AZ ÚJSÁGCSÍNÁLLÁS NEM EGY VESZÉLYTELEN MUNKA
Zsoldos Sándor irodalomtörtész barátommal folytatott eszmecserék alkalmával többször is érintjük a délvidéki sajtótörténetet. Többen behatóan is foglalkoztak a vajdasági magyar sajtótörténettel, de közülük talán a legkiemelkedőbben az én 7NAP-os főszerkesztőm, Kolozsi Tibor: Szabadkai sajtó. 1848-1919 (Szabadka: Életjel, 1973.) Kolozsi Tibor: Szabadkai sajtó. 1919-1945 (Újvidék: Fórum, 1979. ) tette ezt. Én most az ő kutatásaira, valamint az Országos Széchényi Könyvtár katalógusára és az újvidéki Matica Srpska anyagára támaszkodva megjelentetek egy rövid áttekintést a bácskai magyar lapokról.
De előtte engedjenek meg nekem egy kis kitérőt: Bácskában a két világháború között a legnépszerűbb, a legnagyobb példányszámban megjelenő napilap, a REGGELI ÚJSÁG (1929 – 1944.) volt. Felelős szerkesztője Tomán Sándor volt, illetve Andrée Dezső. Mellékletei a Mindentudó lexikon, a Reggeli Rádió és a Tündérország. 1930 és 1933 közt, Szenteleky Kornél szerkesztésében, A Mi Irodalmunk is melléklete volt.
Családom, Apám kapcsán kötődött ehhez az újsághoz. Apám 1907-1915 között a kishegyesi iskolában a híres Greiner Endrétől tanult. A polgári iskola után 1915-1919 között bútortervezőnek tanult Verbászon. 1920 – 1924 között pénzügyi tanulmányokat folytatott Budapesti Kereskedelmi Akadémián. 1925-1930 között Budapesten banktisztviselőként dolgozott. 1930. október 17. – 1937. május 5. között banktulajdonos (29 éves) Zentán. Irodavezetője Tolmácsy István. (Tolmácsy Géza: Pénzügyi élet – Bankok és részvénytársaságok 1876–1944 c. könyv). 1937-1942. között (36 éves) az újvidéki Reggeli Újság pénzügyi igazgatója.
A szerb partizánok 1944 októberében vonultak be Újvidékre. A közülük való Lazar Brankov nem közönséges partizán volt, hanem a bácska-baranyai katonai bíróság rettegett vérbírája. Népellenségnek nyilvánította és halála ítélte Andrée (Árvay) Dezsőt, az újvidéki Reggeli Újság főszerkesztőjét és tizenegy magyar nemzetiségű társát – valamennyiüket még aznap agyonlőtték.
Lazar Brankov által likvidált két újságíróra emlékezve: Kristály István. Padén tanítóskodó író. Több helybélivel együtt likvidálták 1944 végén. Némely irodalomtörténészünk szerint a két világháború közötti időben az egyik legtehetségesebb délvidéki írónkként tartották számon. Történetére jellemző, hogy Bori Imre, legismertebb irodalombúvárunk rábukkant alkotásainak sokaságára és értékelést írt róla. Tragikus sorsáról szinte említést sem tett, Borit mégis megzsarolták, meghurcolták tanulmánya miatt, rákényszerítették, hogy támadja meg az akkor már halálórája felé közelgő Illyés Gyulát, mert az éppen akkoriban bírálóan, mert nyilatkozni egy németországi folyóiratnak a jugoszláviai magyarok helyzetéről. Tiller Tímár Ferenc. Gomboson született, Szabadkán élt és írt. Majtényi Mihály megírta róla, hogy a kellő pillanatban nem ült vonatra, a partizánok otthon találták, elvitték és eltűnt. Majtényinak jó oka volt, hogy megemlékezzen róla, hiszen – ezt is ő maga közölte – őt ugyanúgy elvihették volna, mint Tímárt. Egyazon ház udvari lakásaiban albérlősködtek, s az áldozatkeresők nem név szerint jöttek érte, hanem csak egy magyar író után érdeklődtek, s éppen Majtényinénál. Ő pedig Tímár ajtajára mutatva közölte, hogy ott lakik egy.
Lazar Brankov nemcsak a Reggeli Újság szerkesztőit és újságíróit ítélte halálra, hanem az újság állandó olvasóit is – 1944 október 30-án 250 magyart lövetett le. Visszaemlékezők és történészek (pl. Pavle Šozberger, Mészáros Sándor) szerint a rögtönítélő bíróság, melynek Brankov egyik megkerülhetetlenül fontos láncszeme volt, előszeretettel ítélt halálra magyar polgárokat. Pályafutását a Szövetséges Ellenőrző Bizottság jugoszláv missziójának századosi rangú titkáraként folytatta Budapesten. A Tito-Sztálin konfliktus idején kezdetben a moszkvai irányvonalat támogatta, később azonban a Rajk-perben őt is elítélték. 1956-ban szabadult, majd Párizsban élt. Az 1990-es években az aktuális szerb napipolitikai célok érdekében újra elővették: hosszabb tévéinterjúban tagadta a tömeges magyarellenes megtorlások tényét, a temerini nagytemető bejáratánál levő tömegsírról pedig a tényeket elferdítve azt állította, hogy abban nem 1944-ben kivégzett magyarok, hanem a «hideg napok» során megölt zsidók nyugszanak. A fentiek fényében figyelemre méltó, hogy Göncz Árpád 1998-ban Köztársasági Elnöki Arany Emlékkereszttel tüntette ki. Brankov 100 éves korában hunyt el.
VAJDASÁGI MAGYAR SAJTÓ
A
ADA–MOHOLI KÖZLÖNY
(1891 – 1913.) Helyi és vidéki érdekű társadalmi és közgazdasági hetilap. Megjelent Adán, szerkesztette Dreiszinger Ferenc, nyomta Berger Adolf.
ALFÖLD – KÉPES HETILAP
(1935 – 1941.) Képes hetilap. Indult 1935 februárjának végén, Szabadkán. Szerkesztette Hegedűs Béla, felelős szerkesztője Hirsch Dezső volt. A 43. számtól felelős szerkesztője és kiadója Víg Lajos, szerkesztője pedig Farkas Frigyes. 1936-ban szerkesztette Hegedűs Béla, 1937 elején felelős szerkesztő Fischer Imre, 1938-tól felelős szerkesztő és kiadó Víg Lajos. Tulajdonosa a Centralina knjižara, nyomta a Fischer testvérek nyomdája.
ALKALMI ÚJSÁG
(1916. júl. 15.) Alkalmi kiadvány, magyar és német nyelven. Megjelent Újvidéken, az 1916 „julius 15-iki kertünnepélyen”, nyomta az Újvidéki Hírlap Nyomda.
ALMANACH. A BÁCSMEGYEI NAPLÓ KARÁCSONYI MELLÉKLETE
(1929?) Megjelent Szabadkán, a Minerva kiadásában, 1929-ben.
B
BÁCS-BODROG
(1911 – 1918.) Társadalmi, közgazdasági és szépirodalmi közlöny. Megjelent Kulán, szerkesztette Csajági Bernát, nyomta a Libraria Nyomda.
BÁCS-TOPOLYAI HÍRLAP
(1896 – 1919.) Szépirodalmi és társadalmi hetilap. Megjelent Bácstopolyán, felelős szerkesztője Fárnek Dezső volt – 1918 decemberéig –, kiadta Wilheim Miksa.
BÁCSALMÁS ÉS KÖRNYÉKE
(1909.) Társadalmi és közgazdasági hetilap. Megjelent Bácsalmáson, szerkesztette Mészáros Miksa, kiadta Horváth Mátyás.
BÁCSALMÁSI JÁRÁS
(1908 – 1914.) Társadalmi, közgazdasági és szépirodalmi hetilap. Megjelent Bácsalmáson. Szerkesztette Hechtl Géza, 1910-től pedig Nánay Aurél.
BÁCSKA
(1878 – 1916.) Megjelent Zomborban, szerkesztette Radics György.
BÁCSKA TOPOLYA ÉS VIDÉKE
(1924 – 1941.) Politikai és közgazdasági hetilap. Megjelent Topolyán, felelős szerkesztője Mák Aladár volt, nyomta Hajtman István könyvnyomdája.
BÁCSKAI ELLENŐR
(1881 – 1904.) Társadalmi, közművelődési, szépirodalmi és közgazdászati közlöny, a Szabadkai Ellenőr utódja. Indult 1881. január 30-án, megjelent Szabadkán. Felelős szerkesztője Stoczek Károly volt, 1883. augusztus 5-től 1884. május 4-ig pedig ideiglenesen Dékics József. Kiadótulajdonosa Mamuzsits Ágoston, 1885-ben egy ideig id. Gálfy György. Előállította Bittermann József nyomdája. 1889. június végétől 1891. január 1-jéig szünetelt. 1904. október végén szűnt meg.
BÁCSKAI ÉLET
(1926 – 1927) Szépirodalmi és társadalmi folyóirat. Megjelent Jánoshalmán, 1926 augusztusától. Főszerkesztője Zámbó Endre, felelős szerkesztője Martinek Aladár volt, főmunkatársak pedig Csizovszky Sándor és Zámbó Béla Géza voltak.
BÁCSKAI FRISS ÚJSÁG
(1901.) Napilap. Megjelent Szabadkán, felelős szerkesztője Dugovich Imre volt, a közgazdasági részt pedig Kovács János szerkesztette.
BÁCSKAI HATÁRVIDÉK
(1904 – 1905.) Társadalmi, közgazdasági és szépirodalmi hetilap. Megjelent Sajkásgyörgyén, Újvidéken. Felelős szerkesztője Reiter József volt, nyomta a Hungária Nyomda.
BÁCSKAI HÍREK
(1906 – 1941.) Társadalmi hetilap. Megjelent Palánkán, minden vasárnap. Felelős szerkesztője és kiadótulajdonosa Csernicsek Imre volt, majd 1908 augusztusától a főszerkesztő Zsupansky Milivoj lett. 1910 januárjától Csernicsek Imre melletti társszerkesztő egy ideig Haris György is. Szünetelt 1914. július 27-től augusztus 15-ig, illetve 1918. szeptember 30-tól 1941. június 28-ig.
