Visszatértem ismét, mint egy újabb vírushullám és felbontok újabb három “hangbefőttet”, amit néhány éve rakosgattam el “jobb időkre”… aztán újra dunsztoltam és most lehet csemegézni belőlük újra. Következik a 6.-8. zenés összeállításaim, egyre izmosabb kollekciója 2016., viszonylag jókedvű novemberéből… A gyanútlan, önfeledt víruselőtti békeidők léha művészetrajongása és játszi bölcselkedőssége szinte már megmosolyogtat bennünket… Mosolyogjunk hát együtt, vagy derüljünk, akkori, mitsemsejtő borúnkon, vagy éppen billegtessük meg elpuhult tomporunkat, a ritka, ingerkeltő zenékre… Ami ötéve még domborúnak tetszhetett, lehet, hogy ma már homorítja a vasárnapunkat, de biztos, hogy nem árthat neki… Tegyünk úgy, legalább is, amíg hallgatjuk a zenés kéjelgéseket, mintha ez az egész nem is történt volna meg, csak úgy “kitaná’ták vóna“, valami nagyon hülyék…
6. TERMÉK & SZÉLSŐSÉG MEGJELENÍTŐS
(eredeti elhangzás 2016.11.15; műsoridő: 2:01:15 / ismétlés: 2018.08.28. végleges műsoridő: 1:52.15)
Aki a hatodik, ismételve megőrzött műsorunkat figyelmesen végighallgatja, érdekes és hasznos stúdiumokat vehet a múlt századi zenei humor (Spike Jones), az ún. jug band-ek (Even Dozen Jug Band, Jim Kweskin and The Jug Band) és a cajun zene (Balfa Brothers, Robert Jardell) történetéből; a zydeco stílust éppen egy magyar „szuperválogatott” (Muddy Shoes) zenéjével példázzuk; a zenék színgazdaságát Maria Muldaur, Joe South, az Inner Circle, Brian May, Bob Marley és a Deep Purple „termékmegjelöléseivel” fémjelezzük. Az „űrbemenő” zenék kiválasztott példái – Beethoven vonósnégyese és az ausztrál bennszülött didgeridoo-zene – elég távolinak tűnnek ahhoz, hogy a válogatás végül is, a TERMÉK & SZÉLSŐSÉG MEGJELENÍTŐS, nem túl egyszerű címet kapja. Ebben a műsorban azonban éppen az a tartalmi lényeg, hogy a zenében nincsenek távolságok és művi rangsorok. A szélsőség ebben az értelemben, játékosan az igen széles körű változatosságra utal… Ugyanígy fér meg egymás után a túlélő, akkor 88 éves Burt Bacharach (aki ma is itt van köztünk, mitöbb, közlésünk után 3 nappal lesz 93 éves – legyen !!!) és az éppen adásunk előtt elköszönt Leonard Cohen…és végül ekkor vezeti be műsorunk „portása”, Körte, a BYE BYE PLESI rovatot, ami az elköszönő zenéket válogatja meg a továbbiakban, nagy kultúrigénnyel…
Az elhangzó zenék:
01 José Feliciano – Mule Skinner Blues 70
02 Spike Jones And His City Slickers – Chinese Mule Train
03 Even Dozen Jug Band – Original Colossal Drag Rag
04 Jim Kweskin and The Jug Band – Blues in the Bottle
05 Maria Muldaur – Midnight At The Oasis – ~ 73
06 Maria Muldaur – Midnight At The Oasis 73
07 Maria Muldaur – Cajun Moon – Live
08 The Balfa Brothers – ‘Tit Galop Pour Mamou
09 Joe South – Games People Play
10 Robert Jardell – Games People Play
11 Inner Circle – Games people play
12 Muddy Shoes – I wanna make love to you
13 Voyager’s Golden Record_ Morning Star and Devil Bird_ Australia
