2021. OKTÓBER 19.- ÖRÖM VAGY ÜRÖM MÁRKI-ZAY PÉTER, AVAGY KÖZJOGILAG AZ EGÉSZ ELŐVÁLASZTÁS CSAK EGY TÁRSASJÁTÉK

Szerző: | okt 19, 2021 | Vírusnapló, Archívum, Gazdaság, Honvédelem, Politika, Történelem, Vallás, Vendég Szerző, Videó

1631471095 7wYRljLKU md

LÁZÁR SZABADÍTOTTA RÁNK A SZELLLEMET

A hat ellenzéki párt előválasztásán a kormány még nem, de az érintett pártok zárt körű összefogása megbukott. Jött egy külsős szereplő – aki nem vett részt a tárgyalásokon, nem adott annyi aktivistát, nem fektetett a szervezésbe forrásokat, nem vállalt szerepet a közös program kimunkálásában –, mégis elsöpörte őket. Mindenképp új helyzet van. Ha egy varázsgömb előrejelezte volna a várható következményeket, a hat párt talán bele sem kezd az egészbe. A károk ugyanis nemcsak az összefogás szintjén, de egyenként is jelentősek. A Momentum elnöke megbukott, a Jobbik vezetője kiesett, az MSZP, az LMP és a Párbeszéd közös jelöltje visszalépett, a DK aspiránsát pedig a győzelem kapujában állította meg egy olyan ember, akiről élő adásban azt állította, nem alkalmas miniszterelnöknek. Persze vasárnap este a győztes mögé már több ellenzéki vezető is felzsúfolódott a színpadra, a világhálót meg elárasztották a közös képek és gratulációk, de minden oldalon akadnak szép számmal, akik nem örülnek ennek a meglepő fordulatnak. Közülük is van öt olyan, aki nagyon nem. Nézzük meg, kik ők.

1. Comeback helyett kombájn: Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára

Kicsit megerőszakolva a matematikát, de mégsem minden ok nélkül a DK elnökét és miniszterelnök-jelöltjét itt és most egy szereplőnek számítom. Nem azért, mert férj és feleség, hanem azért, mert közös politikai projektjüket verte szét Márki-Zay. A DK 2018-as gyenge szereplése után szisztematikus és hatékony építkezésbe kezdett, és mára az ellenzék vezető erejévé vált. Bár  a többi párt odaadta volna az éves költségvetése felét, ha Gyurcsány végre visszavonul, és nem kell az ellenzék hátizsákjában ólomsúlyú nehezékként továbbcipelni, de Feri nem tette meg ezt a szívességet.

Sőt türelmes horgász módjára horogra csalta és addig fárasztotta a szereplőket, amíg mindegyikük ott hánykolódott a hálójában. A mesterterv tökéletesen működött a második forduló végéig, úgy tűnt, óriási visszatérés készül. Aztán a comeback helyett jött a hódmezővásárhelyi kombájn, és miután mindenkit ledarált, a vezetője rádudált Dobrev Klárára, álljon félre az útból, mert vele nem lehet learatni az országot. Erős szóváltás után a szavazók közreműködésével ez is megtörtént. A DK várhatóan a legerősebb frakcióval rendelkezik majd az összefogáson belül, de a rémálmai váltak valóra, hogy egy olyan embert kellene győzelemre segítenie, aki egyrészt jobboldali, másrészt elszámoltatná, de minimum háttérbe szorítaná a 2010 előtti politikai szereplőket, vagyis őket, harmadrészt semmilyen ráhatása (majdnem azt mondtam: zsarolási potenciálja) nincs vele szemben. Gyurcsány és Dobrev első dührohamuk után most valószínűleg elővették a Horgásznagykönyvet, és lázasan keresik, milyen csalival és technikával lehet kifogni a Márki-Zay-féle halakat.

