AZ N501 VARIÁNS A KORONAVÍRUS JÁRVÁNY HARMADIK HULLÁMA
2020. december 30-i VÍRUSNAPLÓ-ban már írtam, hogy a Vuhánban, 2019 december 3-án létrejött eredeti vírus mutációjáról (angliai vírusnak nevezik a sajtóban, de szerintem a spanyol tengerparton mutálódott a nyáron) már elég sokat tudunk. Az új változat amely Angliában 2020. szeptember 20-án jelent meg, gyorsabban szaporodik a felső légúti sejtekben és Angliában 2020. december 15-én már drasztikus jelenlétet mutatott.
A betegségből felépült személyek vérplazmája, amiben van a vírust semlegesítő antitest, ugyanolyan mértékben hatásos mindkét vírusvariáns ellen. Ez az oltás szempontjából fontos jellemző: ha az egyik ellen védettek vagyunk, akkor a másik ellen is. Magyarországra a új vírusvariáció 2021. január 3-án érkezett meg. Tíz napra rá már a fertőzöttek 5%-nál mutatható ki az új variáns. Magyarország az 54. ország, ahol igazoltan megjelent a vírus új variánsa. Tudatosan írok variánst, mert igazi mutációnak még nem nevezném. A populációk dinamikájából ismerhetjük, hogy a vírusok evolúciója is úgy működik, hogy azok a variánsok lesznek a gyakoribbak, amelyek hatékonyabb terjedést, jobb fennmaradást érnek el. Ha egy jobb terjedést mutató mutáció bukkan fel, az elsődlegesen tudományos kihívás, hogy meg kell ismerni pontosan mit és hogyan módosít a mutáció a vírus működésében. Másodsorban, de ezzel párhuzamosan pedig járványügyi kihívás, hiszen, ha egy variáns gyorsabban és több emberhez jut el, az a kórházi kezelések számát is növeli, így a lassítás az egyetlen fegyver.
A magyar virológusok azt írják, amennyiben egy új mutáció a vakcinák kikerülésével fenyeget, (jelenlegi ismeretek szerint a Dél-Afrikában kialakult variáns részben képes erre (az E484K változás miatt) az a gyakorlatban azt jelentheti, hogy a vakcinák hatékonysága a tünetes megbetegedés tekintetében az ismert 94-95%-ról valamelyest csökkenhet. Természetesen azok a védelmi magatartások, melyeket eddig is használtunk, továbbra is indokoltak. Elkerülhetetlen, hogy előbb-utóbb ez a variáns legyen a domináns, de nem mindegy, hogy az átmenet milyen gyors.
ÖNMAGUKAT NYALDOSÓ GYURMÁK
2022-re halasztott 59. Velencei Képzőművészeti Biennálé magyar pavilonjában Keresztes Zsófia, Az álmok után merek dacolni a károkkal című kiállítása lesz látható. E részvételt nyílt pályázat során, szakmai zsűri döntése alapján nyerte el a művésznő. Az Esterházy-díjjal jutalmazott Keresztes Zsófi története rendhagyó, hiszen festőként indult, most mégis szobrokat készít – grandiózus, térben burjánzó, elfolyó-gyurmaszerű, önmagukat nyaldosó és felemésztő műveket. Illusztrációként ezekből mutatok be három kompozíciót:
Keresztes Zsófia: A projekt koncepciója
Szabad asszociációk a témára:
PLESKONICS ANDRÁS:
PIRI MAMI FŐZTJE
Január 18-ika Piroska napja. A Piroska egyes források szerint a latin Prisca névből származik. Belőle először Piriska, majd ebből Piroska lett. A Prisca jelentése: régi, ősi, tiszteletreméltó. Mások szerint a Piroska magyar eredetű női név. A magyar Piriska szó volt az elődje, majd ebből Piroska lett, jelentése: szintén régi, ősi, tiszteletreméltó.