BÁCSKAI HÍRLAP
(1897 – 1921.) Társadalmi, közgazdasági, politikai és szépirodalmi napilap. Indult 1897. október 3- án, majd december 17-től politikai lap lett. 1902. április 6-tól politikai napilap, 1906-tól 1909-ig pedig a Bács-Bodrog vármegyei függetlens.gi és 48-as párt közlönye. Felelős szerkesztője Csillag Károly volt, 1901 decemberétől Braun Henrik, 1909-ben Havas Emil, majd újra Braun Henrik, 1917-ben pedig ismét Havas Emil. Főszerkesztője 1901 decemberétől Csillag Károly, 1906-tól Baloghy Ernő volt. Társszerkesztője 1897-ig Blau Géza, utána Gál Rezső, a tízes években Havas Emil volt. Főmunkatársai Révész Ernő (1900-ig) és Kondor Ottó voltak, illetve Székely Áron. Kiadótulajdonosa Krausz és Fischer nyomdája, később pedig a Bácskai Hírlap Lapkiadó Részvénytársaság, majd 1917-ben Braun Henrik. 1919 elején betiltották, de 1919 augusztusában újra megjelent Magyar Újság címen, majd 1921-ben ismét a régi címén.
BÁCSKAI NAPLÓ
(1907 – 1923.) Politikai napilap, az Országos Keresztényszocialista Szövetség Bács megyei hivatalos közlönye, 1916-ig. 1917 áprilisától, s 1919-ben Délvidék címen jelent meg. 1920 januárjában betiltották, majd újraindult 1920. június 1-jén, ismét Bácskai Napló címen. Felelős szerkesztője Kónya Lajos, 1920. október 1-jétől pedig Völgyi János, majd 1921. november 3-tól Tóth Gyula, s 1922. augusztus 3-tól Balás-Piri Kálmán. Szerkesztette Berkes Márk, 1921-ben főmunkatársa Kónya Lajos. Kiadó-tulajdonosa a Szabadkai Nyomda- és Hírlapkiadó Vállalat mint szövetkezet, későbbi nevén a Szent Antal Nyomda.
BÁCSKAI SZEMLE
(1918 – ?) Irodalmi és művészeti hetilap. 1918. január 20-án indult, s szombatonként délben jelent meg. Szerkesztője Berkes Márk volt, kiadója Bartók Márta (özv. Czipszer Ernőné). Előállította a Hungária Nyomda.
BÁCSKAI ÚJSÁG
(1898 – 1913.) Közgazdasági, művelődési és társadalmi heti közlöny. Német címe Bácskaer Zeitung, korábbi címe pedig Apatin és Vidéke volt. Szerkesztette Witzmann József és Szavadill József.
BÁCSKAI ÚJSÁG
(1929 – 1931.) Hetilap, a III. évfolyamtól kéthetilap. Megjelent Zomborban. Felelős szerkesztője és kiadója Deák Leó volt, 1931-től pedig Bosnyák Ernő. Nyomta Oblát Károly könyvnyomdája.
BÁCSKAI ÚJSÁG
(1935 – 1942.) Politikai napilap. Megjelent Baján, szerkesztette Ruszthi Károly, nyomta az Új Élet Nyomda.
BÁCSMEGYE
(1902 – 1919.) Hetilap, a Felső-Bácska utóda. Megjelent minden pénteken, 1917 október 7-étől pedig hetenként kétszer, Budapesten, Zomborban, Szabadkán, Újvidéken és Bácsalmáson is. Szerkesztősége Budapesten volt, kiadóhivatalai pedig azokban a városokban, ahol megjelent még. Alapította Latinovits Pál főispán, felelős szerkesztője Pető Lajos volt, előállította Braun Adolf könyvnyomdája. 1916-tól Székesfehérváron nyomták.
BÁCSMEGYEI FÜGGETLEN HÍRLAP
(1903 – 1904.) Az első zombori napilap, mely 1903. október 25-én indult. Felelős szerkesztője Szilágyi Lajos volt, nyomta Báits Vladimir könyvnyomdája.
BÁCSMEGYEI NAPLÓ
(1903 – 1930.) Napilap. 1919. január 17-én betiltották, s 1920. február 23-án indult újra. 1920 márciusában ismét betiltották, ám augusztus 24-től már megjelenhetett. 1919-ben Dugovich Imre volt a felelős szerkesztője, 1920-ban Kosztolányi régi, gyerekkori barátja, Fenyves Ferenc (aki már 1914-től is felelős szerkesztője volt a lapnak, 1918-tól pedig Czebe László lett társszerkesztője), majd Vukov Lukács és Lazar Stipić. 1922-től ismét Fenyves szerkesztette, majd 1929 februárjától Bródy Mihály. Tulajdonosa Fenyves Ferenc és a Minerva Nyomda Rt. volt, illetve felelős kiadója Fenyves Lajos, majd Nagy Sándor. 1929. július 1-jétől Habostorta címmel, Arányi Jenő szerkesztésében gyermekmellékletet is indítottak. 1930. március 26-tól Napló címen jelent meg
BÁCSORSZÁG
(1904 – 1906.) Politikai, szépirodalmi, megyei képes hetilap. Megjelent Szabadkán, indult 1904. október 2-án. 1905-ben, a 38. számtól kezdődően havonta kétszer látott napvilágot, 1-jén és 15-én, később pedig 5-én és 20-án. Felelős szerkesztője Csillag Károly volt, 1905-öt követően pedig főszerkesztő lett, s Pusztai Béla vette át korábbi helyét. Főmunkatárs Horovitz Gusztáv volt. Előállította Krausz és Fischer nyomdája. 1906. január 14-én szűnt meg.
BAJA
(1912 – 1914.) Napilap. Megjelent Baján, szerkesztette Meskó Zoltán, nyomta Kazal József nyomdája.
BAJA ÉS VIDÉKE
(1906 – 1918.) Társadalmi hetilap. Megjelent Baján, minden szerdán és szombaton, később csak vasárnap. Szerkesztette Rotschild Zsigmond, kiadótulajdonos Csernicsek Imre. 1910-től felelős szerkesztő is Csernicsek Imre, Haris György pedig társszerkesztő.
BAJA-BÁCSKA
(1933 – 1938.) Napilap. Megjelent Baján. Felelős szerkesztője és kiadója Knézy Lehel volt. 1932- ben kiadója Bajai Ernő volt, 1934 áprilisától szerkesztője Jegess József lett. Nyomtatott Bakanek és Goldberger nyomdájában. Korábban, illetve 1933 után Független Magyarság címen jelent meg.
BAJA-BÁCSKA
(1933 — 1938.) Felelős szerkesztő Knézy Lehel volt. Megjelent Baján.
BAJAI EXPRESS
(1918.) Alkalmi humoros tartalmú riportújság, az 1918 augusztus 15-iki postásnap értesítője. Megjelent Baján, szerkesztette Kun Imre, nyomta Kollár A. Nyomda.
BAJAI FRISS ÚJSÁG
(1901 – 1904.) Napilap. Megjelent Baján, szerkesztette Fodor Károly, kiadta Rothschild Zsigmond.
BAJAI FÜGGETLEN HÍRLAP
(1905 – 1908.) Negyvennyolcas elvű politikai napilap. Megjelent Baján, szerkesztette Szirmai Vidor, a közgazdasági rovat szerkesztője pedig Furó Lajos volt.
BAJAI HÍRLAP
(1900 – 1917.) Társadalmi hetilap. Megjelent Baján, szerkesztette Lemberger Ármin, majd 1914-től Nemes József.
BAJAI KÖZLÖNY
(1878 – 1918.) Helyi érdekű, később közérdekű hetilap, 1908-tól pedig Baja és vidékének társadalmi, szépirodalmi és közgazdasági hetilapja. Laptulajdonos és szerkesztő Erdélyi Gyula, majd ideiglenes, utána pedig felelős szerkesztő, lap- és kiadótulajdonos Rajkovits Károly. 1908-tól felelős szerkesztő Csejthei Boróczy Kálmán, miközben néhány szám erejéig Meskó Zoltán is társszerkesztő. 1908-ban felelős szerkesztő Meskó Zoltán, főszerkesztő Boróczy Kálmán, főmunkatárs Fehérváry Dezső. 1909-ben pár hónapig Niki Jenő is társszerkesztő lesz. 1911 júniusa és novembere közt szünetelt. Az újraindulást követően felelős szerkesztő és laptulajdonos Valentin Emil, helyettes szerkesztő Fodor Károly. 1913-ban helyettes szerkesztő Ernszt József, 1914-ben felelős szerkesztő Fodor Károly, kiadó Fodor Károly és Erdős Lajos. 1915-től kiadta a Corvin Nyomda.
BAJAI TÜKÖR
(1918.) Alkalmi, humoros tartalmú riportújság. Megjelent Baján, felelős szerkesztője Kun Imre volt, kiadta Kollár A.
BAJAI ÚJSÁG
(1923 – 1935.) Bácsmegyei és délpestmegyei érdekű politikai napilap, katolikus és nemzeti irányultsággal. Megjelent Baján. Szerkesztette Fehérváry Dezső, később – 1926 márciusától – Gárdonyi Ferenc, azt követően (novembertől) pedig Fabiny Lili. 1928-ban Zámbó Béla Géza, majd vitéz Kemény Simon. 1929-ben pedig a következő szerkesztők váltották egymást: Gondán Felicián, Boróczy Kálmán. 1931-ben Mamusich József lett szerkesztő. Kiadó Kránitz István, majd Deák János, utána Boróczy Kálmán, nyomta az Új Élet Nyomda. Felelős kiadója Moravcsik Győző volt. 1918 és 1923 közt Új Élet címen jelent meg. Több tartalmas melléklete is volt.
BEZDÁN ÉS VIDÉKE
(1935.) Független magyar hetilap. Megjelent Bezdánon, hetente egyszer. Fő- és felelős szerkesztője Urbán Elemér volt, nyomta Győrfi I. nyomdája.
BOMBA
(1907 – 1908.) Társadalmi élclap. 1907. február 24-én indult, majd újraindult 1908. január 26-án. Felelős szerkesztője Lámpás, később Lipsitz S. Sándor. Kiadója és előállítója a Lipsitz és Társa nyomdája volt. 1908. április 26-án szűnt meg.
C-Cs
A CSAJKÁS
(1908 – 1917.) Társadalmi, mezőgazdasági és vegyes tartalmú hetilap. Megjelent Titelen, minden vasárnap. Felelős szerkesztője Bartunek Gyula volt.
CSALÁD
(1925 – ?) Az otthon és a család kérdéseivel foglalkozó, kéthetenként megjelenő lap. Indult 1925. március 1-jén. Munkatársai Havas Antal és Joso Šokčić voltak.
