxemburg, Norvégia, Olaszország és Portugália. Magyarország 1999-ben csatlakozott a NATO-hoz, melynek ma már 30 észak-amerikai és európai ország tagja.
  • Ezzel egy időben a demokrácia előmozdítása, valamint az emberi jogok és a jogállamiság védelme érdekében 1949-ben tíz nyugat-európai ország Benelux államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Dánia, Norvégia, Svédország, Írország és Olaszország létrehozza az Európa Tanácsot (ET) és hatályba lép az emberi jogok európai egyezménye. Az ET célja a vitás kérdések tárgyalásos rendezése, a második világháború utáni újjáépítés lebonyolítása, az emberi jogok védelme, az emberibb munkakörülmények kialakítása, a természeti kincsek közös védelme és hasznosítása (Londoni szerződés).
  • Az európai politikusok véget kívánnak vetni a második világháborúban tetőző gyakori és véres konfliktusoknak kontinensünkön. Az első lépés a tartós béke felé az 1951-ben alapított Európai Szén- és Acélközösség. A Római Szerződés (1957) létrehozza az Európai Gazdasági Közösséget (EGK), ami még szorosabbra fűzte néhány európai ország együttműködését. Ebben az időszakban kezdődik ugyanakkor a hidegháború, ami több mint 40 évig kettéosztja a kontinenst.
  • Az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) más néven Montánunió (Párizsi szerződés) egy 1951-ben alapított nemzetközi szervezet, amit 6 állam: Franciaország, az NSZK, Olaszország, Belgium, Luxemburg és Hollandia hozott létre az acél- és szénkészletek kezelésére a tagállamok területén a hidegháború alatt. Az ESZAK volt az első szupranacionális elven létrehozott szervezet. A szervezet 1952 és 1957 között működött.
  • Az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) 1952-ben felállította a Közgyűlést, amelynek 78 tagját a 6 tagállam nemzeti parlamentje választotta. 1958-tól az Európai Parlamentáris Gyűlés nevet kapta, majd 1962-től lett Európai Parlament a testület neve. Az Európai Parlament nem kezdeményezhet önállóan törvényt, de módosíthatja vagy megvétózhatja azokat számos politikai területen. Bizonyos területeken tanácskozási joga van
  • Az ESZAK jogutódjaként jött létre az Európai Gazdasági Közösség (EGK) amely egy nemzetközi szervezet volt. 1957-ben alapította az ESZAK-ot létrehozó hat állam: Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, az NSZK és Olaszország (Római szerződés). A szerződés egyik lényege volt, hogy megszüntették egymással szembeni a vámokat. A szervezet 1957 és 1992 között működött.
  • A 60-as években a gazdasági növekedés töretlen, amit az is elősegít, hogy az EGK-országok között folyó kereskedelemben megszűnnek a vámok. A tagállamok megegyeznek az élelmiszer-termelés közös szabályozásában is, ezzel sikerül leküzdeniük az élelmiszerhiányt. 1968 a párizsi diáktüntetések – De Goll megbuktatása teszi emlékezetessé . Innentől számítjuk a mai napig tartó társadalmi változásokat.
  • A tagállamok 1967-ben aláírják a szerződést, amely egyesíti a három közösség (az Európai Szén- és Acélközösség, az Európai Gazdasági Közösség és az Euratom) végrehajtó intézményeit. Az Európai Közösségeknek ezentúl egyetlen adminisztratív szerve a Bizottság és egyetlen döntéshozó testülete a Tanács van (Brüsszeli szerződés).
  • 1973-ban Dánia, Írország és Nagy-Britannia csatlakozik az Európai Közösségekhez, és ezzel kilencre nő a tagállamok száma.
  • 1979-ben az európaiak első alkalommal választják meg közvetlenül az Európai Parlament képviselőit. A képviselőket korábban a tagállami parlamentek delegálták. A képviselők politikai hovatartozásuk (és nem állampolgárságuk) alapján alkotnak páneurópai képviselőcsoportokat.
  • 1981-ben Görögország csatlakozik az Európai Közösségekhez.
  • 1986-ban Spanyolország és Portugália csatlakozik az Európai Közösségekhez, s ezzel a tagállamok száma 12-re emelkedik.
  • 1991 -ben a balkáni térségben Jugoszláv Szövetség a szétesésik. Az ezt követő háborúkban több tízezer ember veszti életét és megváltoznak a határok.
  • Többek között ezekre az eseményekre reagálva 1992-ben létrejött az Európai Közösség (EK) melyek már 12 tagország Belgium, Dánia, Egyesült Királyság. Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország (Maastrichti szerződés). Az előző szerződések jogai az EK szálltak. A szervezet 2002 és 2009 között működött.
  • 1993-ban létrejön az egységes piac és megvalósul a négy alapszabadság: az áruk, a szolgáltatások, a személyek és a tőke szabad áramlása.
  • 1995-ben Ausztria, Finnország és Svédország is csatlakozik az EK-hoz. A 15 tagállamot számláló tömörülés immáron Nyugat-Európa csaknem egész területét magában foglalja.
