2021. OKTÓBER 12.- FERTŐTLENÍTŐT, MASZKOT ÉS KESZTYÜT ELŐKÉSZÍTENI

Szerző: | okt 12, 2021 | Vírusnapló, Archívum, Egészségügy, Videó, Világjárvány

KORONAVÍRUS HELYZET A ROMÁNIA KÓRHÁZAKBAN

EGY ÚJ KORONAVÍRUS-VARIÁNS ELLEN KEVÉSBÉ VÉD A VAKCINA

A VÍRUSNAPLÓBAN 2021. augusztus 3.-án írtam, hogy a negyedik hullám 2021. október 15-étől aratni fog. A prognózis szerint meg is érkezett, napi több száz fertőzött, százan a llélegetetőgépeken, naponta tíz áldozat.

BEVEZETŐ

A mutáció az örökítő anyag spontán, maradandó megváltozása, amelynek során új genetikai tulajdonság keletkezik. A mutáció szűkebb értelemben a génen belüli bázissorrend-változásra vonatkoztatjuk, tágabb értelemben azonban mutációnak tekinthető a kromoszóma-szerkezetben, ill. a kromoszómák számában bekövetkezett minden változás, ideértve a poliploidiát is.

A mutációk olyan öröklődő változások, amelyek a DNS-ben bekövetkező változások nyomán a szervezet jellemzőinek tartós és egyedi változását okozzák. Az élőlényekhez hasonlóan a vírusoknak is van genetikai anyaguk – dezoxiribonukleinsav (DNS) vagy ribonukleinsav (RNS) –, amelyek módosulhatnak replikációval, illetve a vírusok közötti géncserével (genetikai rekombináció).

A mutációk:

  • Váratlanok – a mutáció ugrással, hirtelen alakul ki, a szervezet nem készül rá
  • Nem irányítottak – a szervezet számára lehetnek előnyösek és károsak is, és sem nagyságuk, sem hatásuk nem jelezhető előre
  • Tartósak – olyan változások, melyek öröklődnek, vagyis az utódnemzedékre átvivődnek
  • Egyediek – mutációval korábban nem létező új allél, vagyis genotípus keletkezhet

KORONAVÍRUS HELYZET

Az új koronavíru-variánsok azok, amelyekben:

  • a vírusfehérjék olyan részén van változás, amelyről sejthető, hogy befolyásolja a továbbadást, a betegség súlyosságát, kijátssza az immunválaszt vagy a meglévő terápiás és megelőző lehetőségeket (például az oltást).
  • Vagy pedig olyan változatról van szó, amely több helyen fertőzési gócot okozott, gyakorisága nő.

Utóbbi esetben még nem tudjuk, hogy átadása jobb-e, kijátssza-e az oltásokat, vagy növeli-e a betegség súlyosságát, de az eddigi ismeretek alapján ez lehetséges, ezért a változat gyakoriságának alakulását, illetve a vele kapcsolatos tudományos híreket a tudományos közösség figyelemmel kíséri.

2021. második felében megjelent új koronavírus- variánsok: Mű, Éta, Ióta és Kappa. Ezek talán most októberban már nem jelentenek nagyobb veszélyt.

A variánsok eggyel problematikusabb köre az úgynevezett aggodalomra okot adó variánsoké. Ezen variánsokra igaz a következők legalább egyike:

  • demonstráltan hatékonyabban adódik át egyik emberről a másikra (fertőzőképessebb);
  • megváltozik a virulenciája vagy a betegség lefolyása;
  • vagy csökken a bevethető közegészségügyi, diagnosztikai vagy terápiás lehetőségek hatékonysága.

Alapvetően az első, azaz a fertőzőképesség szokott megjelenni a híradásokban, mert ez gyorsítja a járvány terjedését. Az elérhető oltások mellett aggodalomra ad okot (legalábbis a fejlettebb országokban), ha egy variáns ellen kevésbé véd a vakcina. Hasonlóan aggodalomra ad okot, ha például egy variánst nem lehet kimutatni, vagy csak nagyobb hibával.

Az aggodalomra adó variánsok: Alfa, Béta, Gamma és a Delta.

A variánsok megjelenése nem meglepő. A vírusok folyamatosan változnak, és egy új vírusszekvencia megjelenése új variánst eredményez. A kutatók ezeket a variánsokat figyelik, így lehet például nyomon követni, hogy a fertőzési utak merre vezetnek, melyik országból hova hurcoltak be vírust vagy a fertőzés újabb hullámát.

A mutációk jelölése azt mutatja, hogy az adott fehérje (itt a tüskefehérje) melyik aminosavja miről (első betű) mire (utolsó betű) mutálódott. Az aminosavaknak az egybetűs jelölését alkalmazzák.

fusion medical animation EAgGqOiDDMg unsplashs

D614G: Ez a 2020. februárban, azaz nem sokkal az új koronavírus azonosítása után megjelenő mutáció azóta lényegében minden most keringő variánsban megtalálható. Ez a mutáció hatékonyabb átadást tesz lehetővé.

P681H: Ez a mutáció az alfa (brit) variáns hatékonyabb átadásáért felelős. Ebben a variánsban is megtalálható.

T95I: Ezen a helyen kapcsolódnak a monoklonális antitestek és egyes antivirális szerek, tehát ez az a mutáció, ami miatt érdemes figyelemmel követni ezt a variánst. Ez a mutáció az ióta variánsban is megtalálható.

E484K and N501Y: Ez a két mutáció a receptorkötő helyen van. Az ACE2-nek nevezett, sejtfelszíni receptorokhoz kapcsolódik a vírus, és így jut a sejtjeinkbe. Az E484K mutáció rezisztenssé teszi a vírust a monoklonális antitestekkel szemben. Az N501Y mutáció növeli az átadás valószínűségét. Mindkét mutáció megtalálható az alfa (brit), béta, gamma, éta és ióta variánsokon is.

Q160R: Ez a mutáció csökkenti az immunválaszt, így a vírus inkább tud replikálódni.

S67F: Ez a mutáció egyedi a mű variánsban. A kutatókat az aggasztja, hogy a fehérje olyan pontján helyezkedik el, ahol megakadályozhatja a B- és T-sejtek általi felismerést, vagyis az immunválaszt. Fontos, hogy az aggodalom csak aggodalom: vizsgálják a variánst, és lehet, hogy van gond, de az is lehet, hogy nincs.

A vírusvariánsok nem önmagukban léteznek, hanem a többi variánssal együtt, azokkal versengve. Az a variáns terjed el, amelyik jobban képes átterjedni egyik emberről a másikra – az alfa és a delta variánsok ilyenek. Előbb az előbbi terjedt (harmadik hullám), most pedig az utóbbi (negyedik hullám). Valószínűsítjük, hogy a delta hatékonyabb terjedése révén kiszorítja a mű variánst, amely egy-egy helyi kitörés után nem tud terjedni a delta variáns rovására, ezért is csökken a gyakorisága.

RSS Hírstart hírei