CSALÁDI LAP
(1925 – ?) Közművelődési hetilap. Megjelent Bácska-Topolyán, 1925 novemberétől. Nyomta a Mihalecz Nyomda, kiadta a Hajnal-féle ház.
CSANTAVÉRI FRISS ÚJSÁG
(1931.) Heti kétszer megjelenő lap. Indult 1931. március 8-án. Felelős kiadója és tulajdonosa ifj. Lisák Mihály volt, szerkesztette Wiszmegh Ferenc István. Nyomta Hajtman István, Topolyán. Utolsó száma 1931. március 26-án látott napvilágot.
CSONKA BÁCSKA
(1930 – 1931.) Közgazdasági, szépirodalmi és társadalmi hetilap, mely az első időszakban még heti kétszer látott napvilágot. Megjelent Baján, szerkesztette Kovács Bencze Albert.
D
DÉLBÁCSKA
(1920 – 1929.) Napilap. Indult 1920. december 12-én. Szerkesztette Szlezák Rezső ügyv.d. 1923- tól 1929-ig a szerkesztésért és a kiadásért Tomán Sándor felelt. 1929-től Reggeli Újságra változott a neve.
DÉL-MAGYARORSZÁG
(1902 – 1906.) Kétnyelvű lap volt (Juzna Ugarska), „a hazaszeretetnek és keresztény fölvilágosodásnak” alcímmel. Megjelent Vajszkán, minden vasárnap, majd később havonta egyszer. Felelős szerkesztője Tumbász István volt. Előbb Hódságon nyomták, majd Szabadkán, Bittermann József nyomdájában.
DÉLMAGYARORSZÁG
(1909.) Politikai napilap. Indult 1909. március 14-én. Megjelent hétfő kivételével minden nap, 8-10 oldal terjedelemben. Felelős szerkesztője Braun Henrik, főszerkesztője Baloghy Ernő volt. Kiadótulajdonos és előállító Szántó Lajos nyomdája. Megszűnt 1909. június 28-án.
DÉLVIDÉKI ÚJSÁG
(1910.) Politikai hetilap. Indult 1910. január 16-án. Szerkesztette az újvidéki keresztény társadalomtudományi líceum. Kiadta Fuchs E. és Társa könyvnyomdája.
E-É
ÉJFÉLI ÚJSÁG
(1919.) Szépirodalmi és szatirikus alkalmi lap. Megjelent 1919. november 22-én, az újságírók és nyomdászok Katalin-báljára. Szerkesztő nincs feltüntetve, kiadta a Katalin-bál vigalmi bizottsága. Nyomta a Bácsmegyei Napló Nyomda és Lapkiadó Rt.
ÉJFÉLI ÚJSÁG
(1923.) Alkalmi lap a Typograph Sport Klub báljára. Megjelent 1923. június 3-án (II. évf. 2. számként), illetve más alkalmakkor is napvilágot látott. Felelős szerkesztője Pásztor Árpád volt.
ÉJFÉLI ÚJSÁG
(1929 – 1930.) Alkalmi lap, a protestáns műsoros estély hivatalos lapja. Megjelent évente, Baján, nyomta a Corvin Nyomda.
ÉK
(1936.) Társadalomtudományi és irodalmi folyóirat. Megjelent Újvidéken. Főszerkesztője Holländer Zoltán volt, aki később Ember Zoltán néven írt a Magyar Szóban.
ELEVEN ÚJSÁG
(1922.) Farsangi alkalmi lap. Megjelent 1922-ben, dátum nélkül, az Izraelita Nőegylet bálján. Szerkesztő nincs feltüntetve, nyomta Fischer Ernő könyvnyomdája.
ELŐRE
(1901.) „Képes folyóirat”, a szerkesztők meghatározása alapján. Eredetileg havonta látott volna napvilágot. Litografált diáklap volt – a törvényszéki fogházban őrzött rabok sokszorosították –, mely Szabadkán jelent meg. Felelős szerkesztője Ángyán Béla volt, főmunkatársai Fenyves Ferenc, Halmos József, Kosztolányi Dezső, Jámbor Mihály, Ludasi János, Szinéri Dezső és Ujházi Károly voltak. A szerkesztők egy része álnéven szerepelt. A lap készítésében részt vett Munk Artúr, Szabó Batancs István és Csáth Géza is.2 A szakirodalom3 három megjelent lapszámot említ – Csáth Géza naplóföljegyzései alapján4 –, azonban mindössze egyetlen fennmaradt példány ismeretes. Lelőhelye: Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattára.
AZ ÉRDEKES ÚJSÁG
(1928 – 1931.) Képes szépirodalmi és rádió hetilap. Megjelent Újvidéken. Indult 1928 februárjában. Szerkesztette Bednár Károly.
EVANGÉLIKUS KÖZÉRDEK
(1913 – 1916.) Egyházi, iskolai és társadalmi lap, a lelkészi és tanítói fizetésrendezési mozgalmak közlönye. Megjelent Zomborban, szerkesztette Lombos Alfréd, Lombos Albert, Schwetz Mihály, 1913 szeptemberétől pedig Nikelszky Zoltán. 1916 januárjától egyháztársadalmi lap lesz, Bácsfalun jelenik meg, s felelős szerkesztője Kiss Béla lesz. Nyomta Báits Vladimir könyvnyomdája.
F
FAJANKÓ
(1922.) Képes élclap. Indult 1922. június 24-én. Felelős kiadója és szerkesztője Rákosi Bartul (Bertalan) volt, nyomta Etelka Rajčić. Összesen három száma látott napvilágot.
FÁKLYA
(1919.) Irodalmi hetilap. Felelős szerkesztője Szabó József református tanító volt, kiadta Ádler Géza.
FÁKLYA
(1929.) Társadalmi, gazdasági és irodalmi hetilap, a Szervezett Munkás folytatása. 1929. március 31-én indult. Megjelent Zomborban, vasárnaponként, de szabadkaiak készítették. Felelős szerkesztője Magyar Béla volt. Nyomta Sava Milatev. Az utolsó száma 1929. április 7-én látott napvilágot (2. szám).
FALU ÉS VÁROS
(1929.) Társadalmi, gazdasági és irodalmi hetilap, a Szervezett Munkás utóda. 1929. január 20-án indult, s megjelent minden vasárnap, Szabadkán. Névleges felelős szerkesztője és laptulajdonosa Lajčo Bistrički volt. Nyomta Fischer és Krausz. Utolsó száma 1929. április 28-i, utána betiltották.
FEKETICSI VASÁRNAPI ÚJSÁG
(1929 – ?) Politikai, társadalmi és közgazdasági hetilap. Megjelent Szabadkán, indult 1929 júliusában. Főszerkesztője Jeszenszky Ferdó ügyv.d volt, nyomta Fischer és Krausz könyvnyomdája.
FELSŐ-BÁCSKA
(1923 – 2001.) Független hetilap. Megjelent Jánoshalmán. Felelős szerkesztője Újházy László volt.
FIGARO
(1919.) Élclap, a Komedia folytatása. Indult 1919. december elején, s megjelent minden csütörtökön, külön szerbhorvátul és magyarul is. Szerkesztette Živojin S. Milanović, nyomta Fischer Ernő.
A FÖLD
(1923.) Politikai hetilap. Megjelent Szabadkán, indult 1923. november 17-én. Felelős szerkesztője Vukov Lukács volt. Melléklete az Új Éposz („»A Föld« irodalmi, művészeti és kulturriportmelléklete”).
FRISS ÚJSÁG
(1929 – 1940?) Zomborban jelent meg, 1930 és 1941 közt Új Hírek címen. Főszerkesztője Deák Leó volt.
FUTÓ HÍREK
(1910.) Társadalmi hetilap. Indult 1910. március 5-én. Felelős szerkesztője és kiadója Vukov Lukács volt, előállította a Hungária Nyomda. Mindössze négy-öt lapszáma jelent meg.
FÜGGETLEN MAGYARSÁG
(1933 – 1944.) Politikai napilap. Megjelent Baján. Szerkesztette Szaulich Antal, a kiadásért felelt Lebach Oszkár, nyomta a Corvin Nyomda. Korábban Baja-Bácska néven adták ki.
A FÜGGÖNY
(1922.) Színház, mozi és sporthetilap. Megjelent Újvidéken, felelős szerkesztője és kiadója Löwenberg Jenő volt. Nyomta a Grujics testvérek könyvnyomdája.
G-Gy
GRIMASZ
(1935 – 1941.) Vicc és keresztrejtvény-hetilap, majd újság. Indult 1935. március 1-jén, Újvidéken. 1935. június 30-tól szerkesztősége és kiadóhivatala van Újvidéken és Szabadkán is, majd Szabadkára költözik. 1936 decemberétől Gál László és Búzás László vicclapja, 1937-ben Gál László szatirikus hetilapja volt. Felelős szerkesztő, főszerkesztő és laptulajdonos Szabó Sipos Ferenc, 1935. április 28-tól szerkesztette Agyar, s a felelős szerkesztő Ungár Zoltán volt. 1935. május 19-től felelős szerkesztő és laptulajdonos Gál László. Társszerkesztő 1935-36-ban Búzás László, 1939-ben felelős szerkesztő Bíró Béla (Zombor). Főmunkatársak 1935-ben Magyar Zoltán, majd Szabady Jenő. Nyomta Újvidéken a Jugoslovenski dnevnik, majd Csajági Henrik, Szabadkán pedig 1935. június 30-tól a Fischer testvérek nyomdája. 1939-ben zombori szerkesztősége is volt. Utolsó száma 1941. február 23-án látott napvilágot.
A GYERMEKNAP
(1909.) Alkalmi időszaki lap. Megjelent 1909. május 16-án, 20-án és 22-én, kis formátumban, 6 oldalon. A gyermekvédő liga szabadkai helyi bizottságának megbízásából szerkesztette Havas Emil. Előállította Szántó Lajos könyvnyomdája.
H
HAIRI
(1923.) Szerkesztette Handel Zsigmond.
HALADÁS
(1911 – 1913.) Társadalmi, szépirodalmi, közgazdasági, ipar-kereskedelmi és közigazgatási közlöny. Megjelent Újverbászon, felelős szerkesztője Harsányi Ferenc, társszerkesztője pedig Salapáthy Kálmán volt. Nyomta a Verbászi Könyvnyomda.
HARANG
(1925.) Szépirodalmi és társadalmi hetilap. Megjelent Baján, indult 1925. március 18-án. Felelős szerkesztője Lóránt Lichter László, nyomta a Corvin Nyomda.
