MI ÉS A KIMÉRÁK
Mindennapi téma: hogyan dől el, hogy férfiak vagy nők leszünk? Hogyan épül egymásra a genetikai, az ivarszervi és az anatómiai nemünk? Mire mennek a férfiak az egyetlen X-kromoszómájukkal? És mire a nők a dupla dózissal? Vannak szuperférfiak? Az Y-kromoszóma mérete az evolúció során folyamatosan csökken, vajon egyszer el is tűnhetnek a férfiak? Milyen interszexualitások léteznek? Kik azok a Morris-szindromások, kik a Swyer-szindrómások, és kik a valódi hermafroditák? Mi az a genetikai mozaicizmus, és léteznek-e, kettő vagy több zigóta egyesülésével emberi kimérák? Na és vajon a bibliai Sámson azért nem vágta a haját, mert dothraki volt? Mely ponttól számít valami inkább embernek, mint állatnak? Vannak érzései? Ha ő inkább ember, mint állat, van e jogunk megölni őt a tudomány nevében? Egyáltalán, a tulajdonunknak tekinthetjük-e, csak mert mi hoztuk létre, vagy ezzel Istent játszunk?
A Kiméra eredetileg a görög mitológiában szereplő szörnyalak – különböző állatokból, illetve állatokból és emberekből összegyúrt lények elnevezésére.
A kimérák nem azonosak a hibridekkel. A hibrid két különböző fajhoz tartozó szülőktől származó egyed, amely úgy jön létre, hogy két állatfaj hím- és női ivarsejtje olvad össze egymással.
A kimérákat viszont a kutatók úgy hozzák létre, hogy néhány sejtes, embrionális korban kicserélnek sejteket más fajból származó sejtekre, így genetikailag mozaikos élőlényt kapnak. Míg tehát a kimérának két különböző génállományú sejtjei vannak, addig a hibrid sejtjei a megtermékenyüléssel előálló egynemű génállománnyal rendelkeznek.
Már régóta járkálnak köztünk ember-ember, sőt ember-állat kimérák. A szervátültetésen, vérátömlesztésen átesett emberek ugyanis mind kimérák, hiszen idegen génállományú anyag található a szervezetükben. A leggyakoribb ember-állat kimérák közé pedig azok az emberek tartoznak, akiknek szívébe sertésszívbillentyűt ültettek.
A legegyszerűbb példa: két (vagy több) ondósejt termékenyít meg egyetlen petesejtet. Extrém formája, amikor három ondósejt is célba ér egyetlen petesejtben és helyezi el abban saját génkészletét. Az így létrejött embriók egy anyától, de kettő, vagy három apától származnak. Természetesen a legtöbb kiméra leéli úgy az életét, hogy soha nem derül ki számára ez a biológiai furcsaság, vagy csak akkor, ha valamilyen egészségügyi beavatkozás miatt végeznek rajta vizsgálatokat.
A ló és a szamár közös utódja az öszvér. De születhet kölyök az oroszlán és a tigris nászából is. Ráadásul ezek csak a természetes utak, hiszen a tudomány ebből a szempontból is pörög az utóbbi időben.
Amennyiben az állatokat vizsgáljuk, azt láthatjuk, hogy sikeresen az egymáshoz közelálló fajok egyedei próbálkozhatnak. Így lehet utóda szamárnak és lónak, oroszlánnak és tigrisnek vagy adott esetben kutyának és farkasnak. Emberek esetén a majmok (gorillák) jöhetnének szóba leginkább.
Őseink 6 millió éve bizonyára összeszűrték a levet majmokkal – igaz, akkor még lényegében ők is majmok voltak – de úgy tűnik, hogy 700 ezer éve a Homo sapiens és a neandervölgyi ember is megosztott már egymással pár édes estét. Ez utóbbi eseményből pedig utódok is születtek.
Más a természet, és más a laborok hűvös fala. Az utóbbi helyen például az akadályozó tényezők nagy részét ki lehet iktatni, és közvetlenül az ivarsejtekkel lehet pancsolni.
