2021 MÁRCIUS 11. – CSÜTÖRTÖKI ÓTÁS

Szerző: | márc 11, 2021 | Vírusnapló, Archívum, Egészségügy, Honvédelem, Orvoslás, Politika, Történelem, Videó

AZ ÉLETÜNK FOROG KOCKÁN – A KORMÁNY MARADÁSA FÜGG – AZ ORSZÁG SORSÁNAK ALAKULÁSA A TÉT

Az 1972-es jugoszláviai fekete himlő nagyon sikeres kezelése miatt sikerült felszámolni egy olyan nagy járványt, amely egész Európára veszélyt jelentett. A mostani koronavírus járvány európai kezelését pedig, nem csak a pártérdekeket szem előtt tartó brüsszeli politikusokra keltett volna hagyni, hanem inkább az egyes országok hadseregeire kellett volna bízni a védekezés megszervezését.

A járványok hasonlóak mint egy háború, itt nem a demokrácia érvényesül, hogy ki mit szeretne, hanem a határozott katonai utasítások, rend, fegyelem és gyorsaság a döntő. A magyar vírushelyzet kezelés talán kissé jobb, mint az európai átlag – Orbán, mint egy felelős vezető – dönt, utasít, koordinál és uralja a helyzetet.

A magyar ellenzék sokallja a lélegeztetőgépet, feleslegesnek tartja a keleti vakcinákat és abban érdekelt, hogy minél nagyobb legyen a veszteség, mert azt, a választásoknál fel lehet hozni a kormány ellen. Egyes körök a járvány rossz kezelésére hivatkozva, már őszre tüntetéseket-megmozdulásokat terveznek, amelyek a tavaszi választások sikerét hozhatják meg az ellenzéknek.

Magyarországon ma 130 000 aktív fertőzött van, ebből 8400 beteget kórházban ápolnak, lélegeztetőgépen vagy 1 000 súlyos állapotú beteg van. Az európai átlag szerint a lélegeztetőgépekre kerülők több, mint 70 %-át elveszítjük, a magyar orvosok ezt az arányt is csökkentették. Magyarországon a koronavírus áldozatainak száma 16 500.

Vakcinára jelentkezők száma meghaladta a 3 milliót. A beadott védőoltások száma 1 150 000. Naponta 50 000 vakcinát sikerül beadni, amely számot a duplájára kellene emelnünk, ha húsvétra minden jelentkezőt be szeretnénk oltani. Ehhez pedig lehet, hogy a hadsereget is mozgósítani kellene.

De számoljunk reálisan: amennyiben naponta 70 000 embert oltanánk be, akkor 2021. április 20-ára beolthatnánk még 2 millió embert. Ez azt jelentené, hogy május 1-ére a lakosság cca. 45%-a lenne védett a vírus ellen (a 9 800 000-ből, 3 200 000 beoltott és 1 200 000 fertőzésen átesett lakos). Ezek az arányok már nagymértékben lassítanák a fertőzések számát.

Májustól el lehetne kezdeni a 18 év alatti fiatalok oltását is, később pedig az esetleges harmadik, emlékeztető vakcina lehetősége is szóba kerülhet.

Vakcina-emlékeim

Születésem után, orvosi kartonom szerint, szinte azonnal megkaptam az első oltásokat – a tuberkulózis, valamint a Hepatitis B ellen. A következő oltás harminc napon belül ismét Hepatitis B elleni volt, majd amikor betöltöttem a két hónapot, megkaptam az úgynevezett kombinált injekciót, melyben öt betegség elleni oltóanyag volt, mégpedig a diftéria, a tetanusz, a szamárköhögés, valamint a járványos gyermekbénulás ellen. A kombinált oltás több lépésből álló oltás, melyet hat hét múlva megismételnek, majd újabb hat hét múlva, amikor a baba öt hónapos, megkapja a harmadik adagot és a harmadik Hepatitis B elleni oltást. A gyermek tehát az első évben hét betegség ellen részesül alapimmunizálásban, majd a második életévében következik az újraoltás. Ekkor kapja meg a negyedik kombinált injekciót is. A 12–15. hónap során a gyermek egy újabb kombinált, élővírus-tartalmú kanyaró, mumpsz és rózsahimlő elleni oltást kap, majd iskolakezdés előtt újraoltják diftéria, tetanusz és járványos gyermekbénulás ellen. A következő oltást 14 évesen kaptam, ismételten diftéria, tetanusz és járványos gyermekbénulás ellen. Volt, amelyik vakcinát karcolásnak, volt, amelyiket csak ótásnak neveztük – hegyesi tájszólással. A megkapott védőoltásokról ma is megvan a könyvecském.

