2021. JANUÁR 10. – VASÁRNAP – NEOAVANTGÁRD 1. RÉSZ

Szerző: | jan 9, 2021 | Vírusnapló, Archívum, Irodalom, Képzőművészet

A JUGOSZLÁVIAI MAGYAR NEOAVANTGÁRD KELETKEZÉSE

LADIK PORTRÉ
Ladik Katalin

Hangköltemények, vizuális versek, improvizációk, módosított hangszerek, happening, grafikai partitúrák, performance-ok, térintervenciók, verbo-vizuális művek és body art.

Az előzmények:

Kedves Olvasóim, tudtátok, hogy a magyar neoavantgard-performer-kísérletező irodalom megszületését a szabadkai Király Ernő zeneszerző inspirálta?

Zeneszerzőként Király Ernő, hasonlóan a jugoszláv kortárs zenei szcéna néhány más képviselőjéhez, a 60-as évek kezdetétől reflektált Cage és a nemzetközi avantgárd zene gyakorlatára, létrehozva ennek lokális újraértelmezését. Zenei munkássága során előszeretettel alkalmazott módosított hangszereket és különböző improvizációs technikákat, eszközei között szerepelt az aleatória és a multiinstrumentalizmus, több új hangszert is kifejlesztett.

CITRAFON
KIirály Ernő és a citrafon
király kotta 1972
Király Ernő: Kotta

Király Ernő és Ladik Katalin zenei-költői performance-ok:

Király Ernő avantgárd grafikai partitúrái, valamint hárfa-, citrafon- és tablofonszólói megelőzték a korát. Az általa megalkotott citrafon öt darab citerából áll. A nagy citrafonon 58 húr van, a hangereje olyan, mint a gitár hangereje, s a gisz3-ig terjed a hangterjedelme. Tulajdonképpen úgy jött létre, hogy amikor Király Ernő, miközben a vajdasági népzenét gyűjtve a vidéket járta, hallott egy idős bácsit citerán játszani, s megkérdezte tőle, hogy a húrok milyenek. A bácsi azt válaszolta, hogy ezek már régen nem az eredeti húrok, hiszen elszakadtak, úgyhogy a telefonvezetékből vágta ki a húrokat. S hogyan hangolja, kérdezett rá Király, mire a bácsi: A fülem után! S közben egy hihetetlenül fantasztikus dolgot játszott rajta. Ekkor Király rájött, hogy a citerával kell valamit kezdenie, s ez vitte el afelé, hogy egy ilyen kiterjesztett hangzású hangszert készítsen. Tehát megpróbálta a kortárs zene számára is megújítani a hangszert s alkalmassá tenni kortárs zenejátékra is. A tablofon elsősorban arra készült, hogy költészeti műveket lehessen lerajzolni hangban vele. Egy 1 mm széles alumínium lemez az alapja, amire rá van téve egy hangszedő, s amit az ember csinál azon a lemezen, annak hangja van. Ez sokkal inkább egy hangszerszobor, mint csak egy hangszer, míg a citrafon sokkal inkább egy hangszer, mint csak hangszerszobor.

performans
Ladik Katalin: Grafikai partitúra
KI 1968
A Képes Ifjúság, 1968. januári száma – Ladik Katalin a felfedezett költő

Szóval, a kísérletezés szellemét ő vitte be a vajdasági magyar zenébe, majd ennek hatására az 1960-as évek első felében a kísérletezési szellem átemelődött a vajdasági magyar irodalomba, majd innen datálva az1960-as évek második felében megjelent a vajdasági magyar képzőművészetben is. Ezen avantgard hatás csak tíz év után jelentkezett a magyarországi irodalomban-zenében és filmben.

KÉPVERS
Ladik Katalin verse

Hogy kezdődött:

Ladik Katalin (1942) újvidéki születésű performer, költőnő, színésznő. és Király Ernő szabadkai születésű (1919) zeneszerző, népdalkutató 1964-1968 közötti házasságuk ideje alatt a munkában is egy párt alkottak. Király Ernőnek két fia van: Király Dávid Zsolt, (anyja: Ladik Katalin, költő, 23 évvel fiatalabb Király Ernőnél) Magyarországon élő zeneszerző, valamint Király Bíbor Szilárd, (anyja: Radák Xénia, műfordító, 35 évvel fiatalabb Király Ernőnél) Horvátországban élő médiakutató. Itt kell megemlíteni azt, hogy Király Ernő zenei kísérleteire csak a nagyon fiatal és szép nők voltak inspiráló hatással. Ladik alkotói szemléletére is nagy hatással volt Király Ernővel való közös népzenegyűjtő terepmunka. Ezek során közel került a Vajdaság népcsoportjainak archaikus zenei tradíciójához, amelynek elemei inspirációul szolgáltak számos későbbi művészi megnyilvánulásához.

