2021. JANUÁR 6. – SZERDA – VÍZKERESZT ÜNNEPE

írta | jan 6, 2021 | Vírusnapló, Archívum, Történelem

A HÁROMKIRÁLYOK IMÁDÁSA ÉS KRISZTUS MEGKERESZTELÉSE

20200105gaspare diziani haromkiralyok napkeleti bolcsek

Vízkereszt, korábban Szentkereszt a latin egyház Epiphania Domini, „az Úr megjelenése” elnevezésű, január 6-án tartott ünnepének magyar neve. Vízkereszt a „karácsonyi tizenketted” (12 napos ünnep) zárónapja. (Innen az ünnep angol neve: Twelfthday, Tizenkettedik nap”) A 354 napos holdév és a napév közt kereken 11 nap a különbség, s az évkezdéskor beiktatott pótnapok – a naptár más pontjain is találkozhatunk ilyenekkel – a különbséget voltak hivatottak eltüntetni Európa paraszti holdnaptáraiban. A nép később e 12 nap („számos napok, csonka hét, regölő hét”) időjárásából jósolt az újév időjárására nézve. Epiphania görög szó, azt jelenti: megnyilvánulás, megjelenés, feltűnés. A pogány görög kultuszokban az istenség megjelenését, és annak évenkénti megünneplését jelentette, ami a pogány korban is az év elejére esett, a visszatérő napfényt köszöntő téli ünnepkör része volt. Epiphania ünnepe először a III. században tűnt fel a keleti egyházban, mint Krisztus születése napja. Száz évvel később azonban Róma úgy látta jónak, hogy Krisztus születését a „Legyőzhetetlen Nap” (Sol Invictus) pogány ünnepével, a népszerű Mithras napisten születésnapjával (dec. 25.) egyeztesse, ezért Epiphania hamarosan új jelentést kapott.

vízkereszt 888.hu e1546758273293

Nyugaton a háromkirályok imádásának, keleten pedig Krisztus Jordán folyóban való megkeresztelkedésének az ünnepe lett. Az utóbbi gondolatot később a római egyház is átvette, sőt hozzácsatolták Jézus első csodájáról (a víz borrá változtatásáról a kánai menyegzőn) való megemlékezést, azt tanítván, hogy e három evangéliumi esemény Jézus istenségének első megnyilvánulásai, epiphánéi. A Születés csodája vagy a kánai menyegzőé e tekintetben nem szorulnak külön magyarázatra. Jézus megkeresztelése viszont talán igen, mivel nem maga az esemény vagy Keresztelő Szent János szavai nyilvánítják ki Jézus istenségét keresztény felfogás szerint, hanem a Szentlélek megjelenése és az égi hang, mely „ezt mondja vala: Ez amaz én szerelmes fiam, a kiben én gyönyörködöm.” (Mt 3,11–17.)

A vízkereszti szokások közül külföldi látogatók már a XV. században jellegzetes magyarországi jelenségnek nevezték a papság vízkereszt-napi alamizsnagyűjtését. Ehhez a naphoz kötődően volt a házszentelés, és ilyenkor írta fel a pap szentelt krétával az évszámot és egy latin áldásformula (Christus Mansionem Benedicat, Krisztus áldja meg e házat) kezdőbetűit: 20 + C + M + + B 21, amit az utóbbi időkben egyre több helyen a háromkirályok neveinek (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) kezdőbetűre 20 + G + M + B + 21 cserélnek fel.

A vízkereszt vigíliáján megszentelt vizet a katolikus falvakban háromkirályok vizének nevezték, és sokféle hiedelem fűződött hozzá: meghintették a ház ajtaja előtt a földet, hogy a gonosz elkerülje a házat, gyógyítottak vele, s a kútba is öntöttek e vízből

A XVI. század óta dokumentált szokás volt a gyermekek csoportos a csillagozása és a csillagének éneklése.

Vízkereszt ünnepe hangsúlyos a keleti keresztényeknél is, amit a római egyházzal egyesült, de a bizánci liturgiát megtartó görögkatolikusok szintén január 6-án ünnepelnek.

kocsis fülöp dunába
Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek-metropolita január 5-én délelőtt Nagy Szent Bazil-féle liturgiát és nagyvecsernyét vezetett Budapesten, a Fő utcai Szent Flórián-templomban, majd a Szent Liturgia után a Batthyány térnél megszentelte a Duna vizét. (Magyar Kurír)

Az ortodox egyházak a Julián-naptárt tartva január 6-án a karácsony ünnepét kezdik, a vízkereszti szertartásokra január 19-én kerül sor. Ekkor számos helyen ortodox családoknál szalmát szórtak a tiszta szoba padlójára és azon aludtak, így emlékezve a betlehemi jászolra. A Balkánon elterjedt szokás, hogy a folyók vízszentelését végző pópa keresztet dob a vízbe, amit aztán fiúk, fiatal férfiak igyekeznek beugorva megtalálni és partra hozni. A keresztet megtaláló a hiedelem szerint szerencsés év elé nézhet.

A bulgáriai Kaloferben ilyenkor a férfiak zenés kísérettel tömegesen gázolnak a jeges vízbe.

Oroszországban vízkeresztkor már jócskán befagyott folyókon lékeket (néhol keresztet formázóan) vágnak, amiben megmártóznak az igencsak hűs fürdőzést vállaló hívek.

