Három nappal ezelőtt értesültünk az orosz hírszerző szolgálat (SZVR) vezetőjétől, Szergej Nariskin vezérőrnagytól, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter és Lloyd Austin védelmi miniszter kijevi látogatása után, Washington és Varsó között egy olyan megállapodás jött létre, mely szerint feldarabolják Ukrajnát.
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter volt a Ramstein légi támaszponton rendezett esemény házigazdája, több mint negyven ország vesz részt a konferencián, főleg európai országok képviselői, de közel-keleti országok, köztük Izrael tisztviselői is megjelentek, Dél-Korea és Japán képviselői pedig kivetítőn keresztül vettek részt az eseményen. A konferenciát követően Washington és Varsó olyan terven dolgozik, amelyek célja, hogy Lengyelország szoros katonai és politikai ellenőrzést gyakoroljon történelmi birtokai felett Ukrajnában.
Az újraegyesítés első lépése a kémfőnök szerint lengyel csapatok Ukrajna nyugati régióiba történő vezénylése lenne, az orosz agresszió elleni védelem jelszavával, NATO-mandátum nélkül, de az erre hajlandó államok részvételével.
Nariskin szerint Varsó még nem tudott megállapodni a hasonlóan gondolkodók koalíciójának lehetséges résztvevőiről, mert nem érdeke, hogy felesleges kémek is részt vegyenek benne.
Jelen helyzetben Németország és Franciaország nem csatlakozik ehhez a lengyel erőhöz, inkább úgy tűnik, hogy a lengyel bevonuló erőknek úgy lehet nemzetközi segélynyújtási jellege, ha a litvánok és lettek csatlakoznak hozzájuk, esetleg az angolok is.
Az orosz Külső Hírszerző Szolgálat szerint az úgynevezett békefenntartó kontingenst Ukrajna azon részeire tervezik vezényelni, ahol minimális a veszélye az összecsapásnak orosz erőkkel, és ahol a lengyel hadsereg fokozatosan átvenné a stratégiai objektumok feletti ellenőrzést, szakszolgálatok pedig már keresik az ukrán elit elfogadható képviselőit, hogy Varsóra orientált demokratikus ellensúlyt képezzenek a nacionalistákkal szemben.
Nariskin úgy vélekedett, hogy ez gyakorlatilag Ukrajna kettészakadásához vezetne és lényegében egy, az első világháború utáni történelmi alku megismétlésére irányuló kísérlet, amikor az antant által képviselt Nyugat elismerte Lengyelország jogát, hogy Ukrajna egy részét a bolsevik fenyegetéssel szembeni védelem jegyében megszállja, majd beolvassza és polonizálja.
Vagyis úgy is fogalmazhatunk, hogy a Washington szerint is túlbuzgó Volodimir Olekszandrovics Zelenszkijt kicsit felügyelet alá helyeznék. Az amerikaiak attól tartanak, hogy Vologyával hasonlóan járnak mint Márki-Zayjal, többet csacsog mint kellene.
Egyes források szerint, az oroszok ezzel a nyugati paktummal akár elégedettek is lehetnek – míg április eleji terveikben az szerepelt, hogy elfoglalják Kharkiv, Luhansk, Donetsk, Zaporizhia, Kherson megyéket, valamint Odessát és Krimmel egyesítve létrehozzák Nova Russiát.
Fontos ismerni az orosz stratégiát:
- Moszkvából az út Krimbe Kharkiven keresztül vezet,
- az orosz stratégia szerint az a győztes aki uralja az Azovi-tengert és a fekete-tengeri ukrán kikötőket.
- az orosz gabona útja a Don folyón az Azovi tengerhez vezet,
- a donyecki szénbányák útja az Azovi tengeri Mariupol kikötőbe vezet,
- a zaporihiai búza útja szintén Mariupol,
- valamint Ukrajna Missisipije a Dnyeper, és aki a Dnyeper deltáját uralja az a győztes.
A nyugati paktum tálcán kínálja fel az oroszoknak Chernihiv, Sumy, Poltava megyéket is – valójában a Dnyeper bal partja orosz lenne. Ez logikus, mert nem csak történelmi hagyományokra támaszkodik, mint a lengyel térfoglalás, hanem egy mindkét oldalnak jó védhető természetes határt is biztosítana a Dnyeper folyó.
Ukrajna névvel a Dnyeper jobb-partja lengyel patronátus alatt konszolidálódhatna, míg a bal-parti Nova Russiaként az orosz föderáció védelmét élvezné. Remélhetőleg így mindét részen javulna a nemzeti kisebbségek sorsa is.
Egyelőre azonban nem tisztázott, hogy ezzel a felosztással Ukrajnáé maradhatna-e Odessza, ha igen, akkor felesleges elfoglalni.