Az utóbbi időben több VÍRUSNAPLÓ olvasó, főleg fiatal hölgyek hívtak fel, akiknél pajzsmirigy és mellprobléma merült fel. Érdeklődtek, hogy milyen diagnósztikai lehetőségek, valamint milyen kíméletes terápiás módszerek léteznek. A mai bejegyzésemben felelek a feltett kérdésekre:
Majdnem mindegyik betelefonáló hölgyolvasóm kérdezte, hogy létezik-e műtét nélküli, fájdalommentes beavatkozás a pajzsmirigy- és emlő elváltozásokra. A felelet: igen, az RFA – rádiófrekvenciás daganatroncsolás és a MWT-mikrohullámú daganatroncsolás lehetőségei.
RFA: A rádiófrekvenciás kezelés során vékony elektródát szúrunk be a bőrön keresztül a kezelendő daganatba, majd az elektródára elektromos áramot kapcsolva a daganatos sejteket felmelegítjük. A melegítés során 70-100 °C-os hőmérsékletet érünk el az elektróda környezetében, így az ott elhelyezkedő kóros szövetszaporulat teljes egészében elpusztul. A kezelés általában helyi érzéstelenítésben történik, kórházi ápolást nem igényel. Ez a módszer csak bizonyos fajtájú, méretű és elhelyezkedésű daganatok esetén alkalmazható sikerrel, így fontos a precíz előzetes kivizsgálás. Leggyakrabban a pajzsmirigy daganatai kezelhetők ezzel a módszerrel.
MWT: A magyar rendelőkben végzett krioabláció az Amerikai Egyesült Államokban, Európában, és Magyarországon is jóváhagyott eljárás. Célja a fibroadenoma sejtjeinek elpusztítása, ezért a nyitott sebészi műtét helyett elvégezhető, teljes értékű módszer. Az igen alacsony hőmérséklet teljesen elpusztítja a célterületen elhelyezkedő szövetet. A krioablációs technológiát és az eljárást az elmúlt években az emlő fibroadenomáinak kezelésére optimalizálták
NÉZZÜK ELSŐSSZŐR A PAJZSMIRIGY PROBLÉMÁT
Az RFA kezelés egy műtét jellegű beavatkozás – ezt egy erre szakosodott munkacsoport végzi: intervenciós radiológus szakorvos, aneszteziológus és egy intervenciós radiológiai asszisztens. A beavatkozás előtt az asszisztens felkéri, hogy feküdjön fel a vizsgálóasztalra, majd a radiológus megtervezi, hogy milyen testhelyzet a legmegfelelőbb, és melyik behatolási pont a legbiztonságosabb az Ön esetében. Az RFA kezelést steril körülmények közt végezik. a szúrás helye fölött lévő bőrterületre helyi érzéstelenítőt kap, valamint a pajzsmirigy felületét is érzéstelenítik. Ezt követően vezeti be az orvos a vékony kezelőtűt a kívánt területre, melyet felmelegít, így a keletkezett hő elpusztítja a kóros sejteket. Fájdalmat a beavatkozás alatt nem érezni. A rádiófrekvenciás abláció nagyon biztonságos eljárás, de mint minden orvosi beavatkozásnak, ennek is vannak lehetséges szövődményei. A témában több tanulmány is készült, de a komplikációk aránya alig 0,1%. A kontroll vizsgálatok a beavatkozást követően négy héttel, majd 3 hónap, 6 hónap és 12 hónap múlva esedékesek, de a 3. hónapnál csak be kell küldenie e-mailen egy vérkép leletet, de személyesen nem kell megjelennie.
MAJD TÉRJÜNK ÁT A MELLPROBLÉMÁRA
A fibroadenomák a jóindulatú melltumorok (csomók) egyik leggyakoribb típusát alkotják. Ezek a daganatok szilárdak (nem folyadék tölti ki őket, mint a ciszták esetében), egyértelműen körülhatárolhatóak, és tipikusan kerek vagy ovális formájúak. A fibroadenomák jóindulatú elváltozások, azaz nem rákos daganatok, és nem is alakulnak át rosszindulatúvá. Idővel a méretük növekedhet, ezt általában hormonális változások okozzák.
A fibroadenomák egy része kitapintható a mellszövetben. Némelyik évekig nem változik, egyes esetekben azonban idővel egy golflabdánál is nagyobbra nőhetnek. Sok nő kényelmetlennek és zavarónak érzi ezeket a csomókat, amelyek időnként fájdalmasak, és érzékenyek is lehetnek. Egyes esetekben a fibroadenomák fizikailag is deformálhatják a mellet. A csomók okozta szorongás egyénenként változik.
