Mátyás király 1464. szeptember 7-én rokonának, dengelegi Pongrácz János erdélyi vajdának adományozta Zabathkát. 1470-ben Pongrácz János és felesége új birtokán felépítette a Zabathkai várat. Pongrácz János 1476. december 22-én halt meg. Birtokait, köztük Zabathkát is, fia Mátyás örökölte. Pongrácz Mátyás gyermektelenül halt meg, így a birtokai a király, II. Ulászló tulajdonába kerültek, aki 1501-ben Corvin Jánosnak, Mátyás házasságon kívül született fiának adományozta Zabathkát az oppelni hercegségért cserébe. Corvin János 1504. október 12-én meghalt. Két gyermeke fiatalon elhunyt, ezért Zabathka új urat kapott enyingi Török Imre személyében. Újlaki Lőrinc felesége, Katalin, Pongrácz János lánya óvást tett Török Imre ellen, mondván, hogy jogtalanul használja a szabadkai birtokokat, amelyek apja után őt illetik. Az alábbi dokumentum több mint ötszáz évvel ezelőtt keletkezett, de Zabathka Török Imre birtokában maradt, majd halála után fia, Bálint örökölte. Török Bálint egy ideig a zabathkai várban is lakott. 1541-ben a törökök fogságába esett. 1550-ben halt meg Isztambulban.
„Mi, a Budai Egyház káptalanja jelen sorainkkal tudomására adjuk mindenkinek, akit illett, hogy a kiváló Thothy Lengyel László, Katalin úrnőnek, Újlaki Lőrincnek, Bosznia királya és a királyi felség bírája feleségének, néhai Dengeleghi Pongrácz János lányának nevében személyesen megjelent előttünk, hogy kifejezze óvó tiltakozását és ellenkezését a következők miatt: megtudta ugyanis a tiltakozó úrnő, hogy Enyingi Török Imre nagyságos úr, Nándorfehérvár bánja, a közelmúlt napokban a Csongrád vármegyében fekvő Zabathka várát az ugyancsak Zabathka nevű várossal, Madaras, Thovankut, Fabyansebbestyen és Vörösegyházzal, minden hozzátartozó javával és birtoklási jogával, amelyek a tiltakozó Katalin úrnőt mint néhai szülőjének, Pongrácz Jánosnak a lányát illetik meg a Magyarországon és Erdélyben egyaránt érvényes öröklési jog szerint, Lajos király őfelségétől, Isten kegyelméből Magyarország stb. királyától és a mi kegyes királyunktól, megkérvényezte a maga, gyermekei és örökösei számára, hogy a nevezett birtokokba és azok tartozékaiba a király vagy valamelyik káptalan vagy konvent emberei által bevezettessék, és hogy azokat a maga számára a királyi adományozási jog alapján királyi urunk neki adja – hacsak ez ténylegesen már nem is történt meg a tiltakozó Katalin jogának megsértésével és rendkívül nagy kárával. Ezért az óvás megtörténte után az említett Lengyel László a tiltakozó úrnő nevében követelte, hogy az említett Enyingi Török Imre, annak gyermekei és örökösei, valamint mások is álljanak el a kért javak elfoglalásától és jogainak birtoklásától, amelyek az elhunyt Pongrácz János törvényes örökösének, a tiltakozó úrnőnek a tulajdonát képezik, egyben pedig kéri az említett Lajos király urunkat, hogy kegyesen álljon el és vonja vissza birtokadományát, az összes hiteles helyeket pedig, hogy tartózkodjanak az ilyen értelmű írások kiadásától, amik ellen nyilvánosan előttünk a jelen írásban foglalva tiltakozott. Kelt Pál fordulásának ünnepe utáni első szerdán, az Úr 1519. évében.”
ZABATHKA KÜLTERÜLETEI Mező A várat környező napkeleti s napnyugati ugarföldek szám szerinti felosztásuk szerint: dűlőknek neveztetnek. Szántók, fordulók nincsenek. Legelők a következők: Tompa; ez többféle: marha, birka és lejárásra felosztatik; Jelesen: Hajdújárás, valamikor a hajdú Vojnics család jószágát a járáson legeltette; azután Sztipicsjárás, Szkenderjárás, Báicsjárás, vagy is Ráczbaiste, a mely helyen lehet átjárni a Kőrös folyón. Sáskalapos veszi eredetét onnan, mert valamikor letelepedett sáskákat ott eltemettek; ugyan ott találtak római temetőhelyeket is; több cserép edényekben hamut leltek egymás mellett több koporsókban. Tavankút és Mérges legelő, Csikéria legelő, Kőrös kaszáló. Vette eredetét hasonevű folyócskától, mely a Tiszába folyik Kanizsa alatt. Puszták Bajmok és Csantavér, melyek colonisáltattak 1788-ban és mint ilyenek colonisálás végett conferáltattak a városnak. Tompa puszta. Tompához tartoznak Radanovác és Kotyeva filiális puszták. Ludas. Ez falu volt, s most is meglátszik annak a helye a Budincs szállása környékén; jelenleg kertészség 3000 lakossal, egy fiók plébániával s 3 tanyaiskolával. Ludasnak egyrészét Suplyáknak nevezik; mert ritkás a földje. Verusics hajdan Vörösérnek neveztetett. Ez is falu volt; romjai feltalálhatók: Lipozsencsics, Gábrics-Tunics szállásokon. Másrésze: Békova, termékeny gabonára néz. Nagyfény, régente falu, a templomnak romjai láthatók a Sarcsevicsek szállásán. Vámtelek, régente falu, ronyaiaVojnics-Kortmiss család szállásán láthatók, az átjáró hidat Kortmiss hídnak nevezik. Zobnatica, régente szintén falu; romjai nem találhatók. A régi monda szerint madárka hozta a zabszemet, innen Zobnatica — Zabmadár a puszta neve. Sebesity, vagy is Sebesén; régente falu, romjai a volt Czrnkovics György-féle szálláson láthatók. Györgyén vagy is Györgyér. A völgyben van egy hely, melyet Demer kaptának hívnak, mi alkalmasint nagy erősség lehetett. Tavankút, vagy Tobankút mint a Hunyadyak korában említtetik, és oly birtok, melyet Mátyás király édes anyja, Erzsébet haszonélvezett. Romjai a Vermes-féle kertészek szállásain láthatók, kik most is visznek onnan téglákat az építésre. Kelebia, régente falu. Ennek egyrésze Csikeriának, Csikérnek neveztetik. Erdők A sivány homokon úgy a tavankúti legelőn található homokrészek be vannak ültetve jegenye, fekete nyárfa, fűzfa, s az erdő felügyelő laka körül tölgy és akácfa erdőkkel. Ezek neveztetnek: Sáskalapos, Földyárás, Szkendeijárás, Hajdújárás, Tavankút és Csikériai erdőknek Csárdák Szeged részről: fekete csárda. Megszüntetett a provisórium alatt. Suplyáki csárda - a Zentai úton Bugyicsárda - Ludason. Nagyfényi csárda; nagy fényi pusztától veszi eredetét - Topolya és Szabadka közt a péterváradi úton. Kaponyai csárda- a Zombori útban közel Barnákhoz. Eredete ismeretlen. Hegyek Néhány feltűnő halom, domb elnevezéseket hozunk fel, melyek eredetének falkutatása megjutalmazná fáradtságunkat, s ezek a következők: A bugyi csárdától fél mértföldnyire keletre fekszik Vitézhalom. Ugyan a bugyitól északra 1/4 mértföldnyire keletre fekszik a legmagasabb domb: Hingának neveztetik. A Kelebiai és Tinójárás közt fekvő határdomb Boszorkányhalomnak mondatik. A verusicsi pusztán: Klisza nevű dombon állítólag a Karmeliták klastroma állott. A kőkecske-domb (Kozlia Berdo) a Palityon túli ugarokban található fel. Bain a Zentai temető mellett. Szuvi a bajai szőlőkön túl napnyugotra fekszik. Kenyér-vár. halom: Kelebián. Debeli a sándori határban. Zsednik csárda, egykor posta állomás, a topolyai útban van. A Kőrös mentében: Gyöngyhalom a szegedi határban fekszik, hol római hamvedrek is találtattak.
Lám Sándor akvarellje – 1863
ZABATHKÁVAL KAPCSOLATOS OKLEVELEK 1. 1439. május 9. Pozsony. Albert király Zabathka helységet egyéb javakkal együtt Hunyady János, a későbbi kormányzó, és testvére, ugyancsak Jánosnak átírás címe alatt adományozza. 2. 1464. Buda. Mátyás király Szabadka helységét Szilágyi Mihály magvaszakadtén dengeleghi Pongrácz Jánosnak adományozza. 3. 1492. Szerémi György egykorú adatai Corvinus Jánosról és a neki adományozott javakról. 4. 1497. Bács. Várday Péter kalocsai érsek levele a szabadkai egyháztilalom iránt. 5. 1526. Verancsics Antal m. kir. helytartó, esztergomi érsek egykorú leírása a törökök pusztításáról. 6. 1690. június 4. Bécs. A bécsi császári haditanács okmánya, mely által igazoltatik, hogy Szucsics Lukács a török elleni hadjáratkor a szabadkai helyőrségnek valóságos kapitánya volt. 7. 1691. május 15. Szeged. Gróf Herberstein Lipót cs. kir. altábornagy Vidákovics György bácsi és Szucsics Lukács szabadkai kapitányoknak a török ellen intézett kicsapásait említve, érdemeikről elismerő bizonyítványt ad. 8. 