2021. SZEPTEMBER 16.- KOMMENTÁR NÉLKÜL

írta | szept 16, 2021 | Vírusnapló, Archívum, Honvédelem, Politika, Portré, Történelem, Vallás, Videó

D AS20060920150
Budapest, 2006. szeptember 20. A Gyurcsány-kormány lemondását követelő tüntetés résztvevői a Kossuth téren.

Az őszödi beszéd néven elhíresült szónoklat Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök 2006. május 26-án, egy hónappal a parlamenti választási győzelem után az MSZP frakció zárt balatonőszödi ülésén tartott záróbeszéde a szocialista frakció tagjai előtt. Többek között beismerte, hogy hibákat követtek el: „Elkúrtuk! Nem kicsit, nagyon!” Beismerte továbbá, hogy sokat hazudtak: „Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz.” Alantas kifejezéssel illette az országot: „Jöttek páran, akik nem szarakodtak azon, hogy a megyei önkormányzatban lesz-e majd helyük, vagy nem, hanem megértették, hogy másról szól ez a kurva ország.”

A záróbeszédet 2006. szeptember 17-én délután ismeretlen személy egyidejűleg a Magyar Rádiónak, az RTL Klubnak és Weyer Balázsnak, az Origo internetes portál főszerkesztőjének egy CD-n, MP3-as formátumban juttatták el. A rádió 16 órai híreiben és honlapján is közölte a hírt. 17 óra körül az RTL Klub egyik riporterének Gyurcsány Ferenc Győrben elismerte: ő beszél a felvételen.

Nincs konszenzus akörül, hogy a beszéd hogyan szivárgott ki. Gyurcsány Ferenc többször tagadta, hogy az neki állt volna érdekében. Ezután Szilvásy György kancelláriaminiszter utasítására a Nemzetbiztonsági Hivatal kezdte meg a vizsgálatot, hogy az őszödi védett kormányüdülő további lehallgathatóságát megszüntesse. 2009 decemberében tették közzé a kiszivárgásról szóló, több mint három évig tartó nemzetbiztonsági vizsgálat eredményeit az MTV Híradójában. Ez kizárta, hogy az épületen vagy az üdülőn kívülről történt volna a lehallgatás. Megállapította, hogy a felvétel készítése nem volt jogellenes, nem használtak hozzá titkosszolgálati eszközöket.[16] Tóth Károly, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista alelnöke azt nyilatkozta a Hírszerző.hu véleményportálnak, hogy “az MSZP vezetésében, méghozzá a hivatalos felvételhez szabályos körülmények között hozzáférők között kell keresni a balatonőszödi hangfelvétel kiszivárogtatóját” Szekeres Imre, akkori MSZP-kampányfőnök nyilatkozata szerint a felvételek őrzői nem jelezték, hogy azok eltűntek volna. Szilvásy György 2013-ban azt nyilatkozta, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal szakértői szerint a kiszivárgott felvétel az MSZP-nél található felvétellel egyezett meg, ám a vizsgálatból nem derül ki, hogy ki felelős a kiszivárgásért. Amikor kiderült, hogy a kiszivárgásért felelőst az MSZP-n belül kell keresni, Gyurcsány Ferenc a párton belüli újabb feszültségek elkerülése érdekében leállíttatta a további vizsgálatot.

Továbbra sem egyértelmű, hogy a felvételek, vagy azok másolata végül hogyan jutott el a sajtóhoz. Brády Zoltán, a Kapu folyóirat főszerkesztője 2009 áprilisában, Rózsa-Flores Eduardo halála után azt nyilatkozta, hogy a beszéd felvételét Rózsa-Flores-sel ők ketten ők juttatták el a nyilvánosságnak. Gyurcsány Ferenc 2011 júniusában leírta és elküldte Mesterházy Attila MSZP-elnöknek a rendelkezésére álló információkat, köztük azoknak a nevét, akik szerinte kiszivárogtathatták a beszédet. Ezt azzal magyarázta, hogy Szanyi Tibor, az MSZP elnökségi tagja egy nyilatkozatában arról beszélt, hogy Gyurcsány vagy köre juttatta ki a beszédet a sajtónak. Mesterházy másnap újságírók előtt olvasatlanul megsemmisítette a Gyurcsánytól kapott borítékot. Lépését úgy indokolta: ha Gyurcsány nem érzi megdönthetetlennek, és ezért nem hozza nyilvánosságra információit, akkor tőle sem várható, hogy ezt helyette megtegye. Az MSZP elnöke azt is felidézte, hogy a 2011 májusában rendezett frakcióülésen többen arra szólították fel a fórumokon árulásról beszélő Gyurcsány Ferencet, hogy mondja meg, kit gyanúsít a beszéd kiszivárogtatásával, de ő ezt nem tette meg. Gyurcsány 2012 szeptemberében a TV2-n sugárzott interjúban azt mondta: értesülései szerint három korábbi párttársa, akkori MSZP-s vezetők szivárogtathatták ki a beszédet. Neveket nem említett, csak annyit mondott, hogy egy nőről és két férfiról van szó, de mivel nincsenek cáfolhatatlan bizonyítékai, nem mondja meg, kikről van szó. Ha biztosan tudja, hogy ki felelős a beszéd nyilvánosságra jutásáért, megosztotta volna ezt az információt, eljárást indított volna az elkövetők ellen, kizáratta volna az MSZP-ből és elzavarta volna a kormány közeléből őket.

