2021. FEBRUÁR 5.- PÉNTEK: A KÖNYV SAGA

írta | febr 5, 2021 | Vírusnapló, Archívum, Irodalom, Portré, Történelem

KNER IZIDOR CSODÁLATOS KÖNYVEI

knerizidororeg1

Kner Izidor a könyvnyomtatás kiemelkedő személyisége 161 éve született 1860 február 5-én Gyomán. Nagyapja, Kner Sámuel (1839-1908) 1854 óta könyvkötő-műhelyt vezetett Gyomán, Sámuel fia Izidor (1860-1935), 13 éves korától könyvkötőinasként dolgozott, majd 22 évesen, 1882-ben nyomdát alapított Gyomán, az itt készült kiadványok a modern magyar könyvek elődei voltak.

A nyomdának a család életében betöltött szerepét jelzi, hogy az alapító Kner Izidor gyermekeinek és unokáinak többsége is a nyomdász – könyves mesterséget választotta. 1935-ben bekövetkezett halála után fiai, Endre, valamint Imre vették át a családi üzem irányítását.

Legkisebb fia, Albert 1940-ben kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba, ahol a háború után a csomagolás-marketing-nyomtatvány iparág meghatározó személyisége lett. Lánya, Erzsébet szintén Amerikában telepedett le a háború után, ahol könyvkötő mesterként dolgozott. Kner Izidor legidősebb unokája, Haiman György pedig jeles tipográfus, könyvművész, nyomdatörténész, egyetemi tanár lett az államosított magyar nyomdaipar fennállása alatt, sokat tett a minőségigényes könyvkiadásért és könyvnyomtatásért.

1421 9842er

Kner Izidor volt az egyik leghíresebb magyar nyomdász – csodálatos könyveket készített, de ma nem az általa kreált könyvekről szólnék, hanem inkább írói munkásságáról – méghozzá egyik művéről, a magyar pajzán históriákról. Az alábbi részletet olvasóim szíves figyelmébe ajánlom:

Írott vagy ábrázolt perverzitástól túlosan ne féltsétek a zsenge ifjuságot, mert nincsen köztük csak bárgyú, ki oly ártatlan, hogy legfiatalabb korában is eleven disznóságot nem bámúlt.

Ahol szükségét érzik a fügefalevélnek: rejtegethetlent rejtegetnek.

A Múzsa nagyon jól tudja, hogy homlokon csókoltjait világteremtése óta leginkább mi inspirálgatja s azért őket kegyében csak megtartotta: gyarló ember tehát ne kifogásolgassa.

A rossz vég nem képes oly rémképet festeni, hogy az embert fékezze, ha kergeti a jó vére.

Ki a nemi felvilágosítással el nem akar késni, annak az ovodában kell kezdeni.

Szerelemben az illegitimitás a szépségnél is nagyobb varázs.

Az érintetlenség a nők egyetlen kincse, mégis hányan sietnek idő előtt eltekinteni tőle.

A szerelmet nem lehet konzerválni semmivel. A szeretetet a szerelem rezerválásával igen.

Fogalma sincsen sok embernek róla, hányszor szeret per-prokura.

Asszonyban, időjárásban, bármilyen – mindíg jobb volna másmilyen.

Amely asszony verve jó, annak a férje van megverve.

Ha csak véletlenül is összekerül nő és miliczia: menten melléjük szegődik a maliczia.

Kevesebb erőszak esne, ha mind erőszakolni kellene.

Szegény nők mást sem igen tesznek, minthogy gerinczüket strapálják s a bamba férfiak őket mégis gerinczteleneknek tartják.

A túlsűrűn érintkező emberek érintkeznek népmozgalmi szempontból a legkevesebbet.

Ha vezekelni mégy a pusztába, ne vállalkozz kecskepásztorságra.

Szerelmeskedő szépséges asszonyok bizonyos korig saját rózsaszínü szép körmeiket gondozzák, ápolják. Aztán még gondosabban: keshedt szeladonjaikét maniküroztatják.

Az asszonynak leginkább akkor excellál az agya, ha nem szellemi tárgyakon koptatja.

Férfinál mi sem pótolja a tehetség hiányát. A nő mindétig kelletheti magát.

Ha a pesztra-mosoly nem intonálna, a kedves hitvestárs be sokszor társtalanul maradna.

Ne hordja túl nagy fenn az orrát, kinek nincs más becsvágya, minthogy vadásszák.

Szerelem keletkezésénél az isteni szikrát az ördög szítja.

Csak férfiak lehetnek oly botorak, hogy tárt-nyitott szívekhez válogatnak kulcsokat.

A másénak az emeli roppantul a becsét, hogy ideig-óráig kölcsönben a miénk.

Az ördög nem alszik, mégis mindig költögetik.

A divat hóbortját a hizelgő betyár szerető éleszti s a gyáva bamba férj fizeti.

Több szappant fogyaszt a hiúság, mint a tisztaság.

Nőt a routin raffinálja. – A férfit rouinálja.

A tevékenységre serkentő emberi energiáról azt hiszi az ember, hogy ereit, vérét azért mozgatja, hogy idő előtt az útra szórja.

Mi sem választhatja úgy ketté a szerelmetes szíveket, mintha elérték amire törekedtek.

Ellentétek az élet erjesztő gombái s a jóerkölcsök sírásói.

A szépség varázsával fogják meg egymást az emberek, noha kölcsönösen tudják hogy ugyancsak nem szépre törekszenek.

Hány jámbor férjnek az az egyetlen kegyetlen jóleső érzése, hogy szeretett kedves hitvestársának nyakán veszett az igen kinálgatott nagy szerelme.

Többen mentik a becsület látszatát, mint a becsületet magát.

A koporsó bezártáig való hűségnek nagy defektuma, hogy az ember meg-meg szaggatja.

Hajdanta rendes volt a nőknél a váratlan vendég. Ma nem egynél a várt vendégek elverik.

Kevesebb lenne a házasságtörések száma, ha mindkét fél otthon is úgy állná a sarat, mint a szomszédba.

Igaz szerelem ha elhamvad, hamvából szeretés támad.

Szép jövője volt hajdan majdnem minden hajadonnak. Csak múltja van túlsok mainak.

Sem áldás, sem átok többé meg nem változtatja, hogy az első emberpár megadta a példát a jóvá nem hagyott párosodásra.

Korával nagyobbodik a nagyvérű nő szemérmetlensége. – Férfinak: a szemérmetessége.

Bukott szeladonokból válnak prima világhódítók.

A szerelem értékét a viszonylag szabályozza s öregbedése becsét nem hatványozza.

Csak botor nő hiheti, hogy szebben fest, ha magát festi.

Édenkert a liget, berek, gödöralja, ha víg az asszony kaczaja. Kénköves pokol a rózsás lugas, mennyezetes nyoszolja, ha savanyu a hitvestárs orczája.

A fenséges szép női hattyunyaknak az adja az értékét, becsét, hogy nem nyakszirtben végződik.

Míg lehetne nem mer, aztán merne az ember.

Piramis-erdő lenne valamennyi temető, ha megjegeczesedne az a kő, amely sok hitves kebeléről leesik, mikor élete párját elföldelik.

A feministák azért akarják lefegyverezni a férfiakat – hogy kedvük szerint diktálhassák a megadási módozatokat.

A szem a lélek tükre és mennyi lelketlenséget követnek el vele.

Amily szívesen csalna az ember bizonyos korban a Tauglichkeittal, még szívesebben tenné később az Untauglichkeittal.

Házasságkötés nélkül nem lenne házasságtörés. Mégis eleinte milyen nagy boldogság a frigyre lépés.

Annak az asszonynak van az öltözéke a legjobb rendben, kinek avatatlan szokott segédkezni a vetkőzésben.

A házasság olyan párbaj, amelyet a segédek össze- avagy szét-, azonban helyre nem gabalyíthatnak.

Az asszonyok kitartó szívósságát jellemzi, hogy olyik a negyvenes évek veszedelmességét úgy a hatvanadikig eltengeti.

Asszonyi lelkület titka, hogy épp kinek nem jár, mosolyát kandirozva kapja.

A régi tisztes hű hitvesek férjeikben vakon hittek. – A maiak férjeiktől igényelnek ilyen hitet.

Ha esztelenséget akar férfi a nőtől: “esze legyen”, hozzá így szól.

A ki szeretőjét, feleségét sohasem féltette s föltétlenül megbízott benne, aranyosszívű kedves becsűletes ember, ki méltó embertársainak a legnagyobb dicséretére meg egy porczió törekre.

Szívesen jutnak pokolra a férfiak, ha nők flaszterezik az útjukat.

Mekkora bajok forrása volna, ha a bölcs természet apajegyeket is osztogatna.

A szerelmeskedés korhatárát valamicskével kitolja, hogy a betyár ember a szent frigyet meg-meg toldja.

A szerelem olyan őrület, amelynek tudatára a házasság után ébrednek az emberek.

Némely nőnek ha csak félszeme volna, akkor is jobbra-balra kacsintgatna.

A leglegyőzhetetlenebb asszonyt is könnyebb legyőzni, mint meggyőzni.

Az egyik nő megadással viseli az obstrukczió terhét, a másik meg a megadásét.

Ha a bűnös ember a más ledér élettársától is csak válóperrel szabadúlhatna, – mindenik a magáénál maradna.

Nőnél a lelkiismeret ha megszólal, azt kiáltja, vigyázz! Senki meg ne lássa.

Mennyivel emberibb a faji ösztön az állatnál, mint a teremtés koronájánál.

Múlttal biró nőnek oda a jövője.

A szerelmi viszony olyan mint a váltó: annál jobb, minél rövidebb lejáratu.

Férfi szívnek kevés asszony tudja a nyitját. Az asszonyi igen csak mind egy kulcsra jár.

A leghamisabb szerelem is lángolóbb érzés, mint a legigazabb szeretés.

Fiatal nő titkon ásít s nyilván kacsint. A keshedtje épp megfordítva cselekszik.

