2021. JÚNIUS 17.- CSÜTÖRTÖK, A MAGYAR TANGÓ NAPJA

írta | jún 17, 2021 | Vírusnapló, Archívum, Portré, tánc, Történelem, Zene

120 évvel ezelőtt, 1900. szeptember 5-én született a huszadik század egyik legszomorúbb sorsú sztárja, valamikor a Tangó királyaként ünnepelt, de a második világháború után az itthoni keserű magányt választó Kalmár Pál.

ab67616d0000b2731d76ce80558e56d7186cd697

19 éves korában jelentkezett a Vígszínház fiatal énekeseket kereső felhívására. Stefanidesz Károly kolozsvári színigazgató javaslatára énekelni tanult. Tanárai Anthes György, Hilgermann Laura és Makai Mihály voltak. 1923 és 1925 között a Színészképző iskola hallgatója. Az Operettszínház segédszínésznek, később a kaposvári és pécsi társulat bonvivánként szerződtette. A harmincas évek elejétől fellépett a Rákóczi és Kazinczy utca sarkán álló Ostende – 1100 vendéget fogadni tudó – kávéházban. Itt fedezte fel a Columbia Gramafon Társaság képviselője és 1932-től szerződtették. Ekkor indult nemzetközi karrierje. Rendszeresen vendégszerepelt Londonban, Párizsban, Berlinben és Bukarestben is. A kor legnagyobb slágereit lemezre énekelte, gyakran szerepelt a rádióban is. Az egyetlen film, amelyben hangját hallhatjuk, az 1935-ben készült “Szent Péter esernyője” c. film, melyben Básti Lajos énekhangjaként két dalt is énekel. 1936-tól a német ODEON cég jelentette meg lemezeit. A lemezfelvételek idejére a háború alatt a harctérről is szabadságolták.

EMKE KÁVÉHÁZ
Kalmár Pál az EMKE Kávéházban énekel

„Szívbajok ellen, kisasszony, szedjen tangót – énekelte Kalmár a háború kitörésekor –, fáj, hogy csalódott, ne szedjen brómot, tangót, Nápolyba menjen, vagy Veneziába, s ott se pihenjen az a pici táncos lába. Csalja babája, fütyüljön rája tangót, szomjas az ajka, ez minden bajra jó. Táncoljon hát, vélem egy éjjelen át, amíg ez a zene szól, jó, jó.” Egyszerű, de szép versszöveg, s micsoda pompás dallam. Az Akár nyár van, akár tél című dal a háború előtti riadt optimizmus kitűnő darabja – sokak szerint a XX. század legjobb slágerszövege. „Akár nyár van, akár tél, ne sírjál, nevessél, egy kis jókedv a házhoz szerencsét hoz”.

A háború borzalmai után Kalmár pályája megszakadt, deklasszált úrifiúnak tekintették,  ezért a Rákosi-korszakban már nem énekelhetett. A Budapest Szerelőipari Vállalatnál volt hegesztő és köszörűs, de nem ugrott le a harmadikról, hanem vízlágyító készülékeket gyártott. S oly jól teljesített szegény, hogy a sztahanovista mozgalomban is jeleskedett. 1954-ben léphetett fel újra egy étteremben, de ekkor már senki nem figyelt rá, felvételt pedig soha többé nem készítettek a század legjobb slágerénekesével. Kalmár sorsa 1968-ban teljesedett be, amikor egy operáció miatt teljesen elveszítette a hangját. 1988. november 28-án hunyt el Budapesten, teljesen elfeledve. „Szomorú vasárnap, száz fehér virággal…”

Legismertebb dalai:

  • Szomorú vasárnap (Seress Rezső-Jávor László)[6]
  • Szeressük egymást gyerekek (Seress Rezső)
  • Ha minden véget ér (Seress Rezső)
  • Az egyiknek sikerül, a másiknak nem (Zerkovitz Béla)
  • Már megettem a kenyerem javát (Dr. Sándor Jenő-Kellér Dezső)
  • Drágám, néha téved az ember (Buday Dénes-Vadnay László)
  • Az nem lehet (Kola József-Szenes Andor)
  • Emlékszik még kislány? (Zách István-Cz. Nemes Gyula)
  • Az ember egy léha, könnyelmű senki (Erdélyi Mihály)
  • Szívbajok ellen, kisasszony, szedjen tangót! (Rozsnyai Sándor-Harmath Imre)
  • Balalajka sír az éjben (Fényes Szabolcs-Mihály István)[7]
  • Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország (Vincze Zsigmond-Kulinyi Ernő)
  • Maga az első bűnös asszony (László Imre-Seress Rezső)

ÉS MOST HALLGASSUK MEG KALMÁR PÁL, HÚSZ LEGISMERTEBB SLÁGERÉT

Kategóriák