1699. április 15. Bécs. Gróf Schlick Lipót kamarás és cs. tábornok Szucsics Lukács szabadkai kapitánynak a török sereg és a felkelők ellenében tanúsított hős magaviseletét igazolja. 9. 1699. május 30. Bécs. Nagy János a Megváltóról nevezett Szt. Ferencrendiek tartományi főnöke bizonyítja, hogy Szucsics Lukács szabadkai, Vidákovics György.bácsi — Markovics Dániel és fia, György zombori kapitányok a híres dalmáciai katonasággal 1685—8. években, különösen Szeged körül miként vitézkedtek. 10. 1699. július 27. Bécs. Báró Nehem császári vezérőrnagy s volt szegedi parancsnok bizonyítványt ad Vidákovics György és Szuchich Lukács kapitányok részére. 11. 1701. május 6. Szeged. Gróf Marsigli Lsgos Ferdinánd tábornok és cs. biztos bizonyítja, hogy Szucsics Lukács szabadkai kapitány az országos határok megalapítása körül is buzgóan segédkezett. 12. 1730. július 1. Szeged. Báró Weiss Bertalan cs. tábornok és szegedi parancsnok kiadványa a Szt. Ferencrendűek által bírt fél kastélyhoz, a bécsi haditanács által átengedett egyéb telekrészek iránt. 13. 1731. június 16. Bécs. A bécsi császári haditanács Szucsics Jakab tiszavidéki kapitányt az ősei által is sok időkön keresztül viselt eme rangjában megerősíti és neki a császári kapitányi címet és rangot adományozza. 14. 1734. február 14. Szabadka. Szucsics Jakab szabadkai első kapitány a Megváltóról nevezett Szent Ferencrendö atyák temploma részére jótékony alapítványokat tesz. 15. 1735. martius 13. Szabadka. A szabadkai közönség előkelői a Szent Ferencrendű atyák temploma számára fölszerelvényeket adnak. 16. 1743. április 4. Szegvár. Gróf Károlyi Sándor Szabadka városát nem Bács-Bodroghoz, hanem méltányossági szempontból Csongrád megyébe kebeleztetni óhajtja. 17. 1743. május 7. Prága. Mária-Terézia királynő Szabadka katonai helyet »Sz. Mária" névvel szabadalmas mezővárossá emeli. 18. 1743. június 28. Pozsony. A kamara és Szent-Mária (Szabadka:) mezőváros között kötött egyezmény, a város jogait és kötelezettségeit illetőleg. 19. 1748. november 6. Pest. A szent-máriai nemesek a közös teherviselésre kötelezik magukat. 20. 1749. martius 8. Pozsony. Szent-Mária mváros új örök érvényű szerződése a kamarával. 21. 1753. április 11. Pozsony. A királyi flscus, Kárász Miklós és Szent-Mária mezőváros egyezséget kötnek a Kőrös ér használata tárgyában. 22. 1757. martius 2. Szabadka. A szent-ferenciek igazolják Szucsics Ilona asszony adományait. 23. 1759. február 24. Gödöllő. Szent-Mária mezőváros megbízottai gróf Grassalkovics kamara elnök elé panaszpontokat terjesztenek az úrbéri ügyben. 24. 1759. feburár 24. Gödöllő. A szent-máriai megbízottak a kamarával egyezményt kötnek az úrbéri tartozások iránt indított per és marasztalás megszüntetése tárgyában. 24.1/2. 1771. május 28. Gödöllő. Szent-Mária város a kamarától haszonbérbe veszi a dézsmaszedési jogot 12 évre. 25. 1774. január 4. Bécs. Mária Terézia királynő jóváhagyja a Szabadka város és a kalocsai érsek között létrejött egyezményt, mely szerint a szabadkai plébánia világi papok kezére megy át. 26. Bécs. 1779. január 22. Mária Terézia királynő Szent-Mária (:Szabadka:) kiváltságos mezővárost ..Maria-Theresiopolis" néven szabad királyi várossá emeli. 27. Kalocsa, 1780. február 1. A kalocsai káptalan Mária Terézia királynőnek jelenti, hogy a szabad királyi várossá emelt Szabadkát a neki adományozott birtokokba és jogokba beigtatta, s hogy ugyanazon alkalommal ellentmondások történtek. 28. 1781. június 11. Horgos. Kárász horgosi gondviselője panaszlevelet ír a városi tanácsnak a Koros éren túl történt tilos legeltetésről. 29. 1782. január 14. Szeged. A város tanácsa panaszt tesz Szabadka ellen a Körös ér lefolyásának megakadályozása miatt. 30. 1783. april 18. Bécs. II. József császár Szabadka vásártartási joga iránt intézkedik. 31. 1784. martius 8. Pozsony. A helytartó tanács intézkedése Szeged vs panaszára, melyben Szabadkának meghagyatik a Körös ér szabályozása. 32. 1790. december 11. Pozsony. Gróf PálfTy János cs. k. tanácsos kamarás és táborszernagy tanúsítja Szutsits János városi kapitány fiának, Pálnak a török elleni hadjáratban tanúsított hősies magaviseletét és halálát. 33. 1801. november 14. Szabadka város tanácsa a város történeti adatait közli Vályi András pesti egyetemi tanárral. 34. 1817. augustus 21. Kolozsvár. Ferenc király Szabadka városnak hetivásártartási jogot ád. 35. 1824. oktobćr 22. Bécs. Ferenc király Szabadka városnak pallosjogot adományoz. 36. 1845. március 27. Bécs. V. Ferdinánd király Szabadka sz. királyi város magyar szövegű új pecsétjét körülírja és megerősíti.