2. Stop, Márki-Zay?: Orbán Viktor

Jól érzékelhetően a Fidesz sem számított MZP győzelmére. Komikus bábjátékkampányuk, amely az előválasztást az ellenzék csetlő-botló Gyurcsány-show-jaként igyekezett kifigurázni, nem működött rosszul, de Márki-Zayra alkalmazva már inkább kontraproduktív. A békemenetes Fidesz-ultrák nyilván a hódmezővásárhelyi polgármesterről is készséggel elhiszik majd, hogy ő is Gyurcsány embere, de mindenki másnak ez már inkább arra utaló jelzés, hogy a Fidesz megzavarodott. Ez pedig kifejezetten veszélyes kollektív érzelmi árvizet okozhat, és ha áttörnek bizonyos gátak, amelyek az Orbán-kormány legyőzhetetlenségéről és stabilitásáról szólnak, a tavaszi választáson születhet meglepetés. Orbán Viktor valószínűleg már hétfő reggel magához hívatta Rogán Antalt és Habony Árpádot, és határozottan arra kérte őket, mielőbb dolgozzák ki a csongrádi fekete ló karaktergyilkos kampányát. Bizonyára megmaradnak a jól bevált elemek – Soros, migránsok, Brüsszel, Gyurcsány, bohócok –, de Márki-Zayra kénytelenek lesznek valami újat is kifejleszteni. Egyelőre a CIA-ügynök tűnik a legvalószínűbbnek…

3. Nem csak a részvétel a fontos: Jakab Péter

A Jobbik saját elmondása szerint kezdetben Márki-Zay Péter jelölésében gondolkodott. Talán néhányan emlékeznek: Jakab elnökké választása után sokáig arról beszélt, van egy civil jelöltje a posztra. Ez a hódmezővásárhelyi polgármester lehetett, de állítólag kettejük tárgyalása nem sikerült túl jól, és ezután döntött úgy a párt, hogy saját elnökével vág bele az előválasztásba. Ez azonban utólag rossz döntésnek bizonyult, amit a Lúdas Matyi reinkarnációját alakító Jobbik-elnökön háromszor vertek el. Először azzal, hogy a dobogóról lecsúszva kiesett a versengésből, aztán azzal, hogy bár saját szavazói többsége MZP felé húzott, ő a DK melletti – többnyire kódolt – üzeneteket volt kénytelen küldeni, végül Dobrev veresége miatt a Jobbik bennégett a kigyulladt DK-pajtában, ráadásul úgy tűnik, teljesen feleslegesen.

A mérleg nem túl fényes: az elnökük elveszítette a lendületét, és egyelőre nem látszik, képes-e vagy akar-e megújulni; összevesztek a győztessel, aki mögé most be kell kullogniuk; a Gyurcsány-liezonnal saját szavazóik tömegeit idegenítették el, akikre most a frissen megválasztott kormányfőjelölt kivetheti a hálóját; a listahelyek elosztásáról várható vitában nagyot zuhant az érdekérvényesítő erejük. Mindezt alapvetően Márki-Zay Péter sikerének köszönhetik, ahogy MZP meg a Jobbik-elnök vereségéből profitálva indult el felfelé. Ha Jakab Péter első forduló előtti kampánya a kormányzati kompetenciára is figyelmet fordított volna, és nem csak egy TikTok-látomás, MZP a papírforma szerinti negyedik helyen végez, és megmarad a futottak még kategóriában. De nem így lett, ami a Jobbik középtávú jövője szempontjából lényeges változásokat indíthat el.

4. A vidéki rangadó: Lázár János

Bár Török Gábor szerint Lázár János örülhet az események ilyetén alakulásának, én ezt csak abban az esetben tartom elképzelhetőnek, ha a borítékolható Fidesz-kampány végül legyűri Márki-Zay Pétert. Ez azonban még a jövő kérdése. Egyelőre annyit tudunk, hogy MZP politikai ismertsége, népszerűsége, ami helyben amúgy is elég magas volt, most országosan is kirobbant. Az ellenzéki miniszterelnök-jelölt és Lázár János hódmezővásárhelyi egyéni küzdelme a jövő évi választás egyik legizgalmasabb meccse lesz. Márki-Zay pedig vasárnap este óta még erősebb lett. Ha Lázár János jövő áprilisban kikap, későbbi politikai tervei szempontjából komoly sérülést szerezhet, ha viszont MZP veszít, még az az abszurd helyzet is előállhat, hogy egy új miniszterelnök bukta el egyéni választókerületét. Lázár János mostantól talán komolyabb országos segítségre számíthat ellenfelével szemben, de ez ugyanúgy igaz a másik oldalon is. Komoly vidéki rangadó várható tehát, popcornt bekészíteni!