A fibroadenomákat leggyakrabban az emlő önvizsgálata, vagy orvosi vizsgálata során találják meg. Ilyenkor további vizsgálatok végezhetők: ultrahang, mammográfia vagy egyéb képalkotó eszköz használata, mint pl. MRI. A fibroadenomák a fizikai és a képalkotó vizsgálatok során tipikus megjelenést mutatnak, de a diagnózist legtöbbször mintavétellel meg kell erősíteni – mivel a képalkotó vizsgálatok után sem lehet minden esetben teljes biztonsággal kijelenteni, hogy a daganat valóban jóindulatú.
A határozott diagnózis a szövetmintavétel (biopszia) után következik. A legtöbb esetben minimálisan invazív, képalkotó eszköz által vezérelt biopsziát végeznek. Minimálisan invazívnak nevezzük az olyan beavatkozásokat, melyeket új technológia segítségével végzünk, nagyobb, a testen ejtett vágás nélkül. Ezt az eljárást a kezelőorvosa a rendelőjében, helyi érzéstelenítésben végzi. Rendszerint ultrahangos vezérlés mellett bevezetnek egy biopsziás tűt az emlőbe, amivel szövetmintát vesznek. A mintát ezután elküldik egy patológusnak, aki mikroszkópos vizsgálattal megállapítja, hogy valóban fibroadenomáról vagy más típusú elváltozásról van-e szó. Az eljárást követően a nők a megszokott módon folytathatják életüket.
A krioablációs kezelést egy erre szakosodott munkacsoport végzi: intervenciós radiológus szakorvos és egy intervenciós radiológiai asszisztens, valamint a kezelés megtervezésében Komplex Emlődiagnosztikai licencvizsgával rendelkező szakorvos is részt vesz. A beavatkozás előtt az asszisztens megkéri, hogy feküfjön fel a vizsgálóasztalra, hogy a radiológus megtervezhesse, milyen testhelyzet a legmegfelelőbb és melyik behatolási pont a legbiztonságosabb az Ön esetében. A kezelést steril körülmények között végezik, a szúrás helye fölött lévő bőrterületre helyi érzéstelenítőt kap. Ezt követően az orvos egy apró szúrást ejt és ezután vezeti be a kezelőtűt a kívánt területre. A helyi érzéstelenítő beadásakor kis feszülést, csípést lehet ugyan érezni, de fájdalmat a beavatkozás alatt nem fog tapasztalni. A kezelőorvos a helyi érzéstelenítést követően ultrahangos vezérlés mellett a fibroadenomába irányítja a kis szondát (vékony, üreges tű). Az igen alacsony hőmérséklet elpusztítja (ablálja) a megcélzott fibroadenomát.
A krioablációs eljárás elpusztítja (ablálja) a fibroadenoma sejtjeit. Idővel a testben az elpusztult sejtek felszívódnak. A kezelt sejtek természetes felszívódása alatt a mellben egy tapintható csomó érezhető, mely idővel fokozatosan zsugorodik. A szövet felszívódásához szükséges idő a csomó eredeti méretétől és egyéb tényezőktől függően változik. Kisebb csomó a kezelés helyén ritkán megmaradhat, ami nem feltétlenül a fibroadenoma szövete, de biztosan jóindulatú folyamat. Amennyiben a kezelés után elmúlt csomó helyén vagy környékén újabb csomó keletkezne, kérjük, forduljon hozzánk vagy emlődiagnoszta szakemberhez annak kivizsgálására.
A fibroadenomák gyakran többszörösek, tehát ha egyszer előfordult, akkor magasabb az esély több hasonló kialakulására a jövőben, ezért rendszeres (éves) ultrahang követés szükséges. A kontroll vizsgálatok a beavatkozást követően négy héttel, majd 1 év múltán esedékesek.
ÉS AKKOR HOVÁ FORDULHATNAK A VÍRUSNAPLÓ NŐOLVASÓI A FENTI A TÉMÁBAN
DR. DEÁK PÁL ÁKOS PH.D. Intervenciós radiológus, radiológus szakorvos, egyetemi docens
info@deakpalakos.hu
Semmelweis Egyetem
1082 Budapest,
Baross u. 23-25.
+36 1 267 6000
PremierMed Egészségközpont
1037 Budapest,
Virág Benedek utca 26.
+36 1 803 7281
Szent Imre Egyetemi Oktatókórház
1115 Budapest,
Tétényi út 12–16.
+36 1 464 8600 / M:
2103