6-OS HONVÉDEK LAPJA
(1918.) Alkalmi lap a palicsi honvédnapra. Megjelent 1918. május 19-én, szerkesztője Havas Károly volt.
A HÁZTULAJDONOS
(1923.) Szerkesztette Fischer Ferenc.
HÁZTULAJDONOSOK LAPJA
(1934 – 1940.) Kétnyelvű lap, melynek német címe Hausbesitzer Zeitung volt. Szerkesztette Fischer Ferenc.
A HÉT
(1921 – 1922.) Társadalmi, tanügyi és közgazdasági hetilap. Megjelent Topolyán, felelős szerkesztője Mák Aladár volt, nyomta Hajtman István.
HÉTFŐI HÍREK
(1910 – 1911.) Szépirodalmi, társadalmi és közgazdasági hetilap. Megjelent minden hétfőn, Szabadkán, 1910. február 28-án indult. Felelős szerkesztője Hirth Ferenc volt, 1911. február 20-tól Oszter Péter. Főmunkatársa ifj. Gálfy György volt. Előállította Hirth és Duchon. 1911-ben szűnt meg.
HÉTFŐI MAGYAR ÚJSÁG
(1927.) P.rtonk.vüli hetilap, a vajdasági magyarság szócsöve. Megjelent Szabadkán, 1927. június 20-án indult. Felelős szerkesztője Szántó Róbert, felelős kiadója pedig Szentiványi Dezső volt. Nyomta a Szent Antal Nyomda. Utolsó száma 1927. augusztus 1-jén látott napvilágot.
HÉTFŐI ÚJSÁG
(1906 – 1917.) Társadalmi, közművelődési és szépirodalmi hetilap, a Szabadkai Közlöny folytatása. Megjelent Szabadkán, minden hétfőn, vagy ünnep után való délelőtt. 1906. szeptember 3-án indult. Felelős szerkesztője Szabados Sándor, szerkesztője Garai Kornél volt. Szerkesztette továbbá Török Zsigmond, majd Szalay László is, valamint Fenyves Jenő és Fenyves Ferenc.
HÉTFŐI ÚJSÁG
(1922 – 1925.) Hetilap. Megjelent Újvidéken. Főszerkesztő Tomán Sándor, felelős szerkesztő Csamprág Dusán. A 8. számmal Tomán Sándor neve lekerül a lapról, felelős szerkesztő Csamprág Dusán. 1922. július 17-től felelős szerkesztő és kiadótulajdonos Csamprág Dusán marad. Kiadta aHétfői Újság Lapkiadó Vállalat, majd 1922. május 8-tól a Gutenberg Nyomda.
HETI HÍRADÓ
(1934.) Politikai, társadalmi és közgazdasági hetilap. Megjelent Nagykanizsán, felelős szerkesztője Bakos Imre volt, nyomtatta Törteli József.
HÉTRŐL–HÉTRE
(1934 – 1935.) Vasárnapi magazin. Indult 1934. április 7-én, megjelent Szabadkán. Szerkesztette Magister (Kis Vilmos), felelős szerkesztője Tiller Ferenc volt. 1934. december 3-tól felelős szerkesztője és kiadója Schwalb Miklós volt. Nyomta a Fischer testvérek nyomdája, illetve egy ideig a Jugoslovenski dnevnik, Újvidéken. Utolsó száma 1935. március 24-én látott napvilágot.
HÍD
(1934 – 1940., 1945 –) Társadalomtudományi és irodalmi ifjúsági folyóirat. 1934 júniusától társadalmi és irodalmi szemle, 1934 júliusától a jugoszláviai magyar fiatalok irodalmi és társadalomtudományi folyóirata, 1934 augusztusától a jugoszláviai magyar fiatalok társadalmi és irodalmi folyóirata, 1935 októberétől társadalmi és kritikai szemle. Megjelent Szabadkán és Újvidéken. Felelős szerkesztője Lévay Endre volt. 1936 májusától felelős szerkesztője és kiadója Simonkovich Rókus, az 1937-es 1-2. számtól Mayer Ottmár. Nyomta Barna Ferenc nyomdája, aztán az Express, Etelka Rajčić, a Városi Nyomda, v.gül a Fischer testvérek nyomdája. Megszűnt 1940 decemberében. Szerepét ekkor átvette a Világkép. 1945-ben újraindult Steinfeld Sándor szerkesztésében.
HÍRLAP
(1923 – 1929.) Politikai és közgazdasági napilap, később a Magyar Párt lapja. Megjelent Szabadkán. Tulajdonosa Plukeovich János, 1923. május 8-tól a Fortuna Könyv- és Lapkiadó Vállalat, 1923. november 5-től a Hírlap Nyomda, 1924. március 1-től Szántó Róbert és társai, 1924. szeptember 16-tól Sántha György, azaz a Magyar Párt, 1926-tól pedig a Hírlap Lapkiadó Vállalat. Főszerkesztője és felelős szerkesztője Vukov Lukács volt, 1923. februártól felelős szerkesztő Havas Károly és Szántó Róbert, majd újra Vukov Lukács. 1923. június 13-tól Havas Emil, 1923. november 5-től Havas Károly, 1925. január 8-tól átmenetileg Vukov Lukács a felelős szerkesztő. Főszerkesztő 1923. február 25-től Szántó Róbert, aztán 1923. november 6-tól újra Szántó Róbert, 1924. október 1-től Streliczky Dénes. Nyomta Fischer és Krausz, 1923. június 5-től a Szent Antal nyomda, 1923. november 5-től a Hírlap-nyomda, 1924 áprilisától Fischer és Krausz, 1926 júniusától a Minerva. 1929 szeptemberében betiltották.
I
IFJÚSÁG
(1921 – ?) Irodalmi revü. Indult Pécsett 1921-ben, majd Szabadkán 1921. november 15-én. Megjelent havonta háromszor. Tulajdonosa és szerkesztője Tamás István volt, felelős szerkesztője Sommer Károly.
AZ IFJÚSÁG
(1918.) Tanulólap. Egyetlen száma jelent meg, 1918. március 2-án. Felelős szerkesztője és kiadója Bíró János volt. K.szült a Horváth-nyomdában.
IGAZMONDÁS
(1903.) Közművelődési lap. Megjelent Zentán, szerkesztette Szigethy Imre, nyomta Pléstity és Horváth.
IGAZSÁG
(1904 – 1918.) Politikai haviszemle. Megjelent Zomborban. Szerkesztette Patay Sándor.
IGAZSÁG
(1922 – 1923.) Szlovén-magyar nyelvű politikai hetilap, mely szlovén címen (Istina) is napvilágot látott. Indult 1922 novemberében. Felelős szerkesztője és kiadója Lazar Stipić, nyomta Etelka Rajčić. Utolsó száma 1923. április 15-én jelent meg.
IRODALMI ÉRTESÍTŐ
(1925 – 1927.) Irodalmi tájékoztató. Indult 1925. május 15-én, s megjelent minden hó 1-jén és 15- én, 1926. november 1-jétől pedig havonta egyszer. Felelős szerkesztő Mesterházy Ambrus, 1926. november 1-jétől Berlekovics Vince, főszerkesztő 1927. január 1-jétől Mesterházy Ambrus, március 1-jétől pedig Bodnár Imre. Kiadta Mamužić könyvkereskedése. Nyomta a Typographia Könyvnyomda (Újverbász), majd Horváth József szabadkai könyvnyomdája. Utolsó száma 1927. május 1-jén látott napvilágot.
J
JELEN ÉS JÖVŐ
(1908 – 1910.) Politikai és közgazdasági havi folyóirat. Megjelent Szabadkán. Indult 1908. november 1-jén. 1909-ben öt, 1910-ben hat száma jelent meg. Szerkesztője Macskovics Titusz volt, előállította a Szent Antal Nyomda.
JUDA MAKKABI
(1926 – 1927.) Sportlap. Felelős szerkesztője Lusztig Nándor volt, munkatársa Szpászics Veliszláv.
JUGOSZLÁVIAI MAGYAR ÚJSÁG
(1932 – 1934.) Napilap. Megjelent Újvidéken, indult 1932. december 29-én. Felelős szerkesztő Bródy Mihály, 1934. január 1-től névleg Bela Buljovčić, ténylegesen Szántó Andor, majd egy ideig névleg Varga Alajos. Felelős kiadó a grafikus munkások szövetsége nevében Bela Buljovčić. Nyomta a Jugoslovenski dnevnik nyomdája, 1934. január 30-tól Barna Ferenc könyvnyomdája. Utolsó szabadkai száma 1934. május 12-i, s ezt követően Újvidéken jelenik meg, s nyomja a Jugoslovenski dnevnik. Utolsó száma 1934. szeptember 16-án látott napvilágot.
K
KALANGYA
(1932 – 1944.) Irodalmi folyóirat. 1936 decembere és 1937 áprilisa között szünetelt. Megjelent 1932-ben Újvidéken, az év végétől Szabadkán, 1935 márciusától ismét Újvidéken, 1937 áprilisától Újverbászon, 1941 decemberétől pedig Zomboron, a Délvidéki Magyar Közművelődési Szövetség Irodalmi és Kulturális Szemléje alcímmel. Alapító főszerkesztője Szenteleky Kornél volt. A lap további szerkesztői voltak Csuka Zoltán, Bencz Boldizsár, Szirmai Károly, Kende Ferenc és Herceg János. Az 1936 márciusi lapszám Kosztolányi-szám volt, melyet Szirmai Károly és Kende Ferenc szerkesztett.
KARNEVAL
(1924.) Alkalmi lap. Megjelent Csantavéren, dátum n.lkül, feltehetően 1924 szilveszterére. Felelős szerkesztő Wiszmegh István, főmunkatárs Kozma Dezső. Nyomta a Szent Antal Nyomda.
KATONALAP
(1917.) Alkalmi lap, az 1917. augusztus 20-án, Palicson megrendezett katonanapra. Felelős szerkesztője Löwenberg Jenő volt, szerkesztője Bács Imre és Pirovszky Lajos. Előállította a Bácsmegyei Napló Nyomda és Lapkiadó Részvénytársaság nyomdája.
