Barátaim már ismernek, hogy a rák megelőzésével kapcsolatban, évek óta milyen megszállottan beszélek-írok, ismertettem a legújabb izraeli kutatások eredményeit és különösen nagyra értékelem Dr. Peták Istvánt, aki a hazai rákkutatás terén ért el figyelemre méltó eredményeket. A VÍRUSNAPLÓ február 4-i számában már bővebben is írtam erről a témáról.
Minden rossznak megvan a jó oldala és fordítva is igaz – mondta a Nagymamám. Milyen igaza volt, mert a kovid-járvány hozott minket közelebb a rák megelőzéséhez.
Az én számításaim szerint, akár három év múlva elkezdhetjük a rák elleni vakcinázást. Jelenleg úgy néz ki, hogy minden ráktípusra külön vakcina lesz, de az is elképzelhető, hogy hamarosan egy koktélba tömörítve, minden ráktípus ellen védelmet nyújtson. Bár öt évvel ezelőtt létezett volna.
De nézzük a részleteket és ne legyünk túlságosan tudományosak, valamint ne merüljek bele a nagy üzleti részbe! A koronavírus elleni harc csodafegyverének bizonyuló, hírvivő RNS-alapú vakcinák, eddig elképzelhetetlennek hitt távlatokat nyitottak a biotechnológiában és az orvoslásban. Kézzelfogható közelségbe került például a hatékony védekezés, néhány olyan fertőző, daganatos és öröklődő kór ellen, amelyek napjainkban milliók életét rövidítik meg évekkel szerte a világon.
Az immunrendszerre halálos csapást mérő HIV-vírussal még mindig vagy 50 millió ember kénytelen együtt élni a világon, míg a szúnyog által terjesztett malária miatt évente 500 000-en halnak meg, és több mint 200 millióan kapják el a kórt. Ezen járványok legyőzéséhez egy olcsó és tömegesen alkalmazható módszer jelentené a legjobb megoldást. Ennek reményét hozhatja el az mRNS-technológia, ami a CRISPR génszerkesztési eljárással ötvözve, azt jelenthetné, hogy a jövőben a géntárápia ára nem haladná meg a jelenlegi koronavírus elleni vakcinák árát.
A koronavírus elleni vakcinák sikere óta gombaként szaporodnak a hírvivő RNS-sel foglalkozó kutatóközpontok, és áramlani kezdtek a területre a dollármilliárdok. Az, hogy bebizonyosodott, a technológia működik, sikerült a törékeny mRNS-komponenseket a gyártási folyamatban és a teljes ellátási láncon keresztül megóvni, és a szabályozó hatóságok is engedélyezték a vakcinákat, nagy lökést ad a hírvivő és másfajta RNS-t alkalmazó, egyéb terápiáknak is.
Jelenleg több, mint 80 RNS-alapú vakcinafejlesztés klinikai vizsgálata folyik világszerte. Ezek legtöbbje fertőző betegségek gyógyítására irányul, például a Zika-vírus, a HIV-vírus, a malária, a herpesz, a chikungunyavírus vagy a koronavírus elleni oltóanyagok további fejlesztését vagy a hagyományos influenza-vakcinák megújítását jelentik, másodsorban rákos megbetegedések, például a melanóma, a tüdőrák, esetlegesen a cisztás fibrózishoz hasonló genetikai megbetegedések gyógyítását célozzák. Ezek legtöbbje egyelőre az állatkísérletes fázisban tart.
Mindez elsősorban annak köszönhető, hogy az mRNS-alapú oltásokat akárhányszor, akármi ellen be lehet adni, mert semmilyen kritikus anyag nincsen bennük, csak a hatóanyagot tartalmazzák, amely a védelmet adja.
A hagyományos módszerekhez képest az mRNS-technológia előnye a gyors előállíthatóságában és a sokoldalúságában rejlik. Az mRNS-t ugyanúgy gyártják le minden vakcina esetén, mivel az mRNS egy információt hordozó molekula. Így a COVID-vakcina, a Zika-vírus elleni oltóanyag vagy az influenzaoltás közti különbség kizárólag a génekben található nukleotidok sorrendjének változtatásából adódik.
A koronavírus esetében, tavaly januárban a genomszekvencia publikálását követő 48 órán belül sikerült megtervezni potenciális vakcinát, 11 nappal azelőtt, hogy az Egyesült Államokban lejegyezték volna az első megbetegedést. Az állatkísérletekre szánt első dózisokra pedig mindössze hat hetet kellett várni.