  • 2002/2003-ban az uniós vezetők aláírják a Nizzai Szerződést. A küszöbön álló uniós bővítésre tekintettel a dokumentum megreformálja az intézményeket, hogy az unió hatékonyan működhessen 25 tagállammal is. Ugyanebben az időben 12 uniós tagállamban törvényes fizetőeszközzé válik az EURÓ.
  • 2004-ben Ciprus, Málta, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia csatlakozik az unióhoz.
  • 2007.ben Bulgária és Románia is csatlakozik az Unióhoz, és ezzel a tagállamok száma 27-re nő.
  • 2007-ben az unió 27 tagállama aláírja az eddigi szerződéseket módosító Lisszaboni Szerződést. A Lisszaboni Szerződés célja, hogy demokratikusabbá, hatékonyabbá és átláthatóbbá tegye az uniót, ezáltal biztosítva, hogy képes legyen megbirkózni olyan globális kihívásokkal, mint az éghajlatváltozás, a biztonság és a fenntartható fejlődés.
  • 2013-ban Horvátország csatlakozik az Európai Unióhoz, s ezzel a tagországok száma 28-ra nő.
  • 2015-ben több millió migráns érkezik Európába. Befogadásukkal kapcsolatban nincs egyetértés a tagállamok között.
  • 2019-ben Az Egyesült Királyság kilépett az Európai Unióból.
  • 2020-ban a koronavírus-világjárvány súlyos népegészségügyi vészhelyzetet és példátlan gazdasági lassulást idéz elő. Az unió nem mindig sikeresen áll a járványkezelés élére, inkább más periferikus témákat vesznek elő, mint például az LMBTQ-szabadság, Wagner és Kolumbusz feketelistára helyezése illetve a karácsony, hölgyem, uram, kereszt, fehér ember stb. szavak betiltása.
  • Ez gazdasági és politikai egyesülés, mára az Európai Unió (EU) nevet viseli melyet 27 európai ország (lásd a fenti térképen) alkot. A csaknem 450 milliós népességű társulás a világ nominális GDP-jének mintegy 30%-át állítja elő. Az Európai Uniónak öt fő intézménye van: a Tanács, a Bizottság, az Európai Parlament, a Bíróság és a Számvevőszék.
  • Az Európai Tanács a tagállamok állam- és kormányfőinek évente legalább kétszer ülésező testülete. A rendes csúcsértekezletre minden elnökségi időszak végén sor kerül, rendkívüli ülések pedig egy-egy konkrét kérdés megvitatása céljából hívjak össze. Az Európai Tanács nem rendelkezik formális jogosítványokkal, mégis ez a testület hozza a legfontosabb politika és stratégiai döntéseket. Az állam- és kormányfők egyetértéssel (konszenzus) határoznak, minden tagállamnak egy szavazata van. A rendes üléseken hozott döntéseket az ülést követően kiadott elnökségi következtetések foglalják össze. A Tanács az Európai Unió jogszabályalkotó és döntéshozó szerve. Összetétele változó: az általános kérdéseket a külügyminiszterekből álló Általános Ügyek Tanácsa tárgyalja, a speciális kérdésekben a szakminiszterekből álló Tanács dönt. Kiemelkedő jelentőségű ügyekben a Tanács munkájában mind a külügyminiszterek, mind az érintett szakminiszterek részt vesznek. (Ezt nevezik jumbo Tanácsnak.)
  • Az Európai Bizottság az Európai Unió egyik legfontosabb, a tényleges végrehajtó hatalmat gyakorló fő szerve a minisztertanács. A Bizottság kifejezéssel egyaránt jelölik a ma 20 tagú irányító testületet, valamint annak hatalmas apparátusát (18000 fő). Valamennyi tagállam biztossal rendelkezik: a nagyobbak (Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország, Spanyolország, Németország) két-két fővel, míg a kisebbek egy-egy fővel. A Bizottság fontos szerepet játszik a döntéshozatalban: állásfoglalásokat és javaslatokat dolgoz ki, a Tanács felhatalmazása alapján és saját hatáskörében jogszabályokat bocsát ki, valamint őrködik a szerződések végrehajtásán.
  • Az Európai Parlament a tagországok képviselőiből áll. A képviselőket a tagállamokban a nemzeti jogrendszernek megfelelően közvetlenül választják 5 évre. A képviselők politikai frakciókba tömörülve képviselik érdekeiket. Az Európai Unióban a legfőbb döntéshozó és jogalkotó szerv a Tanács, így az Európai Parlament a nemzeti parlamentektől eltérő hatáskörrel rendelkezik. Ennek ellenére az Európai Parlament a döntéshozatalban egyre fontosabb szerepet szeretne játszani. Attól függően, hogy milyen eljárásról van szó, a Parlament akár meg is vétózhatja a Tanács döntését. A plenáris üléseinek székhelye Strasbourg, a Bizottságok viszont többnyire Brüsszelben működnek.
  • Az Európai Bíróság Európai Unió luxemburgi székhellyel működő egyik fő intézménye. A Bíróság 15 bírából áll. Feladata egyrészt konkrét ügyekben való állásfoglalás, másrészt az alapszerződések és a közösségi jog értelmezése.
  • A Számvevőszék az ötödik fő szerv, amely az Európai Unió szerveinek, elsősorban a Bizottságnak a gazdálkodását ellenőrzi. Székhelye Luxemburg.