KÉPES VASÁRNAP
(1928 – 1930.) Társadalmi és szépirodalmi hetilap. Indult 1928. március 4-én. Megjelent Szabadkán, majd Újvidéken, 1930. május 11-től. Szerkesztéséért és kiadásáért felelt Fischer Imre, szerkesztette Csuka Zoltán, 1929-ben Csuka mellett Varnyú Tivadar is. Újvidéken a szerkesztéséért és kiadásáért felel Kottász Aladár, szerkesztette Csuka Zoltán, helyettese Varnyú Tivadar. 1930. május 25-től felelős szerkesztő és kiadó Dimitrije Dordević. 1930. június 8-tól Csuka mellett szerkesztő Búzás László is. 1930. augusztus 10-től újra Szabadkán jelenik meg. Ekkor felelős szerkesztő és kiadó Dorde Beljanski. Utolsó száma 1930. szeptember 14-i. 1930. szeptember 28-tól az Újvidéki Reggeli Újság vasárnapi mellékleteként jelenik meg mint képeslap. Utolsó száma 1930. november 16-án lát napvilágot. Nyomta Fischer és Krausz, Újvidéken az Uránia Nyomda.
KIS ÚJSÁG
(1924 – 1926.) Független politikai napilap. 1924 decemberében indult, megjelent Újvidéken. Felelős szerkesztő Magyar Vitályos, főmunkatárs Gálffy György, majd felelős szerkesztő Mikó László. Nyomta a Globus Nyomda.
KOMEDIA
(1919.) Szerbhorvát és magyar nyelvű humoros hetilap. Indult 1919. november 2-án. Laptulajdonos és felelős szerkesztő Živojin S. Milanović, szerkesztette Jeges József. Nyomta Fischer Ernő nyomdája. Megszűnt még novemberben, utódja a Figaro.
KÖZÉP BÁCSKA
(1904 – 1908.) Szépirodalom, kereskedelem, ipar és mezőgazdaság érdekét előmozdító hetilap, később társadalmi hetilap. Megjelent Ósziváczon, minden vasárnap. Szerkesztette Kovácsfy Antal, 1908-tól Dezső Kálmánnal közösen, kiadó és laptulajdonos Sonnenfeld Ármin volt. Nyomta Sonnenfeld Ármin.
KÖZÉPBÁCSKA
(1935 – 1944.) Hetilap. Megjelent Újverbászon, minden szombaton. Felelős szerkesztője Vass Gyula volt.
KÖZÉRDEK
(1902 – 1903.) Társadalmi, közgazdasági és szépirodalmi hetilap. Indult 1902. november 2-án. Megjelent minden vasárnap reggel. Felelős szerkesztő Lévay Zoltán (Budapest). Előállította Kladek István és Társa. 1903 nyarán szűnt meg.
KÖZVÉLEMÉNY
(1904 – 1905.) Közérdekű helyi lap. Megjelent Zentán. Főszerkesztője Hajdu Dezső, felelős szerkesztője Szabados József volt. Nyomta Plestity és Horváth.
KRITIKA
(1933.) Heti kultúrszemle. Indult 1933. március 12-én. Felelős szerkesztője és kiadója H. Halász Dezső volt, nyomta a Jugoslovenski dnevnik nyomdája.
KRÓNIKA
(1908.) Társadalmi és humoros hetilap. Indult 1908. november 22-én. Felelős szerkesztő Kepes Tibor. Kiadó és laptulajdonos Horváth István. Előállította Horváth István könyvnyomdája.
KULAI JÁRÁS
(1931.) Hetilap. Megjelent Kulán. Felelős szerkesztője Pleesz Pál volt.
KULTÚRA
(1935.) Irodalmi és művészeti folyóirat. Indult 1935. július 7-15-én. Megjelent Szabadkán, havonta kétszer. Kiadója és szerkesztője Schwalb Miklós volt, társkiadója Hirsch Dezső. Nyomta a Fischer testvérek nyomdája.
KULTÚRÉLET
(1921 – ?) Szépirodalmi, művészeti és tudományos havi híradó. Szerkesztette Vidor Imre és Havas Emil.
M
MAGYAR RADIKÁLIS ÚJSÁG
(1927 – ?) Radikális hetilap. Megjelent Szabadkán, indult 1927. augusztus 10-én. Felelős szerkesztője Skenderovics Tamás volt, kiadója Futó Béla. Nyomta Fischer és Krausz könyvnyomdája.
MAGYAR ÚJSÁG
(1928 – 1929.) P.rtonk.vüli politikai napilap. Megjelent 1928. december 12-én, Újvidéken. Felelős szerkesztője Dürbeck Rezső, kiadótulajdonosa pedig Dürbeck Gyula volt. Nyomta Farkas és Dürbeck könyvnyomdája.
MAI SZÍNLAP
(1910 – 1916.) Művészeti és szépirodalmi napilap, egy ideig a Szabadkai Műpártolók Körének hivatalos lapja. Indult 1910. október 19-én. Felelős szerkesztő Faragó Rezső, a 26. számtól Rehorovszky Jenő, 1911-ben pedig Hirth Aladár, majd Dér László (ifj. Dembitz Lajos), Schwimmer Béla. Kiadó Hirth és Duchon könyvnyomdája, 1913-ban Hirth Gyula, 1916-ban Frank Imre, majd Baranyi Károly. Lásd még Színházi Élet.
MENYKŰ
(1906 – 1907.) Humorisztikus hetilap. Szerkesztője Kepes Tibor volt. Készült Lipsitz Sándor, aztán Csernicsek Imre (Palánka), végül pedig Bosnyák Ernő (Zombor) könyvnyomdájában. Feltehetően 1907. október 19-én jelent meg utoljára.
MÓKA
(1926.) Tréfás hetilap. Megjelent Zentán, szerkesztette Bíró János.
MOZAIK
(1921 – ?) Magyar irodalmi és művészeti hetilap. Indult 1921 októberében. Felelős szerkesztője Tóth Gyula és Vidor Imre volt.
MOZI–SPORT
(1920.) Magyar és szerb, kétnyelvű hetilap. Megjelent Szabadkán, vasárnaponként. Felelős szerkesztője Tóth Gyula, laptulajdonosa és kiadója Deák Sándor volt. Nyomta Fischer és Krausz könyvnyomdája.
MOZI-ÚJSÁG
(1925 – ?) A Narodni Bioskop (Népmozgó) hetilapja, mely a legfrissebb mozihírekről számolt be. Megjelent Szabadkán, indult 1925. november 22-én. Felelős szerkesztője és kiadója Szentiványi Dezső volt, nyomta a Szent Antal Nyomda.
MŰVÉSZETI HETILAP
(1921.) Kétnyelvű lap, melynek szerbhorvát címe Umjetnički tjednik volt. Szerkesztette Huberth János és Deák Sándor.
N-Ny
NAPLÓ
(1930 – 1941.) Napilap, a Bácsmegyei Napló utódja. Megjelent Szabadkán. 1929 februárjától, a még a korábbi címén futó lapot Bródy Mihály szerkesztette, majd ezt követően – 1930. december 15-től – Fenyves Ferenc, Kosztolányi gyerekkori barátja. 1933 júliusától Hubert János, 1935 októberétől pedig névlegesen ugyan Fenyves Ferenc, de ténylegesen Szegedy Emil és Havas Károly lesznek a szerkesztők. Kiadta a Minerva Nyomda Rt., illetve a korábbi Bácsmegyei Napló nyomdája adta ki.
NAPRAFORGÓ
(1932.) Szépirodalmi és társadalmi hetilap. Megjelent Baján. Felelős szerkesztője Hódsághy Béla volt, kiadta Róna József.
A NÉP
(1935 – 1944.) Független magyar politikai hetilap. Megjelent Újvidéken, indult 1935 decemberében. Felelős szerkesztője Létmányi István volt, kiadója és laptulajdonosa Nagy Iván. Később Új Nép címen lett ismert.
NÉPSZAVA
(1902 – 1903.) Szépirodalmi és társadalmi hetilap, majd 1902. január 12-től közgazdasági és társadalmi hetilap. Indult 1893. október 15-én. Felelős szerkesztője Sokcsich Antal, 1894. május 20-tól Terbe Vince volt. Kiadója és laptulajdonosa szintén Terbe Vince volt. 1897. december 12-én a megszűnt Iparosok Lapja beolvadt a Népszavába, s ettől kezdve főmunkatárs Hirth Lipót. 1902. január 12-től felelős szerkesztő Dugovich Imre. Előállította Krausz és Fischer, később Hirth Lipót és Társa, aztán megint Krausz és Fischer, majd Kladek István nyomdája.
NÉPSZAVA
(1935 – 1940.) Politikai és szociális hetilap. Indult Topolyán, 1935. július 28-án. Főszerkesztő Jakša Damjanov, felelős szerkesztő és tulajdonos Győri István. Nyomta a Wilhelm Nyomda. 1935. szeptember 22-én a 9. szám Szabadkán jelent meg. Ettől kezdve a kommunista párt irányítása alatt áll. Felelős szerkesztő és kiadó Darabos Albert, 1936. szeptember 13-tól Pataki Gusztáv, szerkesztette Jakša Damjanov. Szerkesztette még Gubik Nándor, majd Cseh Károly. Nyomta a Fischer testvérek nyomdája. 1936 végén betiltották. Újra megjelent 1939. szeptember 24-én. Utolsó száma 1940. január 21-én látott napvilágot.
NYELVMESTER
(1932 – ?) A szerbhorvát nyelv elsajátítására és tökéletesítésére megjelent kétheti lap. Indult 1932 augusztusában. Tulajdonosa és kiadója az Universitas könyvkereskedés (Víg Lajos), felelős szerkesztője P. Šarčević volt. Nyomta Fischer Ernő nyomdája.
O-Ö
Ó-BECSEI ÚJSÁG
(1902 – 1905?) Közművelődési hetilap. Felelős szerkesztője és a laptulajdonos Göndör Ferenc volt.
ÓBECSE
(1906 – 1909.) Társadalmi, közművelődési, vegyes tartalmú folyóirat, alkalmi lap. Megjelent Óbecsén, szerkesztette Feszl György.
ÓBECSE ÉS VIDÉKE
(1888 – 1921.) Társadalmi vegyes tartalmú hetilap. Felelős szerkesztője Grünbaum Pál volt, főmunkatársa Fárbás József, kiadótulajdonosa Lévai Lajos.
ÓBECSEI HÍRLAP
(1906 – 1912.) Társadalmi hetilap. Megjelent minden vasárnap, Palánkán. Szerkesztője és kiadótulajdonosa Csernicsek Imre volt, 1910-től társszerkesztő Haris György.
ÓBECSEI ÚJSÁG
(1911 – 1916.) Szépirodalmi, közgazdasági és társadalmi hetilap. Megjelent Óbecsén. Felelős szerkesztője Radoszávlyevits Vladimir, főmunkatársa Bácskay Bódog volt. 1916. október 29-én szűnt meg.