5. Ismét elmaradt a kutyavásár: Kovács Gergely

A Kutyapárt létezése lényegében két axiómára épül: az egyik, hogy a magyar politika annyira abszurd és tragikomikus, hogy azzal szemben már csak viccpártként érdemes küzdeni; a másik, hogy létezik egy polgári és intellektuális igény az O1G- és a NER-koalíciókon kívüli térben megmutatkozó politikai alternatívára. Márki-Zay Péter győzelme mind a két axiómát megkérdőjelezte. MZP minden bizonnyal nagyon sok összefogás-szavazót szólított meg és állított fokozatosan maga mellé, de mondjuk már ki: sikere elsősorban nem az ellenzéki törzsszavazók, hanem a kormánnyal együtt a hatpárti koalíciót is elutasító protestréteg sátras forradalma volt. Őket eddig a kutatások jobbára a Kutyapárt szavazóiként mutatták ki, és hogy nincsenek kevesen, az is bizonyította, a párt verdeste az ötszázalékos küszöböt. Ez a tömeg most Márki-Zay Péterben látja a maga megváltóját. Kovács Gergely bizonyára ezt a kihívást is valami jó viccel ütné el, de ettől még a tény tény marad: 2022-ben ismét elmaradhat Budán a kutyavásár. (Vona Gábor)

image.aspx 1

A TRÓJAI FALÓ

Márki-Zay Péter meggyőzően, 56,7 százalékkal nyerte az ellenzéki előválasztást vasárnap este, Dobrev Klára nem tudta megismételni az első fordulós sikerét. Megnéztük a részletes statisztikákat, hogy jobban megértsük a kívülállóként berobbanó hódmezővásárhelyi polgármester pár hónapja még meglepőnek hangzó győzelmét.

Nem véletlen nem akarta az online szavazást a DK

Az előválasztás második fordulójának egyik legszembetűnőbb adata volt, hogy Dobrev Klára egyetlen megyében vagy budapesti kerületben sem szerzett több online szavazatot Márki-Zay Péternél, az összes internetes voksnak pedig mindössze 22 százalékát vitte el.

Dobrev legmagasabb online szavazataránya Somogy megyében volt, azonban itt is csak 29,52 százalékot szerzett, vagyis a legjobb esetben is több mint kétharmados vereséget szenvedett. A spektrum másik oldala Budapest 3. választókerülete (II-XII. kerület) volt: itt mindössze a szavazatok 15,11 százalékát gyűjtötte be.

A Demokratikus Koalíció már jóval az előválasztás előtt érezte, hogy a sátrakban megmutatkozó mozgósítását korántsem tudja az online térben kamatoztatni, tavasszal ők tartottak ki a legtovább amellett, hogy ne lehessen az interneten szavazni az előválasztás során. Már az első forduló is árulkodott arról, ami a másodikban következett: akkor az összetettben, és ezen belül is főleg a sátrakban kiemelkedő Dobrev mindössze 16 százalékot szerzett az online szavazáson (3 százalékkal többet a negyedik, jobbikos Jakab Péternél), míg Márki-Zay a 34 százalékos Karácsony Gergely nyakán loholva gyűjtötte be a voksok 32 százalékát.

A DK-t megnyugtathatja viszont, hogy a második forduló nem ezen múlott: Márki-Zay Péter ugyanis a sátrakban is több szavazatot szerzett, szinte kereken 8 ezerrel verve Dobrevet.

Jakab Péter erősebb kerületeit Dobrev söpörte be

A Jobbik papíron semlegesen, hangvételben talán inkább Dobrev pártján állt hozzá az előválasztás második fordulójához: senkit nem támogattak, de rossz szemmel nézték Márki-Zay Péter és Karácsony Gergely szervezkedését.