1977-ben J. Michael Bedford például felfedezte, hogy az emberi spermium át tud hatolni a gibbon petesejtjét védő külső membránon valamint , hogy a gorillák petesejtjéhez az emberi spermium majdnem olyan könnyedén kötődik, mint egy emberi petesejthez. A 20. századból ismerünk több esetet is, amikor valaki megpróbált embereket és majmokat összeboronálni. A legismertebb talán Ilja Ivanovics Ivanov orosz biológus esete, aki az 1920-as években próbált ember-majom hibridet alkotni, méghozzá állítólag azért, mert Sztálin ember-majom katonákat szeretett volna.
A Kongói Demokratikus Köztársaság területén a Bongando nép a bonobó majmok közelségében él. A bongandók a bonobókat majdnem embernek tartják, és úgy vélik, hogy már született is utód ember és bonobó találkozásából. Emiatt a bonobó egyfajta tabu a körükben, és szigorúan tilos a nőknek bármiféle fizikai kontaktusba kerülniük ezekkel az állatokkal.
Ma már van génszerkesztés, vannak őssejt-beavatkozások, és van mitokondriális anyaság. A kimérák szándékos létrehozása ma már nem tabu. Ember és állat keveredését sokig a mitológia világába száműztük, a genetika és az őssejtkutatások azonban egyre inkább tabukat döntögetnek azáltal, hogy a sejtek szintjén máris kimutatták a keveredés meglétét, másrészt egyre több olyan kutatási és terápiás modell létrehozására kérnek engedélyt, amelyben a kiméra vagy a hibrid szándékos létrehozása valósul meg.
A birtokomban került adatok szerint az utóbbi években 155 hibrid, azaz emberi és állati gént egyaránt tartalmazó embriót hoztak létre .
A legújabb amerikai fejlemények szerint a boltokban árusított rizsben már emberi gének is vannak. A hatóságok is közölték, hogy az emberi tulajdonsággal keresztezett GMO termék létezik, mégpedig a Ventria Bioscience biotechnológiai cég által Kansasban 3200 hektáron termesztett rizsfajta formájában.
2019-ben írtam ezt, a kimérákról is szóló versemet:
kollár ferenc a kezdet Isten hosszú töprengése után határozott új projectuma felől több mint 13 milliárd év elmúlott mióta megteremtette a világegyetemet már a földet is benépesítette növényekkel és állatokkal itt volt az ideje saját képére embert formálni megteremtette Ádámot és Lilitet a paradicsomi élet első vitája volt hogy szeretkezés közben Lilit nem akart alul lenni Ádám pedig pláne hisz ő mégis a tekintély mintaképe a makacs Lilit elhagyta Ádámot sivatagba ment kalandot keresni Isten három Angyalt küldött utána hogy csábítsák vissza Ádámhoz Lilit nem engedelmeskedett inkább több ezerszer keverék lényekkel párosodott és sok kimérát ellett ezt a curvumságot az angyalok megbosszulták Lilit elfajzott gyermekeit mind megölték hisz az Édenből megszökött Isten akaratának ellenszegült Isten észlelte hogy a projectumon javítani kell mivel Lilit teremtésénél hiba csúszott bukott Sámuel nyála keveredett az alapanyagba s lett fekete hajú némber Adám nagyon hozzászokott a nőstényhez ezért rinyált Istennek hogy ha már nem tudja visszahozni Lilit akkor adjon neki egy másik nőt Isten hogy az előző hibát ne ismételje meg Ádám következő nőtársát Ádám oldalbordájából teremtette így lett Éva Ádám részeként az Angyalok beszámoltak arról is hogy Lilit titokban az Édenbe visszajárt megleste Ádámot új párjával szerelmeskedés közben mivel ő is vágyott az igaz szerelemre ezért bosszút forralt Kígyó képében jelent meg almát adott Évának a Tudás Fájáról így fosztott meg bennünket is az örök élettől és a cukrozott kompóttól de ő halhatatlan maradt és ránk zúdította a döghalált