ŐRSZEM
(1933 – 1934.) Katolikus lap. Szerkesztette Hampel Ede.
ŐRTŰZ
(1931 – 1934.) Irodalmi levelek, „44 osztálytárs emlékének”. A későbbi nyomtatott számok alcíme: „A jugoszláviai magyar ifjúság lapja”, majd: „A jugoszláviai magyar ifjúság havi folyóirata”. Indult 1931 szeptemberében. Szerkesztette Kis József, Tóth-Bagi István és Kovács-Sztrikó Zoltán. A nyomtatott számok idején felelős szerkesztő Kis József volt, a felelős kiadó pedig Juhász Ferenc. Ekkor jelent meg a becskereki Magyar Közművelődési Egyesület közreműködésével, a szerkesztőség pedig Szabadkán, míg a kiadóhivatal Becskereken volt. Nyomta a Jedinstvo Nyomda, Becskereken. 1934. januári dátummal ismert az utolsó nyomtatott száma.
ÖSSZETARTÁS
(1901 – 1919.) Vegyes tartalmú közművelődési lap, később politikai lap. Megjelent Zentán, minden vasárnap, szerdán és pénteken. Felelős szerkesztője Ellinger Jenő ügyv.d volt. 1907. januártól Ellinger lesz lapvezér, a felelős szerkesztő pedig Kerekes Frigyes Kázmér. 1910 júniustól Rasch Károly a lapvezér és a felelős szerkesztő, később Molnár Sz. Vince, majd 1911. februártól Dudás György, 1912. júniustól Sóti Ádám, v.gül 1914. áprilistól Széchényi István. Kiadta Beretka Imre és Molnár nyomdája.
P
PALÁNKA
(1903 – 1913.) Járási közlöny, helyi és közérdekű hetilap, a Palánkai Járási Közlöny folytatása. Szerkesztette Kristofek József. Nyomta Palánkán, Kristofek és Blázek nyomdája. 1904. június 26 és 1905. május elseje között szünetelt. Német nyelvű melléklapja a Beiblatt des Wochenblattes volt.
PALÁNKAI HÍRLAP
(1905 – 1918.) Napilap. Megjelent Palánkán, minden vasárnap, felelős szerkesztője Csernicsek Imre volt.
PALÁNKAI JÁRÁSI KÖZLÖNY
(1903 – 1904.) Helyi és általános érdekű, közgazdasági és szépirodalmi hetilap. Megjelent Palánkán, szerkesztette Krenedits Ödön. Nyomta a Járási Közlöny nyomdája.
POROND
(1918.) Színházi hetilap, melyet Tomán Sándor, Profuma József és Ujfalussy Gyula alapítottak. Szerkesztette 1918. június 9-ig Ujfalussy Gyula és Tomán Sándor, június 16-tól pedig Tomán Sándor. Vasiljevics Zsárko, a későbbi újvidéki szerb színház első igazgatójának ajánlatára Sóman Ferencet kérték fel felelős szerkesztőnek, akit Spectator néven jegyeztek. A lap eleinte csak színházi lapnak indult, később azonban átalakult riportlappá, s szociális kérdésekkel is foglalkozott. 1918 novemberéig jelent meg.
RÁDIÓ ALFÖLD
(1936.) Heti rendszerességgel megjelenő képes magazin. Felelős szerkesztője és kiadója Víg Lajos volt.
RAKÉTA
(1906 – 1907.) Humoros hetilap. Indult 1906. augusztus 19-én. Felelős szerkesztője Oroszlány Gábor és Havas Emil voltak, később csak Oroszlány Gábor, azt követően, 1906 novemberétől pedig „Casanova”, majd rá egy hónapra Ostor Balázs. Kiadója Braun Adolf volt, megszűnt 1907. március 31-én.
REFLEKTOR
(1935 – 1937.) Szerbhorvát és magyar nyelvű heti szemle. Szórakozás, film, utazás, sport. 1937-ben heti filmszemle lett. Indult 1935. szeptember 29 – október 5-én. Szerkesztette Szántó Andor, 1937- ben Andria Vojnić. Felelős szerkesztője és tulajdonosa Fischer József volt. Utolsó száma 1937. március 11-17-én látott napvilágot.
REGGELI ÚJSÁG
(1911 – 1912.) Politikai napilap. Indult 1911. október 10-én. Felelős szerkesztője Havas Emil volt, kiadótulajdonos a Reggeli Újság Lapkiadó Részvénytársaság. Kiadóhivatali igazgató Strasszer Béla. Előállította a Hungária Nyomda. Megszűnt 1912. január 23-án.
REGGELI ÚJSÁG
(1929 – 1944.) Hétfő kivételével naponta megjelenő lap, a Délbácska utóda. Megjelent Újvidéken. Felelős szerkesztője Tomán Sándor volt, illetve szerkesztette még Andrée Dezső is. Mellékletei a Mindentudó lexikon, a Reggeli Rádió és a Tünd.rorsz.g. 1930 és 1933 közt, Szenteleky Kornél szerkesztésében, A Mi Irodalmunk is melléklete volt.
RENDKÍVÜLI ÚJSÁG
(1911.) A Pannónia kabaréból. Megjelent Szabadkán. Főszerkesztője Kovács Emil, felelős szerkesztője Pásztor Andor volt, kiadta Hirth és Duchon nyomdája.
REVÜ
(1926 – 1927.) A kulturális élet minden megnyilvánulásának vajdasági tárháza, hetilap. Szabadkai korszakában Vajdasági Színházi Élet címen jelent meg. Indult Újvidéken, 1926. február 20-27-én. Felelős szerkesztője és kiadója Velislav Spasić, majd Major József volt. Újvidéki szerkesztője Csuka Zoltán, szabadkai szerkesztője Csuka János, zombori Gyöngyössy Dezső, majd Szántó Miklós, becskereki Kelemen János, zentai Pázmány Zoltán. Későbbi szabadkai szerkesztő Mészáros Dezső, Mesterházy Ambrus, v.gül Szegedi Emil. Nyomta az Uránia nyomda. 1927. április 3-tól Szabadkán jelent meg. Felelős szerkesztője ekkor Arányi Jenő, helyettese Szegedi Emil, felelős kiadója és tulajdonosa Garay Béla, későbbi tulajdonosa a Revü Lapkiadó Vállalat. Nyomta Fischer és Krausz. Utolsó száma 1927. május 29-én látott napvilágot.
RIPORT
(1920 – 1921?) Sportlap, mely utóbb szépirodalmi cikkeket is közölt. Indult 1920 decemberében vagy 1921 elején. Hetenként kétszer jelent meg, szerbhorvát és magyar nyelven. Szerkesztette Deák Sándor és Juszkó Béla, nyomta Fischer és Krausz.
RÓMAI KATOLIKUS KÁNTOR
(1926.) A vojvodinai kántorok szaklapja. 1926 januárjában indult.
S-Sz
STARAMORAVICAI VASÁRNAPI ÚJSÁG
(1929.) Politikai, társadalmi és közgazdasági hetilap. Indult 1929. július 2-án. Felelős szerkesztője Zsorzs István, főszerkesztője Jeszenszky Ferdó, szerkesztője Bajsai István volt. Nyomta Fischer és Krausz.
A STRAND
(1922.) Időszaki lap a strandszezonra. Főszerkesztője Nagy Ferenc volt, felelős szerkesztője Medvecki Imre.
SZABADKA ÉS VIDÉKE
(1893 – 1905.) Politikai és vegyes tartalmú heti közlöny, a néppárt lapja. Indult 1893. február 19-én. Felelős szerkesztője Czeisz Máté volt. Előállította Bittermann József nyomdája, megszűnt 1905 végén.
SZABADKAI ÉLCLAP
(1908.) Hetilap. Indult 1908. február 15-én. Felelős szerkesztője Damó Oszkár (Szeged), társszerkesztője Tóth Zoltán (Szeged) volt. Előállította Endrényi Imre szegedi könyvnyomdája és Tschöeckel Herman szegedi litográfiai műintézete. Megszűnt 1908. március 12-én.
SZABADKAI FRISS ÚJSÁG
(1901 – 1910.) Napilap. Indult 1901. március 2-án, Budapesten és Szabadkán. Megszűnt 1908. július 10-én, s Szabadkai Kis Újság címen indult újra. Júliustól a szabadkai Petőfi Társaság hivatalos közlönye, októbertől Szabadkai Újság lett a címe. 1909 szeptemberétől újra Szabadkai Friss Újság címen fut, míg 1910. novembertől megint Szabadkai Újság. 1915. szeptember 6-ától van heti és kétoldalas napi kiadása is. 1917. december 21-től politikai napilap, 1918 januárjától időszaki lap, majd újra napilap. Megjelent a háború után is, utóbb mint Bácsmegyei Újság és Suboticai Újság. Felelős szerkesztő Löw Géza, 1901. március 16-tól Katona Imre, 1903-tól Pusztai Béla. Kiadó és tulajdonos Heumann Mór, 1901. május 31-től Székely Viktor, később Pusztai Béla, majd Vermes Miksa, 1908 decemberétől Füredi Jákó, 1909-ben a Szabadkai Friss Újság Újságkiadó Vállalat. Főmunkatárs 1908 októberétől Szász Béla, 1918-ban Sztipich Lázár. Előállította Braun Adolf könyvnyomdája, Budapesten Pollacsek Mór, később a Nap kiadóvállalat nyomdája. 1905-től Braun Adolf, 1909. júliustól Lipsitz B., aztán Horváth István, 1910. november 6-től Hirth és Duchon, utána a Hungária Nyomda, Hirth Aladár nyomdája, Szabados Sándor nyomdája.
SZABADKAI FÜGGETLEN ÚJSÁG
(1903.) Napilap. Indult 1903. október 10-én, megjelent két oldal terjedelemben, a budapesti Friss Újság Szabadkán terjesztett példányaihoz csatolva. Felelős szerkesztője Katona Imre volt, kiadója Víg Zsigmond Sándor. Előállította Kladek és Hamburger nyomdája.
SZABADKAI HÉTFŐI HÍRLAP
(1911 – 1918.) Hetilap. Indult 1911. árpilis 10-én. Felelős szerkesztője Pusztai (Paszku) Béla volt, de a 2. számtól már Hirth Ferenc, 1911. július 10-től pedig Vajda József, s a főmunkatárs Hirth. Kiadó és előállító Hirth és Duchon, aztán a Hungária Nyomda, Krausz és Fischer és végül a Szabadkai Nyomda és Kiadó Rt.
