2021. JÚNIUS 15.- KEDDI GYÓGYÍTÁS

Szerző: | jún 15, 2021 | Vírusnapló, Archívum, Egészségügy, Videó

20170118egy csomo ami nem mellrakot6

Az utóbbi időben több VÍRUSNAPLÓ olvasó, főleg fiatal hölgyek hívtak fel, akiknél pajzsmirigy és mellprobléma merült fel. Érdeklődtek, hogy milyen diagnósztikai lehetőségek, valamint milyen kíméletes terápiás módszerek léteznek. A mai bejegyzésemben felelek a feltett kérdésekre:

Majdnem mindegyik betelefonáló hölgyolvasóm kérdezte, hogy létezik-e műtét nélküli, fájdalommentes beavatkozás a pajzsmirigy- és emlő elváltozásokra. A felelet: igen, az RFA – rádiófrekvenciás daganatroncsolás és a MWT-mikrohullámú daganatroncsolás lehetőségei.

RFA: A rádiófrekvenciás kezelés során vékony elektródát szúrunk be a bőrön keresztül a kezelendő daganatba, majd az elektródára elektromos áramot kapcsolva a daganatos sejteket felmelegítjük. A melegítés során 70-100 °C-os hőmérsékletet érünk el az elektróda környezetében, így az ott elhelyezkedő kóros szövetszaporulat teljes egészében elpusztul. A kezelés általában helyi érzéstelenítésben történik, kórházi ápolást nem igényel. Ez a módszer csak bizonyos fajtájú, méretű és elhelyezkedésű daganatok esetén alkalmazható sikerrel, így fontos a precíz előzetes kivizsgálás. Leggyakrabban a pajzsmirigy daganatai kezelhetők ezzel a módszerrel.

MWT: A magyar rendelőkben végzett krioabláció az Amerikai Egyesült Államokban, Európában, és Magyarországon is jóváhagyott eljárás. Célja a fibroadenoma sejtjeinek elpusztítása, ezért a nyitott sebészi műtét helyett elvégezhető, teljes értékű módszer. Az igen alacsony hőmérséklet teljesen elpusztítja a célterületen elhelyezkedő szövetet. A krioablációs technológiát és az eljárást az elmúlt években az emlő fibroadenomáinak kezelésére optimalizálták

NÉZZÜK ELSŐSSZŐR A PAJZSMIRIGY PROBLÉMÁT

Az RFA kezelés egy műtét jellegű beavatkozás – ezt egy erre szakosodott munkacsoport végzi: intervenciós radiológus szakorvos, aneszteziológus és egy intervenciós radiológiai asszisztens. A beavatkozás előtt az asszisztens felkéri, hogy feküdjön fel a vizsgálóasztalra, majd a radiológus megtervezi, hogy milyen testhelyzet a legmegfelelőbb, és melyik behatolási pont a legbiztonságosabb az Ön esetében. Az RFA kezelést steril körülmények közt végezik. a szúrás helye fölött lévő bőrterületre helyi érzéstelenítőt kap, valamint a pajzsmirigy felületét is érzéstelenítik. Ezt követően vezeti be az orvos a vékony kezelőtűt a kívánt területre, melyet felmelegít, így a keletkezett hő elpusztítja a kóros sejteket. Fájdalmat a beavatkozás alatt nem érezni. A rádiófrekvenciás abláció nagyon biztonságos eljárás, de mint minden orvosi beavatkozásnak, ennek is vannak lehetséges szövődményei. A témában több tanulmány is készült, de a komplikációk aránya alig 0,1%. A kontroll vizsgálatok a beavatkozást követően négy héttel, majd 3 hónap, 6 hónap és 12 hónap múlva esedékesek, de a 3. hónapnál csak be kell küldenie e-mailen egy vérkép leletet, de személyesen nem kell megjelennie.

MAJD TÉRJÜNK ÁT A MELLPROBLÉMÁRA

A fibroadenomák a jóindulatú melltumorok (csomók) egyik leggyakoribb típusát alkotják. Ezek a daganatok szilárdak (nem folyadék tölti ki őket, mint a ciszták esetében), egyértelműen körülhatárolhatóak, és tipikusan kerek vagy ovális formájúak. A fibroadenomák jóindulatú elváltozások, azaz nem rákos daganatok, és nem is alakulnak át rosszindulatúvá. Idővel a méretük növekedhet, ezt általában hormonális változások okozzák.

A fibroadenomák egy része kitapintható a mellszövetben. Némelyik évekig nem változik, egyes esetekben azonban idővel egy golflabdánál is nagyobbra nőhetnek. Sok nő kényelmetlennek és zavarónak érzi ezeket a csomókat, amelyek időnként fájdalmasak, és érzékenyek is lehetnek. Egyes esetekben a fibroadenomák fizikailag is deformálhatják a mellet. A csomók okozta szorongás egyénenként változik.