Mindkétnembeli csél-csap a szerelem szent törvényével menti, ha szíve vágyát a házasság szentelt berkén kívül elégíti ki.

Nők játszák hogy a lángelmét mily nagyra taksálják, de suttyomban a legnagyobb szellemi óriásnál is nem az agydudort firtatják.

Ha kedveled lelked épségét, ne vállald drótozni tört szívek cserepét.

Mire a házastársak egymás rigolyáit kölcsönösen kiismernék s egymáshoz simúlnának: kész a közös undor és közös útálat.

A lakodalom is olyan mint a lakzi, csakhogy amazt egy kis czeremónia előzi.

Csak talán a hadsereg a megmondhatója, mi a jóvérű asszony teherbirási próbája.

Az ember előbb azt nevezi kéjutazásnak, ha szíve választottjával utazgathat. – Aztán meg ha tőle elrucczanhat.

Asszonynál, állatnál, a hiúság tetszvágyban kulminál.

Mindkét nemnél az a lényeg, hogy imponáló fölényességgel vesse magát alá a gyengébb az erősebbnek.

Az egyik szerelem tisztes nyereségre pályázik. Becsapásra a második. A kettő egyesítésére a harmadik.

A tehetség fogyatkozása a tisztességet fokozza.

Ha a férfiak a feministákat kellőkép kezelnék, a feminizmust menten leszerelnék.

Hány asszonynak hatósági engedély kellene, ha férje nem lenne.

Nem szamárság hogy épp akörül imponál az egyenruha, ahol okvetlen lekerül a gúnya.

Mindenesetre okos népek, kiknél az egynejüség a vétek. Pláne hogy törvény biztosítja hogy felül kerekedhessenek.

Amely asszony képes az első bűnre, már is a másodikban fő a feje.

Miután több-kevesebb betyárságot elkövetett, tisztességben szeretne megőszűlni minden ember.

Jóvérű asszonynak az őrzése csak arra vezetne, hogy nyilvánvalóvá válnék rossz erkölcse.

Bár hány asszony pasa híjján nem hárem.

A házitűzhely melegén menten megérzik, ha pásztortűzként kezelik.

Semmi sem emeli úgy a nő becsét, mintha távol tudja magától tartani tolakodók közeledését.

Nők nőkkel szemben aktiv korukban misantropok; férfiakkal viszont, ha elkövetkezett passiv koruk.

Szép nő, jó könyv felvágatlanul antikváriumba a legritkábban kerül.

A szívek harcza rendesen házasság után megy offenzivába.

Míg szoknya alatt húzódik meg a nadrág, vadulnak érte a férfiak. Ha felül akar kerekedni, tőle vadulnak.

A tudományra fogja, kinek tar a koponyája, noha igazán ártatlan benne az agya.

Isteni adomány az asszony, ha nem istentelenkedik.

A badar emberiség daliás időknek nevezi, ha a nemzet virága elvérzett s a keshedteknek kell fenntartani a tenyészetet.

Vén szamár az az öreg ember, ki elhiszi hogy nem vén ember.

A férfi unalmában ásít. A nő áhít.

Férfi a férfit megnézi, nő a nőt végig nézi.

Annyi fáradsággal, amennyit az asszony hitvány udvarlók fogdosására fordít, szeladonná varázsolhatná férjét.

A féltékenység olyan ízzó pokol, amelynek kohóját önönmaga szítja a féltékenykedő.

A tudatlanságnak nem volt fája az Édenben, mégis hogy bezabált tőle az ember.

A nő erkölcsének lazasága adja a leghatékonyabb fegyvert erényének az ostromlására.

Minden nőnek nőtársán van sok kifogásolni valója, mégis mind magamagát reparálgatja.

Az asszony inkább tűri hogy félrevezessék, semmint hogy vezessék.

Bizonyára csak akkor fanyalodott Ádám apánk a tudás fájának tiltott gyümölcsére, amikor a birás fogyatéka rákényszerítette.

Férfiak szerint az asszonyok mind egyformák, de azért egyre váltogatnák.

Akkor bolond a szerelem bolondja, ha bolondját komolyan járja.

Asszonyok arczuk szeplőjétől azért iparkodnak szabadulni, hátha sikerülne erkölcsükre áthárítani.

Szerelemben könnyebben csalnak, ha egymás kártyájába nem látnak.

Hajdan úgy kötötték a szent frigyet, hogy egy test egy lélek. Ma a lélek rovására szaporítgatják a testeket.

Nők azért rajonganak a katonákért, mert azt hiszik hogy a katonamérték a szerint van beállítva, hogy velük szemben a hadfi a sarat miként állja.

Villanycsengő és asszony egyazon módra szuperál. Csakhogy amazt az szólaltatja, ami emezt elhallgattatja.

Kavicsot ér az a nő, ki drágakövön megszerezhető.

Jól szólsz, ha nőnek nőről rosszat mondsz.

A gyalogsátán zsebrevágja a házasságszerzés salláriumát s az égre keni a házasságtörés ódiumát.

Asszonyok! Dehogy is a szívnemesség, – az elfeledés hozza el a megbocsájtás teljességét.

Kiélt hölgyek nagy tömege a muja férfiakat okolja, ha megszűnt a kereslete.

A szerelem megkívánja hogy táplálják. De azért a gyomrát el ne rontsák.

Keresd az asszonyt! S megleled az asszonyi állatot.

Nagyon lyukasnak kell lenni annak a szitának, amelyen már a férjek is átlátnak.

Ha letelt a szerelem kora, a szerelem rokkantja kórsággal is pótolja.

A nő csak annyival botlik többet mint a férfi, amennyivel könnyebben teheti.

Megzápúlna a sátán legmérgesebb foga, ha a kerítés ellen kerítés volna.

Igen nagyon időviseltnek kell lenni annak a női kebelnek, amelyen igaz őszinte átérzéssel döngetik az “én vétkem!”-et.

Nőknél a kebelbarátság egyetlen feltétele, hogy a kebelbarátnak más legyen a neme.

A nők veszedelmes kora sokkal veszedelmesebb saját magukra, mint a férfiakra.

A talpig becsületesség férfinál a fejnél, asszonynál a talpnál kezdődik.

Nő a filozofiát úgy értelmezi, hogy a ki vele filozofál, kutyába sem veszi.

Keztyűs kézzel mindenben, csak a szerelemben nem.

Fehér liliom, myrtuskoszoru, párta: annyi mysztikus fogalom, hogy senki se csodálja, ha szűzi tudatlanság az egymásra következés sorrendjét kissé összekonfundálja.

Olyik némberben az alvó oroszlán mindíg ébren.

A sok pipotya férfi nagy hányada szigoru vizsgálatra is Tauglich s a legtenyeresebb-talpasabb nő deputálatlanul Untauglich.

A házasság kötelékét ne babráljátok, mert a legcsekélyebb érintéssel is összebogozzátok.

Csakis azok lehetnek jó férjek, kik a tegnapi napra sem emlékeznek.

Több darabot visz sikerre a lábikra, mint a szerző agya.

A legvénebb satrafának sem kellene magát tatarozni, ha a férfiség szépséghiányát is lehetne kendőzni.

Az örök szerelem tartósabb volna, ha az örök egymáshoz lánczoltság nyűgével nem járna.

Mennél dekoltáltabb a feleség – annál dekoráltabb a férj.

Erkölcsi nevelésnek közgazdasági a haszna, merthogy a jólnevelt nő drágábban adja.

Olyan symbolum az ángyod térdje, melyet gyermek is tudja hol keresse.

Ne indúlj asszony-tanulmány útra, mert mire végére érsz, nem ösmersz magadra.

A szégyenpír akkor bájoló színe a női arcznak, ha nincsen pironkodni oka birtokosának.

A szerelem tartósságát fokozza, tárgyának a váltogatása.

Kevesebbszer csípi meg és rajta a csíntalan asszonyt a férje, mint a kedvese.

A liba a fejét tömésnél csak az első ízben rázza. Aztán a folytatását nehezen várja.

Csak a más csapodár asszonya a jó. Mert hogy nem a miénk, milyen jó.

Férfinak sohasem elég fiatal, magának sohasem elég vén a nő.

A rigójancsik nemcsak a herczegeknek, de a füstösöknek is szarvat növeltek.

Ha a nadrágszoknya tenné az embert emberré, az asszony férjével viseltetné.

Okos asszony máshol passziv-, otthon aktiv-reszisztáljon.

Ha hátgerinczsorvadás nem volna, a front mögötti vitézkedésnek nem maradna semmi trofeuma.

Valamikor leányt leginkább csak törvénnyel fiúsítottak. – Elég sűrűn vállalják a törvénytelen formát is a maiak.

Elég ha ifjak egymást értik. Később elengedhetlen az egymást megértés.

Egyik nő úgy követi szive váltakozó és szapora sugallatát, hogy kikéri a papi áldást. A becsületesebbje inkább megváltja czertifikátját.

Nyilvános helyen nőbb a nő, mint nyilvánosan.

Dehogy is mondana le a nő a feminizmusért az eddig élvezett paradicsomról, ha még több paradicsomot nem várna eszméje diadalától.

Az idő gyorsabban hegeszti azt a szívsebet amely másért, semmint azt amely magunkért húllajtja vérét.

Hogyne lenne a szent házasság háboruság, amikor a férj benne révet, az asszony meg szabad kikötőt keres.

A jót vagy rosszat az ember nem szíve sugallata, bölcs belátása, tisztessége szerint űzi, gyakorolja, hanem amint jó- avagy rossz vére sarkalja. S okos ember e szerint bírálja.

A családi hajlék legszebb éke a hajlékony családias asszony.

Az idő előtt meglátás nyomán kúllog a korán való megbánás.

Szó szerint veendő hogy sok jámbor férjet derék hitvestársa: gyermekével megajándékozza.

Kékvér a sasorral ingyen keveredik. Viszont csakis földi javakért történik.

A többnejűség erkölcstanát dehogy is a dogma, hanem az dönti el hogy ki mint birja.

