ZSOLDOS SÁNDOR
Zsoldos Sándor 1960-ban született Hódmezővásárhelyen. 1985-ben szerzett magyar–történelem szakos középiskolai tanári oklevelet. Dolgozott újságíróként, egyetemi oktatóként és kiadói szerkesztőként.
1979-ben jelent első tanulmánya, 1982-ben első önálló sajtó alá rendezett kötete. 1986-ban adta ki Somlyó Zoltán bő három évtizedes publicisztikai munkásságából készült válogatást (Párbaj és kultúra címmel).
2001-ben a Somlyó Zoltán emlékezete c. kötetet szerkesztette (Somlyó Györggyel, Nap Kiadó). 2013-tól szerkeszti a Somlyó Zoltán összes művei sorozatot (Múlt és Jövő Kiadó).
1988 óta több kiadásban megjelent Füst Milán összes versei c. általa gondozott kötet, mely számos filológiai-textológiai újítást vezetett be a szövegkiadások terén.
Eddigi legnagyobb munkája a Babits Mihály Levelezése kritikai kiadása 1. kötetének sajtó alá rendezése, mely a sorozat (és a hozzá kapcsolódó kiadványok) megalapozását is jelentette.
1996-ban alapította meg a Gradus ad Parnassum Könyvkiadót. 1998 óta majd tucatnyi kötetet szerkesztett és adott ki a Világ–Egyház–Történelem c. sorozatban a (nemrég megszűnt) Egyház- és Vallástörténeti Akadémia Alapítvány támogatásával, melynek egyik alapítója és Eördögh István után majd tíz évig kuratóriumi elnöke is volt.
A KUTATÓ KÖSZÖNTI ZSOLDOS SÁNDORT
Pillangóeffektus kifejezés magába foglalja a kiindulási tényezők fontosságát a káoszelméletben. Az alapelv az, hogy egy kaotikusan viselkedő állapotjelzővel bíró dinamikus rendszerben a kezdeti feltételek apró változásai véletlenszerű folyamatok pozitív visszacsatolásai révén nagymértékben megváltoztathatják a rendszer hosszútávú működését.
Ha például én Zsoldos Sándor életét szimulálom, nem vehetem figyelembe az összes pillangó szárnycsapásai által keltett szelet. Egy kaotikus rendszerben minden időegység szimulációjával felnagyítódnak ezek a hibák, míg a hibaszázalék el nem éri a százat. Ily módon az előrejelzések egy bizonyos idő után hasznavehetetlenek – vagyis, ma teljes bizonyossággal nem tudom megjósolni, hogy hány 18 éves szőkeség lesz még szerelmes Zsoldos Sándorba, vagy jövőre milyen nagy hozamot ér el a tőzsdén.
Mert mi is a káosz? A káosz egyszerű rendszerek bonyolult időbeli viselkedése. De Zsoldos Sándort semmilyen egyszerű rendszerbe nem tudom illeszteni: több tíz fantasztikus kézirata van a fiókjában, de mégsem csinál belőlük sikerkönyveket. Mert mi is a véletlenszerű mozgás: a sztochasztikus folyamat időben végbemenő folyamat. A folyamat végbemehet diszkrét időben, ahol a valószínűségi változók egy idősornak felelnek meg, vagy folytonos idejű folyamatról beszélünk, amikor egy adott időtartományban folytonosan változhatnak a folyamatot részben, vagy teljesen jellemző valószínűségi változók. Egyetlen követelmény, hogy a valószínűségi változók hasonló típusúak legyenek.
Zsoldos Sándornál a véletlenszerű mozgás csak egy bolyongás – művészi bolyongás térben és időben. Zsoldos olyan nagyvonalúan bánik az idővel mint aki tudja, hogy az idő végtelen – sejti, hogy bestlester könyve ebben a térben és időben egyszer csak magától létrejön. Mert Zsoldos Sándor tudja, hogy hosszú távon nem jelezhető előre tetszőleges pontossággal a bolygók mozgása sem, így úgy véli, hogy az ő időtávlatában mégis megjelenhetnek ezek az ominózus kötetek.
De a Naprendszer tízmilliárd évéhez viszonyítva, Zsoldos Sándor lehetőségei mégis meglepően rövidek, ezért próbálom én, a szerkesztő minden alkalommal erre felhívni a figyelmét. Mert a populációdinamikában is a nemlineáris egyenletek sokszor kaotikus viselkedést mutatnak – hasonlóan kaotikus viselkedést mutathat az élőlények versengésének dinamikája, valamint táplálékláncok és hálózatok viselkedése is. Ha pedig Zsoldos Sándort illesztem be a populációdinamika elméletbe, akkor azt a következtetést vonhatom le, hogy ő egy nem tervező-számító-karrierista, hanem egy valódi művészlélek, egy bohém, egy igazi jó barát.
Isten éltessen Zsoldos Sándor jó egészségben, még nagyon sokáig ebben a kaotikus világban.
ui: virág helyett fogadd sok szeretettel a Bolerót: