2021. Január 30. – VASÁRNAPI HÍREK

írta | jan 30, 2021 | Vírusnapló, Archívum, Egészségügy, Politika, Történelem

A KORONAVÍRUS FRANCIA MUTÁCIÓJA

KV

Didier Rault, francia orvosprofesszor, infektológus és mikrobiológus a koronavírus egy új variánsára hívta fel a figyelmet, amelyet a “marseille-i 4-es variánsnak” neveztek el a kutatók, és sokkal súlyosabb lefolyású fertőzést okozhat, mint a korábbi változatok.

A professzor elmondása szerint a Marseille városában júliusban kitört második hullám során tíz új Covid-variánst fedeztek fel, ezek közül az egyiket a “marseille-i 4-es variánsnak” nevezték el. Ez a mutáció azért keltette fel a szakemberek figyelmét, mert rövid időn belül kiszorította a vírus korábbi és egyéb változatait.

Szeptember 1. és január 20. között 2106 fertőzést okozott a marseille-i 4-es mutáns, és a kutatók arra figyelmeztetnek, hogy ez a változat 40 százalékkal erősebb hipoxémiát, azaz a vér oxigénhiányos állapotát okozta a betegeknél. A szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy sok esetben ez a vírus fertőzött meg olyan marseille-i betegeket, akik korábban a  koronavírus előző variánsa miatt már átestek a fertőzésen és a betegségen.

Ez egyben azt is jelenti, hogy az új mutációval szemben a korábbi fertőzöttség nem minden esetben ad védettséget. A kutatók szerint a marseille-i – hasonlóan a brit és a dél-afrikai fajtákhoz – egy komolyabb mutáció. (Origo)

A GYENGE EMBEREK NEHÉZ IDŐKET TEREMTENEK

depositphotos 15736701 stock photo camel at the urban building

Interjút készítettek Dubai alapítójával, Rashid sejkkel, országa jövőjéről, így válaszolt:

“Nagyapám tevehajcsár volt, apám tevén ült, én Mercedesszel járok, a fiam klímás Land Rovert hajt és az unokám fog Land Rover-ben ülni, de a dédunokámnak újra meg kell járatnia a tevét.”

– Miért?

“A nehéz idők erős embereket teremtenek, az erős férfiak könnyű időket teremtenek. A könnyű idők gyenge embereket hoznak létre, a gyenge emberek nehéz időket teremtenek. Sokan nem fogják megérteni, de erős férfiakat kell nevelnünk, nem parazitákat.”

ÉS aHANG-OSOK, AKIK BENNÜNKET AKARNAK TANÍ-TANI

4 3 22 04 EmberiHalloszerv

Magyarország polgárai! Kiállunk az egyetemek függetlensége mellett!

Az ország legnagyobb vidéki egyetemeit, a Debreceni Egyetemet, a Pécsi Tudományegyetemet, valamint a Szegedi Tudományegyetemet olyan helyzetbe kényszerítik, hogy érdemi párbeszéd vagy előkészítettség nélkül, pár hét alatt döntsenek arról, kívánnak-e a jövőben alapítványi fenntartásban működni.

Mi, magyar állampolgárok és civilek, féltjük a tudomány és oktatás függetlenségét, és tiltakozunk az ellen, hogy a demokratikus döntéshozatali folyamatokat megkerülve, átgondolatlan és antidemokratikus döntések szülessenek Magyarország legfontosabb egyetemeit illetően! Miért fontos?

Kiállunk amellett, hogy az egyetemi polgárok egy demokratikus folyamat végén, a megszerezhető információk teljes birtokában hozhassanak döntést arról, élni kívánnak-e a modellváltás lehetőségével. Tiltakozunk az ellen, hogy a modellváltásról az érintettek bevonása nélkül hozzanak döntést.

Kiállunk amellett, hogy a modellváltásról szóló döntést egy átlátható folyamat eredményeként lehetséges meghozni. Tiltakozunk az ellen, hogy a döntéseket az érintettek kizárásával, a megfelelő információk átadása nélkül hozzák meg.

Kiállunk amellett, hogy az egyetemek mindaddig megőrizzék jelenlegi függetlenségüket, amíg a demokratikus és átlátható folyamat le nem zajlik. Meggyőződésünk, hogy az egyetemek függetlensége a közjót szolgálja, működésük nemzeti érték. Szolidaritásunkat fejezzük ki minden egyetemi oktatóval, akik a modellváltás jelenleg tervezett módjával elveszítenék közalkalmazotti státuszukat, ezáltal csökkenne szakmai autonómiájuk, társadalmi megbecsültségük és elismerésük.

Aláírók:
aHang
A Város Mindenkié Pécs
Alternatív Közösségek Egyesülete (Debrecen)
Alternatíva Alapítvány – Altalap (Budapest)
Amnesty International Magyarország
Apolló Mozi (Pécs)
Artemisszió
Auróra Közösségi Ház
Autonómia Alapítvány
Budapesti Könyvszemle Alapítvány
Civil Kollégium Alapítvány
Civil Közoktatási Platform
Civilizáció Koalíció
Demokratikus Ifjúságért Alapítvány
Együtt Debrecenért Egyesület (Debrecen)
ÉLETFA Segítő Szolgálat Egyesület (Debrecen)
Emberség Erejével Alapítvány (Pécs)
Eötvös Károly Intézet
Főnix Mozgalom 
Grand Café – Kép-Szín-Ház Alapítvány (Szeged)
Greenpeace Magyarország Egyesület
Háttér Társaság
Haver Alapítvány
Humán Platform
Igazgyöngy Alapítvány
Közélet Iskolája
Lépjünk, hogy léphessenek! Közhasznú Egyesület
Levegő Munkacsoport
Magyar Helsinki Bizottság
Magyarországi Európa Társaság (MET)
Marom Klub Egyesület
MASZK Egyesület (Szeged)
MENŐK Magyar Európai Nők Fóruma Egyesület
Motiváció Műhely (Szeged)
Nappali és Reggeli (Pécs)
Ökotárs Alapítvány
PDSZ
Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) Ifjúsági Tagozata 
Political Capital
PopUp (Zalaegerszeg)
Romaversitas Alapítvány
Szabad Terek
SzabaDEgyetem (Debrecen)
SzocLab Egyesület (Pécs)
Szülői Hang Közösség
TANOSZ
TASZ Társaság a Szabadságjogokért
Történelemtanárok Egylete
Transparency International Magyarország
Védegylet
Veritas Virtus Liberitas