A Moderna jelenleg szívbetegség, rák és különféle ritka betegségek gyógyítását tűzte ki célul a technológiával; a legelőrehaladottabb stádiumban a herpeszvírusok családjába tartozó cytomegalovírus elleni vakcinájuk van.
A technológiának természetesen megvannak a hátulütői is. Egyrészt a hírvivő RNS rendkívül illékony, és a kutatók elsődleges problémája a koronavírus elleni vakcina előállításakor is az volt, hogyan érhetnék el, hogy az mRNS ne tűnjön el néhány percen belül a szervezetből anélkül, hogy átadta volna a sejteknek a rábízott genetikai üzenetet. Az mRNS nem csupán az eltűnés nagymestere, hanem rendkívül bonyolult és különleges célba juttatási módszereket igényel, ha bizonyos típusú szövetekhez, például tüdőszövethez vagy szívizomszövethez igyekeznek eljuttatni, hogy ezeknek adhassa át a speciális fehérje előállítására utasító üzenetét. A kutatók úgy találták, hogy a folyamatosan szedett gyógyszerekhez képest az mRNS az újra és újra ismétlődő szituációkban rosszul teljesít. Vagyis az mRNS-alapú gyógyszer első alkalommal kiválóan működik, második és harmadik alkalommal a hatásossága jelentősen lecsökken, ez pedig óriási kihívást jelent. Emiatt döntöttek úgy, hogy gyógyszer helyett az 1-2 alkalommal beadott, ugyanakkor hosszú távon ható vakcinák jelentik a megoldást.
A fejlődő országokban évente több millió halálesetet okozó sarlósejtes vérszegénység lehet az mRNS-technológia egyik első, koronavírust követő alkalmazási területe, ahol akár egyetlen adagnyi oltás is élethosszig tartó védettséget jelenthet a betegséggel szemben.
A génterápia és az “olcsó” szavak ritkán férnek meg egy mondatban, és ennek feloldásában segíthetnek az mRNS-technológiák. Néhány kutató szerint elképzelhető, hogy a jövőben a génterápiák is annyiba kerüljenek, mint egy-egy vakcina. Ezt úgy kellene elképzelni, hogy a hírvivő RNS a CRISPR génszerkesztési eszközt rejtené magában, amely a szervezetbe jutva a betegség kiküszöbölésére az emberi genomban idézne elő tartós változásokat. Vagyis a genetikai ollónak nevezett CRISPR megjelenne a sejtekben, kivágná a problémát okozó gént, majd rövid időn belül felszívódna. Így a tömeges vakcinációs kampányokban korrigálni lehetne bizonyos típusú öröklődő betegségeket.
Levél a VÍRUSNAPLÓ szerkesztőségéhez:
Szép!
És meg fogják találni a módját, hogy csak extraprofitért legyen elérhető.
Tolsztoj írta a Wright-fivérek sikeres Csatorna-átrepülése után: vajon az emberiség mikor veti be ezt a zseniális találmányt az egymás elpusztítására?
Nem telt bele vagy 6 év…
Üdv: Egy állandó olvasó
Válasz az Olvasónak:
Igen, igaza van a Kedves Olvasónak, a vakcina egy világraszóló jó biznisz, az 1 EUR értékű vakcinát 40-50 EUR összegért értékesítik. Csak számoljunk: Európa vagy 500 000 000 adag vakcinát vásárol, mekkora itt az extraprofit?
2019-ben, jóval a járvány előtt, az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) és Bill Gates alapítványa 200 millió dollárt különített el megfizethető génterápiák fejlesztésére, a HIV-vírus és a sarlósejtes vérszegénység ellen, amelyek különösen a szubszaharai térségben pusztítanak. Nem a humánus lelkiviláguk diktálta ezt, hanem biztosították előnyüket a piacon való megjelenéshez.
Ha az államok vannak rákényszerítve a vakcina vásárlásra, akkor az jobb üzlet, mintha reklám mellett, egyéni rászorulókat kellene megkeresni – ha valamelyik állam nem vesz elegendő vakcinát, azt a kormányt a nép megbuktatja – ez kényszerítő erő a vakcina megvásárlásra. A gyógyszergyártók hátradőlhetnek: nagyobb profitot zsebelnek be mint a fegyverkereskedők vagy a kábítószer terjesztők.
Példa: Egyes hírforrások szerint a koronavírus már 2019 októberében is létezett, ekkor Bill Gates alapítványa szervezett egy csúcstalálkozót a világelitnek, ahol koronavírussal szimuláltak egy világjárványt. Gates továbbá olyan intézményeket támogatott, amelyek koronavírussal kapcsolatos kutatásokat végeztek, ráadásul az általa finanszírozott Pirbright Intézet már 2015-ben szabadalomként jegyeztette be a koronavírust.