SZABADKAI HÍRLAP
(1906 – 1912.) Politikamentes lap, 1907 áprilisától társadalmi hetilap. Indult 1906. november 18- án. Felelős szerkesztője Garai Kornél volt, később Csernicsek Imre, 1910. január 23-tól társszerkesztő Haris György 1911 júliusáig. Kiadótulajdonos Csernicsek Imre volt, akinek palánkai nyomdája állította elő a lapot.
SZABADKAI KÖZLÖNY
(1876 – 1906.) Társadalmi, szépirodalmi, kritikai és közgazdászati hetilap. Indult 1876. január 3-án. 1885-től kereskedelmi, ipari és vegyes tartalmú hetilap, kereskedők és iparosok névjegyzéke. 1888. januártól társadalmi és vegyes tartalmú hetilap, utána vegyes tartalmú helyi közérdekű és megyei tanügyi lap, majd társadalmi, közművelődési és szépirodalmi hetilap. 1889-től a szabadelvű párt orgánuma, 1892-ig. A címváltozata 1880. január 21-től Bácskai Hírlap, de csak április 4-ig. Felelős szerkesztő Fischer Lajos, majd Sziebenburger Károly, utána Czeisz Máté és Dékics József, 1878- ban Szalay László. Bácskai Hírlap korában Schlesinger Sándor és Müller (Molnár) Gyula, a cím visszaváltoztatása után újra Szalay László, utána Schlesinger. 1888-ban a felelős szerkesztő mellett szerkesztő B. Deák Lajos, 1889. januártól felelős szerkesztő Handelsmann Antal, aztán Szendrey Imre, majd Vécsei Emil, Török Zsigmond, 1895-ben pedig Kovács Samu, és v.gül Schlesinger. Kiadó és előállító Schlesinger (Szabados) Sándor, 1880-ban egy ideig Czeisz Máté, aztán Szalay László, később újra Schlesinger. 1906. szeptember 3-a után Hétfői Újság címen jelent meg.
SZABADKAI ÚJSÁG
(1901 – 1921.) Politikai napilap. Szabadkai Friss Újság címmel indult 1901. március 2-án. Megjelent Szabadkán. 1901 és 1908 közt felelős szerkesztő Löw Géza, nyomta Braun Adolf nyomdája. 1908 júliusától Szabadkai Kis Újság a címe, majd Szabadkai Újság lett. 1919 augusztusában betiltották és 1919. szeptember 6-án jelent meg újra. 1920 januárjában újra betiltották, s Suboticai Újság címmel jelent meg 1920 tavaszán. 1920 őszétől Bácsmegyei Újság a címe. Felelős szerkesztő és kiadó Pusztai Béla, 1919. szeptember 6-tól felelős szerkesztő Huberth János, főszerkesztő Pusztai Béla, társszerkesztő Schwimmer Béla, 1921. május 13-tól felelős szerkesztő Mayer Jenő, a kiadóhivatal vezetője Stern Sándor. Nyomta a Gizella Nyomda, aztán
Fischer és Krausz. 1921 júniusában az Obznana alapján betiltották.
SZABADSAJTÓ
(1901 – 1903.) N.pnevel.sügyi és társadalmi lap. Megjelent Zentán, szerkesztette Bíró János, nyomta a Szabadsajtó Könyvnyomda.
SZABADSZÓ
(1912 – 1913.) Politikai, közigazgatási és társadalmi havi szemle. Megjelent Újvidéken. Főszerkesztője Nagy Ferenc volt, felelős szerkesztője Medvetzky Imre. A II. évf. 11. számtól felelős szerkesztő Hajdu Sándor. A 12. számmal beszüntették a lapot.
SZEMLE
(1917 –1918.) Színházi, művészeti és irodalmi hetilap. Megjelent Újvidéken. Felelős szerkesztője Uglyesics Milutin volt, a szerkesztő pedig Lustig Nándor és Szpászics Vilmos, s decembertől a főszerkesztő Szpászics Vilmos lett. A kiadói ügyeket Karner G. Á. vezette.
A SZERVEZETT MUNKÁS KARÁCSONYI MELLÉKLETE
(1923. dec. 23.) A jugoszláviai központi Szakszervezeti Tanács közlönyének ünnepi melléklete. Megjelent Szabadkán. Tulajdonos Jovan Vuković, felelős szerkesztő Hegedűs József volt.
A SZÍNHÁZ
(1908 – 1909.) Társadalmi és szépirodalmi napilap. Indult 1908. december 17-én, illetve újraindult 1909. október 2-án művészeti napilapként. Felelős szerkesztője Fischer Dezső és Reisner Imre voltak, 1909-ben pedig Faragó Rezső. Kiadója Lipsitz B., majd 1909-ben Faragó Rezső volt. Előállította Lipsitz Sándor nyomdája, 1909-ben pedig a Hungária Nyomda.
SZÍNHÁZ–MOZI
(1916 – 1917.) Hetilap. Indult 1916 őszén. Szerkesztő és kiadó Juszkó Béla volt, előállította Fischer és Krausz nyomdája. Az utolsó lapszám az 1917. évi 13. szám (márc. 31 – ápr. 7.) volt.
SZÍNHÁZI ÉLET
(1914.) Színházi és művészeti napilap. A Mai Színlap címe 1914 őszén. Indult 1914. október 27-én. Felelős szerkesztő és kiadó Sárközy Lajos. Előállította a Bácsmegyei Nyomdavállalat, aztán a Szent Antal Nyomda. Megszűnt 1914 novemberében.
SZÍNHÁZI HÍRLAP
(1903 – 1904.) Szépművészeti napilap. Megjelent Szabadkán, indult 1903. november 7-én. Az évfolyam 1904. március 27-én zárult. Újraindult 1904. december 1-jén. Felelős szerkesztő Patek A. Béla, 1904-ben Vajda József. Kiadó és előállító Kladek és Hamburger könyvnyomdája.
SZÍNHÁZI NAPLÓ
(1901 – 1903.) Művészeti napilap. Indult 1901. november 3-án, megjelent Szabadkán. Felelős szerkesztője Patek Béla, főmunkatársa Nemes József volt, kiadója Szabados Sándor. Előállította Szabados Sándor nyomdája. Megszűnt 1903. április 5-én, az évad végén.
SZÍNHÁZI ÚJSÁG
(1906.) Művészeti napilap. Indult 1906. október 24-én. Felelős szerkesztője és laptulajdonosa Patek Béla volt, kiadója Lipsitz és Társa, előállította Szabados Sándor nyomdája. 1906. november 24-én Színházi Hírlapra változott a címe. Megszűnt 1906. december 4-én.
SZÍNHÁZI ÚJSÁG
(1909.) Művészeti napilap. Indult 1909. október 2-án. Felelős szerkesztő Rehorovszky Jenő, majd október 5-től Dohány Sándor, később ismét Rehorovszky. Kiadó ifj. Obláth Károly, előállította a Szántó Nyomda.
SZÍNHÁZI ÚJSÁG
(1910 – ?) Színházi és művészeti hetilap. Felelős szerkesztője, tulajdonosa és kiadója R. Tóth József volt. Indult 1910. október 10-én.
SZÍNHÁZI ÚJSÁG
(1911 – 1914.) Színházi és művészeti hetilap, 1913-ban irodalmi és művészeti hetilap. Indult 1911. október 27-én. 1913-ban V. évfolyamként jelent meg, tehát az 1909-ben megjelent Színházi Újság folytatásának is tekinthető. Szerkesztette és kiadta Fenyves Ferenc és András Ernő, 1913-ban szerkesztette Gyóni Géza, laptulajdonosa Fenyves Ferenc volt, 1914 őszétől felelős szerkesztő Böhm Oszkár, majd Gábor Jenő, Szaulits Antal, kiadó pedig Hillinger Kálmán, később Böhm Oszkár, v.gül Hirth Aladár. Előállította a Hungária lapnyomda, 1914-ben Fischer és Krausz.
SZILVESZTERI ÚJSÁG
(1935 – ?) Csantavéri alkalmi lap. Megjelent feltehetően 1935. december 31-re, majd a későbbi években is szilveszterre. Szerkesztette Béres István, nyomta a Fischer testvérek nyomdája.
SZOMBAT
(1925.) Zsidó társadalmi, irodalmi és művészeti hetilap. Indult 1925. július 26-án. Szerkesztette Vidor Imre. Nyomta Fischer és Krausz. Utolsó (kétnyelvű) száma: 1925. december 8.
SZÖVEGES SZÍNHÁZI HÉT
(1932 – 1933.) Színházi hetilap. Riport, sport, színház, mozi, társaság, könyv. Indult 1932. október 29-én. Felelős szerkesztője és kiadója Hirth Aladár volt, nyomta a Minerva. Utolsó száma: 1933. június 3-10. Újraindult 1933. október 1-jén, a 16. számmal, de már 7 (Hét) címmel. Nyomta a Minerva, v.gül a Fischer testvérek nyomdája. Utolsó száma: 1933. október 18.
SZTÁRIBECSEJI JÁRÁS
(1926 – 1932.) Politikai, szépirodalmi és közgazdasági hetilap. Megjelent Óbecsén, felelős szerkesztője Balassa Pál volt.
T
TEMERINI ÚJSÁG
(1928 – 1936.) Hetilap. Megjelent Temerinen, felelős szerkesztője Lang György volt.
TEMPÓ
(1931 – 1932.) Sport, film, rádió. Megjelent minden hétfőn és szombaton, Szabadkán, indult 1931. december 6-án. Felelős szerkesztője Magyary Domokos volt, majd Szántó Andor, felelős kiadója Pressburger Pál. Nyomta a Fischer testvérek nyomdája. Utolsó száma: 1932. február 29. Melléklete A Tempó Rádiója című műsorfüzet volt.
THÁLIA
(1904., 1909.) Művészeti lap, a színházi évadhoz kötődve megjelenésével. Megjelent Újvidéken,
szerkesztője Herger Tihamér volt.
TISZAMELLÉK
(1921.) Politikai napilap. Megjelent Zentán. Szerkesztette Keczeli M. Ferenc, nyomta Dinka Péter és Társa könyvnyomdája.
TISZAMELLÉK
(1935?) Hetilap. Megjelent Óbecsén, felelős szerkesztője Balassa Pál volt.
TISZAVIDÉK
(1921 – 1934.) Szépirodalmi, közgazdasági és társadalmi hetilap. Megjelent Óbecsén, szerkesztette 1922. szeptember 3-ig Bácskay Bódog, majd öt szám erejéig, október 15-ig Tihanyi Ernő, október 22-től Draskóczy Ede. Kiadótulajdonosa Radoszavljevits Vladimir volt.
