A VÍRUSNAPLÓ olvasói kérdezik, hogy meddig marad még a blog címe.
Sajnos rossz hírt kell közölnöm – a klímaváltozással párhuzamosan erősödik a migráció, és vele együtt fokozódnak a járványok. A vírusok állandóan velünk lesznek és mutációik gyorsabbak lesznek mint a mi vakcináink.
Erről a témáról, többször, több helyen írtam, nyilatkoztam is:
A vírus szubmikroszkopikus biológiai organizmus, amely nem sejtes szerveződésű és csak parazitaként az élőlények sejtjeiben képes szaporodni. Minden életformának, növényeknek, állatoknak, gombáknak, egysejtű eukariótáknak és baktériumoknak megvannak a vírusos fertőzéseik
Eredetük bizonytalan. Több elmélet is létezik származásuk magyarázására, van, amelyik szerint leegyszerűsödött parazitabaktériumok, vagy a sejtek citoplazmájában található plazmidok voltak őseik; van olyan vélemény is, hogy együtt alakultak ki a sejtes élettel. Az evolúcióban fontos szerepet játszanak, általuk lehetővé válik a fajok közötti génátadás. Élőlény mivoltuk vita tárgya; bár vannak génjeik és alkalmazkodnak környezetükhöz, önálló anyagcserét nem folytatnak.
Változatos módon terjednek; van, amelyiket rovarok viszik át egyik állatról vagy növényről a másikra, vannak, amelyek cseppfertőzéssel (tüsszentéssel, köhögéssel), a levegőbe kerülő aeroszollal, testnedvekkel, esetleg ürülékkel szennyezett tárgyakkal kerülnek új gazdaszervezetükbe. A legtöbb vírus csak egy vagy néhány fajt tud megfertőzni.
A vírusok ellen az élőlények immunrendszere védekezik, amelyet oltással fel lehet készíteni a fertőzés elleni még hatékonyabb válaszra. Vannak olyan vírusok is, amelyek képesek kikerülni az immunrendszert. Az antibiotikumok nem hatékonyak a vírusok ellen.
MARBURG
A Marburg vírust először 1967-ben azonosították a tudósok, amikor ugandai majmokkal dolgozó, német laboratóriumi kutatók körében megjelent. A vírus fő hordozója a tünetmentes egyiptomi repülőkutya nevű denevérfaj, róla kerülhet át más élőlényekre a vérzéses lázat okozó vírus. A 2017-es ugandai járványban már 100 százalékos volt a halálozás.
EBOLA
1976-ban a Szudáni Köztársaságban és a Kongói Demokratikus Köztársaságban egyszerre törtek ki az első ismert Ebola-fertőzések. A betegség a vérrel vagy más testnedvekkel, illetve fertőzött emberek vagy állatok szöveteivel való érintkezés útján terjed. A legveszélyesebb, 70 százalékos halálozottsági rátájú Ebola-törzs a Zaire-típus.
VESZETTSÉG
Bár az 1920-as években bevezetett háziállatok veszettség elleni vakcinái hozzájárultak ahhoz, hogy a betegség rendkívül ritka a fejlett világban, Indiában és Afrika egyes részein még mindig fertőz. A vírus az agy és az idegek károsodásához vezet, és beteg állat harapása vagy karmolása után alakul ki. Van védőoltás és ellenanyag, de ha valaki nem kezelteti magát, 100 százalék, hogy belehal.
HIV
A HIV az egyik leghalálosabb vírus, becslések szerint 32 millió ember halt meg a felismerése, vagyis a nyolcvanas évek eleje óta. Gyógyszeres kezeléssel az emberek évekig élhetnek a fertőzöttséggel a fejlett országokban, de az alacsony és közepes jövedelmű régiókban még mindig pusztít. Afrikában minden huszonötödik felnőtt HIV-pozitív. 2020-ban 680 000 HIV-vel kapcsolatos haláleset történt világszerte.
HIMLŐ
1980-ban deklarálták, hogy már nincs himlő a világon, ezt megelőzően az emberek évezredeken át küzdöttek a vírussal, ami a fertőzöttek egyharmadára volt halálos. A túlélőknek mély, maradandó hegeket és gyakran vakságot okozott. Az Európán kívüli országokban a halálozási arány sokkal magasabb volt. A történészek szerint az európai felfedezők vitték Amerikába, ahol az őslakosok 90 százalékát kiirtotta a himlő, és csak a 20. században 300 millió ember halálát okozta.