Az én Édesanyám, sokunk Anyukája… A hasonló korú, legközelebbi baráti körömben, csak én vagyok az a kiválasztott, akinek a drága szülője itt él velünk… Nekem is elszorul a torkom, amikor elkérik a barátaim a telefont és rajongó szeretettel, nem egyszer elcsukló hangon beszélgetnek vele. Volt, aki versikét is írt neki… Betegség, korral járó szenvedés bőven van, de panaszkodás, nála sokkal ritkábban, mint húsz évvel fiatalabb nagyfiánál…
Egykoron legénykori Édesapám még Szpr. előjegyzéssel adta fel a gyengéden közeledő leveleit neki. Ez azt jelentette: „szépreményű”… Jóhumorú ember lévén, a későbbiekben ez, gyakran ment át mindennapos, évődő megszólítássá… A Pirikéből aztán a falunkban „Igazgatónéni” is lett, a Papa után, de Pusztáföldváron és a szomszédos Csanádapácán, ahol munkássága javát töltötte, a „Piroska néni” – az több generáció óta őt illette, sokaknak tán még a mai napig is… Aztán lehozták a fődvári gólyák az égből – ahová álmodva voltak – az unokákat és azóta ő a mindenki „Piri mami”-ja… Színházi és rádiós örök barátom, Szatmári Gabi, „Szatyi” még itt Szegeden felhívta a figyelmemet, ráadásul egy Rádió 88-as műsorban megbújtatva, hogy a Beach Boys együttes világhírű Kokomo című számában visszatérően éneklik a „Piri Mama” nevet… Azóta már, az ismeretségeink körében, több felnövő generációnak is ő „A” Pirimama…
Az ő nagyon szigorú, de végtelen szeretetű békéssámsoni nagymamája, a Róza mama tanította meg őt főzni és tőle vehette át a gazdasszonyok, régi értelemben vett rendszeretetét és otthonvarázsoló művészetét. A főzés tehát nála gyermek és felnőtt étkeztetés is volt, közel 30 éven keresztül, de abban is a keretek engedte lehetőségeken belül – lelket és fantáziát vitt bele. Az otthoni főzés pedig a mai napig, 88 éves korában is olyan „életfunkciója” neki, ami még a hozatott ebéd mellett is él és életet ad neki is…
Amikor megkérdeztem, hogy mi lenne az a specialitása, amit ajánlana olvasóinknak, nem is nagyon tudott hirtelen mondani egyet sem, pedig tudom, hogy sok van… (ez olyan, mint, amikor valaki hirtelen rámkérdez, hogy Plesi mondd el a legjobb viccedet!). Ezért is erősített meg engem tengerszívű bloggazdánk, hogy beszéljem rá a Mamát, hogy időnként, adjon közre egyet-egyet az őrizgetett kincsei közül… Még azzal is felruházott Feri barátom – és immár fogadott testvérem -, hogy én adjak nevet a rovatnak… Első erős érzelmi felindulásomban, a Piri Mami főztje címet találtam kitaláni… Semmi különös nem lesz bennük, nem is a szokásos receptleírás lesz ez, hozzávalókkal, ingerkeltő fotókkal. Valahogy úgy, mint ahogyan régen a konyhalányainak, vagy mostanában az unokáinak szokta mondani a konyhában. (Az egyszem fiának is mondta már többször, de az, kutyaütő a főzéshez – ilyen Anya mellett, szerinted…?! 😀 )
Névnapja van ma, ugye… Egész nap csörög a telefon… Főszerkesztőnk mostani életére hajaz, az ő mai napja… mert őt meg a blogoldalunk miatt nem hagyják főzni az olvasók… ;). Minden korosztálybeli barátnői, korábbi életszakaszaiból megtaláljá ilyenkor, a kedves rokonokról nem is beszélve. Alig tudtam leültetni, hogy drága kis gyöngybetűivel rója le az első levesajánlatát… Az pedig így szól, vagyis így vagyon írva:
Tejfölös-kapros krumplileves
Fél kiló burgonyát meghámozunk, kockára vágjuk, majd egy-egy közepes sárgarépát és gyökeret is, tisztítás után kockára vágunk. Másfél liter vizet készítünk fel, 1kávéskanál köménymagot, babérlevelet és egy púpozott teáskanál összevágott kaprot rakunk bele és így a krumplit majdnem puhára főzzük.
Rántást készítünk egy púpozott evőkanál lisztből és annyi olajból, hogy könnyen kavarni lehessen. Amikor barnulni kezd, 3 gerezd zúzott fokhagymát és egy közepes méretű fél vöröshagymát belereszelve kavargatjuk, amíg meg nem pirul. Ezután egy kávéskanál őrölt piros paprikát és 2 dl. tejfölt összekeverünk és kavargatás közben a készülő levesbe öntjük. Ízlés szerint teszünk bele sót és ételízesítőt. Ha „gazdagabban” szeretnénk tálalni, külön főzzünk hozzá személyenként 1-1 tojást, megpucoljuk és a forró levesbe tesszük. Én a Rubin, bükkfával füstölt minőségi magyar fűszerpaprikát használom. Jó étvágyat kívánok hozzá!
Drága emlékű Édesapám, aki már 13 éve nincs velünk, igen tisztes munkásságú jeles ember volt Békés megyében. Ő is írt és róla is írtak, nem is keveset… Amikor a 80-as évek elején, újdondász lettem, állandóan ott sisteregtem körülötte, hogy én írjam meg róla, amit éppen kellett, vagy – horribile diktu! – csináljon egy interjút fia, az apjával. Későbbi szegedi rádiós koromban is azonnal visszaverte szelíden, de határozottan minden ilyen irányú próbálkozásomat. A velem itt élő Édesanyám is tiltakozik hévvel, de ő végül is nem tiltotta meg nekem ezt a személyességet… és ez sorozatunk későbbi folytatásaira nézve fontos szempont. Köszönjük neki a többi fogadott testvéremmel és az Isten éltesse névnapján az én egyetlen Édesanyámat, a mi Piri Maminkat…
Nem virág helyett, mert azt az unokái hozzák, amíg apa blogol 😊, de szokásunk szerint, valami szívhez szóló kedves zenét is teszünk a virág mellé – zenei szerkesztőként és magánemberként is, éppen most, én ezt találtam ide valónak. Szerintem tetszeni fog neki…
Szeretettel köszöntünk minden Piroska nevű olvasónkat – és mindenkit, aki őket szereti!