2021. JANUÁR 17. – VASÁRNAP, A MŰVÉSZNŐK NAPJA

Szerző: | jan 17, 2021 | Vírusnapló, Archívum, Képzőművészet

KÁRPÁT- MEDENCEI KORTÁRS MAGYAR FESTŐMŰVÉSZNŐK

Ha művészeti weboldalakat vagy művészalbumokat nézegetünk felmerül a kérdés, hol vannak a magyar festőművésznők avagy női festőművészek. A művésztörténészek mintha csak a férfiakról írnának, mintha a nők csak modellek vagy múzsák lennének. Nagy munkával utána néztem, a kárpát-medencében több mint 500 kortárs női festő él és alkot. Mutasson nekem valaki róluk egy nyilvántartást. Senki? Aztán lehet, hogy már hallottunk egynémelyeikről, de nem ismerjük festményeiket, mert állandó, az általunk létrehozott mesterséges árnyékba szorulnak. Még a legtájékozottabb művészetkedvelők is zavarba jönnek, ha olyan nőket kell felsorolniuk, akik a festészet területén maradandót alkottak.

denes valeria
Dénes Valéria

A női festők kutatása hihetetlen érdekességeket rejt magában, hisz ha képeik témája más is, vagy színviláguk különbözik a férfi művészekétől, akkor is nagyon sok színvonalas alkotás kerül ki kezük alól. A képzőművészeti látásmód különbséget talán az adja, hogy a férfi festők romantikusabb alkatok, a nők inkább realisták. Magamról nem állítom, hogy nagy tudója lennék a női léleknek, különösen a női művészléleknek, de azért számos női művésszel tartok fen jó kapcsolatot és a velük folytatott diszkurzusok folyamán vált világossá a tény, hogy a mi feladatunk, a férfiak feladata, hogy őket bemutassuk, vagy legalábbis segítsük bemutatkozásukat a nagyközönség előtt.

Az is megtörténhet, hogy a nagy női festők közül sem mindegyik lesz ismerős: például Caterina van Hemessen (1528 – 1588), Sofonisba Anguissola (1532 – 1625), Artemisia Gentileschi (1593 – 1653), Marie Louise Elisabeth Vigée Le Brun (1755 – 1842), Victorine Meurent (1844 – 1927), Fialka Olga (1848 – 1930), Dénes Valéria (1877 – 1915), Tamara de Lempicka (1898 – 1980), Frida Kahlo (1907 – 1954) valamint Amrita Sérgil (1913 – 1941).

Ezennel javaslatot szeretnék tenni: A húsz éve működő Magyar Kultúra Emlékívek Kiadó főszerkesztőjeként azt javaslom, hogy törlesszünk a sokéves tartozásunkon a magyar képzőművészet terén, még pedig úgy, hogy a Magyar Művészeti Akadémia és együttműködő partnere, a szegedi REÖK – Regionális Összművészeti Központ, szervezzen 2022 -től, egy háromévente megrendezésre kerülő Kárpát-medencei Magyar Festőművésznők Triennálét (KMFT). Figyelem felkeltő lehetne, ha ez a kezdeményezés Szegedről indulna, és terjedne el Európában.

reok
REŐK

Saját gyűjtésemből, most illusztrációként, kategorizálás nélkül, csak ABC-sorrendben, bemutatnék vagy 20, élő, kortárs festőművésznőt:

Agg Lili (1991) Festő. 2010-12 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi karán tanult művészettörténetet és esztétikát, majd 2013-tól a Magyar Képzőművészeti Egyetem növendéke Gaál József alatt. 2010 óta számos egyéni és csoportos kiállítása került megrendezésre.

AGGLILI

Albrecht Júlia (1948) Keramikus, festő. A Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban kerámia szakon végzett. A Képzőművészeti Főiskolán festő szakon Szentiványi Lajos növendéke volt, 1973-ban diplomázott. 1979-től több mint egy évtizedig tanított a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola kerámia szakán. E témában két tankönyvet is írt. Festőművészeti tevékenysége is jelentős, a Gyulai Művésztelep tagja, amelynek kollektív kiállításain rendszeresen részt.

albrecht júlia

Arató Eszter (1958) Festő. Autodidakta művész, 1990 óta mozgásában korlátozott. 1996-ban résztvevője volt Washingtonban a YAMA-GATA képzőművészeti programnak. 1991 óta kiállító művész.1994-ben Washingtonban mutatta be alkotásait.