Amazonoknál a fegyverletétel nem megadás. Sőt ezzel kezdődik a legoffenzivebb aktivitás.

Nem a te viselkedésed, hanem a nő szándéka válogatja, hogy hol határolódik a tisztesség s hol kezdődik a szemtelenség.

Amely nő kezd a negyvennyolczból engedni, fogja még olcsóbban is adni.

A szem a lélek tükre s ha a nők a férfiak szemében nem mosolygó önmásukat, hanem a férfi kaján lelkét néznék: magukat hej de sok provokált szemtelenkedéstől megkimélnék.

Női becsületen, jellemen a legparányibb szennyfolt, írdatlan szemétdomb.

Sok ártatlan angyalka szégyenlené, ha való származását ismerné.

Makacs asszony készebb az egész világ ítéletével szembeszállni, mint egy kissé magába szállni.

A nők kecseikből mindíg többet avagy kevesebbet láttatnak – mint amennyit a férfiak óhajtanak.

Férfi becsületét reparálja a testén ejtett folytonossági hiány. Nőnél épp ellenkezőképp áll.

Be sokszor kerül az ártatlanság önként alul.

A kakasviadal mögött tyukot keresnek s kakast lelnek.

Épp a gyöngébb nemnek vállára súlyosbodik az a roppant teher, hogy ugyanegy az erkölcse s jelleme.

Merre a nő ki gyilkost kiált, ha szívét rabolják.

Férfiarczot szégyenben a pír nyiltan borítja lángba. A nő az övét fátyollal takargatja.

Amely asszony mások kedvét keresi, övéi szeretetét bizton elveszti.

Asszonynál a feltalálásnak azon egy a tárgya, hogy magát minden helyzetben feltalálja.

Míg a férfi csetlik-botlik, a nő holt bizonyosra bukik.

Persze hogy jó volna úgy üríteni fenékig az élvek poharát, hogy ne kellene nyelni a zacczát.

Kedvesünkben imádjuk hogy csukott czukros kis szája is hogy beszél. A feleségnél viszont azt szeretnők ha bármiként is tátog, hangja ne igen hallatszana.

Hamis pénz, hamis kutya, hamis ló kinek jó. Ellenben az asszony mennél hamisabb, annál kapósabb.

Szerelemben a nyertes a vesztes.

Milliárd az igaz, hőn szerető szív és mégis minden milliomodikra egy ha esik.

Az állatok első ösztönszerű érzése az asszimilálódás. Az embereké a szertehúzódás.

Sok jól nevelt asszony urasabban bánik az eszczájggal, mint szeretett hitvestársával.

Gond virraszt a férfinál, gondatlanság az asszonynál.

Évának elég volt egy kigyó, falánk ükjeinek meg se kottyan egy divizió.

Isten nem ver bottal, – hanem asszonnyal. A máséval meg a magunkéval.

Bárha biztos a vészthozó, romboló nagy carambol: nincs rá eset hogy rossznak indult nő rekuzét kapjon.

Asszonyok szemében a botrány ott kezdődik, ha őket egy lófejjel előzgetik.

Sötétben az angyal is fekete. Hát az ördög hogy ne lenne.

Poklok kínjait szenvedi az anyós a menyén át, ha ludassága miatt nem hánytorgathatja kedve szerint az anyja kínját.

A szerelem akkor is önzés, ha a czélja szeretés.

A női méltóságon csak egyetlen egyszer eshetik csorba. – Férfién: ahányszor cserben hagyja tudománya.

Asszonynak a kenyérkeresője csak addig imponál, amíg a pecsenyéje bőven kijár.

Menten begyógyul az Ámor ejtette kis seb, ha jő a pompát igérő nagy zseb.

Okos asszonyt milyenvoltáról nem tükre tájékoztatja, hanem környezetének a szemejárása.

A női tisztességet annyira nem lehet osztályozni, hogy még csak kétféle sincsen, hanem vagy van vagy nincsen.

Máris könnyűnek találtatik, ha ki mérésre bocsájttatik.

Amely perczben a szerelem mozgó tőke lett, holt kapitálissá sűlyedt.

Ha Julia sík mint a szál deszka s szinte zörög a csontja: jó Romeoja leheletszerü tűneménynek látja. S ha hordónyi az átfogata, a fölös részt leidealizálja.

A guanónak az a karaktere, hogy egyéni bűzét meg nem hamisítja a világ bármi bűvös, csodás illatszere: amire az önmagához méltóan büszke.

Ha a házasság szent intézménye nem volna, az emberiség vígabban szaporodna.

Némely tisztességes nő akkor irígyli leginkább a tisztességtelen némbernek hivalgásos öltözékét, ha sejti eredetét.

Füstre akaszthatja magát, ki évszakhoz köti szórakozását.

Az aggszűz féligmeddig maga az oka tragikomikus sorsának, mert ha muszáj is megaggni, – nem muszáj szűznek maradni.

Akinél még nem következett el, avagy már végkép lejárt a szerelmeskedés kora, borzasztónak tartja, hogy a természet koronája egymást össze-vissza nyalja-falja.

Csak tisztességesebb az a kakuk amely saját tojását idegen fészekbe rakja, mint az az életpár, ki más fattyát ágyasházába lopja.

Igen sok némber azért evez be a szent házasság berkébe, hogy szíve sugallatát szabadabban követhesse.

A szentíró a távolba látott, amikor asszonyi állatról szólott.

Honatyák a Házba pihenés végett vágynak. A honleányok az alkotmány sánczaiban derűre-borúra alkotnának.

Asszonynak az az álorczája, ha nem kígyót mutat az ábrázata.

Amikor tisztán emberit mondanak, tisztán állatit gondolnak.

Ha a szeretést a szerelemből ki kapcsolnák, elhantolnák a szerelem magvát.

Kik szeparét keresnek, dualizmusra törekszenek.

Hogy mitől hízik az ember, ki tudja. Némely asszony épp nem tudhatja. A férje: tudni sem akarja.

Egyformán szeretett, kit pénzéért s kit pénzért szeretnek.

Hányszor távozunk csatavesztetten de fenkölt érzéssel hölgytől, ki így sóhajt utánunk: ökör!

A fészek puhasága azon múlik, hogy rajta az ember kivel osztozkodik.

A nők úgy szeretnék koczkáztatni jó hirüket, hogy veszte után is megtartsák becsületüket.

Ha boldogságát mindenki csakis házitűzhelyén keresné, fészkét bizonyára mindíg melegen lelné.

A törvénytelen szerelem kevésbbé sötét verem.

Vérbeli asszony este kezdi – s reggelre a több fejezetü regényt be is fejezi.

Vegetáriánusék álláspontját lepocsékolja, hogy a tejet is a hús adja.

Szép asszonyok! Képzeljétek csak magatok elé a szerelem és szeretés puszta értelmét és végczélját s menten nem lesztek rá oly büszke, hogy csak csupán szerelemre vagytok teremtve.

Asszonynál a kort az akarat szabályozza s melyik asszony ne akarna.

Másként mutat sok hitves máshol, mint otthon s azt szeretné, hogy úgy kedveljék otthon mint máshol.

Szerelemben sok diadalt köszönhetnek a férfiak kölcsönösen egymásnak.

A vő az anyóst legtöbbször csak azért szidja, hogy a kedves lánya értsen róla.

Az életörömök túlságos élvezésének az a veszedelme, hogy az embernek akkor is roppnia kell, amikor pihenni szeretne.

Ha a szerelem horizontján uj csillagot látsz, vesd össze az érte való rajongást s a körülte folyó tolongást s megkapod a szerelme térfogatát.

Több böjtje van a fölös falánkságnak, mint a szent eklézsiáknak.

Rossz házőrző a lelkiismeret: igen csak a baj megtörténte után ébred.

Nők az erősebb nem erőszakát akkor kárpálják, ha nem az ő nagyon kinált szerelmüket tarolják.

Az anyósnak az egyetlen hibája és ártalmassága, a férjnél levő leánya.

Érdemes-e világfelfordulásra az a hitbeli kis különbözet, hogy az-e a vétek a mi kijön, avagy ami bemegy.

A házasság kölcsönös szerelmen kezdődik, kölcsönös féltékenykedéssel folytatódik s kölcsönös közönyösségen végződik.

A férje révén kerül az asszony czímhez. Felesége révén a férj czímerhez.

Isten az embert mindmásformára bizonyára azért alkotta, hogy egymást az össze ne konfundálja s épp ez a sokféleség lett az össze-vissza csereberélgetésnek a szűlő anyja.

Világveszedelem lenne a becsűletes emberiségre, ha a kendőzést kendőzni lehetne.

Ki mindíg más asszonyát kerülgeti, igen csak a saját fészkében is a másét ölelgeti.

A hajó menten sülyed, ha léket kapott. Jó darabig felszínen maradnak még a hajadonok.

Amikor a nő észreveszi hogy nem hatnak bájai, ahelyett hogy toilettjével iparkodnék pótolni, dekoltázzsal teszi.

Amely némbernek szűk a szentelt berek, szűk annak erdő, mező, liget.

Viruló meztelen szépséget még igen kevés ember látott, mert a mutogatott már nem szép s igen csak kopott.

Ki a gyönyörök poharát túlmohón üríti fenékig, nem háríthatja el magától a keserűség serlegét.

Több nő tekint el női becsületétől önként, mint a hányat rászorítanak s mégis csak a jajgatókat tartják rosszaknak.

A tékozló fiunak az a nyeresége, hogy nem nehezedik vállára a családfenntartás súlyos terhe.

Amely asszony mások gyönyöre, övéinek gyötrelme.

Az igaz szerelmet a kor nem bántja, csak megnyilatkozását befolyásolja.

A női nem mintaképei leginkább azokból telnek, kik az ördögnek sem kellettek.

Hány nőnek önmegtagadása, férfi erénye vagy gyávasága.

Az érzelmi vonzalmak nem kosztüm szerint csoportosulnak.

