VÉGRE-VALAHÁRA VALAKI KIMONDTA: A NEMZETI ALKOTMÁNY ELSŐBBSÉGET ÉLVEZ AZ EUROPAI JOG FELETT
Az uniós alapszerződés egyes előírásai összeegyeztethetetlenek a lengyel alkotmánnyal – mondta ki csütörtökön a varsói alkotmánybíróság.
A testület Mateusz Morawiecki kormányfő márciusi indítványára vizsgálta meg az uniós jog és a lengyel alkotmány elsőbbségének kérdését. Morawiecki az Európai Unió Bíróságának (EUB) egyik döntése miatt az uniós alapszerződés azon előírásainak átvizsgálását kérte, amelyek az EUB hatásköréről, valamint a tagállamok lojális együttműködéséről és szuverenitásuk jelentőségéről szólnak.
A lengyel alaptörvénnyel az uniós alapszerződés azon előírásai sincsenek összhangban, amelyek a nemzeti alkotmány figyelmen kívül hagyására jogosítják fel a bíróságokat, valamint arra, hogy korábban érvénytelenített jogszabályok alapján döntsenek – állapította meg a varsói alkotmánybíróság.
Úgy találta továbbá, hogy nem felelnek meg a lengyel alkotmánynak azok a lépések, amelyeket Brüsszel – az uniós alapszerződésekre hivatkozva – a Lengyelország által átruházott hatásköröket átlépve tesz.
Bartlomiej Sochanski alkotmánybíró a csütörtöki ítélet indoklását ismertetve nem zárta ki, hogy alkotmánybírósági vizsgálatnak vetik alá az EUB döntéseit is.
A lengyel kormányszóvivő, Piotr Müller úgy vélte: az alkotmánybírósági döntés lényegében megerősítette azokat a téziseket, amelyeket Morawiecki az indítványában megfogalmazott.
Morawiecki korábban azt mondta: azért fordult a varsói testülethez, hogy a lengyel jogrendben újból megerősítést nyerjen a legmagasabb rendű jogi aktust jelentő alkotmány elsőbbsége az európai jog felett.
Jaroslaw Kaczynski kormányfőhelyettes, a kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság elnöke úgy kommentálta az ítéletet: az EU-ra át nem ruházott hatáskörökbe tartozó területeken kizárólag a lengyel jog érvényes.
A döntés viszont ennél sokkal messzebbre vezethet, mert alapjaiban kérdőjelezi meg azt, hogy az uniós jognak elsőbbsége van a tagállamokkal szemben, ez pedig az Európai Unió létezésének egyik alapja.
REAKCIÓ: Az Európai Bizottság elnöke szerinte tovább kell elemezni a lengyel alkotmánybíróság csütörtöki döntését, amelyben megállapították, hogy az uniós jog egyes rendelkezései nem egyeztethetők össze a lengyel joggal, és ebben a helyzetben a nemzeti jognak van elsőbbsége.
Ursula von der Leyen szerint ez a döntés mélységesen aggasztó, ezért a Bizottság gyors és alapos elemzését kérte, mielőtt a további lépésekről döntenénk.
Az Európai Bíróság minden határozata kötelező a tagállamok hatóságaira, beleértve a nemzeti bíróságokat is. Az uniós jog elsőbbséget élvez a nemzeti joggal szemben, beleértve az alkotmányos rendelkezéseket is – áll Von der Leyen közleményében, amelyet Brüsszelben a szóvivője, Eric Mamer olvasott fel. Az elnök leszögezte, hogy a legfőbb prioritásnak azt tekinti, hogy a lengyel állampolgárok jogai védve legyenek, és hogy a lengyel állampolgárok élvezzék az Európai Unió tagságából származó előnyöket, hasonlóan az Unió valamennyi polgárához. De arra is felhívta a figyelmet, hogy az uniós polgároknak és a Lengyelországban üzleti tevékenységet folytató vállalatoknak jogbiztonságra van szükségük és ehhez az kell, hogy az uniós szabályokat, beleértve az Európai Bíróság ítéleteit, teljes mértékben alkalmazzák Lengyelországban.
Sokak szerint a döntés Lengyelország kilépését vetíti elő az EU-ból. Az úgynevezett Polexit régóta téma az európai nyilvánosságban, erre reagálva Jaroslaw Kaczynski PiS-elnök elmondta, a kormánynak nincsenek ilyen tervei. „A Polexit fogalma ellenzéki propagandisztikus találmány, Lengyelország az Európai Unióban (EU) akar maradni a szuverenitását megőrző államként; az uniós alapszerződésekkel ma visszaélnek, ezért pontosítani kell őket”– mondta Kaczynski.
LEGÚJABB: Orbán Viktor miniszterelnök szombat reggel aláírta azt a kormányhatározatot, amely üdvözli a lengyel alkotmánybíróságnak a nemzeti jog és az európai uniós jog viszonyáról hozott határozatát, egyben felkéri az EU intézményeit, hogy tartsák tiszteletben a tagállami szuverenitást – közölte Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke szombaton az MTI-vel.
A kormányhatározat szerint a lengyel alkotmánybíróság döntését az európai uniós intézmények rossz gyakorlata váltotta ki, amely mint fogalmaznak – nincs tekintettel a hatáskör-átruházás elvére, és alapszerződések módosítása nélküli lopakodó hatáskörbővítéssel igyekszik olyan jogköröket elvonni a tagállamoktól, amelyeket azok az Európai Unióra soha nem ruháztak át.
A dokumentum kimondja, hogy az uniós jog elsőbbsége kizárólag azokon a területeken állhat fenn, ahol az Európai Unió hatáskörrel rendelkezik, ennek kereteit pedig az EU alapszerződései rögzítik.
A kormányhatározat állásfoglalása szerint az uniós intézmények kötelesek tiszteletben tartani a tagállamok nemzeti identitását, amely elválaszthatatlan része alapvető politikai és alkotmányos berendezkedésüknek. Az uniós intézmények mellett a tagállami jogalkalmazó szervek, így különösen az alkotmánybíróságok és bíróságok jogosultak arra, hogy az európai uniós hatáskörök terjedelmét és határait vizsgálják. Az Orbán Viktor által jegyzett határozatban ezért a kormány felkéri az EU intézményeit, hogy működésük során tartsák tiszteletben a tagállami szuverenitást.
Mint ismert, a nemzeti jog és az uniós jog elsőbbségéről szóló kérdés éles vitába állította Lengyelországot az Európai Unióval. Többen attól tartanak, hogy a vita elfajulása akár azt is eredményezheti, hogy Lengyelország mintegy balesetszerűen kilép az Európai Unióból. A lengyel alkotmánybíróság határozatát ellenzők között számos európai ország mellett egyébként az a Németország is szerepel, amely épp maga teremtett precedenst az uniós jog felülbírálását illetően korábban.