AKINEK A MŰVEIRŐL BESZÉLGETÜNK, AZ VELÜNK VAN
Kedves Olvasóim, a tegnapi Szindbád sokak tetszését annyira megnyerte , hogy kérték (főleg hölgy olvasóim) Huszárik Zoltán második nagy filmjét is, a Csontváryt. A YouTube-in egyik film sem fellelhető, de mi megszereztük nektek a Csontváryt is. Jó szórakozást!
A film előtt még el kell, hogy mondjam nektek – a magyar sorsok, magyar tragédiákat hordoznak: Huszárik Zoltán és Latinovits Zoltán – mindkettő a Zoltán nevet kapta, mindketten 1931-ben születtek, mindkettőjük családja földbirtokos volt, a Szindbád forgatásán mindketten 39 évesek, Latinovits 44 évesen halt meg, Huszárik 50 évesen. Mindketten posztumusz kapták meg a Kossuth díjat. Huszárik két filmet készített, a Szindbádot és a Csontváryt – de akiknek a műveiről beszélgetünk azok velünk vannak – ők a halhatatlanok! Huszárik a Csontváryt Latinovits Zoltán emlékének ajánlotta. A film címszerepét Latinovits már nem játszhatta el, és bár többen úgy vélték, Huszárik lett volna a tökéletes főszereplő, ő végül a bolgár Ichak Finci mellett döntött. “Szigorúan véve a film Csontváryja nem reális figura, csak mint modell reális, amely hordozza a művészember koroktól független, és koroktól nagyon is függő általános egyedi problémáit” – vallotta Huszárik egy interjúban. A különcnek tartott festőzseni és saját művészi portréját, hitvallását formálta eggyé, s ábrázolta közös képben művész és kor viszonyát. Csontváry Huszárik, Huszárik Csontváry. A rendkívüli képteremtő tehetségű rendező komolyan érdeklődött a képzőművészet iránt. Tudott rajzolni. E képessége segítette abban, hogy vízióit ne csak a filmvásznon, hanem grafikáin keresztül is kifejezze. Filmjei forgatása előtt, valószínűleg inspirációs, reflexiós indíttatással mindig rajzolt.