PÁRTÁLLAM

Arpad vezer2

A második világháború után a világ nagyobbik fele egypártrendszerű állam volt: a Szovjetunió (egy kontinensnyi ország: háromszázmillió ember), Kína (a másik kontinensnyi ország: több mint egymilliárd ember), és a többi hatalmas ázsiai ország: Vietnam (százmillió ember) és Indonézia (kettő-százötvenmilli ember) továbbá az Afrikai országok valamint fél Európa (vagy kétszáz millió ember). Vagyis, számokban a világ népesebb fele egypártrendszerben élt.

Ha varázsütésre, 1970-ben Magyarországon több párt rendszer lett volna, a nép nem választotta-e volna meg Kádár Jánost?

Ha ma Kínában varázsütésre több párt rendszer lenne, a nép nem Hszi Csin-ping választaná-e meg?

Olvasóim leveleiben felvetődött a kérdés: mi haszna a társadalomnak a többpártrendszerből – vagy egyáltalán a pártrendszerből?

Most amikor az egész világ harcban áll a láthatatlan ellenséggel, sokan kérdezik, hogy nem fecsérli-e el a társadalom az erejét az összetartás helyett a hatalmi marakodásokra?

Hatékonyabban tudna-e intézkedni egy uralkodó-államfő-elnök-dózse által kinevezett kormány? Egy párt nélküli társadalomban jobbak lennének-e gazdasági eredmények?

Hiszen mindegy, hogy a macska fekete vagy fehér csak az a fontos, hogy megfogja az egeret.

A történelemben a társadalmak eddig több időt éltek párt nélküli rendszerekben mint többpártrendszerben. A pártot egy alapító csoport azért hoz létre, hogy az adott társadalomban a politikai hatalomból részesüljön, vagyis a politika irányítása révén gazdasági haszonra tegyen szert. Ha analizáljuk az utolsó száz év párttörténeteit, azt láthatjuk, hogy igazából a pártok hatalomra kerülésük után nem a választók – a nép érdekeiben cselekedtek, hanem majdnem mindent az alapító csoport és annak kiszolgálóinak hasznára fordítottak.

Szóval a kérdésfeltevés arra irányul, hogy a szavazók fele, akiket a pártok hatalmas propagandával tudnak elcsalogatni a szavazó urnákhoz, mit is szeretne? A felhergelt szavazóbázis csak mindenáron változást szeretne, mert a pártok ígéretükben azt hitetik el, hogy személyesen nekik, mármint a népnek jobb sora lesz, Kánaán következik, munkanélküli alapjövedelem lesz ha rájuk adják voksukat. Persze sokan sejtik, hogy a pártok hazudnak – de a tömeghipnózis ereje hat.

Aztán egyesek arról írnak, hogy az induló pártokkal a népnek – a szavazóknak, társadalmi szerződést kellene a kötnie. A be nem tartott ígéreteket, pedig kibővített népbíróságon lehessen mindenkoron számom kérni, nem csak négyévente.

Tudjuk, hogy államformák lehetnek: Monarchia ahol a főhatalmat egy ember gyakorolja – az uralkodó címét örökléssel vagy választással szerzi, és határozatlan vagy határozott ideig tartja meg. Köztársaság ahol a hatalmat választott köztársasági elnök és a képviselők gyakorolják. Kollektív (megosztott) hatalomgyakorlás (kettő vagy több elnök, akár rotációs alapon) gyakorolják a hatalmat.

Akadnak olvasói levelek, amelyek azt fejtegetik, hogy magyar királyválasztások többnyire demokratikusan zajlottak: vagyis Magyarországon végtére a népakarat is érvényesült a királyválasztáson – általában a keresztény királyságok nem voltak autokrata szervezetek. A lényeges többletet az uralomra való alkalmasság (idoneitas) egyházi elmélete adta. Nemcsak arról van szó, hogy tételszerűen adva volt a keresztény uralmi-etikai normáknak megfelelő király (idoneus rex) és a zsarnok (tyrannus) kibékíthetetlen ellentétpárja. Az igazi többlet abban állt, hogy az elfogadott felfogás szerint az elbírálás joga kiemelődött a dinasztia magánügyei közül, s bizonyos értelemben a társadalomba tevődött át. A gondolatkörből önként következett a nem tetsző, a zsarnok uralkodó elűzésének és új király választásának jogosultsága: vagyis az elégedetlen nép leválthatta a királyt.

Végtére is a hatalom gyakorlására több demokratikus forma is létezik, de nem alapfeltétel, hogy csak pártok útján lehet kormányozni. Ezennel a vitát megnyitom. Olvasóim, véleményüket olvasói levélben ezen a helyen fejthetik ki.

Kategóriák