A jegygyűrű-váltás nemes élvezete nagyot szaporodna, – ha az ember átszállót válthatna.

A szerelem olyan mennyei érzet, mely a földön keres üdvösséget.

Az ember az időt okolja, ha idő előtt jut pokolra.

Legyen minden jóravaló asszony intelme, hogy minden valamire való férfi szemében csak a tisztes nőnek van értéke. A másmilyennek közismert a neve és becse.

A táncz a fizikum ritmikus vonaglása s menten megérzik, ha a test nem kivánja.

Természetes körforgás, hogy a férfiaknak házasság előtt, a nőknek meg utána vannak sűrűbb kalandjaik.

Szép asszony szívesebben eltűrné szívén a daganást, mint arczán a pattanást.

Könnyebben lehet valaki a más szemétdombján ficsúr, mint a saját magáén úr.

A jó férj igaz kritériuma, ha jászol elé van fogva.

Egy világ befogadására van alkotva a férfikebel. – A női beéri néhány férfikebellel.

A legfélremagyarázhatlanabb szemérmetlenséget minősítik jó körökben kétértelműségnek.

Férfiszívre ártatlan nő az ártalmas.

Ha már Ádám apánk a tudás fájáról evett: evett volna eleget.

A szerelem olyan nyilvánvaló őrűltség, hogy őrűltségek elkövetésével bizonyítani a legnagyobb őrűltség.

Hogy legyen otthon kapós, amely asszony kikapós.

Nincsen az a magas kerítés, melyen át ne hatolna a kerítés.

Ha az asszony oly hálás portéka volna, mint amily hálás téma, nagyot emelkedne az ára.

Kiben kisebb a szenvedély, később lészen az ördögé.

Hiába minden tiltó íge és rendelet, amíg a jó vér pezseg.

Mily mérhetetlenül fokozza nőnél a becsűletérzetet, – ha becstelenségen soha rajta nem vesztett.

Férje révén kerűl a feleség czímhez. Felesége révén a férj czímerhez.

Az állat annyival nemesebb mint az ember, hogy az állatiassággal nem gseftel.

A legmegcsontosodottabb vegetáriánus is leginkább csak otthon húshagyó.

A tisztes háztartás és tisztelt Ház kormányzása símábban folyna, ha az okvetlenkedő ellenzék bele nem kalamolna.

A nők annyiban nem szoczialisták, hogy keveslik a nyolcz órai munkát. Noha szívesen csak a hitvesi s nem az anyai kötelmet vállalják.

Miért legyen hosszabb a házasság időtartama, mint ameddig az örök szerelem futja.

Elkésve jutnak a szerelmes szívek annak tudatára, hogy az egymásé levés a leggyakoribb szerelmi dráma.

Férfi ha hitvány: titkolja. A nő fitogtatja: hogy magát propagálja.

Az erények épségénél a legtöbb esetben nagyobb a szerepe az alkalom híjjának, mint az önmegtartóztatásnak.

A boldog házasság legfőbb fundamentuma, ha az ember hagyja.

Hitvestársak! Egymásba vakon bízzatok, mert ellenben bizton csalatkoztok.

Több ember szeret a szemével, mint a szívével.

Minden kakas azt hiszi hogy szemétdombjának ura, holott a legtöbbje csak kompanistája.

Férfi ha szorul: öl. A nő inkább ölel.

Házon kivűl fog az a házastárs vigasztalódni – kinek hitvestársa a szomszédba jár mosolyogni.

Ha a csélcsap férfiak a könnyűvérü hölgyeket olyannyira körül nem rajonganák, ezek mennyivel olcsóbban adnák.

Kik a szerelemnek oltárt emelnek, ez oltárra mindíg hamis Istent helyeznek.

Nincsen bővebben buzogó forrása a boldogtalanságnak, minthogy egyre boldogító “igen”-eket mondogatnak.

Nők! Inkább becsületetekre vigyázzatok, semhogy a törvény fokozott oltalmára szorúljatok.

Ha nő észreveszi hogy szeretnék, siet ráfogni hogy szeretik.

Drága szép fehér kis angyalok: amíg a mocskos földre alá nem szálltok míly tiszták vagytok.

Feleségül olyan nőt vegyél, kihez a gyanunak árnyéka sem fér. De azért ennek is kötve higyjél.

A legtöbb nő szamárnak tartja azt a férfit, ki felöltője feladása körül szorgoskodik.

Az Izlám szent könyve a Korán és ennek egyik sarkalatos tantétele: szeretni későn s korán.

Egyik-másik házitűzhely fűtőanyaga a házastárs háborgó lelkének az ízzó hamva.

Amely nő hajlandó kitárni a keblét, elvárja hogy menten s helyén kezdjék.

Az önhitt férfi azt hiszi, hogy csak az ő gondja hogy Ámort foglalkoztassa.

Amíg a fenkölt férfi szerelemről ábrándozik, a szende fehérszemély már neki is fekszik.

Amely nő bájait túlosan fitogtatja, bátran besavanyíthatja.

Szép dolog a szabad szerelem, de nem bent a házasság szent berkében.

Szegény kintkosztosok mi egyebet tehetnek, szerelmetes társ híjján vígan szeretkeznek.

Amely asszonyság férjét kijátszott kártyának titulálja, persze hogy ki is játsza.

Az emberi telhetetlenség az édenben kezdődött, amikor egy híjján kevés volt a mindenféle sok jó gyümölcs.

Lelkiismerete válogatja, hogy lelkét kinek mi háborgatja. Egyiket a bűne, másikat a bűnözésre való képtelensége.

Előbb nem egy világért! Aztán igen egy nadrággombért.

Ha te félrelépsz az félreértés. Nálam meg a félreértés is félrelépés.

Jobban félti a nő férfiszemtől toiletteje legnyilvánvalóbb titkát, mint a legféltenivalóbb nuditását.

Felülkerekedés a törekvő férfi czélja. Alulmaradás a nő keresett sorsa.

Eleven újságok és hírlapok abban egyeznek, hogy mindketten a versenytárs terrénumára igyekeznek.

Minden mama jól tudja miért kell hajadon lányára vigyáznia. Mégis sok elmúlasztja. – S épp a ki legjobban tudhatja.

Ködben az ember lapít, a némber lapul.

Az sem volna tán a házassági fogadalom biztos garancziája, ha az aranylakodalomtól datálódna.

Hogy bolondulnak a férfiak a nőkért s mégis haragszanak, ha a nők őket boldogítás helyett bolondítani akarják.

Nincsen a szentírásnak oly szigorú tiltó szava, amely férfit úgy moralizálna, mint egy keshedt némbernek a kinálkozása.

Tiltott szeretkezések a kedvesek, noha ismerten hamisak a partnerek.

Ki holtig szeretve akar lenni, siessen meghalni.

A törökök annyival bölcsebbek, mint minden más nemzet, hogy nem viszik a nőkérdést a forumra, hanem letárgyalják a legmegfelelőbb plenumon: a divánon.

Ki nőben bízik, bizton csalatkozik.

Csak más szemüveg kellene a hódító trubador orrára s a tükörben előtte egy elcsábitott szamár állana.

Kik nagy sietve szeretnek, gyorsan felednek.

Egyházi- és polgári összeadás s áldás biztosítaná inkább a házasság tisztaságát, semmint a tartósságát és felbonthatatlanságát. Akkor tartósabb volna s ritkábban bomladozna.

Meddő marad a férfi-nemnek az a törekvése, hogy a hadlétszámot csökkentse, mihelyst a nőnemet a hadsereg kötelékébe bevette.

Pásztortűznél keletkezik sok igaz szívbeli érzés. Tábortűzzé vedleszti nem egyszer a szerencsés egymásé levés.

Több embert kerget Hymen rabigájába a rossz begye, mint a jó vére.

Férfi sorsa a nő. A legdrágább sorsjegy a világon. Alig nyert még rajta valaki s mégis hogy kapkodja mindenki.

Szemrevaló asszonyoknak azokat tartják, kik magukat nem csak csupán bámultatják.

Miért csúnya betegség a paralysis progressiva, amikor Vénus s Bacchus az okozója.

Mennél inkább szemlesütve megy az oltár elé a szűzecske – annál hamarább nyílik ki a szemecskéje.

A vénség nem óv a botlástól, csak megnehezíti azt.

Ahol a férj csak a feleség engedelmével tehet valamit, ott az asszony önkényesen cselekszik bármit.

Sok nőnek az a legfájóbb szégyene, hogy nyakán veszett a becsülete.

Férfit ha szárnyra kap a hír, becse növekszik. Asszonynál az ellenkezője történik.

Ha a nőknek eligért csillagokat mind liferálták volna, a mennybéli firmamentum örök sötétségbe borúlna.

Az asszony olyan rébusz, melynek megfejtésétől a pokolra jutsz.

Elvakult nők szemtelenül igénylik, hogy az ember szemet húnyjon nekik.

A szépség istenasszonyának is a mutogatni nem szokott részét puderezték előbb s a fitogtatósát később.

Megváltozott a régi jó becsűletes hitvesi hűség. Sok mai hitves férje mellett becsapja még a kedvesét is.

Az a szeretetreméltó asszony, kit mindenki hiába sarkal, megérdemli hogy férje-ura ölelgesse, csókolgassa éjjel-nappal.

Némely asszony sűrűbben váltja az életterhet, mint az inget.

Jogot és kötelességet úgy szeretne megosztani a nő, hogy az első mindíg az övé, az utóbbi pedig a férfié.

Nők az alkotmányban derűre-borúra alkotnának és még álmukban sem obstruálnának.

Egyik-másik házastársnak könnyű a választása. Arról lévén a szó, hogy maga-magát avagy házastársát csalja.

Asszonyoktól épp azok nem nyugodhatnak, kik már náluk szerzett babéraikon pihenni akarnának.

Persze hogy jó volna, ha a házi szerény tűzhely állandó parázsa is: perczekig messze villanó pásztortűz lángjaként lobogna.