P9
Ladik Katalin: Szeánsz

Ladik Katalin számára, Király zeneszerzői és előadói gyakorlatának legfontosabb tanulsága az intermediális szemlélet volt, amely művészi kibontakozásának kezdeteitől fogva természetes jellemzője volt Ladik műveinek. Már első nyomtatásban megjelent verseskötetét (Ballada az ezüstbicikliről, 1969) egy hanglemez-melléklettel publikálta, amely a költemények vokális interpretációját tartalmazta, a felolvasóesteken pedig élőben szólaltatta meg ezeket, amely performansz-művészetének közvetlen előzményét is jelentette.

SZOPÁS 1970
Ladik Katalin: Üdvözlet – 1970. február 15.

A Király Ernő számára a fiatal és nagyon szép Ladik Katalin nemcsak alkotótárs volt, de művészete is inspirációs forrásként szolgált. Ladik szövegei kiindulópontot jelentettek zenei kompozíciói számára, Király számos saját darabjának előadásában pedig közreműködőként vett részt Ladik, kihasználva az egyszerű énekhangnál sokkal változatosabb vokális és kivételes performatív eszköztárát. Ladik vizuális partitúrái pedig egyértelmű hatással voltak Király Ernő grafikus kottáira, amelyeket több saját szerzeményének lejegyzéséhez használt.

START MAGAZIN 1970
A legszínvonalasabb Jugoszláv magazin, a START vezércikke Ladik Katalinról

Ladik Katalin írott költeményeivel párhuzamosan hangkölteményeket és vizuális verseket is alkotott, figyelemreméltó színésznő valamint kísérleti zeneművek és hangjátékok alkotója és vokális előadója volt, képzőművészként, továbbá a happening, Mail Art, akció műfajában is tevékenykedett.

Szalma László és a Bosch+Bosch:

Király Ernő és Ladik Katalin kísérletezéseinek hatására a szabadkai Szalma László elindította a jugoszláviai magyar neoavantgard grafikai kísérletsorozatát. Ez a kísérletező grafikai irányzat inspirálta, hogy 1969-ben Szabadkán megalakult vajdasági Bosch+Bosch képzőművészeti csoport. Tagjai Szalma László, Szombathy Bálint, Slavko Matković, Kerekes László, Ladik Katalin, Csernik Attila és Ante Vukov. A tagok többsége egyénileg nemzetközi ismertségre tett szert az évtizedek során, de a csoport művészettörténetileg marginalizálódott. Pedig a Bosch csoport egyedülálló története épp a régión belüli művészeti együttműködések, inspirációk és információcserék kölcsönösségében fogalmazható meg. A magyarországi klasszikus avantgárd (Kassák Lajos, Tamkó Sirató Károly) szellemi-etikai örökségét a kortárs jugoszláv művészet legprogresszívebb tendenciáival hozták összhangba, és a kísérleti és kritikai művészet – frissességével ma is meglepő – nem hagyományos médiumain keresztül közvetítették. A csoport szellemi közösségét az avantgárd tradíció és a konvencionális művészettel szembeni generációs lázadás biztosította, de ezen belül a tagok mindegyike egyéni utakat választott. Szombathy Bálint nyelvi és politikai tudatossága a csoport teoretikus működését is meghatározta. Slavko Matkovic tevékenysége a vizuális költészet médiumaitól a térintervenciókig terjedt, Szalma László verbo-vizuális művei explicite jelezték a dadaizmus örökségéhez való kapcsolódást, Csernik Attila pedig saját és mások testét tekintve a művészet médiumának, a body art nyelvét kapcsolta össze jelelméleti kísérletekkel. A csoport női tagja, Ladik Katalin hangköltészete és performanszai a társadalmi nemi szerepek újragondolásának legkorábbi igényét jelezték a hatvanas évek Jugoszláviájában.