Szabó Bálint, a Demokratikus Koalíció egyik akkori tagja 2013 májusában több interjúban elmondta, hogy bizonyos MSZP-s felsővezetők, akiknek a keresztneve Katalin, Imre és Ferenc, még a beszéd kiszivárgása előtt, 2006 nyarán, Rózsa-Flores Eduardo Eötvös utcai lakásán találkozott Rózsa-Flores-sel, és ott együtt hallgatták a beszéd részleteit. Gyurcsány 2013. április-májusi nyilatkozatai szerint a kiszivárogtatásban egy olyan debreceni szál is volt, amely nem a baloldalhoz kötődik, amely a városházáig, a polgármesterig vezet. Bizonyos jelek arra utalnak, hogy a beszéd néhány nappal 2006. szeptember 17-e előtt ellenzéki kapcsolatokkal rendelkező informatikusokhoz került, sőt Orbán Viktor 2006. nyári megnyilatkozásából néhány politológus arra következtetett, hogy a Fideszhez már hónapokkal korábban eljuthatott. Szabó Bálint 2013 júniusában három jobboldali és négy baloldali politikust tett felelőssé a kiszivárogtatásáért, ám az állításait bizonyító hangfelvételt nem volt hajlandó közzétenni. Elsőként Bíró Márk fideszes országgyűlési képviselő nevét említette, állítása szerint Rózsa-Flores Eduardo Bírónak adta át azt a hangfelvételt, amely az állítólagos Eötvös utcai találkozót rögzítette, így az a felvétel is a Fideszhez került. Rózsa-Flores a nógrádi Szurdokpüspökibe költözött 2004-ben, Bíró pedig a Fidesz megyei szervezetében politizált. Miután kiderült, hogy a Szabó által megnevezett Katalin, Imre és Ferenc Szili Katalint, Szekeres Imrét és Baja Ferencet jelöli, Szili pert indított Szabó ellen rágalmazás és jó hírnév megsértése miatt, amely során Szekeres és Baja is felszólalt tanúként, 2014. június 30-án a bíróság pedig első fokon elmarasztalta Szabót az őszödi beszéd kiszivárgásával kapcsolatban tett nyilatkozatai miatt, ezért őt a bíróság 1,5 millió forint nemvagyoni kártérítésre kötelezte, és eltiltva a további jogsértéstől kötelezte arra is, hogy az ítélet rendelkező részét saját költségén hozza nyilvánosságra a Heti Válaszban és az ATV Egyenes Beszéd című műsorában, ennek azonban azóta sem tett eleget.

A beszéd őszi nyilvánosságra kerülése bizalmi válságot okozott: Budapesten és számos magyarországi városban tüntetéssorozat kezdődött. Tüntetők, közéleti személyiségek, magyar és külföldi politikusok követelték a miniszterelnök lemondását.

A kormányoldal széles körű népszerűségvesztését meglovagolva az ellenzéki Fidesz erőteljes kampányt indított. Ebben – mivel illegitimnek tekintette a miniszterelnököt – a közelgő önkormányzati választásokat a kormányról szóló népszavazásnak állította be, amelynek sikere után szakértői kormánynak kell irányítania az országot az esetleges előrehozott választásokig.

Az önkormányzati választásokon a Fidesz–KDNP győzelmet aratott. A Fidesz 72 órás politikai ultimátumot adott a kormányfőnek, de az nem mondott le, hanem bizalmi szavazást kért maga ellen az Országgyűlésben, amit a kormánypárti képviselők egyhangú támogatásával megnyert. Ezután a miniszterelnökről alkotott véleményüket kifejezve a fideszes és KDNP-s képviselők – a frakcióvezetők kivételével – hosszú ideig Gyurcsány Ferenc összes parlamenti felszólalásakor kivonultak az ülésteremből. A folyamatos politikai támadások a népszerűtlen miniszterelnököt hozzáragasztották a pártjához, ami azután nagymértékben meghatározta a balliberáis kormánykoalíció sorsát valamint a 2010-es választás kimenetelét.

ITT HALHAHATÓ A TÖRTÉNELMI FELVÉTEL:

https://videa.hu/videok/origo-videorovat/emberek-vlogok/gyurcsany-ferenc-oszodi-beszede-reszletek-x6ADHK78ingsiWda?start=72.788571

Kategóriák