A Jobbik és a DK között még az első fordulóra született meg a kortárs magyar politika egyik legszürreálisabb paktuma: a két legerősebb, de egymást a kezdetektől gyűlölő ellenzéki párt egymás javára léptetett vissza jelölteket, a tárgyalások során pedig szintén pozitív volt a kapcsolatuk. Egyes szakértők és párthoz közeli információk szerint ez a választók szemében nem eretnekség, hiszen akit zavart a néppártiasodás, az már lelépett a Fideszhez vagy a Mi Hazánkhoz; a két párt szavazótábora elkezdett demográfialiag egymáshoz hasonlítani, illetve Dobrev és Jakab hasonlóan erőszakosak voltak a Fidesz leküzdésének narratíváiban, ami mindkét tábornak imponált.

Mindazonáltal szintén a Jobbik volt az a párt, ahol a kutatások az egyik legnagyobb átszavazási hajlandóságot mérték Márki-Zay Péterre. A maga módján ez sem véletlen, hiszen a Jobbik a legjobboldalibb ellenzéki párt, vidéki központú, és az ellenzékváltást is szükségesnek látja – csakúgy, mint az ellenzéki miniszterelnök-jelölt.

Csakhogy Jakab Péter Somogy 2-ben, Szabolcs-Szatmár 5-ben és Jász-Nagykun 3-ban nyert legalább 40 százalékkal az első fordulóban – ezeket a megyéket pedig egy az egyben elvitte Dobrev Klára. Egyedül Békésben győzött (kis arányban) Márki-Zay, itt hozott még egy választókerületet Jakab az első körben. Szavazatszámokat tekintve Jakab leginkább Borsodban és Szabolcsban volt erős – ezeket a megyéket mind Dobrev nyerte.

1+1+1 > 3

Márki-Zay Péter összesen 371 ezer szavazatot szerzett Dobrev 283 ezrével szemben, előbbi pedig jóval több annál a 316 ezernél, amit akkor kapunk, ha összeadjuk az ő, illetve a mögé beálló Karácsony Gergely és Fekete-Győr András szavazatait.

Sőt, még akkor is több, ha a két forduló részvételének különbözetét hozzávesszük (29 ezer szavazattal volt több a második körben), és azt feltételezzük, hogy minden új résztvevő rá szavazott. Márki-Zay 126 ezerről növelte 371 ezerre a szavazatait, eközben Dobrev mindössze 67 ezerrel kapott több voksot a második körben, és nőtt 216 ezerről 283 ezerre a tábora.

A siker pontos okait aligha fogjuk megtudni. Lehetséges, hogy a Jobbik-szavazók jó része el sem ment a második körben, és helyettük tudott új szavazatokat szerezni Márki-Zay. Ugyanígy viszont az is elképzelhető, hogy a jobbikosok Márki-Zayt támogatták, mint ahogy az is előfordulhat, hogy a Momentum-hívők a párt népszerűségét alulmúló Fekete-Győr Andrásra nem voksoltak az első körben, de a másodikban Márki-Zay kedvéért már részt vettek.

Lényegében nem változott az online szavazók aránya

A második körben elenyészően, 19,2-ről 21,6 százalékra nőtt az online voksolók aránya, összességében tehát a szavazók egyötöde vett részt az előválasztáson az interneten keresztül. Ez jócskán meghaladta a kezdetleges, pár százalékos becsléseket.

A kiegyenlített aránynak több oka is lehet. Az első forduló első felében még messze volt az online választókliens kapacitása a megkívánttól, az utolsó napra viszont már az élőben leadott voksok számához konvergáltak a netes szavazatok. Pedig az első fordulóban nagyobb tétje lett volna, hiszen ekkor mindenki csak a saját, bejelentett lakcím szerinti választókerületében szavazhatott sátorban, az onnan távol élőknek csak a netes voks volt kézenfekvő.

A második fordulóra utóbbi szabályt eltörölték, azonban a szervezők gazdagabbak lettek két hét tapasztalataival – így sikerülhetett az elmúlt hét nap folyamán több online szavazatot lebonyolítani, mint azt megelőzően közel kétszer ennyi idő alatt. Mindazonáltal azzal, hogy eltörölték a szavazókat a választókerületeikhez láncoló szabályt, többen voksolhattak a sátrakban is, ami szintén hozzájárulhatott az élő-online aránypár változatlanságához.

