2021. NOVEMBER 25.- ZÖLD BALOLDALI SZEMMEL

Szerző: | nov 25, 2021 | Vírusnapló, Archívum, Politika, Portré, Történelem, Vallás, Videó

A NEMZETKÖZI GLOBÁLIS HÁLLÓZATOKNAK AZ AZ ÉRDEKÜK, HOGY LEHETŐLEG GLOBÁLIS MÉRTÉKBEN SIKERÜLJÖN A TÁRSADALMAKAT SZÉTVERNI

INTERJÚ SCHIFFER ANDRÁSSAL

Schiffer Orbán pert nyerhetne az O1G zőkkel szemben

– Mi lenne a három legfontosabb dolog, ha új kormány lesz a 2022-es választás után?

– Először is egy kőkemény, abszolút földbirtok-maximum. Érdekes lesz látni, amint majd a Márki-Zay kormány Raskó Györggyel hajtatja ezt végre. Kettő: a luxusvagyonokra kivetett extra adó. Ezt én úgy képzelném el, hogy nem pusztán a túlfogyasztásra, a luxusvagyonra szól, hanem azokat a cégeket, akik az elmúlt években úgy termeltek extraprofit, hogy agyonnyerték magukat állami pályázatokon, azoknak a nyereségét szintén egy extraadót illesse.

Nem hadonászni kell mindenféle jogállam-ellenes elszámoltatási fenyegetésekkel, hanem igazságot kell tenni a létező keretek között.

Az abszolút földbirtok maximummal illetve az állami pályázatokon szerzett extraprofit és a luxus vagyon megadóztatásával szerintem igazságot lehetne tenni. Három: azonnal felülvizsgálnám az összes multinacionális cégnek adott adó- és egyéb szabályozási kedvezményt, amit az elmúlt években az Orbán-Szijjártó kormány tett nekik.

– Ha nem lesz kormányváltás, akkor szerinted hogyan lehet 2026 ban előrejutni? Illetve mi legyen ezzel a garnitúrával? Kell új politikai erő? Hogyan lehet megdönteni a NER-t?

– Egyrészt folyamatosan az elmúlt nyolc évben azt hallgatom, hogy ha most nem bukik meg Orbán Viktor, akkor eljön az Armageddon. Az Armageddon egyelőre késlekedik, csak a covid van itt, meg a lezárások. Nekem eléggé egyértelmű volt a véleményem és a stratégiám ebben a kérdésben. A XXI. században a populista jobboldallal szemben egy rendszerkritikus, szuverenitás-párti baloldali erőnek kellene ki növekednie. Azalatt a hat év alatt, amíg parlamenti politikus voltam, addig is én a kinövekedés stratégiáját tartottam célravezetőnek. Ez, ugye nem sikerült se nekem se, Vona Gábornak, sem Mesterházy Attilának, sem Botka Lászlónak különböző okokból. Leváltani és utána pedig stabilan kormányozni csak egy kinövekedett ellenerő tud. Nem hiszek abban, hogy sikeresen össze lehet kutyulni különböző morzsalékokat.

Nem zárom ki a kormányváltás természetesen 22-ben, de az is jórészt a világjárványnak és a kormány már az emberek tűrőképességet feszegető pofátlanságainak lesz köszönhető. Ebbe a szedett-vedett O1G koalícióba nem látom bele azt, hogy stabilan fog tudni kormányozni.

Amikor kinövekedésről beszélek, akkor arra gondolok hogy van a Fidesszel szemben egy erő, amelyik hasonlóan koherens,egy koherens ellen-ajánlatot tevő erő , amely választókat egyaránt tud a mai ellenzék és a mai kormánypárt táborából is toborozni. Ezt nevezem kinövekedésnek. Nem ezt a stratégiát folytatja ma az ellenzék. A kormányváltást nem zárom ki. Azt viszont kizárom, hogy egy teljesen “azonosíthatatlan repülő tárgy”, amit ráadásul egy ilyen neoliberális szósszal öntenek nyakon, az stabil kormányzást eredményezhet.

– Elméleti síkon szükség lehet közjogi reformokra? A parlamenti küszöb bejutásának megváltoztatására? Vagy egyáltalán mi legyen az alaptörvénnyel?