Az utolsó vakcinámat a fekete himlő ellen, 1972. március végén, 23 évesen kaptam Grlić Annától, a belgrádi katona kórházban. Ő izolálta 1972 március elején a variola vera vírust. Az akkor 28 éves, nagyon szép Annuska igazi hősi küzdelmet folytatott a muszlimok által Jugoszláviába behurcolt járvány ellen. A vakcina beadása után rosszul lettem, kritikusan leesett a vérnyomáson, az alkaromon lévő oltás helye akkorára dagadt, mint egy focilabda. Két napig ápolt a kórházban, míg abban az épületben fekete himlős betegek haltak meg. Azóta ötven év múlt el, de még az influenza elleni védőoltásokat sem merem felvenni.

the eradication of smallpox 1
Fekete himlő

A napokban Grlić Ana, ma is élő, akkori jugoszláv fővirológus elmesélte, hogy a járvány kihirdetése után 10 nap leforgása alatt beoltottak 18 millió embert. A vakcina csirkefehérjébe ültetett élő, módosított fekete himlő vírusokat és antibiotikumot tartalmazott.. Egyféle vakcina volt, azzal oltották be az ország egész lakosságát. Kétely, kérdés nélkül álltak sorba az emberek. Ez a legegyszerűbb fajta védőoltás volt, aminek a beadása nagyon gyorsan haladt, és tudni lehetett, hogy hatékony a fekete himlő ellen. Akkor is karantént hirdettek, óvintézkedéseket foganatosítottak, de 1972-ben mégis egészen más volt a helyzet, mint most. Már csak azért is, mert az emberek nem tartottak a védőoltástól, nem csináltak kérdést abból, felveszik-e vagy sem.

Jugoszláviában akkor közel 6 millió muszlim vallású ember élt, zömével a mai Koszovóban és Bosznia-Hercegovinában. Ibrahim Hoti, koszovói gabonakereskedő elzarándokolt Mekkába. Hónapokig készült az útra, beszerezte a két fontos dokumentumot is, az útlevelet és az igazolást, hogy megkapta a kötelező oltásokat. Az igazolásért és az oltásokért Skopjéba (ma Észak-Macedónia fővárosa) kellett utaznia, ahol az igazolást meg is kapta, de hogy az oltás hatásos volt-e, az nem tisztázott. Miután visszatért Mekkából, találkozott több ismerősével, akik közül többen is megfertőződtek. Egyikük Latif Mumdžić tanító, néhány nap múlva belázasodott, erős fájdalmak gyötörték, majd március 10-én a belgrádi sebészeti klinikán elhunyt. Ő volt az első áldozata a jugoszláv feketehimlő-járványnak. Ekkor azonban még senki sem gyanakodott arra, hogy valójában himlő okozta a halálát. Érdekes, hogy Belgrádban a klinikán ekkor éppen a negyedéves hallgatók vettek részt gyakorlaton, és az oktatást vezető professzor Latif Mumdžić kiütéseit, mint a penicillinallergia súlyos esetét mutatta be az évfolyamnak.

1971-ben feketehimlő-járvány tört ki Iránban, ezért az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azt javasolta, hogy a Közel-Keletre utazók mindenképpen oltassák be magukat himlő ellen is. Jugoszlávia is kötelezővé tette az oltást a keleti zarándokútra készülők számára, ezért is érdekes, hogy az említett Hoti hogyan hurcolhatta be a veszélyes kórt.

ana gligic foto N1
Grlić Ana professzor, a világhírű virológus

Miután Latif Mumdžić elhunyt, muszlim szertartás szerint temették el, aminek során a hodzsa lemosta a holttestet. Himlőre még akkor sem gyanakodott senki. A gyászoló család közül többen is megbetegedtek, mire a belgrádi egészségügyi szakemberek járványt gyanítottak és még aznap a jugoszláv fővárosból az orvostudományi egyetemről infektológusokat és orvosprofesszorokat küldtek a helyszínre, köztük olyanokat is, akik a WHO himlő elleni programja keretében korábban Indiában dolgoztak.