1975 Slavko Matkovic Szalma László Ladik Katalin Szombathy Bálint Csernik attila BoschBosch
A BOSCH+BOSCH tagjai: Slavko Matkovic, Szalma László, Ladik Katali, Szombathy Bálint és Csernik Attila.
unnamed33
Csernik Attila alkotása
Bosch Bosch Szalma Laszlo 03
Szalma László munkája

Ladik Katalin művészete:

Az 1962. végén tűnt fel szürrealista, erotikus hangvételű verseivel.

1963-tól 1977-ig az Újvidéki Rádió munkatársa,

1977–92 között az Újvidéki Színház színésze volt, játszott tévé- és filmfőszerepeket is.

Ladik írott költeményekkel párhuzamosan hangkölteményeket és vizuális verseket is alkot, előadóművész, kísérleti zeneművek és hangjátékok alkotója és vokális előadója, képzőművész, továbbá a happening, Mail Art, akció műfajában is tevékeny volt.

1993 és 1994 között az Élet és Irodalom, majd 1994-től 1999-ig a Cigányfúró versrovatának vezetője volt.1993 és 1998 között a HangÁr hang- és színművészeti oktatási központ tanára.

Költői munkásságát Kassák Lajos-díjjal (1991), hollandiai Mikes Kelemen Kör-díjjal (2000), és József Attila-díjjal (2001), a Szerb Köztársaság Nemzeti Kulturális Díjával (2009) ismerték el. 2012-ben Magyarország Babérkoszorúja díjjal tüntették ki.

Színésznőként elnyerte Újvidék város Októberi Díját (az Újvidéki Rádió színészegyüttesének közös díja) 1967-ben. 1978-ban a Vajdasági Hivatásos Színházak Szemléjén 1. díjat kapott az Újvidéki Színház által Harag György rendezésében előadott Csehov Három nővér című darabjában nyújtott alakításáért, Mása szerepében. 1979-ben ugyanezen szerepért elnyerte a Szerbiai Drámai Művészek Egyesületének 1. díját. A Magyar Televízió Elnöki nívó díját Rajnai András Televíziós mesék felnőtteknek című sorozatában nyújtott szerepekért kapta meg 1980-ban. 1986-ban a Vajdasági Hivatásos színházak Szemléjén 1. díjat nyert Howard Barker A kastély című drámájában alakított női főszerepért, a darabot a Szabadkai Népszínház David Gothard rendezésében adta elő. Itt említeném meg Tolnai Ottó: Bayer Aspirin című nagy sikerű monodrámát, melyet 1982, február 3-án, az újvidéki színház mutatott be, Jancsó Miklós rendezésében és Ladik Katalin előadásában.

YOKO
Ladik Katalin Yoko Onotól veszi át a békedíjat

2003-ban Párhuzamos Kultúráért díjat kapott. 2015-ben a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület neki adta a Herczeg Klára-díj senior változatát. 2016-ban Yoko Ono neki ítélte a Lennon Ono Békedíjat. 2020-ban Hazám-díjat kapott.

Versei megjelentek angol, spanyol, német, lengyel, bolgár, szlovák, hindi, kínai, indonéz, román, macedón, ruszin és szlovén nyelven. 50 kötete jelent meg (magyar és idegen nyelven), vagy 20 hanglemez, 20 játékfilmszerep, 20 dokumentumfilm, 50 hangjáték, 30 koncert, 70 színházi szerep, 150 performans, 140 kiállítás jelzi nagyon sikeres munkásságát, valamint 10 múzeumban vannak képzőművészeti alkotásai kiállítva.

Ladik Katalin izgalmas nő volt, talán azért mert mint művésznő (a szabadkai Ras Éva filmszínésznő mellet) már a hatvanas évek közepén levetkőzött a meztelenségre kiéhezett közönség előtt, de sohasem lehetett érezni, hogy valamiféle szeretet áradna ki belőle. Ladik nagyon jó érzékelte az európai művészeti változások pillanatait, melyeket azonnal alkalmazott és megteremtette saját stílusát, a felkeltett figyelem által meghozott sikert pedig okosan saját hasznára fordította. Első ihletője Király Ernő zeneszerző (1964-1970) volt, utána következett Szombathy Bálint teoretikus képzőművész (1970-1975), Jancsó Miklós filmrendező (1976-1981). Lehet, hogy Ladik Katalin egész élete is csak színészkedés volt, vágyott a figyelemre – bármi áron kereste a sikert, még ha erre magánélete is ráment. Öt évvel ezelőtt Alföldi Róbertnek azt nyilatkozta: ő annyira az emancipációs harc bűvkörébe került, hogy párkapcsolatát és a családban való életét rabszolgaságként élte meg. Azonban, a beszélgetés folyamán boldogságról nem tesz említést. Végül Yoko Ono díjat kapott – de felmerül a kérdés, hogy erre az üvegpuzzléra cserélte a családot?