A megaszalódott erénynek komikus mártirjai, kik azon ártatlanságukkal kérkednek, amely kináltan is senkinek sem kellett.

Menten szerelem a szeretkezés – mihelyst szeretkezni akarnak a szerelmesek.

Amikor a boldogító igen egy párt összehozott, az ördög a háttérben rendszerint már ott vigyorog.

A férfiakon aratott győzelmükre a nők rendkivül büszkék, de törvényes oltalmat keresnek – ha őket az azért megillető néven nevezik.

A páros élet szebb volna, ha fölös kompanistája nem akadna.

Vajjon diadaluk a suffragetteket ott is felülkerekíti, ahol eddig iparkodtak alul maradni.

A férfi agyat az izgatja hogy minél nagyobbat, szebbet alkosson teremtsen – a nőét hogy minél inkább szépítsen, szépítgessen.

Ha a kaczérságot a nők szépségre konvertálhatnák, amannak mázsáját ennek dekájáért adogatnák.

A hitves ha nem feleség, akkor feneség.

Vén asszonnyal találkozni szerencsétlenség. Fiatallal istenkisértés.

A divatot a szeméremérzet teremtette s e nélkül fügefalevél ruházat sem lenne. Ezen érzet fogyásával a lepel úgy kopik, hogy a paradicsombeli fénykorszak csakhamar megint elkövetkezik.

Amíg az asszony a lábát mozgatni tudja: legfölebb férjével szemben adja magát passiv rezistencziára.

Szende nők komolyan vallják, hogy szépségüket csakis önfeláldozásból ápolják, gondozzák.

A családi életre messze kiható következménye lenne, ha a daktiloszkopia a nyelvre is kiterjedne.

Vén embernek vén satrafa a sátánja. Ifjat az ifjú boszorkányozza.

Mint az erkölcs őrei hívek az Úr szolgái. De abban panamáznak, hogy a saját erkölcsükre nem vigyáznak.

A legönzetlenebb szerelmes is úgy szeret, hogy övé legyen a főszerep.

Nők az egyenruháért rajonganak. Meztelenségekkel is beérik a férfiak.

Némelyik asszony mindannyiszor közben megint tisztességesnek tartja magát, valameddig megest nem akad házibarát.

A jót az ember akkor unja, ha belevásott a foga.

A politikai általános titkosért azok a nők hevülnek, kik az érzelmiben ebből már kidűltek.

Az örök asszonyit a férfiak bizonyos kortól, saját koruktól keltezik.

Hej de nagyot nőne az igaz szerelem ázsiója, ha hozzá mindenki kizárólag szívbéli érzés révén juthatna.

Egyetlenegyszer szeret, kit az istenek szeretnek.

A naiv szerelmest mily boldoggá teszi a lebilincseltség érzete. Később meg inkább gályarabságban sínylődne.

Férfira és nőre nagyobb hatást az a más nemen lévő embertársa teszi, ki a másé.

Mennyi eszmény foglalkoztatja és lelkesíti a férfit. A nőnek csak egy az ideálja: a minél férfibb férfi.

Ki saját kéjes mezejét már végkép letarolta, mi egyebet tehet, minthogy a másét gázolja.

Az őstermészeti hagyományhoz való ragaszkodás szűlheti, hogy asszonyok szívesebben származtatják kölykeiket majmoktól, mint hitvestársuktól.

Hajdan nagyok voltak a szerelmek. Ma meg sűrűek.

Akkor néz legmerevebben szembe egymással nő és férfi, amikor – legalább a nőnek – nagy oka lenne a szemét lesütni.

Bolondnak megy el potyára a haja. Okos ember tudja mi az ára.

Az igaz szerelmet a férfi aranymérlegen méri. A hamisat aprópénzzel fizeti.

A legtöbb drágalátos férj undorral eszi mit felesége kottyvasztott, de a pesztra topánjából megenné a fagylaltot.

Tengeri fürdőre azért czipelik a nők a legczifrább öltözékeket, hogy puczérságukat kivánatossá s elfogadhatóvá tegyék.

Kaczér nőnek könnyebb meghódítni egy regimentet, mint visszahódítani a tőle elhidegült egy szívet.

Meztelenségek ellen azok ágálnak, kiket az ilyesmik már nem izgatnak.

Botor férfiak mily jóleső önámítással rabolják azon szerelmet, mely elől ki sem térhetnek.

Csak az indokolt féltékenység sértő. Az indokolatlan hízelgő.

Tovább csorog az ember nyála az utolsó fanyar, mint az első mézédes csók után.

Kit idő előtt hagyja el a haja, hiuság parókájaként okát Ámorra tolja.

Rút nők rútságuk magasztalt és dicsért oltalmát-védelmét, a kihívó szépség veszedelmére hej de szívesen elcserélnék.

Falánk asszony tovább birja, mint a férje gyomra.

Hazug dal az, hogy megunja az ember a rózsáját szeretni. Ezt csak hitvestársával teszi.

A leghitványabb nő is megbecsülendővé válik, ha veled becstelenkedik.

Nők a hadseregben intenzivé tennék a felderítő szolgálatot s delelőre juttatnák az éjjeli inspekcziót.

A hajdani lányok buzgón tanultak nyelveket. A maiaknál mégis kevesebbet nyelveltek.

Minden igazán tisztes nő a szerelem hívatásos papnőit undorral megveti. A kevésbbé tisztességes: hívatlanúl vígan követi.

Ki szerelmét felaprózta, soha többé nagyra nem válthatja.

Akit szeretünk, annak az arczán nem látjuk a bibircsót. Bibircsónak a legkisebb pattanást, ha meguntuk.

Kettős teher az asszony, ha terhét megosztja.

Ki harmadszor nősül, nem érdemli meg, hogy az Úr megszabadította két feleségtől.

Békében a jóbarát az ellenség.

Némely nő önállóságát csak azért fitogtatja, hogy feladhassa.

A legtöbb nő úgy veti a fejealját, hogy készenlétbe helyezi kapricz-párnáját.

Azt a nőt már le is győzted, kinek a hiúságát legyezed.

Népeken, nemzeteken tudott uralkodni Demosthenes csengő-bongó szép szavával. Feleségén: mindennel, csak szónoklatával nem.

Ha a férfinak már csak a mája kivánja, menten felszökken a legrúsnyább delnőnek is az ára.

A szerelem zálogát úgy zálogosítják, hogy nem kérnek róla zálogczédulát.

Hajadonok! Ne siessetek túlosan virágzani, ha nem akartok idő előtt virágot árulni.

Mindazt mit a férfi elérhet sok nagy munkálkodással, törekvéssel, önmegtagadással: a nő eléri a jó idején való önmegadással.

Mégis csak azok az eredményes női mozgalmak, amikor a gerinczükön mozognak.

Nőre akkor mosolyog a szerencse megfelelő formában – ha illegitim szerelemben inkasszálhatja.

A legpocsékabb némbernek is nagyobb gond a gyermektől szabadulás, mint a hozzájutás.

Olyan nazarénus még nem született, ki női kommandóra Tauglich korban marokra ne fogná a fegyvert.

A szerelmeskedés korhatárát úgy egy kicsit mindkét félnél kitolja, hogy házon kívül megtoldja.

A férfiak csak annyiban jobbak, mint a nők, mert ezek ha rosszak akarnak lenni, nem korlátozza semmi, a férfinak azonban ennek is kell lenni.

Többször támad lelkifúrdalása a lilliomtiprónak mint a hímporát vesztett lilliomnak.

Ideálunktól elvárjuk hogy légi tündér legyen s amíg mi nagyokat csuklunk, ő ne is pihegjen.

Az erkölcs csak nyert volna vele, ha lakatja nem kerül papi kézre.

Az első bűn mégis csak az volt, hogy a kigyó az Édenbe bejuthatott, s nem hogy ott csábított.

Sok nő csak a tisztesség látszatát védi s bosszankodik ha csak a látszata jár ki neki.

Ádám egy oldalbordáját áldozta, hogy házastársát megszerezze. Hányan adnának ma négyet, hogy megszabaduljanak tőle.

A férfiak úgy szeretnék ha a nők abban a ruhában járnának, mit a mezők lilliomának a szabója szabott. A kedvesek a szemrevalóságaért, a férjek olcsóságaért.

Hogy utálja másnál a keringőre felhívást, ki már végkép kikeringőzte magát.

Az emberiség gyarapodik, ha az emberben az állat ágaskodik.

Csak papi pályán van a nőknek szép jövőjük. – Gyönyörűség volna hallgatni a papolásukat. S valahogy a nőtlenségi fogadalommal is csak megvolnának.

Asszony és mészáros egy abba, hogy mindenik a húsnak csak a szépét rakja a kirakatba.

Nőknek a nyugdijjat annál bőkezűbben adogatják, mennél ifjabbnak osztogatják.

Élő nő ha szobrot kapna, leple örömében ünnepi szónoklat nélkül is lehullana.

A szerelem olyan sötét verem – amelyben az ember a házasság után érzi magát mélyebben.

Szomorú azon házitűzhelynek tája, melynek vendéglőből táplálkozik a gazdája.

Ha a nők a hadseregbe kerülnének, másra sem ügyelnének, csak hogy a fiúk miként vágják ki a rezet.

A reménytelen szerelem a szívet, lelket sorvasztja. A tárgyát elért a hátgerinczet támadja.

Házaséletben az éléskamra keserves gondja a férjé, a kaptár színméze a házibaráté.

A szerelmeknek hamisságát bizonyítja, hogy mindenki esküdözéssel tanusítgatja.

Lovagnál a nemesség főként abban nyilatkozik, hogy lehetőleg csak nemesekkel érintkezik. Kivételt ebben a gyöngébb nemmel tesz, kinél épp nemtelenséget keres.

Csúnyának mondják ha érdek a szent frigynek az alapja. Ideálisnak ha a két fél egymást csak úgy kivánja.

A szerelem a szeretést többször palástolja, mint igazolja.

