2021. OKTÓBER 11.- KISBÚCSÚ MOHOLON

Szerző: | okt 10, 2021 | Vírusnapló, Archívum, Mohol, Történelem, Vallás, Videó, Zene

A búcsú egy katolikus bűnbánati vallásgyakorlat, amely a bűnbánat szentségében már föloldozást nyert bűnért járó, ideigtartó büntetés elengedése: A katolikus tanítás szerint a bűnbánat, illetve a gyónás visszavezet a kegyelem állapotába, az isteni életbe, viszont a bűn „nyomai”, pl. a kialakult rossz szokások megmaradnak bennünk (lelkünkben, pszichénkben, reflexeinkben); ezért, valamint a bűnnel együtt járó károkozás miatt szükségünk van vezeklésre, illetve ezért jutnak emberek az „ideigtartó” büntetésre, a „tisztítótűzbe” is. A teljes búcsú az „ideigtartó” büntetéstől, vagyis (ha most meghalnánk) a tisztítótűztől szabadít meg minket, illetve a tisztítótűzben szenvedőket a mennyországba juttatja. A magyar „búcsú” kifejezés arra utal, hogy az ember búcsút vesz a rá váró büntetéstől, Jézusnak az Egyház révén közvetített kegyelme által. A búcsújáró hely olyan kegyhely, ahol szentek ereklyéi, illetve tiszteletükhöz kapcsolódó kegyképek, szobrok stb. meglátogatása révén búcsú nyerhető el.

imagesééé
moholi templom urnapja

GECSE ATTILA:

PERGETT A MINDIG FINOM, EGZOTIKUS SZINEKBEN POMPÁZÓ, A GYERMEKKORT MEGIDÉZŐ VATTACUKOR

A moholi kisbúcsú története egészen a régmúlt időkig nyúlik vissza. A moholiak szempontjából a kisbúcsú is egy olyan hagyományos, falusi eseménynek számít, ahol találkozhatnak ismerőseikkel. Az idei őszi kisbúcsú napján – október első vasárnapján – kihasználva a kellemes napsütéses, úgy döntöttem a barátnőmmel, hogy kilátogatunk és megnézzük az árusokat és portékáikat.

unnamedllllll

A VÍRRUSNAPLÓ olvasóinak Világos Miklós, moholi plébános beszélt a hagyományáról:

Moholon létezik egy érdekes – másfelé szinte ismeretlen – hagyomány, melyet ember-emlékezetet maghaladó korok óta megtart a katolikus magyar nép, de nagyon kevesen tudják, hogy mit is rejt ez az ünnep önmagában. Igen, a moholiak által csak „kisbúcsúnak” nevezett ünnepről van szó, melyet minden esztendőben, újra és újra szigorú rendben megtartanak október hónap első vasárnapján.

Ősi hagyomány rejlik a templom nagybúcsúja és az úgynevezett „kisbúcsú” megtartásának miértje mögött. Alapvetően e települést mindig állattenyésztéssel és földműveléssel foglalkozó, megélhetését az időjárási viszonyok alakulásától, azokon keresztül pedig Isten segítő kegyelmének be- és elfogadásától függő egyszerű bácskai nép lakta. Az alföldi katolikus népnek pedig az volt az ősi hagyománya, hogy Sárkányölő Szent György nagyvértanú római katona ünnepén kezdte a mezőgazdasági munka javát, kérve Szent György közbenjáró segítségét és Isten oltalmazó szeretetét, majd pedig Szent Mihály főangyal ünnepén tette le az igazán komoly munkát, s ekkor egész szívével hálát adott mindazért a jóért, amivel Isten megsegítette őt, de a rosszért is, ha esetleg olyasmi érte, mert tudta, hogy Isten azzal is tanítani akarja valamire. Ez a berendezkedés – a tavaszi kezdő kegyelemkérés és az őszi bevégző hálaadás – azokban az időkben, mikor bizony még a nagy családok sok gyermekének munkájára is szükség volt, abban is megmutatkozott, hogy a tanítási esztendő Szent Mihály napján, a nagy munkák befejeztekor kezdődött, s Szent György napján, a nagy munkák kezdetekor ért véget, hogy egyetlen dolgos kezet se vonjon el az iskolapad a mindennapi megélhetés előteremtésétől.