család 1
A Család: Király Ernő, Ladik Katalin és kisfiuk Király Dávid Zsolt

Ladik Katalinhoz kapcsolódó történet:

1970-ben a szabadkai Honi Képtár munkatársa voltam, abban az időben találtam ki és vezettem be a Múzeumok Éjszakája ötletet. A szabadkai múzeum képtárában irodalmi-zenei Éjszakai Szeánszokat rendeztem – Duránci Béla igazgató engedélyével – és többek között 1971-ben rendeztem egy Ladik Katalin éjszakai műsort is, melynek konferansziéja Kakas József, a Szabadkai Rádió bemondója volt. A műsorra meghívtam a szabadkai műpártoló közönséget, valamint a város vezetőit is. A műsor másnapján, a vezető belgrádi hetilapba, a NIN-be (Nedeljni Ilustrovani Novine – fordításban: Heti Képes Újság ) Inceident u Subotici (fordításban: Botrány Szabadkán) címmel, Vladimir Stojsic vezércikket írt. A teljes oldalas írásban szó esik a Múzeumok Éjszakája ötletről, valamint arról, hogy Ladik Katalin műsorával nemcsak a szabadkai nyárspolgárokat, hanem a a városatyákat is megbotránkoztatta. Megjegyzem, hogy jómagam is próbálkoztam avantgard költészettel,1964-ben jelent meg Lángoló lélek címmel verses-füzetem, amelynek újabb elérhető a Magyar Elektronikus Könyvtár oldalain:

https://mek.oszk.hu/14100/14122/

Olvasom Ladik Katalin, az utóbbi években keletkezett verseit és úgy érzem, hogy nincs benne már az a spiritusz, mint a 60-as, 70-es években keletkezett munkáiban. Levonva a neoavantgárd fél évszázados tanússágait, látható, hogy az ilyen experimentáló művészetet főleg a liberális-baloldal támogatja, a klasszikus-keresztény-népi irodalom ezt a fajta kísérletezést nem díjazta sohasem. Kérdés, hogy lesz-e ezen művek közül maradandó alkotás, vagy csak azok kísérleteztek, akik a zenében, költészetben és képzőművészetben valójában nem voltak kiemelkedő tehetségek, de a vágy bennük lakott.

Ladik Katalin a magyar filmszínésznő:

Ladik Katalin – az Atlantisz főszereplője
 
 Atlantisz (színes, magyar tévéfilmsorozat, 1974-1984) 
Szereplők:  
 Ladik Katalin (Atlantisz asszonya)
 Szokolay Ottó (Thalbor)  
 Horesnyi László (Nore)  
  Juhász Jácint (1. férfi)  
 Rátonyi Róbert (főpap)  
 Némethy Ferenc (vén)  
 Farkas Zsuzsa (Szini)  
 Szilágyi Zsuzsa (Moma)  
 Szendrő Iván (Tel)  
 Bencze Ferenc (vadember)  
 Turóczy Zsuzsa (a kincstár úrnője)  
 Bittera Judit (jósnő)  
 Bata János (parancsnok)  
 Sárosi Gábor (katona)  
 Sugár István (hajós)
 
 
 Rajnai András (rendező)
 Kecskeméti Sándor (díszlet)
 Benkő László (zeneszerző)
 Jánosi Antal (dramaturg)
 Debreczeni Ferenc (zenei rendező)
 Bónis Gyula (vezető operatőr)
 Szekulesz Judit (jelmez) 

Ladik Katalin a magyar képzőművész:

P1040609
Ladik Katalin munkái a Ludwig Múzeumban
unnamed 1
Új mappa92vvfdfg
Orgovány Erika: Dada asszociáció

RSS Hírstart hírei