14 Mario Kostka Didgeridoo Cajon.mp3
15 The Voyager Interstellar Record – 3131 String Quartet No. 13 In B Flat Opus 130 Cavatina
16 Burt Bacharach The Look Of Love( Burt Bacharach, 1967)
17 Leonard Cohen’s Jazz Police 88
18 Leonard Cohen – I’m Your Man
19 Brian May – Reggae: ‘Bird In Hand’ – Furia
20 Bob Marley – Three Little Birds
21 Deep Purple – Bird has flown 69
07. HANGFÍRHANG
Eredeti elhangzás: 2016. 11. 22.; műsoridő:2:09:47 / vágott műsoridő: 2:03:00 (különbség: 6:47)
A hetedik műsorunk, a HANGFÍRHANG címet kapta az utólagos keresztségben. Ez arra utal, hogy ez alkalommal vezetjük be a hangokkal való kreatív játszadozás, kísérletezés gyakorlatát. Az amerikai sokszavú poszáta fuvolaszólója alkalmasnak látszott arra, hogy megműtsük, vagyis a háztartási ütőhangszer arzenál lehetőségeivel kommunikáljunk, valamiféle improvizatív zeneművet alkossunk vele… Ez a műtéti gyakorlat a további műsorainkban is visszatér, a legkülönbözőbb zenei szituációkban. Szintén ebben a – majd 7 perccel megkurtítva megismételt – adásban vezetjük be a szóhasználatba „jelszlógenünket”: A hallgatás művészete – sokatmondó vezérmondatunk semmi esetre sem a műsorvezetői attitűdre, mintsem a fejleszthető, figyelmes és elmélyült zenebefogadásra vonatkozik… Szomorú aktualitásként, ebben a műsorban búcsúztunk Kocsis Zoltán zongoraművésztől, Liszt Ave Maria-jával. A madaras témakörözéshez Taj Mahal és a ZZ Top is hozzámuzsikál, méghozzá fajspecifikusan (amerikai rigófélékről)… A Voyager, űrbezenélő sorozatunkra ezúttal hagyományos mexikói, majd neworleansi (Louis Armstrong) zenével csatlakozunk fel. A bayou-mocsárvidéknek egy „csempész” cajun-pop szemelvénnyel (Creedence Clearwater Revival) vágunk neki, de előadjuk az igazságot a zydeco zene tárgyában (Clifton Chenier, Buckwheat Zydeco), sőt halmazatiként egy lousianai country-gyöngyszemmel (Nitty Gritty Dirt Band ) is „bótolunk” egyet… A zenei csínytevés bűnös csábításának is engedünk, amikor kecskét engedünk – szigorúan zeneileg – belevisítani egy ismert popslágerbe… J A TÉMÁZGATÁS alapesetét, ezúttal előre megfontolt szándékkal, a Toto féle Afrika klasszikusával merítjük ki, illetőleg az erre ráutaló szlovén kórus-coverrel súlyosbítjuk (Perpetuum Jazzile), illetve a White Stripes daltulajdonjogát egy bizonyos Richard Cheese nevű nagykorú, destruktív aperitífet alkalmazó egyén sajátítja ki a maga javára… Fény derül egy bizonyos Black Sabbath téma lounge-jazz (The Casualties) orgazdasági ügyleteire is! A TOPLESI bizonyítási eljárásaiban, igen nagy értékű rejtegetett kincsek előadására is sor kerül, a szerkesztő töredelmes vallomásainak kíséretében (Sonny Rollins, Dave Weckl és Ripoff Raskolnikoff tanúk megszólaltatásával)…
Az első rovatleltárunk itt még csak tizenvalahány csatornán terelgeti a zenéket a hallgatói hallójáratok felé – ámde ma már tudjuk, hogy ez rövidesen jóval 30 fölé gyarapodik… Mindez majd a következő 80-egynéhány műsorból derült ki…
Az elhangzó zenék:
01 Zoltán Kocsis (pianist) plays Franz Liszt Ave Maria.sfk
02 Mockingbird Song Serenade
02a Mockingbird Song Serenade + household percussions + tehen + blöki
03 Taj Mahal – Mockingbird – Best of the Private Years 00
04 ZZ Top – Mexican Blackbird 04
05 Voyager’s Golden Record: El Cascabel – Lorenzo Barcelata and the Mariachi
06 Voyager’s Golden Record: Melancholy Blues – Louis Armstrong and his Hot Seven
07 Creedence Clearwater Revival – Bootleg – Bayou Country 69
08 Clifton Chenier – Mardi Gras Zydeco
09 Buckwheat Zydeco – Alligator Stomp (Don’t Mess With My Toot Toot)
10 Nitty Gritty Dirt Band – Louisiana Saturday Night
11 Taylor Swift – I Knew You Were Trouble – Goat Edition
12 Toto – Africa – Toto IV. 82
13 Perpetuum Jazzile – Africa
14 SONNY ROLLINS – St. Thomas – Saxophone Colossus 56
15 White Stripes – Fell In Love With A Girl – White Blood Cells 01
16 Richard Cheese – Fell In Love With A Girl – Tuxicity 02
17 The Casualties of Jazz – N.I.B.
18 Black Sabbath – N.I.B.
19 Dave Weckl – Swunk – Synergy ’00
20 Ripoff Raskolnikov – Set Designer Blues (Gastroblues 2007)
8. KÉTFÜLEGYNYELV
Eredeti elhangzás: 2016.11.29 Eredeti műsoridő: 157:47 / Revised műsoridő: 154:31
A 8. műsorban hangzik el az a nagyon mélyértelmű afrikai mondás, amit egy svéd író adott közre: azért van az embernek két füle, de csak egy nyelve, hogy kétszer annyit hallgassunk másokat, mint amennyit mi magunk beszélünk… Ez a mi esetünkben nem éppen érvényes mert ebben a műsorban majdnem annyit beszélünk, mint amennyit zenélünk, de éppen a „hallgatásról”, vagyis a zenehallgatás művészetéről szólnak a megszólalások… Vagyis hallgatást prédikálunk és egymás szavába beszélünk… 😀 Van ebben jó adag groteszk bölcselkedés, paradox filosz-szófia, de a lényeg mégiscsak az: ha (arra érdemes!) zenét hallgatunk, akkor figyeljünk oda adjuk át magunkat azok jótékony, ha tetszik gyógyító hatásának! A KÉTFÜLEGYNYELV elnevezésű „vegyes vágott” befőttünket 2016. november 29-én tettük el és az éppen 21és fél hónap utáni ISMÉTLŐ MŰSORBAN bontottuk fel. Jó kis befőttek ezek, mert űjabb 2 és fél év után újra jól esik az eltett csemegék „füllel való kóstolgatása”… Egészen biztosan jól fog esni a sok „beérett” finomság a figyelmes hallgatónak is nemcsak a nagymamának, aki most én vagyok… Az „érés” pedig estünkben azt is jelenti, hogy a „bőlére eresztett” személyes megnyilatkozások is, egy kicsit karcsúsodtak, vagyis a verbális rész, adásonként 4-10 perccel rövidült az önnön vágóasztalunkon… Vagyis bekövetkezik a „Dr. Rock a saját szavaiba vág” elnevezésű, drasztikus öngyógyító beavatkozás – vagyis az a ritka eset, amikor a doktor úr saját magát műti… na ezt csinálja valaki utánunk…! A zenemenü viszont változatlan marad, ezesetben ( 21 szám!) a következő komponensekből áll össze a gyógyító keverék: UFO – Akua Naru – Les McCann /Eddie Harris – Elvis Presley – Kenny Burrell – Bobby Darin – Voyager: Goro Yamaguchi (Japán) / Panpipes and drum song (Peru) – Leo Rojas – Xavier Rudd – Barbara Thompson – Duke Ellington – Weather Report – Hadrien Feraud – Joe Bonamassa/Jimmy Barnes – Brown Sabbath – Black Sabbath – Dirty Dozen Brass Band – Rufus Thomas – Clark Terry and the Toshiko Akioshi/Lew Tabackin Big Band – Quincy Jones
Az elhangzó zenék:
01 UFO – Doctor Doctor – Phenomenon
02 Akua Naru – Poetry – How Does It Feel Now (Live Performance)
03 Les McCann – Eddie Harris – Compared To What 71
04 Elvis Presley, Scotty Moore, Bill Black, Dj Fontana – That’s Alright Mama
05 Kenny Burrell – Chitlins Con Carne – Midnight Blue 63
06 Bobby Darin – You Must Have Been A Beautiful Baby
07 Voyager’s Golden Record: Crane’s Nest Tsuru No Sugomori Goro Yamaguchi
08 Voyager’s Golden Record: Panpipes and drum song – Peru
09 Leo Rojas – El Condor Pasa
10 Xavier Rudd – Come Let Go
11 Barbara Thompson – SaxRap – Paraphernalia
12 Duke Ellington – Rockin’ in Rhythm
13 Weather Report – Rockin’ In Rhythm (Duke Ellington cover) – Night Passage
14 Hadrien Feraud Band – Rumeurs
15 Joe Bonamassa, Jimmy Barnes (Australia) and His Band – Lazy
16 Brown Sabbath – Fairies Wear Boots – Paranoid 70
17 Black Sabbath – Fairies wear boots
18 Dirty Dozen Brass Band – Ain’t Nothin’ But A Party – Medicated Magic
19 Rufus Thomas – Bear Cat 53
20 Clark Terry and the Toshiko Akioshi / Lew Tabackin Big Band
21 Quincy Jones – After Hours – Late Night Jazz