Moholon így alakult ki az az elrendezés, hogy maga a plébániatemplom az április hónapban ünnepelt Szent György nagyvértanú tiszteletére lett megáldva – ez a nagybúcsú – az egykori zárdaiskola kápolnája pedig a szeptember végén ünnepelt Szent Mihályt, az angyali seregek vezérét és fejedelmét köszöntötte – ez a „kisbúcsú”. Sajnos a történelem viharai elsodorták a katolikus iskolát. Az épületet – a mai általános iskolát – elvették az azt építtető és fenntartó Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérektől, a tisztelendő nővéreket, akik többnyire jól képzett tanárnők voltak, áldásos munkájuk „elismeréseként” belőle minden nélkül egyszerűen utcára tették, a benne található kápolnát pedig megszüntették. A kápolna Szent Mihály-oltára végül – jó akaratú emberek akaratából nem pusztult el hanem – átkerült a moholi paplakba, s ott ma is megtalálható.

oltár

Így e napon a Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek által vezetett és fenntartott moholi katolikus zárdaiskola kápolnájának Szent Mihály-búcsújára emlékezünk (innen ered a „kisbúcsú” elnevezés), melyet az iskola államosítása és a kápolna megszüntetése óta sajnos már nem lehet magában a kápolnában megünnepelni, így a plébániatemplomban tartjuk meg. Mivel az egyházi előírás megengedi, hogy a búcsút annak dátumhoz kötött napja után az első vasárnapon is meg lehessen ünnepelni, amennyiben az alkalmasabbnak tűnik, így alakult ki, hogy október első vasárnapja lett a „kisbúcsú”.

Ez nap ugyanakkor a doroszlói Segítő Szűzanyát jelentős erőfeszítéssel megajándékozó és felköszöntő moholi gyalogos zarándokok Szűz Máriának, a Rózsafüzér Királynőjének tiszteletére hálából felajánlott fogadalmi napja is, hiszen ők valóban komoly elhatározásukkal, az ősi búcsús-zarándokok hagyományát követve, gyalogszerrel teszik meg a közel 100 kilométeres utat Mohol és Doroszló-Szentkút között.

Istenben boldogult Danyi László egykori moholi plébános által újra életrehívott hagyományt a moholi nép nagy tiszteletben tartja és minden esztendőben jelentős közösség indul el, hogy így köszöntse fel születésnapján, szeptember 8-án a mindenkor segítő Szűzanyát.

Október hónap pedig a rózsafüzér, a legismertebb Mária-imádság hónapja is egyben, így gyalogos zarándokaink a „kisbúcsú” igen magasztos ünnepéhez kötve köszönik meg a Boldogságos Szűz Máriának, a Rózsafüzér Királynőjének, hogy céljukat – égi közbenjárásra – elérték, majd onnan sikeresen – szintén égi közbenjárásra – szerencsésen haza is érkeztek. E napon a zarándokok visszahívják és vendégül is látják mindazokat a jótevőket, akik nekik útjuk során más településeken bármilyen módon segítő jobbot nyújtanak.

Így lett Mohol „kisbúcsúja” hármas ünneppé az évtizedek folyamán, mely az állattenyésztéssel és földműveléssel foglalkozó parasztemberek hálaadó ünnepe, a tisztelendő nővérek megszüntetett zárdaiskolája Szent Mihály-búcsújának emlékezete és a moholi gyalogos zarándokok Szűz Máriának, a Rózsafüzér Királynéjának tett fogadalami napja is egyben.

csoportkép
A moholi kisbúcsú ünnepi szentmiséjén – 2021. október 10.

Ebben az esztendőben Mohol szülötte, Zélity Mihály bezdáni plébános vezette az ünnepi nagymisét és mondott szívhez szóló és nagyon tanulságos szentbeszédet. Vele koncelebrált Világos Miklós moholi plébános és Luka Poljak moholi káplán atya, de jelen volt Mohol két előző plébánosa Baráth Gábor és Mester Dániel atya, valamint a gyalogos zarándokokat fogadó Brasnyó Ferenc kishegyesi és Zsolnay István gunarasi plébánosok is (Verebélyi Árpád atya, a Szentkút őre sajnos betegsége folytán idén nem tudott velünk ünnepelni), de itt volt még a moholi születésű Vreczkó Ferenc zentai, Baranyi László péterrévei, Magó László óbecsei plébános, Horváth Ákos magyarkanizsai káplán illetve a szintén moholi születésű Lehócki Gábor állandó diakónus. Szolgálatukat hét ügyes ministráns segítsége és Lakatos Zsolt kántor vezetésével a templom kórusa és az egy szívvel éneklő, énekével pedig az Eget ostromló hívek sokasága tette felejthetetlenné mindannyiunk számára ezt a hármas ünnepet 2021. októberének első vasárnapján.

RSS Hírstart hírei