A szerkesztő bejegyzése:
A szervezetnek vannak méregtelenítést végző enzimei, amelyek különféle kémiai reakciók – például hidrolízis, oxidáció és redukcióm – katalizálása révén semlegesítik a mérgező molekulákat. A méregtelenítés elsősorban a máj és a vese feladata, a végtermékek pedig a vizelettel és a széklettel távoznak a szervezetből. A higany, az ólom és a rovarölők elraktározódnak ugyan a testben, de ezek az anyagok nem távolíthatók el a detoxifikáló terápiák alkalmazásával. Számos méregtelenítési módszer létezik, ilyenek a különféle természetes méregtelenítő termékek általi kúrák, böjt, szauna, masszázs stb. A méregtelenítés fő eszközei a gyógynövények: vese- és hólyagtisztító a gyermekláncfű és a petrezselyem, kötőszövet- és vértisztító a zsurló és a csalán, valamint máj és epetisztító az articsóka és a máriatövis. Ez utóbbit alkalmazza a hagyományos orvoslás is az alkoholisták májának regenerációjához. A nyugati orvoslás paradigmaváltás előtt áll: a molekuláris genetika, a bioinformatika, a nanotechnológia és a nem invazív képalkotó módszerek éppen a feje tetejére készülnek állítani a modern medicinát. Az alternatív orvoslás sem tétlen, megjelent az Új Biológiának keresztelt irányzat, amely azon az eszmén alapul, hogy a betegségeinket a testünk elsavasodása okozza, magát az elsavasodást pedig a megbomlott belső harmónia. A bensőnk diszharmóniáját elsősorban a nem megfelelő táplálkozás, vagy a kedvezőtlen pszichés körülmények eredményezik. Probléma lehet még az elmérgeződött környezet és a sugárzó készülékek használata is. A lényeg, hogy a sejtek bomlásnak indulnak, a bomlástermékek tovább savasítják a már így is savas belső miliőt. Megjelennek a baktériumok, az élesztőgombák, majd a penész a szervezetben. Ezek a mikrobák mérgeket termelnek, amik tovább pörgetik az egészségügyi romlás ördögi körét .
A témával kapcsolatosan a következő hetekben szakértőnk, Zapletán Veronika természetgyógyász-dietológus fejti ki véleményét.
ZAPLETÁN VERONIKA SOROZATA:
SZERVEZETÜNK MÉREGTELENÍTÉSE
Előszó
Néhány kedves barátom kérésére összefoglalót készítettem erre a témára. Körülbelül abban az időben történt ez, amikor a VÍRUSNAPLÓ főszerkesztője, Kollár úr bejegyzését olvastam a húsvét előtti böjtről, ami nagy motiváló hatást tett rám.
Igyekeztem ennek a nagyon sokszor megírt, megvitatott, részemről már többszörösen megtapasztalt aktivitásnak az újbóli felfedezésére. A gondolat megszülte az ötletet, az ötlet az akaratot és a tervet.
Magam is nekifogtam testem tavaszi nagytakarításának, mely még nagyobb lendületet adott az íráshoz. Olyannyira, hogy ebből a pozitív rezgéseimből szívesen adok még több embertársamnak is, akik érdekeltek ebben a témakörben.
Jegyzetemben elsősorban a testi szinten történő méregtelenítésről lesz szó, mely témát később bővíteni lehet az életkörülményekre, valamint a mentális területekkel is.
Kezdetben egy méregtelenítő étlapos diétáról volt szó, ezt kérték tőlem, de már az elején beláttam, ha alapos akarok lenni bizony elölröl kell kezdeni a komplex témakör felgöngyölítését. Így a kedves olvasó jobban megértheti és elsajátíthatja a megírottakat, és nekem sem árt egy mélyebb átismétlése az anyagnak.
Bevezető
Miért ajánlatos szervezetünk méregtelenítése?
Mint ahogyan testünk külső felületét, a bőrünket rendszeresen tisztítjuk a rárakodott szennyeződésektől (por, mérgek, mikroorganizmusok), belsőnk higiéniájáról is gondoskodunk kell, ha egészségünket megtartani, visszaszerezni vagy újraépíteni szeretnénk.
Ha kicsit alaposabban megvizsgáljuk, mi mindent viszünk be szervezetünkbe, a fenti kérdésre nyomban világosodni kezd a válasz. Szervezetünknek nincs módjában korlátlan ideig megbirkózni ezekkel a kihívásokkal, melyekkel naponta traktáljuk.
A civilizáció és az ipar fejlődésével mind távolabbra sodródunk a természetes életmódtól és a természetes, egészséges táplálkozástól. Míg őseink azért ettek, hogy életben maradjanak, ma mind több olyan ember létezik, aki azért él hogy ehessen. Az átlagember ma élvezetből táplálkozik, nem abból a szükségletből, hogy szervezetének megadja a tápanyagokat, amelyekre annak igazán szüksége volna. Nagyobb gondot fordít a gépjárművére, mindig a megfelelő üzemanyaggal tölti, rendszeresen elhordja szervizelni, átvizsgálni, reparálni és tisztítani. Tesz ilyesmit önmagával az átlagember, amíg nem beteg?
