2021. JÚNIUS 22.- KEDDI KÁROS ANYAG

Szerző: | jún 22, 2021 | Egészségügy, Archívum, Gazdaság, Honvédelem, Műszaki tudományok, Politika, Videó

FENT VAGY? NÉZEL?

get facebook likes

Régóta sejtjük, hogy a túlzott facebookozás nem tesz jót az embereknek, mára pedig kezd kikristályosodni, hogy ez tényleg így van. A legújabb kutatások immár kísérleti alapon bizonyították, hogy a túl sok közösségi médiahasználat árt az emberek pszichéjének: egyre többen lesznek miatta frusztráltak, vagy esnek depresszióba. Sőt, ma már azt is sejtjük, hogy mi állhat a háttérben. Úgy tűnik, hogy az egymás méricskélése egy ősi ösztön, ami nagyon fontos az embereknek, de a Facebookon sajnos hamis életképekkel találkozni, ami önértékelési zavarokat és elégedetlenséget szül.

Magyarországon 6 millió a Facebook-felhasználók száma jelenleg, és ezzel messze ez lett a legfontosabb közösségi platform itthon. Mark Zuckerberg ötlete nyomán mára 2,4 milliárd havi szinten aktív felhasználója lett az oldalnak, vagyis nem túlzás kijelenteni, hogy szinte az egész Földet behálózta. Nagyon valószínű tehát, hogy a közösségi média ezen a csatornán keresztül bizony erősen negatívan hat ránk. Beékelődik a tudatalattinkba, hogy a barátaink milyen szép helyen nyaralnak és mennyire boldogok, emiatt pedig a saját önértékelésünk sérül.

Az elmúlt hónapokban több tanulmány is foglalkozott az okostelefon- és közösségimédia-használat boomjának a mentális egészségre gyakorolt hatásaival. A kutatások szerint a kamaszkori depresszió és szorongás előfordulásának emelkedése egyenesen arányos a közösségi média térhódításával.

9zG5dubkI4hepG8VQFLrtzCIgea3wBgh1kGiUpdS

A fear of missing out (FOMO), vagyis az attól való félelem, hogy kimaradunk bizonyos dolgokból, egy viszonylag fiatal jelenség a pszichológiában. Mai értelmében elsősorban azt takarja, hogy mivel a korábban fizikai jelenlétet igénylő társadalmi helyzetek online térbe költözésével egyszerűbb lett a kapcsolattartás, az interneten töltött idő szociális értékké vált, és így minden offline töltött perc a szorongás egyik fajtáját, a kimaradástól való félelmet idézheti elő:

  • a tökéletesre csiszolt, a valósághoz képest torzított képet festő profilok böngészése az önértékelés csökkenéséhez vezethet, ami depresszív tünetekkel járhat;
  • az ismerősök aktivitása (másokkal közös fotók, kommentek, esemény-visszajelzések) pedig előidézheti a kimaradástól való félelmet, ami további szorongáshoz vezethet.

Sokan nem is veszik észre, hogy naponta milliószor ránéznek a Facebookra és egyéb közösségimédia-oldalakra. Kérdezzük meg magunktól, miért is tesszük adott pillanatban. Csak valami rossz berögzülés, vagy tényleg dolgunk van az oldalon? Szűrjük ki a felesleges félórákat, amiket az oldalra pazarolunk, és csak akkor lépjünk fel, ha van célunk vele. Ne ez legyen minden szabad perc pótcselekvése.

A felhasználás korlátozása a pszichológusok szerint az első lépés lehet önmagunk védelme érdekében. Határozzuk meg, mikor és hol használjuk az oldalt. Sokszor mások társaságában tesszük ezt, ám ez kárára van a valós emberi kapcsolatoknak. Míg a közösségi oldalra figyelünk, a jelenlévőkre nem. Érdemes hozzászoktatni magunkat, hogy csak akkor facebookozzunk, ha egyedül vagyunk.

A Facebook üzenőfala telis-tele van hírekkel, információkkal, egyéb tartalmakkal. Tegyük fel a kérdést, valóban akarunk-e bizonyos embereket követni, esetleg nincsenek-e negatív hatású posztok akár kisebb közösségektől, kedvelt oldalaktól. Ha vannak, de nem tudatosítjuk, minden alkalommal, amikor felütjük a Facebookot, negatív érzések sora uralkodhat el, akár úgy, hogy észre sem vesszük. Érdemes dönteni, kinek és minek a posztjait nem akarjuk többé látni, ki vagy mi idegesít, bánt vagy háborít fel sorozatosan.

Szorosan kapcsolódik a témához Tóth Andi legújabb dala:

RSS Hírstart hírei