2021. MÁJUS 10 – HÉTFŐI DÍNÓK LEGYŐZIK A COVIDOT

Szerző: | máj 10, 2021 | Vírusnapló, Archívum, Egészségügy, Kishegyes, Történelem, Videó

KISHEGYESI DÍNÓK ÉS BARÁTAIK

2021. február 24-én a VÍRUSNAPLÓ oldalain már írtam a dínókról és most, hogy újabb adatok merültek fel, folytatom az írásom:

Több ismeretterjesztő-tudományos anyagot olvasok unokáimnak: mind azt állítja, hogy a dínók egy kisbolygó becspodásának következtében 65,5 millió évvel ezelőtt kihaltak. Tovább lapozgatva a könyvet következnek a krokodilok, varánuszok, teknősök. Milyen magyarázatot adjak a fiúknak erre – miért élnek ezek az állatok még mindig, hisz ők is mind dinoszauruszok és a becsapódáskor már itt éltek a Földön.

Valami sántít az elméletben.

dinosaurs

A dinoszauruszok a gerinchúrosok kládjába tartozó ősállatok egy vegyes csoportját jelenti. 165 millió éven át uralták az egyes ökoszisztémákat. A triász időszakban, mintegy 230 millió éve jelentek meg, és a kréta időszak végén, körülbelül 65,5 millió éve (a kréta–tercier kihalási esemény során) pusztultak ki. Voltak köztük növényevők, húsevők és mindenevők is, egy részük négy lábon, más részük pedig alkalmanként vagy kizárólag két lábon járt. Több fajuknál bonyolult csontváz módosulások, például testpáncél, szarvak vagy fejdíszek alakultak ki. A dinoszauruszokat általánosságban nagy méretűnek tartják, de sokuk ember nagyságú vagy annál kisebb volt. A legtöbb nagy csoportjuk fészeképítő, tojásrakó állatként ismert, ami arra utal, hogy a modern madarakhoz hasonlóan szaporodtak. Sőt, a ma elfogyasztott sült csirke is egy dínó volt.

A ma élő dínók közül a legismertebbek a krokodilok, gyíkok, kígyók és teknősök csoportja, amelyek mind tojásrakó állatként ismertek:

imageskk

A krokodilok a hüllők osztályába tartoznak. Ma élő legközelebbi rokonaik a madarak, melyekkel monofiletikus csoportot alkotnak. Az ezzel testvércsoport Ornithodira kládba tartoznak a pteroszauruszok és a dinoszauruszok, ahová a madarak is beoszthatók. A krokodilok alkata gyíkszerű. A krokodilok kültakarója rendkívül erős, páncélszerű – innen ered régebbi nevük: páncélos hüllők. A szarupikkelyek egységes szarulemezekké és szarupajzsokká forrtak össze, melyeket alulról még csontos pajzsok is erősítenek. A hátoldal pikkelyei sokkal erősebbek, sötétebb, zöldes, barnás színűek, szabályos elrendeződésűek, a farokrész peremén felfelé álló szaruperem is található. A hasoldal pikkelyei vékonyabbak, gyengébbek, és szennyes sárga színűek. A fajmeghatározásnál különösen nagy jelentősége van a tarkón található szarupajzsok alakjának és elhelyezkedésének. A krokodilok megjelenése tehát teljesen dinoszaurusz jellegű. A krokodilok idegrendszere igen fejlettnek mondható, az agy térfogata a testhez viszonyítva nagy. A krokodilok viselkedése sokkal összetettebb, mint a többi hüllőé; képesek megjegyezni nevelőjüket – akit így nem is bántanak, sőt engedik, hogy simogassa őket –, névre is hallgatnak. A nílusi krokodil például emlékezetből tudja, hogy mikor érkeznek a szavannán várakozó állatok a folyóhoz, hogy átkeljenek.

komodoi USO 1024x575 1

A komodói varánusz – a sárkány egy pikkelyes hüllő amely a perm során jelenhetett meg. Nyugodtan mondhatom, hogy a hüllők is dínók: azaz Sauropsidák

imageszz

A teknősök is a hüllők egyik csoportja. Mintegy 200 millió évvel ezelőtt, a paleozoikum perm korszakában jelentek meg őseik. Ma 327 ismert teknősfaj él a Földön, legfőbb testfelépítésbeli jellegzetességük – mely minden más gerincestől megkülönbözteti őket – a testüket hasi- és hátoldalon is beborító csontos páncélzat.

Tovább megyek – a struccok és a cápák is dínók. Kérdés, hogy ezek az élőlények hogyan maradtak életben a kisbolygó becsapódása után?

strucc2lll

A strucc a legnagyobb testű ma is élő madárfaj. A harmadidőszakban még hét faja élt egy, a mai Svájctól Kínáig és Indiáig összefüggő területen, de a Szaharától északra élt fajok legkésőbb a negyedidőszakban kipusztultak. Az afrikai strucc elterjedési területe 300000 éve még Mongóliáig ért; a mai Szíriából és az Arab-félszigetről már feltehetőleg az ember irtotta ki.

A cápák már a devon második felében megjelentek és még ma is az egyik legvirulensebb faj a földön.

Meggyőződésem, hogy a ősi életformák ellenállóak voltak a baktériumokkal-vírusokkal szemben. Évezredek alatt egyes fajok – főleg a legtörékenyebb emberi faj – degenerálódott és nagyon sérülékennyé vált. Állításomra bizonyítékként álljon itt egy tanulmány:

Azon kutatások, melyek a krokodilok gyógyászati tulajdonságainak felhasználására irányulnak, nem újak.. A hivatalos tanulmány kimondja, hogy a vadon élő krokodilok megfigyeléseiből indultak ki. A krokodilok viselkedését megfigyelő biológusok észrevették, hogy bár a krokodilok gyakran erőszakos harcokat vívnak a területért és más állatoktól is szereznek sérüléseket, nagyon kicsi a halálos fertőzések kialakulásának aránya. Még az sem befolyásolja a gyógyulási folyamatot, hogy idejük nagy részét baktériumokkal-vírusokkaé teli mocsárvízben töltik. A krokodilok véréből tudományos vizsgálathoz gyűjtöttek mintákat, és az eredmények sok kutatót megleptek. A koncentrált emberi szérum és a koncentrált krokodil szérum mintákat 23 baktérium törzsnek tették ki, köztük a MRSA-nak is (az MRSA-fertőzést a meticillinrezisztens Staphylococcus aureus baktérium okozza. Ez egy olyan Staphylococcus aureus baktérium törzs, mely már számos alkalmazott antibiotikumra – többek között a meticillinre – is rezisztens). Az emberi-vérszérumnak a 23 baktériumkultúrából 8-at sikerült megölnie. A krokodilok vérszéruma mind a 23 baktériumkultúrát, köztük a MRSA-t is, sőt a HIV vírusokat is elpusztította. (A HIV egy embert fertőző vírus, az AIDS nevű betegség kórokozója.)

Állítom, hogy a közöttünk élő ősi állatok „véréből” készíthetnénk el az egyik leghatásosabb rák elleni vakcinát is.

ÉS ÍME EGY MÁSIK DÍNÓKKAL KAPCSOLATOS ELMÉLET:

RSS Hírstart hírei