2021. SZEPTEMBER 13.- ADAI ADALÉKOK

Szerző: | szept 13, 2021 | Vírusnapló, Ada, Archívum, Gazdaság, Honvédelem, Irodalom, Képzőművészet, Politika, Portré, Történelem, Vallás, Videó

A 10.000 LAKOSÚ TISZAPARTI ADÁNAK 8.300 MAGYAR AJKÚ LAKOSA VAN

IMG 20210913 130113
A VÍRUSNAPLÓ szerkesztősége, Ada helytörténésze, Vastag János (középen) meghívására érkezett a Vajdaság egyik legmagyarabb városába

A régészeti kutatások tanúsága szerint, ez a vidék már a csiszoltkő-korszak idején lakott volt. Itt fellelhetők a rómaiak, a hunok és az avarok nyomai is, akik szláv törzseket is hoztak magukkal. A 9. század végén a Pannon-síkságon megjelentek a magyarok és itt, a 12–14. század folyamán egész sor magyarlakta település jött létre, így Asszonyfalva, Bánfalva, Pezer és mások. Az egykori Petrina nevű település tekinthető Ada elődjének, amelynek megalakítása 1694-re tehető, és túlnyomórészt, a Csernojevics Arzén mellett ideköltözött szerbek népesítették be. A későbbiek során a helység neve Ostrova lett (1702), majd 1723-ban, Temes vármegye térképén már Ada-Hatta alakban jelentkezett. A falvak korabeli felsorolásából arra következtethetünk, hogy Asszonyfalva a jelenlegi Ada körül fekhetett, egy 1878-ból származó feljegyzés szerint pedig a Zenta-Ada közötti országút mellett, a Tisza felé eső részen feküdt. Az adaiak ezt a részt Pusztatemplomnak vagy Cseh-templomnak nevezték. Még 1897-ben is volt itt egy templomrom.

IMG 20210913 131740
Az adai kultúrotthont és könyvtárat a nagyon kedves gyermekkönyvtáros mutatta be a VÍRUSNAPLÓ szerkesztőinek

A 19. században bekövetkezett nagyfokú gazdasági és társadalmi fellendülés során Ada 1836-ban szabad kereskedelmi központ lett és városi címet kapott. Az első iskolát 1703-ban alapította a szerb ortodox egyház, 1760-ban a római katolikus egyház hozott létre iskolát, majd 1885-ben megalakult a mai Szerbia területén az egyik legrégibb mezőgazdasági iskola. A 19. század második felében Adán gyógyszertár és egy kis kórház is volt. Ebben az időben indult be a posta- és a távíró-szolgáltatás, 1889-ben megnyílt a vasút, 1908-ban pedig Ada villanytelepet kapott. Manapság a fejlett mezőgazdaság mellett – amely az ország legnagyobb öntözőrendszerével büszkélkedhet – a fémipar, elsősorban Ada gépipari termékei, korszerű technológiája, a nagy és korszerű termelési rendszerekkel kialakított társas termelési kapcsolatai és a magas minőségi követelményeket kielégítő munkája révén világszerte ismertté vált.

IMG 20210913 132127
Az adai könyvtár

A trianoni békeszerződés a Délvidékkel a Szerb–Horvát–Szlovéni Királysághoz csatolta. Magyarország 1941–1944 között visszaszerezte, majd 1945-ben a párizsi békeszerződések során Jugoszláviához csatolták. 1993 óta Szerbia része, lakosságának háromnegyed része azóta is magyar nemzetiségű.

Ada történelmének részét képezi az úgynevezett Nagyfa, mely Ada rétjében állt egészen 1972. július 17-ig amikor is feltehetően 780 éves korában kidőlt. Részben emberi hanyagság, részben pedig a viharok, a villámcsapások által okozott kártételek miatt pusztult el. A legenda azt tartja, hogy 1456 nyarán, a Szegedről Nándorfehérvár védelmére induló hadak élén, Kapisztrán János tábori lelkész, a törökverő Hunyadi János jobbkeze, ez alatt a fa alatt tartott tábori misét a vitézeknek. A Fekete nyár 31 m magas volt átmérője pedig 3,96 m volt.

