2021. JÚNIUS 9.- SZERDAI MEGEMLÉKEZÉS

Szerző: | jún 8, 2021 | Portré, Archívum, Történelem

KÉT KANIZSAMONOSTORI KISLÁNY

MARGITKA NAPLÓBA 4
Masa Erzsike és Masa Margitka – 2015.

Kanizsamonostor Csókától, a község központjától, tizenkét, a vele egy helyi közösséget alkotó Feketetótól pedig alig egy kilométernyire fekszik. Az Aranka is itt folydogál a falu közelében, rajta a folyócska legnagyobb átkelőhelyével a ,,Kilenclyukú” híddal.

Kanizsamonostor a Csanád nemzetség ősi birtoka, ők alapítottak itt monostort, ahonnan a helységet Kanizsamonostornak, vagy Monostoros-Kanizsának nevezték. A Csanád nemzetség őse valószínűleg az a Csanád vezér volt, aki 1028-banban Ajtonyt legyőzte, s kinek a krónikák szerint atyja Doboka volt, és az Árpád-házzal állt rokonságban.

A nemzetség birtokai Csanád, Temes, Szerém, Vas, Győr és Moson megyékre és a Szávántúl fekvő Macsói Bánságra terjedtek ki.

István király Csanádot állította a Marosvárott székelő Ajtony vezér hatalmának megtörésére küldött sereg élére. Csanád 1028-ban legyőzte Ajtonyt, győzelme után jutalmul megkapta Ajtony területét és Marosvár ispánja lett. A győzelem után a vár neve is Csanádvár lett, egyben a Csanádi püspökség székhelye is.

Csanád vármegyében (Nagykikinda és Magyarkanizsa között) Kanizsamonostor helyén állt a Csanád nemzetiség monostora.

Kanizsamonostorról első ízben 1231-ben van adatunk. II. Endre 1233-ban kétezer darab kősót ígért az itteni monostornak. A monostor egyetlen ismert apátja Tamás, 1251-ben.

A helység első ismert birtokosa Kelemenös bán fia, Pongrácz.

Az 1256. évi osztás alkalmával Kanizsa-Monostort két részre osztották; az egyik a Kelemenös fiaké, a másik a Vaffafiaké lett.

1337-ben a falu északi része Telegdy Csanád érseknek s unokaöccseinek, déli része Makófalvi Dénesnek jutott. 1495-ben Telegdy András a maga részét elzálogosította Bodófalvi Ferencz deáknak. Telegdy István itteni birtokrészére 1508 május 22-én új királyi adománylevelet eszközölt ki. Oláh Miklós 1536-ban még jelentékeny helységként említi.

1557-ben már a török hódoltsághoz tartozott. A helység ekkor 15 házból állott s lakosai mind rácok voltak. Telegdy László és György itteni részeit Ferdinánd 1558-ban Bélavári Jánosnak és Telegdy Gáspárnak adományozta, Telegdy Mihály részeit, pedig Nádasdy Tamás nádor Kerecsényi Lászlónak adta.

Az adóösszeírások szerint 1561-ben Telegdy István és Makó László voltak a helység földesurai.

1582-ben csak öt szerb pásztor lakott itt. Rövid idő múlva azonban a község teljesen elpusztult s pusztaként szerepel 1723-ban is.

1782 táján Marczibányi Lajos, Szeged vidékéről magyar kertészeket telepített ide s az új helység számára, a régitől délkeletre, az Aranka-csatorna közelében jelölt ki helyet.

A községhez tartoztak a Virics, Tóth Lajos, Börcsök és Halasi tanyák.

A középkorban Kanizsamonostornak azt a részét, mely nem a Telegdy és a Makófalvi családok, hanem a király birtokában volt, Királymonostornak nevezték. A XVI. században ez a rész önálló faluként szerepel. Az 1561. évi adólajstrom szerint 60 házból állott, római katolikus vallású lakosaié 300 körüli.

Rózsa Sándornak rokonsága volt a faluban és egy látogatás alatt a zsandárok majdnem megszorították, de az Aranka hídjáról a vízbe ugratott és elszökött. Ez a híd, mely ugyanolyan, mint a jóval nagyobb hírű hortobágyi kilenclyukú híd, ma is áll.

A Kanizsamonostori híd közel száz évvel idősebb a hortobágyinál – a szájhagyomány török híd néven emlegeti – de valójában semmi köze a törökökhöz. A híd a Szeged-Temesvár postaút megnyitása idején készült; ezzel hidalták át az Aranka szittyós-lápos árterületét.

A falunak 1948-ban 460 magyar lakosa volt, de még 1991- ben is Kanizsamonostor a Bánság legmagyarabb települése: minden lakosa magyarnak vallotta magát.

Kanizsamonostor ma Csóka község egyik települése az Észak-Bánáti régióban. 2002-es adatok szerint 135 lakost számlált. A településen 116 nagykorú lakos él, az átlag életkor pedig 47,4 év (43,2 a férfiaknál és 52,1 a nőknél). 59 háztartás van, és egy háztartás átlagosan 2,29 tagot számlál.. A település lakossága többségében magyar nemzetiségű. Az utolsó három népszámlálás alkalmával a lakosság számának jelentős csökkenése vehető észre. Csöndes, fogyatkozó település, az iskoláját 1956-ban becsukták, a csárdáját lebontották. Nem kell matematikai zseninek lenni, hogy kiszámolhassuk: hány évtized alatt néptelenedhet el a három utca, amelyek közül a leghosszabbat Petőfi Sándorról nevezték el, a legrövidebb az Ifjúság utca nevet viseli.

1945-ban Kanizsamonostoron született Masa Margitka, aki nemrégen ünnepelte 76. születésnapját. Húga, Masa Erzsike pedig 1953-ban született Kanizsamonostoron és 2019-ben hunyt el Szegeden. Szülőházukat pár évvel ezelőtt az új tulajdonos lebontotta.

A monostori temetőben nyugszanak Margitka és Erzsike nagyszülei: Miklós Antal és Anna.

RSS Hírstart hírei