KONKLÚZIÓ

Készül az Európai Unió új terve, melyet jövőre, 2022-ben vitat meg és majdnem biztos el is fogad az Európa Parlament.. A terv a tagországok jogainak szűkítéséről, a brüsszeli hatalom koncentrálásáról , a demokrácia egyoldalú értelmezéséről szól. Szerintem ugyan Nyugat Európa lemondhat jogainak egy részéről, de Kelet Európa nem teheti meg, mert csak nemrég szerezte meg azokat, valamint az unió jövőjét illetően a tagállamok elképzelései köszönőviszonyban sincsenek egymással.

Mert mi a demokrácia? A demokrácia fogalma mást jelent Mórahalmon, mint Brüsszelben – mást jelent Ázsiában, mást jelent Afrikában. Vegyünk két példát:

Például Franciaországban bizonyos körzetek (például Seine-Saint-Denis teljesen eliszlámosodott) kikerültek a köztársaság fennhatósága alól, az iszlám elfoglalta ezeket. Itt már többségben vannak a muszlimok, és jól látszik az is, hogy milyen tisztességtelen módon működik együtt a baloldali politika az iszlámmal: a hatalomban maradás érdekében semmi sem szent. Ezekre a történésekre reakcióként az utóbbi időben az egész országban nagyon megerősödött a jobboldal és minden bizonnyal 2022-ben ők is fognak győzni.

Aztán Svédország, ahol Európa legszorgalmasabb népe él, tegnap még a legtisztább, a legbékésebb ország volt, aztán megjelentek a muszlim migránsok és mára 50 no-go zóna alakult ki, ahonnan a svéd lakosság elmenekült és még a svéd rendőrség sem tud rendet tartani. A svédeknek elegük lett a muszlim bűnöző migránsokból, most már többet nem engednek be, de mit csinálnak azzal a hatalmas tömeggel akiket még kitoloncolni sem lehet? Ennek tükrében már érthető, hogy miért erősödött meg a jobboldal Svédországban is.

Az Európai Unió új terveiben szerepel az új forma: több állam egyesülésével létrejövő állam, amelyben a legfontosabb állami funkciókat (pénzügyek, hadügyek, külügy) közösen, az erre a célra létrehozott szervei révén gyakorolja és az EU így válhatna a nemzetközi jog szuverén alanyává – vagyis magyarán létrejönne egy Európai Egyesült Államok. Az EU-nak lenne saját alkotmánya, kormánya, törvényhozása, és a tagállamoknak el kell fogadniuk ezeknek a rendelkezéseit. A tagállamokban ugyan megmaradnának a végrehajtó és törvényhozó szervek, de ezek hatásköre azonban jóval korlátozottabbak lennének a közösségi szerveknél.