A női becsületnek három főtestőre: az erény, a rútság s a kor, összefogva is csak akkor elég tisztének betöltésére, ha nem akad ok és alkalom a kísértetbe jövésre.

A férjek közös szamársága, hogy mindenik akkor áll a sarkára, amikor már le van kapva lábáról asszonya.

Kinek a felesége kiállhatlan, annak a más asszonya ellenállhatatlan. S melyik feleség nem kiállhatatlan, amíg akad más: ellentállhatlan.

Kaczér nő akkor hisz tükrének, ha hízeleg. Ellenben oda keni, mázolja amit szeret.

Az általános, titkos – női kézen – olyasnak a leplezése, mit nyilván elkövetni szégyenlene.

A legbadarabbak azok az emberek, kik azt hiszik, hogy feleségeiket bölcsen megőrzik.

Ha a ruha teszi az embert, mily magasan áll egy fess lajdinand a meztelen Adonisz felett.

A férfi a hány annyi féle. A nő csak kétféle. De nincs isten ki úgy osztályozza, hogy a jót a rossztól kellőkép szétválassza.

Szerelemben a ballépés a jobb lépés.

A mennél jobban felszerelt nő a legkönnyebben leszerelhető. De persze erre akad legkevésbbé szerelő.

Ha kényesebb volna sok asszony női mivoltára, kevesebbszer fordulna fel a gyomra.

Az agglegény marha. A férj szarvasmarha.

A nők azt nevezik megfelelő női foglalkozásnak, ha a férfiak velük fölösen foglalkoznak.

Az lenne a furcsa családfa, amelyen az ivadékok minden hunczutsága meg volna rajzolva.

Bármilyen erényes nő kevésbé veszi zokon ha impertinensül invitálják – mint a kevésbbé tisztességes, ha negligálják.

Kit a gonosz indulatok vágya tüzel, meg nem fékezed a gyehenna tüzének rémével.

A szerelem hivatásos s igaz papnői nem papolnak, – de nem is alkotnak, hanem csak cziczáznak.

Úgy nőnél mint férfinál, a kedvezőtlen korkülönbség csak a partnernél differál.

Az ördög csak ártatlannal tárgyal, merthogy a bűnös már a hóna alatt van.

Apróhirdetés, kacsintgatás, integetés volt eleddig eszköze a nők általános és titkos választójogának s ezzel igen csak mindíg czélhoz is jutottak. – Ennél czélszerűbb eszközök után hát mit kapkodnak.

Asszony, tükör mennél hamisabb, annál kapósabb.

A legmegközelíthetlenebb nadrágszoknyát is igen csak azért viselték, hogy megkörnyékeztessék.

Kései házasságok nagy előnye hogy rövidebb a megbánás ideje.

Te flirtelsz ha bármit is mívelsz. A más legártatlanabb széptevéséről azonban másként vélekedsz.

Férfiak a nők gyarlóbbjait össze-vissza deputálgatják s e czímen az egész női nemre az egyformaság vizes lepedőjét húzzák.

Több ember gondoskodik a más árváiról, mint saját magáéiról.

Nem igaz az hogy nehezebben kezelhető a nagyvérű asszony. Sőt könnyebben. – De nem otthon.

A kannibáloknál az emberszeretet szép példáját látva – az Europer is magát – emberlelkeken rágódva – embertesteken delektálja.

A régi nagy szerelmeknek mily kedvesek a reminiszczencziái. S mily lanyhák a mai szaporák meséi.

Mennyivel több bába kell a felnőttek tisztába rakásához, mint a pólyásokéhoz.

Menten erényesek lesznek a hölgyek, amikor az ördögnek sem kellenek.

Hiába minden más frázis: nőnek nem lehet ékesebb koronája, mintha nincsen a férje felszarvazva.

A nők legfőbb kincsének menten megszűnt a becse, ha csak szóba is kerülhet a felbecsülése.

A százszorszép asszonynak mindíg nagyobb az árnyéka, mint ő maga.

A legtöbb nő igen megtisztelőnek veszi ha szívén kopogtatnak, noha nagyon jól tudják hogy nem a szívükre pályáznak.

A férj mint férfi akkor volna már jó, amikor az már úton-útfélen nem kapható.

A szerelemnek a jelen a czélja, természetes tehát hogy következményeiről szívesen lemondana.

A női becsület olyan finom kis fonálkára van kipányvázva, hogy rajta a bogozást a vak is meglátja.

Kevesebb lenne az emberi tragédia, ha az édenkert kapuja az első bűn után is tárva maradt volna.

Olyan ártatlan nő még akad, kinek hiányzik fogalma tisztességtelenségről. De olyan aligha, ki meg ne lenne győződve nőtársai megközelíthetéséről.

A szerelem primadonnája a női nemnek az alja.

Nem olyan fekete az ördög, mint amilyennek festik, hanem sokkalta feketébb.

Amíg a nők meg nem tudják osztani a férfiakkal a teherviselést, az egyformaságért való harcz nem egyéb, mint hiábavaló erőlködés.

Ha férfit sokan szeretnek: népszerűség. Ha nőt, igen csak becstelenség.

Az az ördög, amely falrafestésre jelentkezik, megjelenne a nélkül is.

Ahányszor a bűnbánó fohász vissza adná a bűnösnek a teljes ártatlanságát, annyiszor kellene ennek ujra megismételnie bűnbánó fohászkodását.

Az embercsaládban a hím a kakuk. – Ellenben a nőstény saját fészkét piszkolja, rondítja.

Talán épp mert a Szentírás tiltja a tudás fája gyümölcsének az élvezését, a gyarló ifjuság be sem várja az érését.

A buta kis ebnek vagy macskának kinyílik a szeme nyolczadnapra. Sok nagyfejü bárgyu férjnek soha.

Az erkölcsi bátorság akkor éri el csúcspontját, amikor az ember az első erkölcstelenség elkövetésére szánta el magát.

A származás a nemesség legfőbb attributuma: pedig minden származási hely milyen egyforma.

Akkor lehetne örök szerelemről szavalni, ha megnyilatkozását is lehetne aszalni.

A pávafarok hiú ékesség, tehát nem emelheti a férfi becsét.

Nők a kalandban is szerelmet keresnek. Férfiak a szerelemben is kalandot.

Kárhozat kerítője a testi jólét. A lelki gazdagság sok minden mocsoktól mentesít.

Amely hitvestársat a férje túlosan magára hagyja, ne csodálja ha magányát meg-megosztja.

Vígabb a kedves fanyar mosolya, mint a hitves derűs kaczaja.

Minek annak a szíve dobbanásával törődni, kinél ezt mesterségesen is elő lehet idézni.

A bundás biztosabban Tauglich, mint a generális.

Olyan asszony még csak akad, ki hallgat, de olyan ki valamit elhallgatna, soha.

Raboknak pihent esze az egyetlen becsülete.

Ha a női szív ki- és berakható gépezetre járna: némely asszonyságé üres óráiban közhasználatra kint a kapufélfán hálna.

Az asszonyi ábrázatra kent keményítő szer, roppantul kárba veszett keményítő-szer.

Amely leányzóra azt mondják hogy nem messze esik a fájától az alma, annak rég fára való lett volna az anyja s a leánya.

Férfiak ha megrokkannak, nyugalomra vágyakoznak. Nők: amikor legaktivabbak.

A nagyszívű asszonyoknak azért kicsi szerelemben a szerencséjük, mert a férfiak látatlanban is tudják, hogy mekkora lehet a szívük.

Lányok nagy hányada szeretkez össze-vissza, de hajadonvoltát mindaddig vígan fenntartja, amíg az ellenkezőjét szentáldás vagy közokmány nem szankczionálja.

Ha nők varrnak nőről hímet: méltán kaczagnak a hímek.

Plátói szerelem addig termékenyíti az agyat, míg termékenyebb talajra nem akad.

Asszonynál, ágyunál nem a kor a tényező: – ha egyébként megfelelő.

A papok a nőtlenségi fogadalmat úgy értelmezik, hogy más nősüljön: nekik.

A szereplő felek bűnös viszonyukat halálos nagy szent érzésnek tartják. Rosszmáju embertársaik közönséges szeretkezésnek mondják.

Kártyás ember hitvallása hogy nőt fogni szerencse. Okos ember meg arra törekszik hogy eressze.

Tejtől szelídül a fenevad. Hústól az asszonyi állat.

A nemek közötti harczot mindíg a férfi javára billenti, hogy nagyon ritka az a nő, ki nemet tud mondani.

Szívünkben s lelkünkben ragyogó tündérként lebeg első ideálunk, de azért mihelyst lehetett, a kebléhez kapkodtunk.

Ha az ember kezdi érezni keshedtségét, ráfogja hogy kicserélték.

Szerelem, szeretés és minden más nemesebb emberi érzés örökké égi mannán táplálkozik. Haragot, bosszút, gyűlöletet s más rossz indúlatot az ördög kosztolja és amannál mégis mennyivel jobban hízik.

Ha a nyavalyatörés a direktivát meg nem adja, a mostan divatos tánczokat soha senki fel nem találja.

A nőkérdésnek tán magja veszne, ha minden férfi férfi lenne.

Asszonyok gyakorta azért szabadkoznak, mert tudják hogy így sokkal kapósabbak.

Szerelemnek odaadás a sírásója.

Badar nők azt hiszik, hogy a Don Juan az igazi férfi, holott látják hogy a hím meg a jérczét keresi.

Az oltárkőben is botránykövet keresnek, kik botrányok elkövetésére már képtelenek.

A szerelmes olyan mint a vak: ide-oda tapogat.

Férfi ha hódító útra indul, elméjét élesíti. A nő nyelvét köszörüli és öltözékét ékesíti.

A szerelem kivénültje jóleső érzéssel hiszi, hogy ősz haja matrónává teszi.

Sok nő akkor hajtja jótétérzéssel nyugalomra a fejét, – ha végkép eljátszotta becsületét.