IMG 20210913 140020
A kiskutya és a cica – szoboregyüttes az adai parkban

2011-ben Budakalász testvértelepülés Damjanich János aradi vértanú szobrát adományozta Adának. A szobor leleplezését halasztani kellett, mivel a terv a szerbek erős ellenállásába ütközött. A rendőrség folyamatosan őrizte a Damjanich-emlékművet, nehogy megrongálják. Az 1848-as szabadságharc tábornoka, szerb származása ellenére a magyar oldalon harcolt, így hazájában nemzetárulóként tekintenek rá. A dombormű felavatását ezért az adai városvezetés súlyos hibájának minősítették. A párt ezért azt kérte, hogy mellszobrát cseréljék más magyar történelmi személy arcképére. Végül kompromisszumra jutottak a helyi szerb közösséggel és a szobor fennmaradhatott.

1898-ban leplezték le az adai piactéren a város híres szülöttjének Szarvas Gábornak első mellszobrát. Nyelvész, a magyar nyelvművelés megteremtője volt. A műalkotást Jankovits Gyula szobrász készítette, de sajnos 1918 őszén eltűnt a szobor. A mai Szarvas Gábor szobrot Ada központjában találjuk, Almási Gábor szobrászművész munkája, 1972-es leleplezése óta emlékeztet Ada híres nyelvművelőjére. Minden évben október elején Adán rendezik meg a Szarvas Gábor Nyelvművelő Napokat, melynek keretében nyelvművelő előadások hangzanak el, illetve a diákok számára nyelvi vetélkedőt szerveznek. Szarvas Gábor az adai könyvtár névadója is egyben.

get img
Az adai fürdőkomplexum
IMG 20210913 140427
Az új wellness-központ homlokzata

Híres Adaiak:

  • Itt született 1832. március 22-én Szarvas Gábor nyelvész, a magyar nyelvművelés megteremtője.
  • Itt született 1892. március 9-én Rákosi Mátyás kommunista politikus, az MKP egyik alapítója, majd főtitkára, miniszterelnök.
  • Itt született 1921. április 30-án Urbán János író, költő, helytörténész.
  • Itt született 1953. december 21-én Bálind István grafikus, festőművész.
  • Itt született 1925. augusztus 22-én Tóth István történész
  • Itt született 1955. szeptember 23-án Dr. Párducz László orvos
  • Itt született 1962. július 26-án Galic Zita világklasszis kézilabdázó.
  • Itt kezdte sportpályafutását Kerekes Zsombor magyar válogatott labdarúgó.
  • Itt született 1979. november 23-án Oláh Lóránt magyar labdarúgó.
  • Itt kezdte sportpályafutását Sterbik Árpád kézilabdázó, a Fotex Veszprém és a spanyol Ciudad Real, majd pedig a Barcelona válogatott kapusa.
  • Itt élt Török Tilla népdalénekes.

A leghíresebb adai

IMG 20210913 133446
Egyetlen fennmaradt Szarvas Gábor kézirat

SZARVAS GÁBOR nyelvész, a magyar nyelvművelés megteremtője (Ada 1832. márc. 22. – Budapest, 1895. okt. 12.). A szabadságharc idején nemzetőrnek jelentkezett, de fiatal kora miatt nem vették be. Ezután a bencés rendbe lépett, de 1852-ben érettségi után otthagyta a rendet és jogász lett, tanulmányait azonban betegsége miatt abba kellett hagynia.1858-ban tanár Egerben,1860-ban Baján, 1861-től 1869-ig Pozsonyban, közben letette a tanári vizsgát. 1869-től 1881-ig Pesten gimnáziumi tanár, 1879-től súlyos szembaj támadta meg. Már 1858-ban megjelentek tárcái a Hölgyfutárban, a Bajai Közlönyben és az Aldunai Lapokban közölt humoros írásokat Pap Rika álnéven. Az utóbbinak egy ideig társszerkesztője is volt. Országos hírnévre nyelvészeti munkásságával tett szert. Az MTA a magyar nyelv kutatását és művelését szolgáló folyóirat létesítésével bízta meg. Így indult meg 1872-ben a Magyar Nyelvőr, amelyben küzdött a magyartalan szóalkotások ellen, és kiváló etimológiai cikkeket írt. Az új folyóirat köré kiváló nyelvészek csoportosultak (Simonyi Zsigmond, Szinnyei József, Munkácsi Bernát stb.). Tagja volt a helsingforsi (helsinki) Finn-ugor társaságnak. A magyar nyelvművelés egyik kiemelkedő alakja volt. Állást foglalt az erőszakos nyelvújítás és az idegenszerű fordulatok ellen. Kutatásai során tisztázta a nyelvújítás határait. Budenz Józseffel és Szilády Áronnal szerkesztette a Nyelvemléktár I – III. kötetét (Bp., 1874 -75). A magyar igeidők című munkájával (1872) akadémiai jutalmat nyert. Simonyi Zsigmonddal együtt szerkesztette a Magyar Nyelvtörténeti Szótárat. Eredményes munkássága elismeréséül a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd rendes tagjává választották. 1879-ben súlyos szembetegség támadta meg, látását teljesen elvesztette, 1881-ben nyugalomba vonult. F. m. : Magyartalanságok (Pest, 1867); A magyar igeidők (Pest, 1872); A magyar nyelvújításról (Bp., 1875); Magyar nyelvtörténeti szótár (IIII., Bp., 1890 – 93. Simonyi Zsigmonddal együtt, az MTA nagyjutalmát nyerte).

