2021. FEBRUÁR 5.- PÉNTEK

írta | febr 5, 2021 | Vírusnapló, Archívum, Egészségügy, Humor

ORVOS ÉS A BETEG

A betegség az egészség ellentéte. A testi – lelki – szellemi egyensúly felborulása, amely akadályozza az élőlény életfolyamatait, mindennapos tevékenységét és a társadalmi életben való részvételét. A betegség lehet örökletes, szervi eredetű, parazitás vagy sérülésből eredő. Ezenkívül lehet pszichoszomatikus, vagyis lelki eredetű is. A betegségek leküzdésével, illetve a tünetek enyhítésével az orvostudomány foglalkozik. A betegségnek szubjektív és objektív megnyilvánulásai vannak. Szubjektív tünetek, amelyeket a beteg érez (fáradtság, fájdalom, levertség stb.). Az objektív tünetek azok, amelyeket az orvos füllel, kézzel, szemmel érzékel, illetve egyéb (kémiai, mikroszkópos, bakteriológiai stb.) vizsgálómódszerekkel megállapít. Az ókori társadalomban a papok voltak a gyógyítók, tevékenységüket a templomokban, kegyhelyeken végezték. Ugyanakkor már az ókorban elkezdett kialakulni a világi orvoslás is. Kínában már az i. e. 2. évezredben állami fizetéssel rendelkező – ezért a lakosságot ingyen gyógyító –, a papoktól teljesen független orvosi kar működött. Egyiptomban a fáraóknak saját orvosaik voltak. Az ókori Görögországban is világi orvoslás alakult ki. Csak a megfelelő iskolát végzett világi személyek gyógyíthattak. Hippokratész volt az első orvos, aki rendszerbe foglalta és leírta az orvostudomány elméleti és gyakorlati alapjait, tudnivalóit. Ezek egy része – az orvostudomány fejlődésének ellenére – még ma is érvényes. Hivatásuk megkezdése előtt az ókori orvosoknak a hippokratészi eskünek nevezett orvosi esküt kellett letenniük. Az orvoslás a rómaiaknál és az arab világban is tovább fejlődött. A középkori Európában a keresztény kolostorokban eleinte nem a betegek számára létesítettek menedékhelyeket, hanem az elesettek, nyomorultak, magatehetetlen öregek számára. A sebész és az orvos sokáig nem volt azonos fogalom. Így volt ez Magyarországon is, ahol csupán a 19. század óta követelik meg a sebészektől, hogy diplomával rendelkezzenek. Ezt megelőzően, képzetlen személyek, úgynevezett felcserek, valamint borbélyok látták el a sebészeti teendőket.

www.azenpenzem.hu78

Már olyan fejlett az orvostudomány, hogy manapság ritkán hal meg valaki orvosi segítség nélkül.

Amíg él a páciens, az őt ellátó orvosnak mindig igaza van. Csak a boncolás és az érzéketlen kórboncnok szorítja őket a sarokba.

Ha kevesebbet beszélnénk a betegségekről, az emberek egészségesebbek lennének.

Az orvostudomány már olyan szédítő lépéseket tett, hogy gyakorlatilag nem találni egészséges embert.

Egészségesek csupán azok, akik még nem tudják, hogy már betegek.

Ha megtörtént az operáció, senki sem bizonyíthatja, hogy teljesen fölösleges volt.

Egészséges az olyan ember, akinek mindig valahol máshol fáj.

Az orvosok nagyon szerencsések: sikereikre süt a nap, tévedéseiket betakarja a föld.

Kategóriák