Az állatnál a nemesebb érzést az ösztön pótolja. Az embert ösztöne igen csak állatiasságra sarkalja.

Amely asszony csak csupán csillogásban keresi a becsét: szeméttel tette egyenértéküvé a nevét.

A nő nem hajlik és nem törik, hanem szépen megfekszik.

Miért volna a marèchal-bot jobb helyt egy rongy baka borjujában, mint egy helyrevaló amazon markában?

Amikor az ember már mindenből kirokkant s gonosz lelkével végig száll lelketlen cselekedetei tömegén, dehogy is a megbánás: jótétérzés fut át vánnyadt zsigerén.

Ártatlan nőcskék a szeplőt akkor fitogtatják, amikor megáhítják.

A más asszonyának azért aranyos a mosolya, mert megunván az ember, menten otthagyhatja.

Minden valamire való férfi minden áron numerálni akar. A nő, bárha kiváló, beéri numerákkal.

Hány tisztességben megőszült matróna siratja bánkódva, hogy szirmait potyára hullatta.

A keshedt szeladont partnere bármi szépséghibája sem alterálhatja oly annyira, mintha arra gondol hogy kellő pillanatban hátha belesül a mondókájába.

A mai leánykák egyre sürűbben adják le a tejet, semhogy az elkelt.

Minden élethivatás mégsem való asszonynak. Mert például a börzén mindíg csak adnának.

Nőt az írott és ábrázolt disznóság nem izgatja. Hisz annyit disznólkodhatik, amennyi ráfér az ábrázatjára.

Botor férfiak eszeveszett szenvedéllyel másnak a tisztességes asszonyára pályáznak, holott jól tudják, hogy azok menten nem tisztességesek, ha mással szóba állnak

Asszonyok – bárha tékozlók – a bevételre fektetik a fősúlyt.

A kínálgatásra nem szorult kivánatos szép szűzi bájakat rejtegetik, bónyálgatják. A takargatni kívánatos nem gusztusosokat mutogatással kinálgatják.

A csábításnak csak annyi esik a rovására, hogy a csábra vágyakozó valamicskével előbb lép a kárhozat keresett útjára.

Tisztes nőt minden körülmények között magára lehet hagyni, de persze okos dolog magánosságát biztosítani.

A feminizmusnak az lenne az írtó arkánuma, ha minden apostolának kijárna a mindennapi falatja.

A legyőzhetlenség varázsával azok a vágyakozó szegény némberek kérkednek, kiket a gonosz sátán soha meg sem kisértett.

A szívben emelt édes emlék örök s mindaddig tart, amíg újabb lakója nem akad.

Micsoda ésszerűtlenség, hogy a hölgyek akkor viselnek térdkörülig érő szoknyát, amikor még emelgetni nem engedik és földig érőt amikor egyre emelgettetnék.

Ki a feminista mozgalmat le akarja szerelni, annak állandóan kútforrásán kell a kezét tartani.

A szerelem bárha fenséges, nem parkettet s nem szalont: hanem csűrt avagy pajtát keres.

Női tökély legyen, hogy a férfi megértse. Nő a férfit megérti, csak persze férfi legyen.

Féltésnek ha nem szerelem az alapja, a szeretést lefokozza.

“Kedves mamán” – kezdődik az anyós.

Félreértés emberi. Félremagyarázás asszonyi.

A férfiak beérik a törvényekkel. A nőknek ezen kivül még tűrvény is kell.

A legtöbb asszony be sem várja hogy megrövidítse az ura, hanem eleve a hosszabbat húzza.

Ha nyugton akarsz hitvestársaddal élni, ne hagyd egy perczig se nyugodni.

Milyen más értékelés alá esne a más asszonya, ha szeretkezés után, szent házasság módjára, örökre az ember nyakába lenne varrva.

Nőknél a rútság a veszedelmek villámháritója. – De azért néha a legpocsékabbikjába is belecsap az istennyila.

Amely leány túlosan legénykedik, könnyen fiusíttatik.

Ritkábban váltogatnák az asszonyok cselédjeiket, ha sejtenék hogy ezzel betyár férjeiknek felhajtási szolgálatot tesznek.

Nők a jobbágyság ellen csak azért rugdalódznak, hogy még jobb ágyhoz jussanak.

A pesztra-kebel ha bármi keshedt, a hitvesinél kedvesebb.

A legzsengébb korban is könnyebben megy a felvilágositás nemileg, mint elmeileg.

Egyik-másik nőnek a fő diadala, ha magát megadhatja.

Nők örökké első szerelmük kínos kéjes emlékén merengnek. Férfiak az utolsó fanyarén kérődznek.

Okos ember az állig gombolkozott nőnél a vetkőztetést nem fent kezdi.

Gyíknak, kigyónak, sárkánynak s más csúszó-mászó állatnak ha tagját vesztette, a természet harminczadnapra pótolja. Az asszonyi állatok nagy zöme ezt a terminust be sem várja.

Azok a szegény asszonyok kik már az ördögnek sem kellenek, mi egyebet tehetnek, minthogy az erény útjára térnek.

Férfinak száz meg száz lehet a qualitása. A nőnek csak egy: hogy minél drágábban adja.

Hajdan a leánykák még kapálgattak. A maiak szívesebben rugkapálnak.

Az érintetlenség a nők egyetlen pótolhatlan kincse, mégis hányan sietnek idő előtt eltekinteni tőle.

Az állatvilág nem ösmer úri convenientiát s nem alakoskodik, hanem nemre való tekintet nélkül az igazán szerelmes nyilatkozik.

Az imponálást az ember menten abba hagyja, ha nyakába szakadt a ponálás gondja.

Nagy előnye lenne kései nősülésnek a házasság rövidebb időtartama, ha aztán biztosan a papára vonatkozna a kölyköt érintő ama szólam hogy: apja fia.

Több nő tér le önként a tisztesség útjáról, mint ahányat rászorítanak, s mégis emezek a kikiáltott rosszak.

Fogalma sincsen sok embernek róla, hányszor szeret per-procura.

A férj úgy szeretne a házasság szent berkében új életet kezdeni, hogy hagyják fáradt testét megpihenni. A nő meg, hogy miként lehetne a szűzi pártában múlasztottat behozni.

A jó vérnek kijáró dícsérés – az erkölcsnek szóló becsmérlés.

Egyik-másik nő úgy szeretne egy férfi eszményképe lenni, hogy amit akar azt tehesse vele sok más férfi.

Amely nő túlsokat tapasztal, nem győzi magát tapasszal.

Csak annak a mosolynak van az emberre őszinte jóleső hatása, melynek bizton nem eladó a mása. A többit csak úgy csereberéli, vagy vásárolgatja.

Nők a női képességükkel sohasem renomiroznak, mert hisz tudni való, hogy ők játszva szimulálhatnak.

Az életnek csak úgy tolakszik a mindenféle érdekes témája s a szellem ihletett munkása mégis legszívesebben a ki nem mondható disznóságokat választja.

A legmorózusabb asszony is vigabban nyel – ahol nem kell.

Nők az időt nem számítják világteremtése, Mahomed vagy Messiás óta, hanem csak hónapról-hónapra.

Nem akkor legkapósabb a kedves, amikor a kebel érzelemteljes, hanem amikor az ember kezdi keshedtségét észrevenni.

Férfinak kicsiny működési térül a félvilág. Asszonynak elég egy kis matrácz.

Ritkábban szökkent pírt a keringőre hívott asszony ábrázatára a szemérem érzet, mint annak a gondolata, hogy hogyan fest majd az imádattal kikoldult viseltes bája.

A nők keresve keresik, hogy hódíthassanak, de csak véletlenül alkotnak.

Hajdanta rendes volt a nőknél a váratlan vendég. Ma a várt vendégek rendesen elverik.

Nőknek a becse koronaértékre van beállítva. Az erény koronájára, avagy a taksájára.

Sok asszonynak leginkább akkor excellál az agya, ha olyan dolgokon koptatja, a mi egyátalán nem agyi munka.

Kevesebb erőszak esne, ha mind erőszakolni kellene.

Az embereknél a szerelmeskedés sokszor csak hitvány fajtalankodás. Az állatnál mindíg nemes fajszaporítás.

Mennél hamarabb nyíllik az ifju szeme, annál korábban hanyatlik a kedve.

A sivatag királya s minden más nemesebb vadtársa beéri egy nősténnyel. Embernek, disznónak egy egész csürhe kocza kell.

A feminizmus hasztalan erőlködés, mert a nő férfivá nem lehet bármiként akarja, férfié meg minden tantétel nélkül, ha kivánja.

Ha Ámor egy szeretkezést végig nézne, szerelemben soha többé nem vigéczelne.

Épp azok szeretnék hogy soha meg ne vénüljenek, kik naponta egy esztendőt élnek.

Egykoron kedvencz foglalkozása volt a hajadonoknak a kötögetés. Még kedveltebb ma a kötekedés.

Ha ugratásra ugrik a vén ló, azt hiszi magáról hogy csikó.

A szeretés piszkos prózája a szent ihletséget mily gyakran inspirálja.

Nem egy asszony, férje alól a gyékényt szeretője számára szőnyegnek rántja ki.

A szerelem vaksága annak egyik főbb életföltétele, mert húzamosabban senki senkit nem szerethet, ha sok mindennek nem húny szemet.

A más házatáján való sepregetésnek az a czélja, hogy a szemetet szaporítsa.

Amikor az élet zivataros forgatagában minden kötél szakad, becses kezd lenni az otthoni vékonyka családi madzag.

A Cherubok tisztje lett volna megakadályozni, hogy gyarló ember bele kóstolhasson a tudás fája gyümölcsébe. S ha ezt megakadályozni nem tudta, szemet kellett volna hunynia, míg a birásét is megkóstolja.

Ha a nők iránt kielégítő kereslet lenne, a feminizmus koldulni mehetne.

A legtöbb nőnél az ember akkor is nyitott kaput dönget, ha kint reked.