A tervből kiviláglik, hogy az EU szeretné gyöngíteni a nemzetállamok befolyását, hogy a vallást periferikusan kezeli, hogy eltörölni igyekszik az identitásokat és létrehozná az európai nemzetet – amelyet népszámláláskor vagy személyi okmány készítéskor magyar, német, olasz helyett választani lehetne.

El tudom képzelni, hogy ez a tervezet a szavazáson átmegy, de megvalósítani már annál nehezebb lesz – és itt jön az én kedvenc példám a Jugoszláv Szövetség. Erről a eklatáns példáról azért is írok bővebben, mert meg vagyok győződve, hogy az Európai Parlamentben üldögélő és rikácsoló göndör hajú baloldali-liberális hölgyek a történelemtudás hiányában leledzenek:

  • Demokratikus Föderatív Jugoszláv Köztársaság 1943. november 29.-én Jajcán alakult meg. 1945. november 29-én alakult meg a kommunista Jugoszlávia, amely ülést szintén Jajcén rendeztek meg. Ivan Ribar lett az államfő, a kormányfő Josip Broz Tito. A szerbiai partizánok 1944-ben kivívták Szerbia függetlenségét, a többi jugoszláv tartományból 1945-ben űzték el a németeket.
  • A második Jugoszlávia 1946. január 31-én alakult meg és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság nevet viselte. Ez egy föderatív alapon szerveződő szocialista állam volt, de nem kötelezte el magát a sztálini Szovjetuniónak.

  • A “jug” számos szláv nyelven azt jelenti: dél. A területen élő népeket ennek megfelelően “délszláv”-nak nevezik. A Balkán-föderáció terve időről időre felmerült már a 20. század első felében is, 1945 után azonban minden addiginál konkrétabb formában vetődött fel. A szovjet vezetés céljai között mégis mindig akadt ennél fontosabb. Ám Tito rendkívül ambiciózus volt, és Bulgárián kívül Albániát is szerette volna az új államalakulat kereteiben látni. 1947-ben két fontos tárgyalássorozatot is tartottak: Bledben és Evksinogradban több konkrét lépésre vonatkozó szerződést is aláírtak. Sztálin azonban meggátolta a balkáni konföderáció létrejöttét.
  • Tito 1953-tól államfő, amely tisztséget haláláig betöltött. Noha integráló politikájával arra törekedett, hogy népeit egységesítse létrehozva a jugoszláv nemzetet, a mélyen levő gazdasági és nemzetiségi ellentéteket nem tudta eltörölni. Titónak szembe kellett néznie a Jugoszlávia népei közötti széthúzással, ezért mindig igyekezett integráló politikát folytatni. Az internacionalizmus elvét hirdette, országát pedig Svájc mintájára akarta megalkotni. (https://hu.wikipedia.org/wiki/Josip_Broz_Tito)
  • A testvériség – egység egy nagy titói parola volt, amelyet a JKP V. kongresszusán vázolt fel. A bőség kosarából mindenki egyaránt vehet – szeressük egymást, mert mindenki egyenlő. Mindenki adja fel nemzetiségi és vallási hovatartozását – mindenki vallja magát jugoszlávnak. Tito legfőbb üzenete a mai napig szlogen a jugonosztalgisták között: Őrizzük a testvériséget és az egységet, mint a szemünk fényét! Ez a felszólítás Jugoszlávia népei, nemzetiségei és felekezetei közötti összetartásra, az emberek közötti egyenlőségre buzdított. A bratstvo-jedinstvo (testvériség-egység) kifejezés sűrítette magába Jugoszlávia ideológiáját. 1982-ben a lakosság 6%-a, több mint 1 200 000 ember vallotta magát jugoszlávnak, ám Tito halála és a kis népek nacionalizmusa erősödésével párhuzamosan számuk egyre csökkent, s mára megszűnt.