aratóeszter

Babinszky Csilla (1970) 1984–1988: Tömörkény István Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola grafika szak, Szeged. 1989–1994: Magyar Képzőművészeti Egyetem képgrafika szak, Budapest. 1994–1996: Magyar Képzőművészeti Egyetem Posztgraduális képzés, Mesterképző. 1996: Magyar Képzőművészeti Egyetem, MA Művészettörténet, Geometria, Pedagógia Diploma, Budapest. A MAOE, az FKSE, a MAMŰ és a Magyar Grafikusművészek Szövetségének tagja.

babinszki csilla

Bács Emese (1978) Festőművész. 1998–2004 között festő szakon folytatta tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, Budapesten. 2001-től a Magyar Rézkarcoló és Litográfus Művészek Egyesületének, 2003-tól a MAMŰ és a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának, 2004-től az MAOE tagja

bács emese

Bada Márta (1951) Festő. Tanárai Remsey Iván, Mizsér Pál és László Lilla voltak. Hazai és külföldi kiállításokon vett részt, kétszer is szerepelt Párizsban, a cigányok világkiállításán.

bada márta

Bakó Klára (1952) Grafikus, textilművész. Tanulmányait Kolozsváron, a Képzőművészeti Főiskolán végezte. 1977-től egy ideig rajztanárként dolgozott. 1981-től vesz részt kiállításokon Erdélyben. Grafikái és textiljei mellett fotóiból is volt tárlata.

bakó klára

Balogh Erzsébet (1955) Festő, grafikus. 1977-ben végzett Egerben a tanárképző főiskolán, ahol 1985-től tanít, mesterei Seres János és Blaskó János voltak. Később diplomát szerzett a Képzőművészeti Főiskolán is. Részt vesz több nemzetközi művésztelep munkájában, kiállításai voltak itthon és külföldön.

balogh erzsébet

Balla Margit (1947) Festő, grafikus. Tanulmányait az Iparművészeti Főiskolán végezte, majd ösztöndíjasként 1982-ben a németországi Worspede-ben, 1984-ben a római Magyar Akadémián dolgozott. Eleinte reklámgrafikával foglalkozott, ma már többnyire csak a festészet érdekli. Emellett könyveket illusztrál, színházi jelmezeket és díszleteket tervez. Készít kisplasztikákat is, melyeket különböző talált tárgyakból épít fel. Számos kiállítása volt itthon (Budapest, Kecskemét) és külföldön (Németország, Olaszország, Svédország).

Balla Margit A hajó

Bánkuti Gertrud (1948) Apja, nagyapja, nagybátyja valamennyien festők voltak. Tanárai Vén Emil (Munkácsy-díjas, az Akadémia tanára), Altorjai István, a fiatalon elhunyt pécsi, Barcsai tanítvány. Vén Emil impresszionista látásmódja, erős színvilága egyezett a fiatal, ambiciózus festőnövendék elképzeléseivel, ezért választotta tanárává. Altorjai István dinamikus, expresszív festészete nagyszerűen keveredett Bánkuti világában Vén Emil líraiságával.

bánkúti gertrud

Bányai Gizella (1946) Festő, grafikus. 1977-ben végzett a képzőművészeti Főiskolán, mesterei Barcsay Jenő, Sarkantyu Simon és Raszler Károly voltak. Részt vett hazai és külföldi kiállításokon. Réz- és inómetszeteiben expresszív hatású figurák állnak a középpontban. Készít irodalmi illusztrációkat és foglalkozik falfestéssel is.

bányai gizella

Barabás Éva (1943) Festő. Szülei is festőművészek voltak. 1968-ban végzett Kolozsváron a Képzőművészeti Főiskolán, majd 1990-ig Marosvásárhelyen tanított. A Barabás Miklós Céh tagja. Több egyéni és csoportos kiállítása volt Erdélyben, Budapesten és Németországban.
Olajképeinek és grafikáinak témáját sokszor a Bibliából meríti, kifejezésmódja sokszor allegorikus.