Másnap a betegektől vett minták alapján megállapították a fekete himlőt okozó vírus megjelenését. Azt követően karantént rendeltek el minden olyan egészségügyi intézményben, ahol a fertőzöttek megfordultak. Szigorú intézkedéseket hoztak annak érdekében, hogy megakadályozzák a járvány terjedését Koszovóban. Megtiltottak minden gyülekezést, még a piacok megtartását is, felfüggesztették a nyilvános eseményeket, valamint megkezdték a lakosság beoltását himlő elleni vakcinával. Elsőként az egészségügyi személyzetet, majd az érintett települések lakosait oltották be. Az egészségügyi szakemberek éjt nappallá téve dolgoztak. Koszovót hermetikusan lezárták, senki sem léphetett be vagy ki oltás nélkül.

1972. március 22-én hirdették ki, hogy járvány ütötte fel a fejét, március 27-i adatok szerint 75 megbetegedést tartottak számon, Koszovóban 44-et, Belgrádban 23-at, és heten haltak meg. Karantént hoztak létre Belgrádban is és még aznap megkezdték az egész lakosságot átoltását.

A jugoszláv szövetségi kormány segítséget kért a külföldi országoktól, hogy küldjenek vakcinát. Az első szállítmány Hollandiából érkezett meg, de jött több millió vakcina más államokból is. Az USA olyan „oltópisztolyokat” küldött, amelyekkel óránként száz főt is be lehetett oltani. A járvány ideje alatt körülbelül 11 millió vakcina érkezett segélyként, és további 10 milliót importáltak. Végül gyakorlatilag az ország teljes lakosságát beoltották

Több mint két hónapig tartott a küzdelem a vírussal. Az első gyógyultakat április közepén engedték ki a kórházakból. Az élet, ha lassan is, de visszatért a normális kerékvágásba, például engedélyezték a labdarúgó-bajnokság folytatását is, majd a hatóságok fokozatosan engedélyezték a különböző nyilvános események megtartását.

vakcinacija variola subotica 2
1972 – Szabadkán sorban állnak variola vera elleni vakcináért

A jugoszláv szövetségi egészségvédelmi hatóság 1972. május 23-án jelentette be, hogy véget ért a feketehimlő-járvány. 184-en fertőződtek meg, közülük negyvenen haltak meg (21,7%), a legtöbben Koszovóban, 123 fertőzöttből, 26-an haltak meg, de volt egy haláleset Montenegróban is.

Még ragyás gyilkosnak is nevezett kór egy rendkívül veszélyes fertőző betegség, amelyet egy vírus okoz. A legnagyobb méretű vírusok közé tartozik, és a levegőben terjed. Lappangási ideje 12-14 nap, ezt követően először általános tünetek jelentkeznek: magas láz, rossz közérzet, fejfájás. Néhány, általában 2–4 nap elteltével a láz mérséklődik, de ekkor gombostűfejnyi foltok jelennek meg, kezdetben az arcon, majd az egész testen, melyekből égő fájdalommal járó hólyagos kiütések alakulnak ki. Ez az állapot hosszú hetekig is eltarthat, majd a kiütések lassan, fokozatosan leszáradnak és megmaradnak a himlőhelyek. A megbetegedettek között a halálozási arány rendkívül magas, elérheti a 30%-ot is. A fekete himlő minden valószínűség szerint Afrikából eredt, onnan került át a Távol-Keletre, Európába először az Ázsiában harcoló római légiók hozhatták be, a középkorban pedig a mórok és a keresztesek is hozzájárultak a vírus terjedéséhez. A középkorban és az újkorban számos himlőjárvány volt Európa-szerte. A himlő elleni oltóanyagot Edward Jenner, angliai orvos fedezte fel 1796-ban, a védőoltás jó módszernek bizonyult a himlőjárvány megelőzésére. A védőoltás világméretű elterjedése pedig azt eredményezte, hogy a himlő az 1970-es évek végére végleg eltűnt a világon.