Egy éve jellegzetes elméletként merült fel, hogy a szabadkőművesek-rotschildok-bilderbergek-sorosék-zukerbergerék-billgatesék laboratóriumai biológiai fegyvert állítottak elő. Ez volt a koronavírus, amit aztán Kína, Irán és az EU ellen használnak fel, egy világkormányt megerősítő háború keretében.
Vegyük sorra a tényeket. 2019. október 18-án egy, a Bill Gates alapítványa által támogatott kutatócsoport Event-201 néven pandémiagyakorlatot tartott New Yorkban, amelyen egy világjárvány kitörését szimulálták. A világjárvány a szimuláció szerint egy dél-amerikai sertéstelepről indult, tehát először állatról emberre terjedt, majd emberről emberre is, és hamarosan szétszóródott az egész világon.
A szimulációt alig három hónappal a kínai koronavírus-járvány kitörése előtt mutatták be a résztvevőknek, akik a YouTube-on is megtalálható videó szerint globális üzleti szereplők voltak, illetve az egészségpolitika, a civil társadalom és a tudomány neves képviselői: Tom Inglesby, a Johns Hopkins Egyetem egészségbiztonsági központjának igazgatója, Adrian Thomas, a Johnson & Johnson elnökhelyettese, Martin Knuchel, a Lufthansa Group Airlines kríziskezelésért, sürgősségi ügymenetért és folytonosságért felelős főigazgatója, dr. Christopher Elias, a globális fejlődés program elnöke a Bill & Melinda Gates alapítvány részéről, és prof. George F. Gao, a Kínai Betegségmegelőzési Központ vezérigazgatója, a Kínai Tudományos Akadémia Mikrobiológiai Intézetének professzora, a Kínai Biotechnológiai Egyesület és az Ázsiai Biotechnológiai Szövetség elnöke.
Számítottak vajon egy esetleges járvány kitörésére, vagy csak arra gondoltak, hogy jobb félni, mint megijedni? Nem tudni. Az Event-201 videójából az derül ki, hogy a 65 millió halottról szóló forgatókönyvet azért jelenítettek meg, hogy bemutassák, mi történne, ha nem lenne globális összefogás, és nem tennének a kormányok semmit a járvány megfékezésére. Enélkül a nagyon erősen javasolt globális együttműködés nélkül lenne 65 millió halott, mivel ráadásul ma még nincs a vírus ellen védőoltás. Ez, ebben a megfogalmazásban is elég rémisztő.
A Bill Gates Alapítvány egy olyan intézményt is támogat, amely koronavírussal kapcsolatos kutatásokat folytat. Ez a Pirbright Institute. Az intézetet a brit kormány is pénzeli. Ez az intézet 2015-ben szabadalmaztatta a vakcinagyártáshoz szükséges koronavírust. Az Európai Szabadalmi Hivatal 2018. november 20-án a kérelmet jóváhagyta és EP 3172319A1, valamint EP 3172319B1 nyilvántartási számokon a szabadalmat bejegyezte. Az EP 3172319B1 szabadalmi bejegyzés iránti kérelem összesen 14 pontból áll, amely egyebek közt az alábbiakat tartalmazza:
1. Élő, legyengített koronavírus, ez magában foglal egy poliprotein által kódolt replikáz génvariációt, amely egy mutációt tartalmaz.
2–9. A vírus különböző replikáz-génvariációi.
10. A koronavírus előállításának folyamata.
11. Oltóanyag, gyógyszeriparilag veszélytelen hordozóval.
12. Oltóanyag a betegség megelőzése céljából olyan személynél, akinél fertőző bronchitis áll fenn, és akinek ezért tojásba oltott vakcina ajánlott.
13–14. Az oltóanyag további variációi.
Ezek a tények további gondolatsort indítanak el: egy találmány még nem gyógyszer! Ahhoz, hogy azzá váljon, előbb végig kell mennie a készítménynek egy sor klinikai és egyéb teszten. Aztán lobbizással elérték a vakcina soron kívüli, gyorsított engedélyezését is.
Legújabb: Az amerikai gyógyszergyártó cégek arra kérik Joe Biden amerikai elnök adminisztrációját, hogy büntessék meg Magyarországot, mert az ő hozzájárulásuk nélkül igyekszik a koronavírus ellen, saját vakcina gyártást beindítani.
Tisztelt Olvasónk! Mint ahogy azt Kohn és Grün urak is megmondták, ha egy üzlet beindul, akkor hátradőlhetünk és csak a pénzt kell számolnunk.