barabás éva

Barakonyi Klára (1941) Festő, grafikus. 1963-ban a tanárképző főiskolán, 1969-ben a Képzőművészeti Főiskolán szerzett diplomát. Mesterei Végvári Lajos, Sarkantyu Simon és Balogh Jenő voltak. 1963-tól középiskolában, 1972-től a Pécsi Műszaki Főiskolán tanít. Változatos technikákkal dolgozik, festményeken és grafikákon kívül foglalkozik tűzzománccal és Tiffany üveggel is. Munkáira egyéni színvilág jellemző, változatos színárnyalatokkal és a fekete-fehérrel különböző emberi magatartásokat próbál ábrázolni. Csoportos és egyéni kiállításokon vett részt a fővárosban, vidéken (Pécs, Miskolc) és külföldön is (Lengyelország, Németország, Dánia).

barakonyi klára

Barabás Lujza (2008) A 12 éves lánynak képeit már a műgyűjtők is keresik.

barabás lujza

Benczúr Emese (1969) Festő. 1996-ban végzett a Képzőművészeti Főiskolán, ahol Klimó Károly tanítványa volt. A koncept-art képviselője, munkáiban monoton módon az ismétlődő motívumok, a hímzett írás vagy a narancshéj egyaránt megtalálhatók. Több csoportos és egyéni kiállításai voltak a fővárosban és vidéken. 1999-ben részt vett a Velencei Biennálén. 1990-96: Magyar Képzőművészeti Főiskola

benczúr emese

Berecz Margit (1956) 1971-75: Ungvári Iparművészeti Szakközépiskola, mesterei: Gyakivszkij Roman, Berecz Vilmos, Petky Sándor; 1978-83: Lembergi Iparművészeti Főiskola, mesterei: Tokár Márta, Vitold Monasztirszkij, Viktor Ovsijcsuk. 1975 óta megyei tárlatok résztvevője; 1986 óta az Ukrán Képző- és Iparművészeti Szövetség tagja; 1993 óta tagja a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társaságának; 1984-95: kárpátaljai, aranyosapáti, hevesi, mezőkövesdi, miskolci, sóstóhegyi, apagyi művésztelepeken alkot. Főiskolai tanulmányai befejezése után a Művészeti Alapnál dolgozott, és számos köztéri alkotás (mozaik, pannó, gobelin) alkotója. Ezzel egyidejűleg gobelinszövéssel is foglalkozott. Az utóbbi időben főleg fest. Vásznain a gobelintechnika hatása érződik, ami konstruktív dekorativitást visz a kompozícióba, és a képfelületnek ornamentális jelleget kölcsönöz.

berecz margit

Bíró Eszter (1957) Festő. Első mesterei Debrecenben Török Anikó, Bíró Lajos, Kapcsa János és Félegyházi László voltak. 1975-1979-ig Egerben, a tanárképző főiskolán folytatott tanulmányokat, ahol Nagy Ernő és Blaskó János tanítványa volt. Lírai hangulatú csendéleteket fest főleg
olajjal, de dolgozik pasztellel is. Részt vett néhány művésztelep munkájában, kiállításai voltak
országszerte és külföldön is. Művei Debrecenben találhatóak.

bíró eszter

Bitó Ildikó (1966) Butak András festő- és grafikusművész Szabad Képzőművészeti Stúdiójában tanult. 1996-tól vesz részt hazai és külföldi kiállításokon, grafikai biennálékon. Alapítótagja az Újpesti Művészek Társaságának (1998) és 2002-től tagja a Magyar Grafikusművészek Társaságának.

bitó ildikó

Bodor Anikó (1953) Grafikus. 1979-ben végzett Kolozsváron, a Képzőművészeti Főiskolán. 1982-től Magyarországon él. Kiállításai voltak itthon és külföldön (Ausztria, Stockholm). Több művészeti társaság tagja.

bodor anikó

Bognár Krisztina (1970) Festő. 1995-ben végzett a Képzőművészeti Főiskolán, Dienes Gábor irányításával. Egyéni és csoportos kiállításai voltak

bognár kriszta

Brankovics Éva (1938) Festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Pap Gyula, Szőnyi István, Pór Bertalan és Fónyi Géza voltak a tanárai. 1961-ben a hódmezővásárhelyi Őszi Tárlaton mutatkozott be. Az 1970-es évek elejétől egyéni bemutatók sorát rendezte, állandó résztvevője az országos és külföldi tárlatoknak is.

brankovics eva

RÁADÁS: A TOJÁST SZÜLŐ FESTŐMŰVÉSZNŐ:

RSS Hírstart hírei