IMG 20210913 133608
Két híres adai: Szavas Gábor, született Adán, 1832-ben és Zapletán Zoltán, született Adán, 1951-ben.

A Drótosok

Az adaiakat régen „drótosoknak” nevezték, mivel rengeteg gyár és magánszemély foglalkozott fémmegmunkálással. A városrészeknek is népi nevet adott az adai lakosság, pl. Macedónia, Tobán, Pernyés, Sándor, Gunaras, Picpilinder stb. A legtöbb városrész népi nevének eredetét senki sem tudja (pl. Sándor, Picpilinder) ám Macedónia, Pernyés, Gunaras neveinek eredete ismert. Macedónia például azért lett Macedónia, mert ha Ada Jugoszlávia térképe lenne Macedónia töltené be Macedónia (MVJK) helyét. Adán 111 utca található. Egy utcacsoport nevei sok esetben valahogyan köthetőek egymáshoz. Pl. Adán a Petőfi Sándor és az Ady Endre utca egymás mellett húzódik. Ezt a csoportot a költők utcáinak nevezik. Ami pedig szembetűnő, Adán egyetlenegy utca sem kapott nőről nevet. Minden év június 28-a körül rendezik meg az Adai napokat. Ilyenkor általában kézműves kirakodóvásár és számos gasztronómiai különlegesség várja a város és a környék lakóit. Például a 2011-es fesztivál alkalmával több mint 10 ezer adag töltött káposztát osztottak szét a látogatók közt, s ezzel Guinness-rekorder lett a vállalkozó étterem.

ada varoshaza
Az adai városháza

Adai katolikusok

A római katolikus közösség a legnépesebb adai felekezet. 1760-ban építették Adán az első – akkor még vert falú és nádfedeles, torony nélküli – római-katolikus templomot, amelynek volt egy kb. 40 librás harangja (1 libra=460gramm). A mai autóbusz-állomás helyén állhatott (a mai Ivo Lola Ribara utcában). A ma látható templom építése 1795-ben fejeződött be. A templom tornya 1958-ban egy nagy István-napi vihar következtében ledőlt. Az új torony építését 1969-ben kezdték el, a munkát viszont teljes egészében csak 1972-ben tudták befejezni. Ez az új „csipkés” torony vasidomokból készült, hogy a szél átfújjon rajta. Az új torony magassága 50 méter a kereszt alatti labdaközépig, a keresztcsúcs pedig 53 méter magas. A templomtoronyban négy harang van, a nagyharang 1750 kilós, a középharang 620, a kisharang 355 és a lélekharang 91 kilós. A nagyharang meg van repedve. Freskóit 1908-ban festették.

vajdasag Ada Az aradi vertanukra emlekeztek 2 nagy
Az adai katolikus templom

Az adai kincs

1966-ban az adai Nagy úton, az ötödik dűlőben lévő valamikori gémeskút közelében, szántás közben egy férfi fénylő dolgokat pillantott meg az út szélén. A fénylő tárgyak arany-, ezüst- és bronzékszerek voltak. A lelet rendkívüli értéket képviselt, mintegy 200 darab különféle ékszerből, gombokból állt, a megtaláló 1967-ben a zentai múzeumnak adta át a felbecsülhetetlen történelmi jelentőségű kincset. A kincset alkotó tárgyak feltehetően a 15. század elején készülhettek és a 17. század közepén rejthették el őket. A kutatások azt igazolják, hogy egy Dél-Szerbiából északra vándorló család generációkon keresztül összegyűjtött kincséről van szó. Készítési helyük pedig lehetett Közép Szerbia déli része, ill. Koszovó északi határai.

vajdasag Ada Uj rontgenkeszuleket kap az 0 nagy
Az adai egészségház

A VÍRUSNAPLÓ a következő időszakban, Vastag János helytörténész több adai vonatkozási helytörténeti írását tervezi közreadni – többek között az adai kincsről, az adai kulturális emlékekről, az utcanevekről és az adai temető sírfeliratairól.

RSS Hírstart hírei