&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&

Egy sormintát húztunk Kohári Nándor nagyszerű európai-magyar keresztény kultúrtörténeti dolgozata után, nem mintha a kultúrák között akarnók elválasztó vonalat húzni, csupán a tagolás mián. Szellemi blog-gyülekezőhelyünk éppen annak a példáját szeretné adni, mennyire egy az emberiség kultúrája és egységes is, ha egyes egységeit (mondjuk a nemzetek kultúráját) nem állítják, fordítják egymással szembe…

###########################################################

ORSZÁG – ÜNNEP – ZENE … Dr. Rock zeneterápiája

Január 6 – Laosz nemzeti ünnepe

Távoli kis ország – vágnánk rá, ha valaki Laoszt emlegeti a társalgásban… A messzi távoli óriás országok mellett valóban kicsinyke ország, de  mi inkább hozzánk szoktunk arányosítani másokat. Maradjunk hát abban, hogy közel két és fél magyarországnyi ország, közel 7 millis lakossággal. Ha megnézzük a klasszikus népzenéjüket kísérő képeket, az irdatlan hegyvidékek megadják a magyarázatot az alacsony népsűrűségre…


A darab címe: Laoxeung (itt még a Luxemburgot is Laoxenburgnak írnák… 😊 )

A szocialista állam hivatalos megnevezése Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság – egy,  szintén tengerektől  elzárt ország, Dél-Kelet Ázsiában.  Hosszú, függetlenséggel és megszállásokkal egyaránt tarkított történelme után, 1949-ben vált teljesen függetlenné. A francia gyarmati uralom után húszévnyi polgárháború következett, majd a kommunisták vették át a hatalmat.

Fővárosa Vientián, a Mekong  folyó bal partján, ahol a szubtrópusi monszun éghajlat kettősségét már régebben ismerik mint nálunk, de majd mi is megszokjuk… 😉


A “Lao Phene” c. darabot a Luang Prabang-i királyi palota zenekara adta elő  

Zenéjük, kicsit monotonnak tűnhet a mi, ingerlésekhez szokott fülünkkel, ám, ha jól figyelünk, az indázó, kígyózó dallamvonal, mint egy bezáruló kör, önmagunkra figyelésre késztet… mintha egy végtelenített szalagot hallgatnánk. Én olyan keleties, hajlékony, „introspektív” mozdulatsort képzelek el, mint a keleti táncosoknál látjuk: szinte rácsodálkozunk taglejtéseink minden lehetséges apró variációjára… Javaslom, elsőre ne készíts magadról szelfi-videot, de kis gyakorlás után, meglásd, szűkebb körben produkcióképes tánc fog összeállni…

A „Pae” című tradicionális dal, arrafelé ismertebb, mint errefelé, de mi megtettük a magunkét ezügyben is…

A sok „odavalósi”, autentikus, egzotikus hangszer közül egyet emelünk ki csupán… A khaen nevű hangszer, amint látható, összeeszkábált és nyilván,  jól összehangolt bambusz sípokból áll. A legegyszerűbben szájorgonának nevezhetjük, és nevezzük is…

A filhallásunkat ennek a hangszernek a tartós hallgatása egy kicsit kikezdheti, súlyosbítva egy epikus lao nyelvű történetmondó előadásával… Mindezek ellensúlyozására  viszont itt vannak ezek a gyönyörű, lao-jellegű táncosleánykák, kikben a szemünknek is gyönyörűsége telhetik,  mintegy kompenzálandva a fülünk sérelmeit…


A Lum-si-phan-done elnvezésű tánc (röviden: lum) a Mekong folyó sok kis szigetének vidékén született

Jóvátételként, ha esetleg valakit a kelleténél jobban megviselt ez az akusztika, kissé melodikusabb közegben is megmutatom a lao szájorgona rendeltetésszerű használatát…

Laosz zenei és színházi életére a sziámi rokonok előadó-művészete hatott a legerősebben, akik viszont a Khmer Birodalom udvari előadásaiból is merítettek ihletet. A thai hatás különösen a 19. század elejétől érvényesült, miután a sziámiak a bangkoki udvarban nevelkedett laoszi herceget ültették az ország trónjára.

Érdemes a szépséges táncosok kéztartását és finom mozdulatait ellesni és átvenni belőle bizonyos motívumokat. Lehet, hogy a mozdulatkultúránk keletiesítése visszahathatna mindennapi viselkedéskultúránk finomodására is…

Az udvari táncdrámák, elsősorban a szanszkrit Ramajana-ból “átírt” Phralak Phralam előadás zenei kísérete, hagyományosan a thai stílusú pí-phat feladata volt. A pí-phat zenekarok legkevesebb öt taggal játszanak, de a királyi zenekarokban nem volt ritka, hogy akár 20-30 zenész szórakoztatta a közönséget.  Egy ilyen zenét hallgatunk most és 90 évvel ezelőtti képsorokat nézegetünk… Ennél többet szerintem más blogoldalak sem tudnak produkálni, Laosz címszó alatt…

Ámde, ámde… – jegyezhetné meg a nyájas olvasó, miféle Dr. Rock az, aki nem mutat az előadásain  valami laoszi rockzenét, vagy jazz-t a mai felhozatalból…?! Ti akartátok… Nem is volt rossz ötlet… Én köszönöm!


Igazi vérbeli, vérbő nu-rock, bármelyik fesztiválon megállná a helyét

Igazi vérbeli, vérbő nu-jazz, bármelyik fesztiválon megállná a helyét…

Kategóriák