HANTA
A Hantavírus tüdőszindróma először 1993-ban kapott széles körű figyelmet az Egyesült Államokban. Egy egészséges, fiatal navahó férfi és menyasszonya néhány nap különbséggel hunyt el a vírus miatt. Néhány hónappal később az egészségügyi hatóságok izolálták a hantavírust az egyik fertőzött otthonában élősködő egérből. Az Egyesült Államokban több mint 600 ember fertőződött meg HPS-vel a kilencvenes évek elején, és 36 százalékuk belehalt a betegségbe. A vírust egerek terjesztik a vizeletükkel, székletükkel, ami közvetlen kontaktus során juthat az ember szervezetébe, hogy lázat, izomfájdalmat, rossz közérzetet okozzon. Európában nem terjedt el, mert valószínűleg nálunk a hantavírus másik, kevésbé veszélyes alfaja honosodott csak meg.
INFLUENZA
Az influenzaszezonban világszerte akár 650 000 ember is meghalhat, ráadásul ha egy új influenzatörzs jelenik meg, gyorsabb lesz a terjedés és magasabbak a halálozási arányok. A leghalálosabb influenzajárvány, a spanyolnátha 1918-ban indult hódító útjára, és a világ lakosságának közel 40 százalékát megbetegítette; 50 millió ember halálát okozhatta.
DENGUE-VÍRUS
A dengue-vírus először az 1950-es években jelent meg a Fülöp-szigeteken és Thaiföldön. A világ népességének 40 százaléka ma már olyan területeken él, ahol a dengue-láz endémiás, és a betegség a terjesztő szúnyogokkal együtt, valószínűleg a globális felmelegedés hatására, tovább fog terjedni. A dengue halálozási rátája alacsonyabb, mint néhány más vírusé, de okozhat egy ebolaszerű betegséget, az úgynevezett dengue vérzéses lázat, aminek lényegesen magasabb a halálozási aránya, 20 százalék.
ROTAVÍRUS
Már két oltóanyag is rendelkezésre áll a gyerekek védelmére a rotavírussal szemben, amely a kicsik súlyos, hasmenéses betegségének okozója. Bár a fejlett világban ritkán halnak meg gyerekek rotavírus-fertőzésben, a betegség rendszeresen szedi áldozatait a fejlődő országokban, ahol a rehidratációs kezelések még nem elterjedtek.
SARS
A súlyos akut légúti szindrómát (SARS) okozó vírust először 2003-ban azonosították egy kínai járvány során. A fertőzést denevérekre vezetik vissza, és 26 országban terjedt el, több mint 8000 embert fertőzött meg, és legalább 770 ember esett áldozatául. A betegség lázat, hidegrázást és fizikai fájdalmakat okoz, és gyakran gennyes tüdőgyulladásba fordul. Becsült halálozási rátája majdnem 10 százalék, de szerencsére húsz éve nem jelent meg új eset.
KORONAVÍRUS
A denevérektől eredő koronavírus a SARS víruscsaládhoz tartozik, először 2019 decemberében azonosították a kínai Vuhan városában. A vírus több mint ötmillió ember halálát okozta világszerte, akik többsége egyéb alapbetegségben is szenvedett – könnyen leverte őket lábukról a vírussal járó láz, a köhögés, a légzési nehézségek, a mellkasi fájdalom.
MERS
A közel-keleti légúti szindrómát okozó vírus (MERS – Middle East Respiratory Syndrome) 2012-ben Szaúd-Arábiában, 2015-ben pedig Dél-Koreában robbant. A MERS-vírus ugyanabba a víruscsaládba tartozik, mint a SARS és a KORONAVÍRUS, csak tevékből, és nem denevérekből indult. Tünetei: láz, köhögés és légszomj. A MERS súlyosbodása tüdőgyulladást okoz, becsült halálozási aránya körülbelül 35 százalék. A fertőzés elkerülésére a legjobb módszer a rendszeres kézmosás, a tevékkel való érintkezés kerülése és a nyers, állati tejet tartalmazó termékek fogyasztásának csökkentése.