Pest nem igazán vörös

A DK és Budapest pesti oldalának kapcsolata sem először vetődött fel: a baloldali Dobrev Klára az első fordulóban a pesti kerületek többségét elvitte, a Demokratikus Koalíció pedig azzal kampányolt az előválasztási hajrában, hogy „ne hagyják, hogy csak a budaiak döntsenek!”

Végül valóban nem csak a budaiak döntöttek: a főváros 18 választókerületéből 17-ben szerették volna Márki-Zay Pétert miniszterelnök-jelöltnek, Dobrev pedig egyetlen, 12. választókerületi sikerét (ez a XV. kerületet foglalja magában) is 29 szavazat különbséggel aratta.

Márki-Zay végül 66,39 százalékot szerzett a fővárosban Dobrev 33,61 százalékával szemben, a döntően baloldali-liberális Budapesten ez nagyobb arányú siker volt, mint amit a vidéki megyékben, illetve az összesített eredményeknél aratott. A főváros tehát leadta a voksát a jobboldali jelöltre, és csak annyi az árulkodó jel, hogy a Pesten kisebb arányú győzelmeket aratott Márki-Zay, mint Budán.

Ahol hátra lehet dőlni, és ahol teperni kell

Ha 2019, illetve az előválasztási első forduló óta nem lett volna világos, most már biztos: Budapest az ellenzéké, 2022-ben pedig Márki-Zay Péteré. Az egyéni választókerületeket nézve pedig úgy tűnik, még a teljes Fidesz-kisöprés is meglehet: mindössze négy választókerület van, ahol nem vehető biztosra az ellenzék győzelme, de itt is reális az esély a fordításra. A fővárosban ráadásul nemcsak a Márki-Zay-előny, de országos viszonylatban a szavazatok összesített aránya is jelentős volt (bár itt közrejátszhat, hogy a nem ide bejelentett, de itt élő emberek is szavazhattak Budapesten).

Márki-Zay a legnagyobb sikerét a Hódmezővásárhelyet is magában foglaló Csongrád-Csanád megyében aratta, a részvétel itt a harmadik legmagasabb volt. A miniszterelnök-jelölt személye persze ez esetben sokat segíthet: a megye négy választókerületéből egy biztosan ellenzéki, egy biztosan fideszes, egy fideszes, de nyerhető, és egy teljesen megtippelhetetlen (ez a Lázár János kontra Márki-Zay meccs), így ha Márki-Zay jól mobilizál otthon, az sokat jelenthet a kormányváltásért küzdőknek.

A miniszterelnök-jelölt emellett még Pest megyében volt kiemelkedően erős, itt azonban a választókerületek mind fideszesek voltak 2018-ban, és nagyjából a felében várható fordítás. Mindenesetre a nagy arányú részvétel ezekben az országrészekben jót is jelenthet az ellenzéknek.

Van viszont az eredményeknek árnyoldala is. A két, fideszes körzetből álló Nógrád megyében mindössze 7400-an szavaztak, a többség ráadásul Dobrev Klárara. Az erősen fideszes (de háromból egy körzetben kétesélyes) Tolna megye szintén Dobrevé lett, hasonlóan kicsi, 10 500-as részvétellel. Zala és Tolna megye egyhangú fideszes választókerületei is 15 ezer alatti részvételt hoztak, mindkétszer Dobrev-győzelemmel. Összességében ezen megyéken kívül is az látszott, hogy a kis részvételi arány kedvezett Dobrevnek, és főként azokban a körzetekben volt erős, ahol a Fidesz is. Mindent összevetve látszik, hogy Márki-Zay személye segíthet a billegő körzetek megszerzésében, de ehhez az kell, hogy az ellenzék rengeteg, köztük sok pártatlan szavazót is mozgósítson. (Nagy Iván László)

INTERNACIONÁLÉT ÉNEKLŐ ELVTÁRSAK

RSS Hírstart hírei