A Jugoszláv hatóságok az első helyes diagnózis után karantént alakítottak ki az érintett területeken, és elrendelték a lakosság beoltását. Mivel nem tudták, hogy merre terjed majd a járvány, egyre bővítették a beoltandók körét. Végül a szövetségi kormány kiterjesztette az egész lakosságra, 18 millió embert, a népesség több mint 90%-át oltották be, a költségeket az akkori szövetségi kormány állta. Külföldre csak azok utazhattak, akik rendelkeztek úgynevezett sárga lappal, ami bizonyította, hogy az illető megkapta az oltást. Ennek meglétéhez a szomszédos országok – így Magyarország is – ragaszkodtak, a járvány kitörése után több állam is beutazási tilalmat rendelt el.
A járványról a hírközlő szervek pár napos késlekedéssel számoltak be, aminek az volt az oka, hogy közeledett a turistaszezon, ami komoly bevételt jelentett az országnak. Emlékeim szerint, az akkori védekezés fegyelmezetten folyt le, nagy segítséget jelentett a Jugoszláv hadsereg egészségügyi készlete, felszerelése, és szakképzett személyzete. Végül is sikerült felszámolni egy járványt, amely nemcsak az akkori Jugoszláviára, hanem az egész Európára veszélyt jelentett.

Jelenet az 1972-es jugoszláviai fekete himlő járványról készült Variola Vera című filmből:

Az angol beteg

Akár hússzor több vírus mutatható ki a brit típusú variáns által fertőzött személyekben, mint az eredeti, vuhani koronavírust elkapók szervezetében – derült ki a Neumann Labsnál elvégzett több mint 1500 PCR-teszt adatainak elemzéséből. Mivel a jelenlegi tudományos állásfoglalás szerint a betegekben lévő vírusmennyiség egyenesen arányos a betegség súlyosságával, feltételezhető, hogy a harmadik hullámban azért kerül egyre több ember – köztük fiatalok is – kórházba, mert a nagyobb vírusszámmal szemben kevésbé vagyunk védettek.

Megdöbbentő felfedezésre jutottak a magyar tulajdonú Neumann Labs diagnosztikai labor szakértői, miután a náluk levett PCR-tesztek eredményeinek adatait kielemezték. Méréseik szerint ugyanis a brit variáns által fertőzött személyekben 10-szer, sőt akár 20-szor több vírus van jelen, mint a régi hagyományos variáns általi fertőzöttekben.

„A nukleinsav-alapú PCR-teszt nemcsak elképesztő hatékonysággal képes fertőzések kimutatására, de egy hatékony vírusterhelést mérő módszer is. Magyarán nemcsak azt mutatja ki, hogy valaki fertőzött-e, hanem azt is, hogy feltehetőleg mennyi vírus van a szervezetében. 

Az utóbbi időben a nálunk elvégzett napi 3000 tesztnek mintegy 95 százalékában már a brit variánst azonosítottuk,

de ami még ennél is ijesztőbb, hogy ezekben a mintákban jóval több, átlagosan 15-ször annyi vírust mértünk, mint a korábbi, az első és második hullámban terjedő vuhani vírusfertőzöttek esetében” – hangsúlyozza Nyíri Miklós, a Neumann Labs ügyvezetője.

A labor kutatói 1500 brit mutációval fertőzött mintáját vizsgálva jutottak erre a következtetésre. „A napi új fertőzöttek és halálesetek számát látva az általunk mért adatok megerősítik azt a tudományos feltételezést, hogy egy személy mintájában talált vírusmennyiség egyenesen arányos lehet a betegség súlyosságával.

Sőt, még az is elképzelhető, hogy azért fertőzőbb a brit variáns nagyjából 50 százalékkal, mert a betegekben egyszerűen több vírus termelődik, így könnyebben tudják átadni azt.

Sajnos már teljesen egyértelmű az is, hogy ez a mutáció vált a dominánssá, a nálunk kimutatott fertőzések 95%-a köthető a brit mutánshoz, míg a dél-afrikaiból mindössze néhány esetet találtunk” – fűzi hozzá Nyíri Miklós. A Neumann Labs magyar tulajdonú diagnosztikai laboratórium a koronavírus tavaly tavaszi hazai kirobbanása óta kínál PCR koronavírus-vizsgálatot. A labor eddig összesen 200 ezer feletti tesztet végzett el, az utóbbi hetekben a pozitív esetek aránya a náluk elvégzett tesztek esetében megközelítette a 20%-ot.

RSS Hírstart hírei