A fibroadenomákat leggyakrabban az emlő önvizsgálata, vagy orvosi vizsgálata során találják meg. Ilyenkor további vizsgálatok végezhetők: ultrahang, mammográfia vagy egyéb képalkotó eszköz használata, mint pl. MRI. A fibroadenomák a fizikai és a képalkotó vizsgálatok során tipikus megjelenést mutatnak, de a diagnózist legtöbbször mintavétellel meg kell erősíteni – mivel a képalkotó vizsgálatok után sem lehet minden esetben teljes biztonsággal kijelenteni, hogy a daganat valóban jóindulatú.

A határozott diagnózis a szövetmintavétel (biopszia) után következik. A legtöbb esetben minimálisan invazív, képalkotó eszköz által vezérelt biopsziát végeznek. Minimálisan invazívnak nevezzük az olyan beavatkozásokat, melyeket új technológia segítségével végzünk, nagyobb, a testen ejtett vágás nélkül. Ezt az eljárást a kezelőorvosa a rendelőjében, helyi érzéstelenítésben végzi. Rendszerint ultrahangos vezérlés mellett bevezetnek egy biopsziás tűt az emlőbe, amivel szövetmintát vesznek. A mintát ezután elküldik egy patológusnak, aki mikroszkópos vizsgálattal megállapítja, hogy valóban fibroadenomáról vagy más típusú elváltozásról van-e szó. Az eljárást követően a nők a megszokott módon folytathatják életüket.

A krioablációs kezelést egy erre szakosodott munkacsoport végzi: intervenciós radiológus szakorvos és egy intervenciós radiológiai asszisztens, valamint a kezelés megtervezésében Komplex Emlődiagnosztikai licencvizsgával rendelkező szakorvos is részt vesz. A beavatkozás előtt az asszisztens megkéri, hogy feküfjön fel a vizsgálóasztalra, hogy a radiológus megtervezhesse, milyen testhelyzet a legmegfelelőbb és melyik behatolási pont a legbiztonságosabb az Ön esetében. A kezelést steril körülmények között végezik, a szúrás helye fölött lévő bőrterületre helyi érzéstelenítőt kap. Ezt követően az orvos egy apró szúrást ejt és ezután vezeti be a kezelőtűt a kívánt területre. A helyi érzéstelenítő beadásakor kis feszülést, csípést lehet ugyan érezni, de fájdalmat a beavatkozás alatt nem fog tapasztalni. A kezelőorvos a helyi érzéstelenítést követően ultrahangos vezérlés mellett a fibroadenomába irányítja a kis szondát (vékony, üreges tű). Az igen alacsony hőmérséklet elpusztítja (ablálja) a megcélzott fibroadenomát.

A krioablációs eljárás elpusztítja (ablálja) a fibroadenoma sejtjeit. Idővel a testben az elpusztult sejtek felszívódnak. A kezelt sejtek természetes felszívódása alatt a mellben egy tapintható csomó érezhető, mely idővel fokozatosan zsugorodik. A szövet felszívódásához szükséges idő a csomó eredeti méretétől és egyéb tényezőktől függően változik. Kisebb csomó a kezelés helyén ritkán megmaradhat, ami nem feltétlenül a fibroadenoma szövete, de biztosan jóindulatú folyamat. Amennyiben a kezelés után elmúlt csomó helyén vagy környékén újabb csomó keletkezne, kérjük, forduljon hozzánk vagy emlődiagnoszta szakemberhez annak kivizsgálására.

A fibroadenomák gyakran többszörösek, tehát ha egyszer előfordult, akkor magasabb az esély több hasonló kialakulására a jövőben, ezért rendszeres (éves) ultrahang követés szükséges. A kontroll vizsgálatok a beavatkozást követően négy héttel, majd 1 év múltán esedékesek.

ÉS AKKOR HOVÁ FORDULHATNAK A VÍRUSNAPLÓ NŐOLVASÓI A FENTI A TÉMÁBAN

dr deak pal akos ph d

DR. DEÁK PÁL ÁKOS PH.D. Intervenciós radiológus, radiológus szakorvos, egyetemi docens

info@deakpalakos.hu

Semmelweis Egyetem

1082 Budapest,
Baross u. 23-25.

+36 1 267 6000

PremierMed Egészségközpont

1037 Budapest,
Virág Benedek utca 26.

+36 1 803 7281

Szent Imre Egyetemi Oktatókórház

1115 Budapest,
Tétényi út 12–16.

+36 1 464 8600 / M:

2103

RSS Hírstart hírei