unnamed yu
  • Az 1974-ben elfogadott új alkotmány jelentősen növelte a tagköztársaságok önállóságát, megteremtette a két tartomány (Vajdaság és Koszovó) nagyobb autonómiáját. Az országot egy 8 tagú elnökség vezette (a 6 tagköztársaság és a 2 tartomány küldötte). Mindez csökkentette Szerbia meghatározó szerepét az országon belül.
  • Az 1980-as években a kommunizmus gyengülni látszott. Tito halála után meghatározott rotáció szerint cserélődtek a testület élén álló elnökök. Az elnökség tagjai azonban egyre inkább saját köztársaságuk érdekét igyekeztek előtérbe helyezni, ami elkerülhetetlen ellentétekhez vezettek.
  • Hasonló folyamat játszódott le a pártvezetésen belül is. Végül nemzeti és nemzetiségi ellentétekbe, majd fegyveres összecsapásokba torkollott. Előbb Horvátországban, ezt követően Bosznia-Hercegovinában belháború tört ki. 1986 májusában Slobodan Milošević lett a szerbiai kommunista párt vezetője. 1991. június 25.: Szlovénia és Horvátország kikiáltotta függetlenségét, majd ezt követően Bosznia is kilépett és így 1992. április 28.-án megszűnt a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság.
  • A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság el nem kötelezettségének köszönhetően vonzó volt a nyugati befektetők számára, ugyanakkor szabad kereskedelme volt a nyugati, fejlett államokkal. Már az 1970-es években egyike volt Európa leggazdagabb szocialista államainak. Ennek ellenére a soknemzetiségű és sok vallású tagköztársaságokat nem sikerült egyben tartani. Ma már senki sem vallja magát jugoszlávnak.

ZÁRÓ GONDOLATOK

  • A Római Birodalom alkonya (Sem 476, sem 565 nem jelentette a Birodalom végét, még utána is jött valami, még mindig kapcsolódtak események a múlthoz, és az összekötő vonalakat tovább húzták. Ám mégis: e két dátum sokkal egyértelműbb cezúrát jelöl, sokkal mélyebb értelemben vett vég és kezdőpontot, mint ahogyan azt például a 284-es évről állíthatnánk. Bár visszatekintve a 284-es év is cezúrának számít, ugyanis attól fogva nagy reformok és újítások indultak el, kísérletek buktak meg, és egy jelentős fordulat ment végbe a kereszténység javára.).
  • A Német-római Császárság széthullása (A Német-római Birodalom már a kezdetektől igen föderalisztikus elvek, módszerek alapján működött, de gátolta a császárság fejlődését a birodalom összefonódása – és konfliktusa – a katolikus egyházzal, és a birodalom széttagoltságát erősítette az a tény is, hogy a császárság északi és déli tartományainak egészen más gazdasági partnerei voltak.),
  • Az Amerikai Egyesült Államok hanyatlása (Az Egyesült Államok a demokrácia nevében bombázza a nemzeteket, mégis az egyik legkevésbé demokratikus és legkevésbé funkcionáló állam, amely magát demokráciának nevezi, valamint elmondhatjuk, hogy a jelenlegi amerikai pálya nemcsak az Egyesült Államokat veszélyezteti, hanem a világot is, mert fennáll a veszély, hogy az összeomlik és nukleáris valamint természeti apokalipszis következik be.)
  • Most pedig beszélyünk az Európai Egyesült Államok kilátásairól. Ennek kapcsán térjünk ki a közelmúlt példájához: 1945-ben a bálkáni térség 12 nemzetisége és 4 vallású közössége állt össze a Jugoszláv Szövetségbe. A hat balkáni államnak a háború után nem sok válaszható lehetősége maradt – ez tűnt legkönnyebben járhatónak. Ezt a szövetséget 1947-ben bővítettek két új állammal, Bulgáriával és Albániával, így létrejött a Dél-Európai Unió – csak Sztálin megakadályozta működéét. A megmaradt részen új jelmondat született: testvériség-egység (hasonló definíció mint a mai LMBTQ), majd bevezették az új nemzetet, szerb, magyar, bosnyák helyett lehetett választani a jugoszlávot. Mindez egy ideig működött is – egyrészt a félelem miatt, másrészt a tömegek kulturális korlátjai miatt. Húsz év után azonban kiderült, hogy a soknemzetiségű és sok vallású tagköztársaságokat nem sikerült a bekényszerített szövetségi formában tartani – polgárháború lett és mindenki újból kiharcolta függetlenségét, majd a tagköztársaságok régi határaikat megtartva, visszaálltak szuverén államokká.

Ugye kedves VÍRUSNAPLÓ olvasók érzik a párhuzamot a Jugoszláv történések és az Európai Unió között?