Amíg a derék jó férjek a díszes kupolás csarnokban nagy buzgón a hadilétszám emelését obstruálják – a távoli otthonban – per prokura – itt-ott a létszámot szaporítgatják.

Női bájnak addig van férfira igéző hatása, amíg egyszer puczéran nem látta. S asszony igazán csak addig izgatja, amíg magát meg nem adta.

A nők holtig hazudhatnak szerelmet. A férfiak csak amíg lehet.

Az Úr az embert saját formájára alkotta s ezt a világ minden teremtett embere elfogadhatónak találja, csak pár keleti faj korrigálja.

Az erkölcs akkor kezd berzengeni, ha a vér végképp megszűnt pezsegni.

Nagy idők, nagy szerelmek abban egyenlők, hogy mindegyikben a kisebbet szeretnők.

Saját asszonyánál a férfi a legtúlhajtottabb erkölcsi tisztaságot követeli. A másénak az emeli a becsét, ha minden teketória nélkül engedi besározni a becsületét.

Mennél vénebb a satrafa, magát annál jobban kinálgatja, merthogy talán utoljára.

Ha a nők majd választójogot kapnak – a Házba csupa Don Juanok és Psylanderek jutnak.

Férfinak a nemesebb része az agya. Nőnek a bokája.

Amely nőre rávetheti szemét idegen férfi, az már az utána következőt lesi.

Könnyű annak a házasság szent voltát hirdetni és felbonthatlanságáért harczolni, kinek nem szabad vele élni.

Ha az erkölcsnek is lenne lelkiismerete, sok nőnek nagy veszélyben forogna a szeme.

Ha a szerelemnek a vakság vigécze nem volna, űzleteket hej de gyéren csinálna.

Miért fehércseléd a szebbik nem, holott ritkán fehér és ritkán mondja, hogy: nem.

Ki az istálló szagát megszokta, az Eau-de-Cologneét nem állhatja.

A legfőbb hadvezetőség úgy tartja, hogy amilyen jó a nő a katonának, épp oly alkalmatlan katonának.

A szűzesség legelső ártalma, ha megszűletik a fogalma.

Ki békés házitűzhelyre vágyakozik, látogassa a másét.

A rossznak nincsen katedrája, mégis mennyi a maturánsa.

Feleségükkel szemben gyáva férjek a házasság keserveinek a bűnét az anyós lelkére kenik.

A legkényesebb bilincs hymen rózsaláncza. Szempillantás érintésétől is fogja a rozsda.

Az ördög is igencsak azzal incselkedik, kitől megkapta rá az agit.

Ha az ember a szemével tényleg vétkezhetne, a bűnözés mennyivel korábban kezdődne s koporsózártával végződne.

Asszonyban az egyedűli érték a mivoltja, arra hát jobban vigyázhatna.

Amint megosztottnak kezdi sejteni az ember a hitvesét, menten iparkodik osztozkodni mindenkién.

Nagyobb az összhang a legrosszabb malaczbandában, – mint a legjobb családban.

Érdem számba vétetik és veszik, hogy amikor az ember már nem birja az istentelenkedést: isteneskedik.

Még meg sem száradt a gyászos jelentésen a fekete festék, mely a pótolhatlan vesztességet tudatja s a mélyen szomorodott szívű a miként pótolhatását kutatja.

Ki tűzzel játszik, száraz lepedőről gondoskodjék.

Vadászni ment az öreg, de szerencséje nem volt. Ráfogta hát hogy: mert vénasszonnyal találkozott.

Csunya nőnek nem az a fontos, hogy szeressék, – hanem hogy ezt dobra verjék.

Okos asszony kiszámítja, hogy mit bir el a férje-ura gyomra. – A még okosabbnak azon is jóval innen a demarkácziós vonala.

Csak bizonyos fokú korlátoltsággal lehet valaki jó férj s megfelelő ésszel jó feleség.

Amíg a férfiak gyáván haboznak, a nők vígan beretválgatnak.

Ki az élet ronda csunyaságait útálja, feledi hogy térdéhez mily közel esik a szája.

Mindjárt eleve két út volt a gyarló ember előtt: bűnben fogantatni, vagy sehogy.

Nem nehéz oltani azt a szívet, amely könnyen fogja a tüzet.

Mi az ördögért lennének a nők a szerelem mártirjai, amikor lehetnek martalékai.

Az asszonynak nincsen becsesebb java mint önön maga, magára hát jobban vigyázhatna: mondja a vad moralista.

Milyen szamárság volt ősapánktól, atyafiságot kötni a majommal.

A női személy mennél könnyebb, annál mélyebbre sűlyed.

Első szerelme titkát az ember a keble legmélyébe temeti. Folytatásait hangos dobszóval a piaczra viszi.

Mire taksálja értékét, kinek nincs más becsvágya, minthogy szeressék.

Múló bájaikat, kecsüket a nők vissza-vissza varázsolgatják, hogy a régi hű férfiszíveket még egy kicsit rabságban tartsák – s nőtársaikat pukkaszthassák.

Az ártatlanságot könnyebb lépre csalni, mint a nagyon szemenyíllottól szabadúlni.

Vannak némberek oly buták, hogy nem fogna rajtuk egy egyetem. De hallgatói iránt annál fogékonyabbak aztán.

Az elvakúlt feminizmus nyereségnek tartaná, ha az erősebb nemet gyengébbé nyomoríthatná.

Előbb a csillagot hozná le az ember az égből a nőnek, kit szeret. Aztán a mennykövet.

A nők sokkal fogékonyabbak az intésre, mint az intelemre.

Ha az asszony folyton nem resszonálna, a férj sűrűbben intonálna.

Becstelenségeknek akad a legtöbb becsűse.

Már úgy születnek az emberek, hogy előbb egymásba s aztán egy másba kergűlnek. S minden esetben hogy örvendeznek.

Szabadszerelemnek szigorú birája, kinek koppan tőle a foga, avagy már csak bírálgathatja.

Amely nő a világnak öltözködik, annak is vetkőzik.

Ha csupán csak finánczok járnának egyenruhába, a nők ezeket vennék katonaszámba.

Minden ellenlátszat daczára a női mozgalomnak nem az a törekvése, hogy a két nem közötti kapcsolatot megszakítsa, hanem inkább hogy ama kötelék végét megkaparínthassa és kedve szerint szabályozhassa.

Amely asszony túlosan öltözködik, házon kívüli vetkőzésre pályázik.

Ha a szerelmet elhagynák a vágyak és czélok, pénzért mutogatnák az utolsót.

Dehogy új dolog a volapük. A nők ősidők óta kezelik s szamárnak tarják, kik meg nem értik.

Az asszony csakis akkor könnyű felfogásu, ha szoknyájáról van szó.

Szagos pénzen veszik az Eau-de-Colognei zömét.

Tánczban a nő félre nem lépne egy istenért. Szerelemben: bármi pipotya fráterért.

Mennyivel kellemesebb muzsika a csobogás, mint a locsogás.

Divánon, tekeasztalon az a sorja, hogy az embert gixer után a soros felváltja.

Becses a jó utitárs akár egy pár kilométerre, hát még egy hosszú életre.

Csak ott üthetik ki a nyeregből egymást az emberek, ahol előttük már nyargalásztak idegenek.

Ami a naivnak ártatlanság, az a betyárnak bárgyúság.

A pesztra az a ház úrnőjére a családban, a mi a pirított szalona az egérfogóban.

Hitvány asszony büszke rá ha kitartják s inkább ki- mint eltartatja magát.

Lehet szerelem bármi eszményi, törekvése mégis másmi.

Csak a csélcsapság növekednék, ha úgy lehetne szabadulni a megunt nőtől, mint az ócska esernyőtől.

Ma már nemcsak Cupido, de a gólya is házasságközvetitő.

Míg a bölcs a női szív kulcsát fürkészi, a kiseszű léha már a kijáratát keresi.

A nő egyoldalu, a papír kétoldalu s milyen czifra regények keletkeznek e pár hitvány oldalból.

Egyik embernél az a nőkérdés hogy hol vegye. A másiknál hogy hová tegye.

Szerelemben helyét ki meg nem állja, utódját partnere delegálja.

Ha kivánsága szerint szakadna a boldogság a férfi nyakába, mihamar minden gyönyört pokolra kívánna.

Férfiak a nőket folyton kárpálják, de azért egyre kapkodnák.

Ha a férj bizonyos korban kezd a feleségével szemben figyelmes lenni, a feleség joggal kezdhet kárpótlás után nézni. – Persze a férj jelenségek nyilvánulása előtt is bátran s biztosan kezdheti.

A hozomány olyan taksaméter, mely nemcsak azt méri le, aki hozza, hanem azt is aki kapja.

Ha gyűjtőfogházzá vedlett a nő szíve, kifelé igyekszik mindenki belőle.

Hány nő köszöni becsületességét partnere szamárságának.

Csak nem tisztességes dolog azért vetkőzni, hogy tisztességesen lehessen öltözködni.

Szerelmes szív csiszolt gyémántnak tartja a faragatlan tuskót. Szerelem párologtával faragatlan tuskónak a csiszolt gyémántot.

Hajdan a koszt volt az asszonyok főgondja. A maiakat inkább a kosztüm izgatja.

Szegény hősszerelmes, – igencsak a szerelmes hős költségeire keres.

Zenében a stimmung dörömbözésen kezdődik. Házasélet hangulata annak kezdetével végződik.

A hatóság ártatlansági bizonyítványa csak formula. A szomszédasszony már jobban tudja. A tiszta valóságnak a Mindenttudó a megmondhatója.

Könnyebb legyőzni a sárkányt akár ha hétfejű, mint az asszonyt ha önfejű.

A legelső ősz hajszálnak az a tanulsága, hogy sürgős a hátralévő betyárságok kihasználása.

Ha a bolha-vadászterület szabad lenne: az oroszlán- és elefánt-vadászoknak a legkedvesebb kiránduló helye az lenne.

Hajdan a hajadonokat templomba járatták. Ma inkább szépen járatják.

Kategóriák