– A parlamenti küszöböt én is leszállítanám 4%-ra. De jelzem, nem a parlamenti küszöb a legnagyobb probléma az egész közjogi rendszerrel. És mint parlamenten kívüli pártnak, az Iszomnak saját tapasztalatból mondom: nagyon nem ajánlom, hogy a parlamenti küszöbbel foglalkozzon, mert az a saját gyengeségének és kicsinységének beismerése. A jogállamiság súlyos sérelmeket szenvedett az elmúlt 11 évben. Viszont bármilyen furcsa, hogy az Alaptörvény textúrájának egyébként nagy részével nem hogy nincsen probléma, hanem bizonyos pontokon jobb is mint az előző alkotmány. Nekem a legsúlyosabb tétel az Alaptörvényben és magában a közjogi struktúrában az az önálló szabályozó szervek léte.

A demokratikus legitimációval rendelkező mindenkori kormánytól el lehet vonni komplett közigazgatási szabályozási kompetenciákat és oda lehet rakni élére 9 évre valakit. Nem véletlen, hogy erről hallgat az ellenzék is, hiszen ez egy globális trend és nekik minden trendi, ami globális.

A “művelt nyugaton” is azt látni, hogy ezek a kormányzatról leszakított önálló életre kelt úgynevezett “független intézmények” a globális nagytőkének lesznek a játékszerei. Magyarországon pedig egyelőre Orbán mélyállamát erősítik egy esetleges kormányváltás után. Én az önálló szabályozó szerveknek mennék neki elsőként. Az Alkotmánybíróságnak az elvett jogköreit visszaadnám és újra meg kell nyitni a lehetőséget hogy minden állampolgár fordulhasson az Alkotmánybírósághoz. Előírnám azt, hogy főbírónak csak hosszú pulpituson eltöltött pályafutás után lehessen kinevezni valakit. A jogállam helyreállítását csak jogállami keretek között tudom elképzelni.

– Tehát feles törvénnyel nem lehet?

– Ez egy agyrém! Felhívnám a figyelmeteket, hogy Vörös Imrének – az egykor szebb napokat látott alkotmánybírának – az esszéje a feles alkotmányozásról 2012-es. Na, most azok akik most handabandáznak a feles alkotmányozásról nem álltak akkor Vörös Imre javaslata mögé. Sőt, nemcsak hogy nem álltak a javaslat mögé, hanem elfogadták azokat a közjogi kereteket, amit ma érvényteleníteni akarnak! Elindultak a választásokon, felvették a suskát, elfogadták azt, hogy kizárólag a NER szabályai szerint tudnak frakciót alakítani, elindultak önkormányzati választásokon, felvették a párt támogatásokat és kampánytámogatásokat. Volt, aki a Vörös-tanulmányt követően még helyi Fidesz-frakcióban üldögélt, s volt aki még Hollik-sajtótájékoztatón volt biodíszlet. Majd eljött 2019 és hirtelen felfedezték maguknak Vörös Imre 7 évvel ezelőtt írt esszéjét. Én az ilyen véletlenekben nem hiszek. Hirtelen ez akkor lesz vezértéma az O1G koalíció oldalán, amikor látjuk, hogy az egész térségben destabilizáció zajlik, ami nem érdeke sem a kelet-közép európai népeknek, sem az Európai Uniónak.

Ne legyen illúziónk: hogy ha kormányváltás van ezzel a hangulatkeltéssel olyan nyomást helyez magára a leendő új kormánykoalíció, hogy végre kell hajtaniuk ezt a feles alkotmányozást! Viszont, ha végrehajtják, annak beláthatatlan következményei lesznek közjogilag is. Nekem nincsen illúzióm, hogy Bayer Zsolt ki fog vinni kétmillió embert az utcákra.

Az Alkotmánybíróság nem fogja úgy gondolni hogy feloszlik. És még hogy ha ezt meg is ússza a Márki Zay- kormány, akkor 2022 után következik 2026. Mi történik akkor, hogyha 2026-ban viszont visszatér a Fidesz? Akkor újra elölről kezdjük a közjogi szerkezet felforgatását? Ebbe Magyarország fog bele pusztulni.

– Az USA-nak és Nyugat-Európának mi a baja az Orbán-kormánnyal? Hiszen látjuk a multiknak kiszórt elképzelhetetlen nagy kedvezményeket, elképesztő alacsony a társasági adó… Mi a probléma velünk?