TOPOLYA ÉS VIDÉKE
(1919.) A Bács-Topolyai Hírlap folytatása. Megjelent Topolyán. Felelős szerkesztője Decsy József, társszerkesztője Gonda Simon volt, kiadta Wilheim Miksa.
TOPOLYAI HÍRLAP
(1920 – 1921.) Szépirodalmi, közgazdasági és társadalmi hetilap. Megjelent Topolyán, felelős szerkesztője Hoós Kázmér volt, kiadta Hajtman István kiadóhivatala.
A TULIPÁN
(1906.) Irodalmi folyóirat, a „Tulipán-mozgalom” szolgálatában. Indult 1906 júniusában, megjelent Palánkán, minden második vasárnap. Szerkesztette Csernicsek Imre.
TULIPÁN
(1906.) Irodalmi újság. Megjelent Szabadkán. Felelős szerkesztője és laptulajdonosa Oroszlány Gábor, társszerkesztője Patek Béla volt. Előállította Kladek és Hamburger nyomdája.
U-Ú
AZ UCCA
(1925.) Pártoktól független riportlap. Indult 1925. május 3-án, megjelent keddenként. Szerkesztette Csuka János, nyomta Fischer és Krausz. Utolsó száma: 1925. szeptember 29.
ÚJ BÁCS-KULAI HÍRLAP
(1904.) Társadalmi és közgazdasági, magyar-német nyelvű időszaki közlöny. Megjelent Kulán, szerkesztette Peitsche János.
ÚJ ÉLET
(1918 – 1923.) Napilap. Megjelent Baján. Szerkesztette Fehérváry Dezső, kiadta az Új Élet Rt.
ÚJ HÍREK
(1930 – 1941?) Napilap. Megjelent Zomborban, szerkesztette Gyöngyösi Dezső, felelős szerkesztője pedig Kerényi Imre volt.
ÚJ IDŐK
(1919.) Irodalmi, művészeti és szociális helyi folyóirat. Megjelent Újvidéken, szerkesztette Ehresmann Gyula, kiadta a Natosevics Tanítók Rt. nyomdája.
ÚJ NÉP
(1935 – 1942., 1944.) Független magyar politikai hetilap. Megjelent Újvidéken, felelős szerkesztője Létmányi István volt.
ÚJSÁG
(1888 – 1908?) Az Országos Függetlens.gi és 48-as Kossuth-Párt erdélyrészi hivatalos lapja.
AZ ÚJSÁG
(1929 – 1933.) Hetilap, majd 1930. február 16-tól napilap. Indult 1929. november 10-én. Megjelent vasárnapi dátummal, szombatonként, Szabadkán. Megszűnt 1930. július 6-án, majd újraindult 1931. január 3-án mint riportlap, s újra megszűnt 1933 februárjában. Felelős szerkesztő és kiadó Fischer Imre, 1931. március 18-tól pedig Havas Károly. Felelős szerkesztő 1930. február 16-tól Szathmáry Albin. Nyomta Fischer és Krausz könyvnyomdája, majd a Minerva.
ÚJVIDÉK
(1876 – 1907.) Politikai, társadalmi, közgazdasági és közművelődési hetilap, Újvidék első magyar újságja, melyet Franki István gimnáziumi tanár indított el. Legismertebb szerkesztője Zanbauer Ágoston gimnáziumi professzor volt. A lap 1908-ban egyesült a Határőrrel, mely 1907 és 1914 között jelent meg.
ÚJVIDÉKI HÉTFŐI ÚJSÁG
(1911.) Kétheti lap. Szerkesztette és kiadta Hirschenhauser Benő nyomdatulajdonos.
ÚJVIDÉKI HÍRADÓ
(1908.) Hetilap. Megjelent Újvidéken, szerkesztette Egerváry János.
ÚJVIDÉKI HÍRLAP
(1891 – 1905.) Politikai és vegyes tartalmú hetilap. Megjelent Újvidéken, felelős szerkesztője Nemes Sándor volt, halálát követően pedig rövid ideig Mayer József.
ÚJVIDÉKI HÍRLAP
(1907 – 1912.) Társadalmi hetilap. Megjelent Újvidéken, szerkesztője Csernicsek Imre volt, majd 1910 és 1911 között a társszerkesztő Haris György.
ÚJVIDÉKI HÍRLAP
(1910 – 1918.) Az Újvidéki Nemzeti Munkapárt hivatalos közlönye, 1916-tól politikai napilap. Megjelent Újvidéken, felelős szerkesztő Kardos Miksa, majd 1910 áprilisától Csiki Miklós, három szám erejéig. Később megjelenik minden csüt.rt.k.n és vasárnap, felelős szerkesztője Mayer Oszkár lesz, társszerkesztője Königstädtler Ottó, aki először ideiglenesen, majd ténylegesen is átveszi a felelős szerkesztői és a kiadói posztot.
ÚJVIDÉKI KÖZLÖNY
(1911 – 1913.) Társadalmi és közgazdasági hetilap. Megjelent Újvidéken, laptulajdonosa és szerkesztője Stein Sándor volt.
ÚJVIDÉKI NAPLÓ
(1909 – 1917.) Társadalmi és városi k.zügyeket szolgáló hetilap. Megjelent minden vasárnap, Újvidéken. Felelős szerkesztője Tibor Dezső volt, szerkesztő Csernyei Mór, nyomta Fuchs Emil és Társa.
ÚJVIDÉKI SZÍNHÁZ
(1917.) Irodalmi, közgazdasági, színházi és társadalmi riportújság, a színházi szezonhoz kötve. Szerkesztője Bors László volt.
ÚJVIDÉKI SZÍNHÁZI ÚJSÁG
(1901 – 1913.) Művészeti napilap. Megjelent Újvidéken, szerkesztette Mayer József.
AZ ÚT
(1922 – 1925.) Aktivista folyóirat. Megjelent havonta, Újvidéken, szerkesztette Ember Zoltán.
AZ UTCA
(1920 – 1921.) Hetenként megjelenő riportlap. Szerkesztette Fekete Tivadar.
V
VAJDASÁG
(1921 – 1926.) Délutáni napilap. Megjelent Újvidéken. Szerkesztette Lenkey Jenő, majd később Vukovics Imre, azt követően Hesslein József. Kiadta Komlós, nyomta az Uránia Nyomda.
VAJDASÁG
(1932.) Szépirodalmi, művészeti és kritikai folyóirat. Indult 1932. július 1-jén. Felelős szerkesztője Kis József, felelős kiadója H. Halász Dezső volt. Nyomta a Fischer testvérek nyomdája. 1932 októberétől Tovább címen, „Művészeti és világnézeti szemle” alcímmel jelenik meg. Ekkortól felelős szerkesztője Laták István lesz. Utolsó száma 1932. november 5-én jelent meg.
VAJDASÁGI ÍRÁS
(1928 – 1929.) Irodalmi folyóirat. Indult 1928. november 23-án, a Képes Vasárnap irodalmi mellékleteként. Megjelent hetente egyszer, 1929 februárjától pedig önálló folyóirat, havi megjelenéssel. Szerkesztette Szenteleky Kornél, a szerkesztőbizottság tagjai Borsodi Lajos, Csuka Zoltán, Kohlmann Dezső, Draskóczy Ede és Szántó Róbert voltak. Kiadó Csuka Zoltán. 1929-ben Szenteleky lemondásával a lap is megszűnt.
VAJDASÁGI KULTÚRA
(1923 – 1925.) Keresztény társadalmi és irodalmi folyóirat. Indult 1923 májusában, Kanizsán. Megjelent minden hónap 30. napján. 1925. február 28-tól Szabadkán jelent meg, de rendszertelenül. Főszerkesztője Márton Mátyás volt, felelős szerkesztője és kiadója Szentiványi Dezső. Nyomta a Szent Antal Nyomda. Utolsó száma: 1925. július 30.
VAJDASÁGI NÉPLAP
(1928 – 1929.) Politikai, társadalmi és közgazdasági hetilap. Indult Csantavéren, 1928. november 18-án. Felelős szerkesztő Wiszmegh Ferenc István, kiadó tulajdonos ifj. Lisák Mihály. 1929. április 14-től Wiszmegh lesz a kiadó is. 1929. június 2-tól kétnyelvű, szerbhorvát címe: Vojvodanski narodni list. Ekkor tulajdonos és főszerkesztő Jeszenszky Ferdó, felelős szerkesztő Wiszmegh Ferenc. A következő szám újra egynyelvű, és felelős szerkesztő ifj. Lisák Mihály. Nyomta Barna Antal nyomdája (Csantavér), 1928. december 16-tól Fischer és Krausz. Utolsó száma: 1929. július 28.
VAJDASÁGI REKLÁM HÍRLAP
(1926.) Társadalmi, művészeti, közgazdasági és sportújság. Indult 1926. augusztus 21-én. Tulajdonosa Arányi Jenő volt, felelős szerkesztője és kiadója Létmányi László. Nyomta a Cservik Nyomda. Utolsó száma 1926. szeptember 5-én látott napvilágot.
VÁNDORÚT
(1918 – 1928.) Evangélikus belmissziós lap, a bajai, óbecsei, szabadkai, újvidéki és zombori evangélikus lelkészi hivatalok és nőegyletek hivatalos közlönye (Zombor). Felelős szerkesztője és kiadója Lombos Alfréd volt. 1922-től evangélikus kultúrlapként ismert, melynek szerkesztője Szántó Róbert volt, s havonta jelent meg.
VASÁRNAP
(1911.) Nem politikai tartalmú hetilap. Indult 1911. augusztus 13-án. Felelős szerkesztő és kiadó Hirth Aladár, előállította Hirth és Duchon nyomdája. Összesen nyolc lapszáma látott napvilágot, s 1911. október 1-jével szűnt meg.
VESE–VELŐ
(1936 – 1937.) Heti vicclap. Megjelent Magyarkanizsán, főszerkesztője Ifkovits Lajos volt.
A VICC
(1924.) Vicclap. Megjelent Újvidéken, havonta kétszer. Felelős szerkesztője Szpaszics Veliszlav, szerkesztője Császár Géza volt.
Z-Zs
ZÁSZLÓ
(1921 – 1923.) Radikális közlöny. Megjelent Bácstopolyán, főszerkesztője Marković Nikola, felelős szerkesztője Bacsa Ferenc volt.