A házi kedvenceinknek is a legjobb élelmiszereket vesszük, tudjuk hogy a papagájainknak, a kanárimadarainknak csak nyers magokat adhatunk, mert a pörköltektől gyorsan megvakulnak! Maga az ember pedig fogyasztja a pirított, megsütött magokat, mert jobban ízlenek neki. Az élelmiszereket pedig konzerválja, túlfőzi és azzal nem törődik, hogy esetleg ö is korábban megvakul vagy szívinfarktust szenved el.
A számtalan adalékok, additívok használatával táplálékaink élvezeti cikké válnak és a bennük található vegyi anyagoktól való függőségek mind jobban az élvonalba kerülnek. Egyes kutatók állítása szerint a leggyakrabb formája az öngyilkosságnak kanállal, késel és villával történik, csak lassan, alattomosan és szinte észrevétlenül.
Szervezetünk isteni alkalmazkodási és öngyógyító mechanizmusai azonban előbb-utóbb kimerülnek és különféle tünetek jelzik, hogy valami nincs rendben. Csodálatos szervezetünk elég figyelmeztetést ad le, melyeket komolyan, felelősségteljesen és hálával kellene fogadnunk. Azt hiszem, hogy amikor ezt a problematikát tanulmányozom, amikor ezeket a sorokat leírom, én már jó úton vagyok. Ön pedig kedves olvasó ezeket a sorokat olvasva szintén jó irányt érzékel. Gondolkodik az egészsége értekéről, megóvásáról, a jövőjéről, a gondolat pedig a tudással, hitet várazol, amely pedig mindenre képes. Most eszembe jutott egy mondás:
Vigyázz a gondolataidra, mert ők alkotják szavaidat,
vigyázz a szavaidra, mert ők alkotják tetteidet,
vigyázz a tetteidre, mert ők alkotják jellemedet,
vigyázz a jellemedre mert ők alkotják a sorsodat.
A fent említett jelzésekre visszatérve, említenék néhányat: gyenge emésztés, gyomorégés, felfújódás, hasmenés, kellemetlen lehelet, fáradékonyság, aluszékonyság, kedvetlenség, apátia, idegesség, feszültség, karikás szemek, daganatok, hajhullás, túlsúly, allergia, gyakori megfázások, fejfájás, szédülés, túlzott izzadás, légzési nehézségek, bőrelváltózások (ekcémák, pattanások, viszketegség), repedezett ajkak, stb. Ha tapasztal hasonló tüneteket és szeretne tenni valamit egészségéért, végezzen egy belső nagytakarítást. Ez egy nagyon fontos folyamat, melynek eredményei annyira megjutalmazzák és megörvendeztetik önt, hogy meglehet kérdezni fogja önmagától, mint ahogyan én is tettem: hogy lehet az hogy eddig ezt nem tudtam megtenni?
Mérgek, toxinok
Többféle definició és klasszifikáció létezik a mérgező anyagokról, általánosan és leegyszerűsítve mondható, hogy biológiai értelemben azok az anyagok nevezhetők mérgeknek amelyek élő szervezetben már kis mennyiségben is akut károsodásokat vagy halált okoznak. Szélesebb értelemben méreg lehet minden olyan anyag ami a fent említettek mellet idült funkcionális és szervi elváltozásokat, kisiklásokat okoznak a kémiai és hormonális rendszereinkben. Ebből következik, hogy felemésztődnek a fontos alkáli tartalékainkat, mint az ásványi sók, nyomelemek, vitaminok – ily módon legyengítve immunitásunkat, regenerációs képességünket, ami a lánc végen különféle betegségeket eredményez. Így például a ciánkáli mellet mérgek lehetnek: számos vegyi anyagok, savak, lúgok, gyógyszerek, kábítószerek, peszticidek, nehéz fémek, füst, por, különféle mikroorganizmusok és ezek toxinjai, alkohol, dohány, konzerválószerek, táplálékadalékok stb. Szervezetünk természetes anyagcseréjéből is naponta születnek mérgező anyagok mint amilyen a fehérjékből keletkező ammóniák. Maga a táplálékunk is jelentős méregforrást jelenthet, a sok adalék miatt, sőt még a tiszta organikus táplálék is, mint például a méz, ha ezeket túlméretezetten és korlátlanul használnánk, megtagadva testünk szükségleteit.
Minden dolog méreg, ha önmagában nem is az; csupán a mennyiség teszi hogy egy anyag nem méreg – állította Paracelsus, a toxikológia atyja. Testünkbe az úgynevezett bejárai kapukon jutnak be a mérgek, ezek a száj és orr, (emésztő- és jelzésrendszerünk nyílásai), urogenitális szerveink nyálkahártyái, a bőrünk pórusai, valamint sebek, állatcsipesek. Az akut mérgezések természetesen sürgősségi ellátást igényelnek, de itt most főleg az idült, kumulatív vagyis lassan felhalmozódó és a szervezet zsír, valamint parenchymás szöveteiben elraktározódó mérgekre koncentrálunk. A méregtelenítő tevékenységeink pedig főleg a táplálkozás adta lelehetetlenség foglalkoznak.
A következő hetekben az alábbi témákkal folytatom: Zsír és kötőszövet. – Az éhség mechanizmusa – Szervezetünk savas/lúgos egyensúlya – Pufferkapacitásunk – A limfatikus rendszerünk – Méregtelenítési terv – Általános irányelvek – Receptek.