– Azt világosan és őszintén ki kell mondani hogy a kelet és nyugat nagy urainak, tehát az USÁ-nak, Oroszországnak és Kínának nem érdeke egy stabil Európa. Sőt, tovább megyek! Ezeknek a nagyhatalmaknak az az érdekük, hogy pont a pufferzónában bizonytalanság legyen. Csak arra tudok gondolni, hogy a lengyel-fehérorosz határon. Amerikának és Oroszországnak és Kínának is az érdekeit szolgálja a kelet-közép európai bizonytalanság. Én egyre kevésbé beszélnék állami érdekekről, sokkal inkább arról van szó, hogy különböző nagytőkés érdekekre épülő globális hálózatok azok, amelyek a demokratikus kormányokat mozgatják.

Az a globális progresszív hálózat, mögötte a szabadkereskedelemben érdekelt tőkés és nagyvállalati csoportokkal, azoknak létérdekük, hogy hogy a történelem túllépjen minden szuverenista irányzaton, legyen az bal- vagy jobboldali.

A globális progresszív hálózatoknak az az érdekük, hogy lehetőleg globális méretekben sikerüljön a társadalmakat szétverni, tehát meggyengíteni minden természetes közösséget. Tessék észrevenni ,a társadalmak szétverése a bármiféle értelemben vett munkásmozgalom lehetőségét is elveszi! Ezért nincs miért a létező baloldalnak egy gyékényen árulnia a globális progresszív hálózatokkal. A globális politika ma egy progresszív és egy populista jobboldal szorításában vergődik. Ha sikerül relativizálni mindent, ami az ember önazonosságához hozzátartozik, akkor gyakorlatilag az egész emberiség játékszer lesz egy hatalmas fogyasztó gépezetben. És a különböző nagy cégek a platformszolgáltatókon keresztül azt csinálnak a kulturális és politikai ízlésünkkel, amit akarnak.

– Te hiszel akkor az ember veleszületett identitásában?

– Minden ember egyenlő méltósággal születik a földre,de pontosan ahhoz hogy meg tudjuk védeni ezt a pozíciónkat mégiscsak szükségünk van szövedékekre, amik alapvetően attól a hagyományokkal átszőtt szociális, kulturális és természeti környezettől függenek, amibe születünk.

– Térjünk vissza a két kérdés erejéig a hazai politikára! Szerinted van-e esély új formációnak a választásokig? Illetve mi a véleményed a hatosfogaton kívüli pártokról? Kutyák, ISZOMM?

– Remélem, hogy lesz esélyük. Nagyon drukkolok annak, hogy ne csak egy, hanem több párt is be tudjon kerülni a két blokkon kívül az Országgyűlésbe. De ez egyelőre csak a jókívánság a részemről. Négy parlamenten kívüli erőnek a munkáját én abszolút tiszteletreméltónak tartom és ebbe bizony a Mi Hazánkat is bele értem a korlátozáskritikus fellépése miatt. Nekem elegem van azokból, akik konjunktúrától függően, ha kell rasszisták, ha kell polkorrektségből és európaiságból tartanak szemináriumot. Kutyapárt, a Mi Hazánk, a Polgári Válasz és az ISZOMM – miközben szinte mindegyiknél vannak olyan megnyilvánulások amiktől dobok egy hátast.

Az ISZOMM-nál a Kádár Tervtől, a Polgári Válasznál az oltási kötelezettségnél, a Mi Hazánknál pedig a rasszista, homofób kiszólásainál. De azt látom, hogy ez a négy formáció következetesen tudja és akarja az ajánlatát megfogalmazni.

Szomorú, hogy így van, de ez a mai magyar politikai viszonyok között már önmagában megsüvegelendő tulajdonság. Ha nagyon kiélezett lesz a verseny a két blokk között, értelemszerűen csökkenti ezen pártok esélyeit. Ha viszont valamilyen irányban egyértelműen eldőlni látszik a helyzet, akkor az utolsó két hétben akár több parlamenten kívüli formáció is bejuthat, ha a parlamenten kívüliek közül több is bekerülne, az görbe tükör lenne a teljesen elvtelen, hitvány politikai osztálynak.

– Tehát most azt mondod, hogy a parlamenten kívüli pártoknak több ideológiai mondanivalója van mint az O1G koalíciónak?

– Abszolút!

(Galba-Deák Ádám)

RSS Hírstart hírei